Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-02 / 270. szám

Fiatalok Az ifjúság érdekei - a társadalom érdekei A szerző itt közölt cikke az „Ifjúság és társadalom” cím mel Nyíregyházán rendezett el- méleti konferencián elhangzót: hozzászólásának kivonatolj összefoglalója. * A konferencia előadói közű! többen szóltak a fiatalság eg­zisztenciális gondjairól. Hadd hívjam föl arra a figyelmet, hogy az alkotó értelmiség itt is „ többszörösen hátrányos" helyzetbe került. Nemcsak a már közhelyként említhető la­káshelyzetre gondolok, hanem arra, hogy ennek a rétegnek olyan jövedelmi viszonyok mel­lett kell (lehet) hivatását gya­korolni, amikor nincsenek meg az alkotó munkájuk újraterme­léséhez szükséges alapvető feltételek. Ebből viszont az kö­vetkezik, hogy létfenntartásuk hoz kénytelenek a legkülönbö zőbb típusú, de kevés tudo­mányos eredménnyel bíró mun­kákat vállalni, s ily módon egészíteni ki jövedelmüket. Te­hát kevesebb időt tudnak for­dítani saját tudományos fejlő­désükre; ez értelemszerűen lassítja az eredmények meg­születésének idejét, márpedig a társadalom számára nem közömbös az, hogy ezek az eredmények mikor születnek meg. Más oldalról ez azt is meg­kérdőjelezi, hogy valóban az igazi tehetségek kerüinek-e a tudományos pályára, avagy, hogy a már pályára kerültek olt maradnak-e, s vojori nem vállják-e kényszerűségből ap­rópénzre tehetségüket. Társa­dalmunk fejlődése, mindany- nyiunk jövője szempontjából nem mindegy, hogy milyen (esz tudományos káderutánpótlá­sunk. Az utóbbi esztendőkben a legkülönbözőbb fórumokon ke­rült többször is elő a fiatalok­nak a politikai rendszerünkhöz való viszonya. Történészeink ez­zel kapcsolatban joggal kifo­gásolják, hogy a fiatalok tár­sadalma nem ismeri a magyar történelmet és különösképpen nem a közvetlen múltat. (Más kérdés, hogy vajon mindezekért mennyiben hibáztathatok ők?) Véleményem szerint a történe­lem ismerete mellett szükséges az is, hogy a társadalom éle­tébe lépő, önállóvá váló fiatai ismerje és értse azokat a vi­szonyokat, jelenségeket (és ezek okait), amelyek őt körül­veszik; hogy ismerje hazánk állami, társadalmi, gazdasági, politikai, jogi rendszerének alapvető jegyeit. Nem elsősor­ban ezek elméletére gondolok, hanem az állampolgári maga­tartás, morál olyan összetevői­Keressük a megoldási lehetőségeket nek elsajátítására és elfoga­dására, amelyek hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a bonyo­lult útvesztők között botorkáló fiatalok közül mind kevesebben kerüljenek zsákutcába. Ez, a politikai kulturálatian- sággal is összefüggő ismeret- hiány azt is eredményezi, hogy a felszínes, meg sem élt, csak átveti berögződéseken alapuló információk sok esetben pasz- szivitásba, vagy elutasításba tolhatják a szélesebb tömege­ket is. Ennek megoldása alap­vetően az oktatási rendszer gondja, de szerepet kell, hogy kapjon a KISZ is, olyan egyé­nekre és csoportokra szabott intenzív ismeretátadással, mely­nek során - partnerként ke­zelve minden kérdezőt és vitá­zol — nem zárkózunk el a prob­lémák megválaszolása elöl, hanem igyekszünk rávilágítani azok okaira, ily módon hozzá­járulni ahhoz, hogy a fiatalok értsék, megértsék társadalmunk jelenkori viszonyait. A következő kérdéskör, ami­hez hozzászólni szükséges, az, hogy a KISZ milyen lényeges szerepet tölt be politikai me­chanizmusunkban, s ez mikén; tükröződik a fiatal korosztály­ban. Egyrészről vizsgálandó, hogy a KISZ-nek milyen a vi­szonya a különböző állami, társadalmi, gazdasági szervek­kel, milyen tényleges lehetősé­gei vannak feladatai ellátásá­ra. Másrészt azt is meg kell vizsgálni, hogy a fiatalok nagy tömege milyennek ismeri, s mi­ként fogadja el a KISZ-nek ezt a szerepét,, s hogy meny­nyiben hisz ebben. Ezt az el­fogadást, „hívást" szükséges erősíteni ahhoz, hogy a külön­böző rétegek, csoportok érde­kei felszínre kerüljenek, hogy a KISZ eleget tudjon tenni érdekvédelmi, illetve közvetítő szerepének, abból a célból is, hogy a közérdekként megfo­galmazott társadalmi konszen­zusban benne legyenek a ge­neráció érdekei is. Mindezekkel összefüggés­ben kell még szólni arról, hogy a fiatalok különböző csoportjai számára meg kell teremteni a cselekvési lehetőségeket, s azt is, hogy nagyobb részt vállal­hassanak saját életük irányí­tásában. Ehhez szükséges a na­gyobb társadalmi nyitottság, nyilvánosság, s egyben az is, hogy összhangba hozzuk a tu­datos kiválasztás és a spontás kiválasztódás rendszerét a szer­vezet vezetőinek választásakor. Végül szólni kell arról, hogy a fiatalok mindig is törekedtek saját érdekérvényesítési csa­tornáik alakítására. Újból és újból felszínre kerülnek a leg­különbözőbb autonóm törekvé­sek, amelyek közül egyesek szervezetekbe integrálódnak, mások realizálódása viszont akaaáiyokba ütközik. Kölcsönös kompromisszumok alapján is meg kell találnunk azokat a formákat, amelyeken keresztül ezek beépülnek a társadalmi mechanizmus érdekegyeztetési lehetőségeinek láncolatába. Valamennyiünk feladatának tartom, hogy a tanácskozás ta­pasztalatainak alapján folytas­sunk további vizsgálódásokat, kutatásokat, de egyben tegyük is meg azokat a gyakorlati lé­péseket, amelyek szükségessé­gére e konferencia is fölhívta a figyelmet. S egyben az is feladatunk, hogy a következő esztendőkben a tudós és po­litikus, tudományos, iiletve po­litikai felelősséggel és elköte­lezettséggel, folytonos párbe­szédben keresse a megoldási lehetőségeket. Csefkó Ferenc Megállt az idő Hernádi Judit nagylemezéről A nosztalgiakedvelő lemezhallga­tó ismét a kezébe vehet egy ilyen törekvéseket fölmutató új nagylemezt. Hernádi Juditét. Hernádi Judité furcsa hanglemez. Fiatal szí­nésznőnk, aki színpadi szerepeivel és Sohase mondd című dalával vált nép­szerűvé, valami olyasmit hozott lét­re, hogy dalai feletti ítéletünk foly­ton változik. Az elárusitónő így hívta föl figyelmünket erre a lemezre: „Ha akarja, megveheti, de higgye el, na­gyon pocsék." Magam is felületesen belehallgatva gyengécskének ítéltem, aztán minél többször hallottam, an­nál inkább megtetszett. E „cimenincs" lemez hangzásvilága annyira elüt az uralkodó középszer diktálta lemeztermésünktől, hogy nem­próbálok hasonlattal élni. Szokatlan az énekesnő hangja, a fúvószenekari kíséret, a dalok hangulata, szöve­gük, s általában minden, ami a le­mezzel összefügg. S nem is ebből fakadnak fenntartásaink, melyek mindvégig megmaradtak a sokszori meghallgatás során: kísérletinek, nem pedig kész-befejezettnek érez­zük a felvételek egy részét. Egyenet­len a dalok színvonala. Az énekesnő hangja behatárolja repertoárját. Kiválóan sikerültek azok a dalok, amelyek a „boldog béke­időket", a lokálok keserédes hangu­latát idézik. Az „A" oldal első szá­ma, „A vizicsoda" — Döme Zsolt és 3ereményi Géza szerzeménye —, alig­hanem az egyik legsikeresebb dala a lemeznek. A szöveg ifjúkorunk uszodaéiményeinek poentirozott meg­fogalmazása, melyet a zene ügyesen emel, úgy gondolom, sikerdallá. - Az „Egy mísz délelőtt", ugyanezen szer­zőpáros alkotása, kiválóan illik Her­nádi Judit előadói egyéniségéhez, de kicsit bőkezűen bánik korunk embe­rének legnagyobb kincsével, az idő- vej. A „Minek néznek" — Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerze­ménye —, egy ma használaton kívül álló kcmpoziciós megoldással, a szó­lóénekes és a voká! felelgetésével él, mellyel sajátos légkört, hangula­tot kelt. A „De szép volt" — Oroszlán Gá­bor és György szerzeménye — a vagánynóta rég elfelejtett, eltemetett divatját kelti életre. A Páger Antal énekelte „A Villa Negra románca" óta ilyen jellegű, kesernyés humorú dalt aligha hallhattunk magyarul. Ez a hangulatos szám a lemez egyik legjobb része. A „B" oldal első da­la, ugyancsak az iménti szerzőpáros alkotása, kimagaslóan a legsikerül­tebb dala nemcsak a lemeznek, ha­nem talán ez évi lemeztermésünk­nek is. A „Találkozás váratlanul" felelgetős dal, Hernádi Judit partne­re maga is népszerű szólóénekes, Cseh Tamás. Dicséret illeti a zené­szek, a dalok alkotói és Hernádi Judit áldozatos munkáját, amiért a megszokottól eltérő iránnyal kísérle­teztek, még akkor is, ha ez helyen­ként nem Is hozta meg a kívánt eredményt. Bay Endre Nem marad pusztába kiáltott szó Az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának munkájáról Általában az történik, hogy valahányszor egy újabb bizott­ság alakul,. az emberek csak azt gondolják: na, megint egy- gyel több, ennek se lesz sok értelme, minek örökké bizott- sógosdit játszani, és így to­vább. Sokszor valóban felesle­gesnek tűnik, de szerencsére mintha szaporodna azoknak a bizottságoknak a száma, ahol valóban érdemi munka folyik, ahová érdemes elmenni, mert a résztvevők tevékenysége nem abban merül ki, hogy egy-két ólán át ülnek a tanácskozá­son és hallgatnak, nézik az órájukat, hogy mikor lesz már vége, aztán a zárszavak után megkönnyebbült sóhajjal föl- állnak és hazamennek, s egyetlen gondolatuk az, hogy na, ezen is túl vagyunk. Nem, olyan bizottságok is akadnak már, ahol egészen máshogy állnak a dolgokhoz. Ilyen közösségnek számít a huszonöt főt számláló Értelmi­10. HÉTVÉGE ségi Fiatalok Tanácsa, amj a többi rétegtanáccsal együtt fél évvel ezelőtt alakult. Az Ér­telmiségi Fiatalok Tanácsának (ÉFT) valamennyi tagja komo­lyan veszi azt a feladatot, amit magára vállalt. Nem vagyok egy ülésekért lelkendező típus, de az a három összejövetel, amit az elmúlt fél év alatt tar­tottak, kifejezetten izgalmas, érdekes volt — egész egysze­rűen jó volt részt venni ezeken a vitákon és tanácskozásokon. Ritka az olyan ülés, amit a résztvevők úgyszólván abba sem akarnak hagyni, azért, mert valóban alaposan és eredménnyel szeretnének dol­gozni. Miért is alakult meg az ÉFT és vele együtt a többi rétegta­nács? Az ifjúság valamennyi rétegét képviselő tanácsok az ifjúsággal való alaposabb, dif­ferenciáltabb és eredménye­sebb foglalkozás érdekében jöttek létre, azzal a céllal, hogy maguk a fiatalok közvet­lenebbül tudjanak beleszólni saját sorsuk alakításába. E kü­lönböző rétegtanácsok egyike az ÉFT; van egy úgynevezett központi ÉFT, ami a KISZ KB mellett működik, s ezenkívül minden megyében a KISZ me­gyei bizottsága mellett is mű­ködik egy megyei ÉFT. Az ÉFT egy kicsit talán több, mint a többi rétegtanács, ez azonban az értelmiség funkció­jából fakad: nem csupán saját dolgaival foglalkozik, hanem olyan témákat is megtárgyal, ami másokat érint; megszerzett tudásával, ismereteivel igyek­szik hasznosan hozzászólni a legkülönbözőbb kérdésekhez. A témák, amiket e réteg kép­viselői tárgyalnak, két fő típus­ba tartoznak: az egyik a kü­lönböző értelmiségi foglalko­zást űzők helyzetének vizsgála­ta, a másik azoknak az írásos anyagoknak az előzetes meg­vitatása, amik később a me­gyei tanács, illetve a pártbi­zottság ülései, vagy a végre­hajtó bizottság ülései elé ke­rülnek. Ezeket az anyagokat nem csupán megvitatják, ha­nem véleményezik, javaslatok­kal egészítik ki. Jogukban áll határozatot is hozni, s ellen­őrzési jogot is gyakorolhatnak. Ez utóbbi az egyik legfőbb biz­tosítéka annak, hogy mindazt, emit tesznek vagy mondanak, nem marad pusztába kiáltott szó. Az ÉFT egyik ülésén foglal­kozott például az aprófalvak problémáival; élénk vitát vál­tott ki az egészségügyi alap­ellátás helyzete; még ebben az évben sor kerül a fiatal orvo­sok és a fiatal művészek hely­zetének a megtárgyalására, ez­után pedig a pályára lépő ér­telmiség problémái kerülnek napirendre. A különböző értel­miségi foglalkozásúak jelenlegi helyzetének megvitatásában azonban nem merül ki az ÉFT tevékenysége: minden egyes esetben arra törekednek, hogy olyan javaslatokat, állásfogla­lásokat hozzanak, amelyek elő­segítik ezen problémák mi­előbbi megoldását. Állásfogla­lásaikat eljuttatják a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságához, a központi ÉFT-hez, s az adott témában érintett megyei szer­vekhez. Sok reményt fűzünk az ÉFT munkájához, de az ered­ményességnek van még egy feltétele: az, hogy az érintett fórumokon valóban vegyék is figyelembe, s lehetőség szerint próbáljanak' együttműködni mindenütt a tenni, jobbítani akaró fiatalokkal. D. Cs. Rovatszerkesztő: DUCSŐ CSILLA Miért előnyösebb az edényben nevelt cserjék, örökzöldek ültetése? Közeledik a hagyományos őszi te­lepítések ideje. A kert átalakítása, növényállományának kiegészítése, az új kert betelepítése ilyenkor aktuális. Régebben a lombhullató fákat, cser­jéket kizárólag szabadgyökérrel áru­sították, az örökzöldek nagy részét pedig földlabdávaí. Az utóbbi évek­ben elterjedt az edényben (konténer­ben) előnevelt faiskolai növények termesztése. Fontos, hogy a kerttu­lajdonos vásárlás előtt tisztában le­gyen a szabadgyökerű és az edényes faiskolai áru minőségi különbségé­vel. Elöljáróban el kell mondani, hogy a díszcserjéket 2—3 évig, a díszfákat 3—8 évig, az örökzöldeket 4—10 évig nevelik a faiskolában. Ez idő alatt a faiskolába kiültetett növény gyö­kere 1—2 méter távolságra is elnő­het. A vastagabb gyökerek szállító- szerepet, a vékonyabb hajszálgyöke­rek a felszívó szerepet játsszák. Mind a két gyökértipus fontos és értékes, de a felszívó hajszálgyökerek az ér­tékesebbek, amelyek a szállitógyö- kerek végén vannak. A hajszálgyöke­rek egyben érzékenyebbek is a hi­degre, melegre, kiszáradásra, szélre, stb. A csemete kitermelésekor a nö­vény gyökérrendszerének csak kis há­nyadát, 10—20%-ót tudjuk kiemelni, ami a tő közvetlen közelében van. A gyökérrendszer nagy részének el­vesztése, nagy megrázkódtatást je­lent a növény életében és még a leggondosabb telepítés, ápolás mel­lett is visszaesik 1—2 évig. A prob­lémát még fokozza, ha a megmaradt kevés gyökér a szállítás közben csak rövid időre is kiszárad, vagy a tele­pítés szakszerűtlen, esetleg a rend­szeres öntözés elmarad. Az edényes növény faiskolai előál­lításának a lényege az, hogy a cse­répben, fóliazacskóban, vagy na­gyobb edényben történik a csemete­nevelés, jó tápdús talajban. Az így nevelt növény gyökérrendszere teljes egészében az edényben marad, vá­sárláskor 100%-os gyökérzetű nö­vényhez jutunk. Az eredés biztonsá­gos, az első évben már a növény fejlődése erőteljesebb, szinte ugrás­szerű. Előnye továbbá, hogy a tele­pítés ideje nincs időhöz kötve, meg­felelő gondozás esetén a tél kivéte­lével bármikor ültethető. Mégsem ajánlatos a rekkenő nyárban még edényes növényt sem telepíteni, mert fokozott gondozást igényel olyankor. Legjobb tavaszkor, június elejéig, va­lamint augusztus végétől október vé­géig, illetve a fagyokig ültetni. Hogyan kell az edényből a növényt kiemelni? Amennyiben cserépben van, a gyö­kérrel átszőtt földlabdát a cserép­ből kiemeljük. Ha az alsó lyukon a gyökér kinő, inkább a cserepet tör­jük szét. Ha a fóliazacskóban van a növény, a zacskót óvatosan felvágjuk, és a fóliaburkolatot a földlabdáról lehántjuk. Az ültetés fázisai a sza­badgyökerű növényekéhez hasonlóak. Mivel a gyökérrendszer épségben van, a vesszőket visszametszeni nem kell, mert a lomb-gyökér egyensúly megfelelő. Ha a földlabda véletlenül szétesik, a vesszőket vissza kell vág­ni és fokozott gondossággal kell ke­zelni. A leírtakból egyértelműen ki­tűnik, hogy nagyobb a kockázat a szabadgyökerű növények telepítésé­nél, míg az edényes növényeket koc­kázat nélkül telepíthetjük. Az edé­nyes növények előállítása költsége­sebb, nagyobb faiskolai gondozást igényel, az ára is magasabb. A telepítést azonban nem 1—2 év­re, hanem évtizedekre végezzük és mielőbbi eredményre vágyunk. Egy­értelműen célszerűbb a konténeres növények telepítése. Kapható a Kertészeti Vállalat le- rakataiban, de megrendelhető a vi­rágüzletekben is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a biztonságos telepítés ellenére a növény igényli az ápolást, és azt nö­vekedésével, díszítő értékének mi­előbbi kibontakoztatásával hálálja meg. Kalla Gábor Növényvédelem vegyszer nélkül Az őszi, téli és kora tavaszi idő­szakban a gyümölcsösben, szőlőben, házikert talajában jelen vannak mind­azok a kártevők, betegségek valami­lyen fejlődési alakban, melyek ta­vasszal és nyáron sok-sok bosszúsá­got okoznak. A rovarok a fák repe­déseiben, védett helyen tojás, báb, levelek közti növedékben hernyó, a talajban kifejlett alakban telelnek. A betegségek spórái, gombafonal szövedékei ellenállnak a nálunk elő­forduló téli éghajlati viszonyoknak. Sokan azt hiszik, hogy a fákat, ker­tet csak addig kell gondozni, védeni, amíg a gyümölcsöt, szőlőt, zöldség­félét, vagy más növényi terméket leszüreteljük, betakarítjuk. A kárte­vők, betegségek azóta szaporodtak fel nagyobb mértékben, amióta ta­vasszal és nyáron csak növényvédő- szerrel akarunk minden védekezést megoldani. Sokszor akkor is perme­tezünk, amikor nincs is károsító a növényeinken. A növényvédelemnek csak egy része a vegyszeres védelem. Azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy jelenlegi termesztési szinten kártevők és betegségek elleni véde­kezéseknél a kémiai anyagok nélkü­lözhetetlenek. Vannak növényeink, melyek egyes betegségekkel szemben ellenállóak. A talajmüveléssel nagyon sok kárte­vő és betegség eredményesen gyé- ríthető. A fák ápolása, beteg részek eltávolítása, a fertőzött levél, szár és növényi maradványok valamilyen úton való megsemmisítése szintén növény- védelem. A trágyázás és műtrágyá­zás a növények betegségekkel szem­beni ellenállását fokozzák, helytelen alkalmazás esetén csökkentik. A gyo­mok elleni védekezés talán' a leg­egyszerűbb példa. Lehet gyomot ir­tani gépi, valamint kézi kapálással és lehet vegyszerrel. Kiskertben vi­szont a vegyszeres gyomirtás nem mindig indokolt. A nagyon elhanya­golt területeken a vegyszer egyedül nem ad kielégítő eredményt. Az őszi, téli időszakban a vegysze­rek nélküli növényvédelem lehetősé­geivel kívánjuk megismertetni a kez­dő kertészkedő olvasóinkat. Dr. Frank József m A „Tenkesalja” ÁFÉSZ, ÁFéaztWI Siklós, felvételre keres 4 DRÁVASZERDAHELYI VEGYESBOLT-VEZETŐI MUNKAKÖRBE vegyesbolti, vagy élelmiszer-eladói képesítéssel, szakmai gyakorlattal, működési bizonyítvánnyal, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező dolgozót. A bolt havi átlagos forgalma: 150 ezer Ft/hó. ♦ TURONYI ITALBOLTVEZETŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE vendéglátó eladói képesítéssel rendelkező dolgozót. Felvételhez szükséges erkölcsi bizonyítvány, működési bizonyítvány. Havi átlagos forgalom: 35 ezer Ft/hó. 4 SIKLÓSI SOKSZOROSÍTÓ-UZEMUNKHÖZ két főt anyagmozgatói munkakörbe. 4 DIÓSVISZLOI KADARUZEMUNKBE két fő faipari szakmában jártas dolgozót, segédmunkásokat. A munkakörök betöltésére jelentkezni lehet: „TENKESALJA" ÁFÉSZ, SIKLÓS, SZÉCHENYI U. 10., kereskedelmi, illetve ipari osztályon. Hö íréit jw&cfefem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom