Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-16 / 284. szám
1982. október 16., szombat Dunántúli Tlaplö 13 Bábfesztivál Magyar balladák, német show Szakmai tanácskozással folytatódott a nemzetközi felnőtt- báb fesztivál programja tegnap délelőtt. Mindkét napon — a látott produkciók alapos elemzése mellett — a bábművészet általános, időszerű kérdései is felmerültek. így például szóba került a zene és a bábművészet, a báb- és a társművészetek viszonya, s az is. hogy mennyire változik meg (előnyére vagy hátrányára) egy-egy produkció, ha eredeti földrajzi, etnikai környezetéből kiszakítva, talán éppen a világ túlsó oldalán, más közönség előtt, más környezetben jelenik meg. (Gondoljunk arra: például itt most baskír amerikai és japán bábosok léptek fél!) . Vita folyt technikai, rendezési és dramaturgiai kérdésekről is — különösen Eric Bass amerikai művész nagy sikerű csütörtöki műsora nyomán. De dicsérő és bíráló szavak illették a Bóbita produkcióit is: egyébként közkívánatra péntek reggel megismételték a Bóbita színészképző stúdiójának szerda esti bemutatóját. Délután a Kolozsvári Állami Bábszínháztól Jarry: übü király című drámájának színpadi változatát láthatta a fesztivál zsűrije és a közönség: bábok és élő szereplők egyaránt felléptek az előadásban — a darab értelmezése körül várhatóan vita follyik majd. Az NSZK-ból étkezett Optical Figurenbühne felnőttek és gyerekek számára egyaránt rendkívül mulattató, öltetekben, szórakoztató fordulatokban gazdag show-t tálalt elénk. A tiszakécskei Szitakötő együttes a Kőműves Kelemen ballada együk variációját állította színpadra; a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes is a magyar népköltészetből merítette témáját: Mónár Anna és Kádár Kata balladáját jelenítette meg. A hollandiai Poppentheater de Regenborg késő este mutatkozott be a Bóbita Bábszínházban. A hatodik nemzetközi felnőttbáb fesztivál ma délelőtt összefoglaló értékeléssel, szakmai tanácskozással fejeződik be. G. T. Az „Optical" Figurenbühne (NSZK); Silver show cimű műsorának egyik jelenete. Tudományos vándorgyűlés és dr. Kollár Dezső köszöntése A vándorgyűlésen virággal köszöntötték a 70 éves dr. Kollár Dezső egyetemi tanárt. Fotó: Proksza L. Zsúfolásig megtelt a PAB székházának előadóterme tegnap kora délután. Nemcsak a gyermek fül-orr-gégészet időszerű kérdései vonzották oda a szakma speciális ismerőit, az orvostudomány társ ágainak képviselőit, hanem egy ünnepélyes aktus is. Közelgő, 70. születésnapja alkalmából köszöntötték dr. Kollár Dezső egyetemi tanárt, a pécsi gyermekklinika fül-orr-gégészeti osztályának vezetőjét. A magyar gyermek fül-orrgégész vándorgyűlés megnyitójaként dr. Flerkó Béla, a POTE rektora köszöntötte a megjelenteket, közöttük Kerpel Frónius Ödön professzort, a nemzetközi hírű tudóst, a Gyermekklinika egykori igazgatóját. Ezután méltatta dr. Kollár Dezső orvosi és tudományos munkásságát, a gyógyító tevékenységben esetenként korszakot teremtő eredményeit. Dr. Ribári Ottó professzor, a Magyar Fül-orr-gége orvosok Egyesületének főtitkára csatlakozott a méltató szavakhoz, kiemelve, hogy dr. Kollár Dezső volt az, aki létrehozta* az egyesület gyermek- szekcióját, majd valamennyi kollégája, s az Egyesület jókívánságait tolmácsolta. Dr. Kollár Dezső meghatott szavakkal mondott köszönetét a gratulációkért, majd megkezdődött a vándorgyűlés tudományos munkája. A magyar szaktekintélyek mellett Magde- burgból és Varsóból érkezett vendégek is szerepeltek az előadók között. A tudományos vándorgyűlés ma fejezi be munkáját. „Névtelen99 kocsik árverése Túl magasnak ítéltettek az árak A „gyűrött” autók a bontóba kerülnek — Ebben a Fiatban még motor sincs, legföljebb a szélvédő használható. És ezért kérnek ötezer forintot? Tudod mikor venném meg! Ha lefelé kerekítenék a kikiáltási árát! Mintegy kétszáz érdeklődő toporgott már az árverés megkezdése előtt egy órával, a pécsi Névtelen utcában, a hatósági járműmegőrző előtt és a fenti megjegyzés hűen tükrözi a vásárlói véleményt. Mert igaz ugyan, hogy a tizenöt roncsautó kikiáltási ára darabonként ötszáztól tízezer forintig terjedt, de még alkatrészként is sokallták a vevők a meghirdetett összeget. Volt itt Moszkvics ezerért, Skoda háromezerért, „kosárban" behozott Zastava négy és fél ezerért, 1600-as Volkswagen tízezerért. Az árverést, az utóbbival kezdték, nem kelt el. Végül is a kikiáltó jobb híján azt kérdezte a „nagyérdeműtől", akar-e valaki egyáltalán a Merkur szakemberei által megállapított alapáron roncsot venni. Végül is így kelt el ötszáz forintért egy Trabant kombinak aligha nevezhető „doboz", amit Galvácsi Mihály vett meg. — Utánfutót készítek belőle. Az alváz megerősítésre szorul, de utána már rászerelhetem a futóművet — mondta az új tulajdonos, mielőtt kifizette volna a vételárat. Egy jónevű gépkocsiszerelő azzal köszönt el, ha „kiviteli engedélyt" is adnának a névtelen kocsikhoz, még el is húzna néhányat, de így!? Névtelen kocsik. Valahol igaz a szójáték, hiszen ezeket a roncsokat több mint egy éve szállították be a hatósági gépjármű megőrzőbe, mert valamikori tulajdonosaik, a rendszám bevonása után az utak mentén, és egyéb helyeken felejtették autónak nem nevezhető járműveiket. Gyenis Istvántól, a telep vezetőjétől tudom, hogy számukra is kedvezőbb lenne, ha végre megjelenne a tanácsi rendelet, miszerint három hónap után elárverezhetnék a roncsokat, mert nem foglalnák feleslegesen a helyet és állaguk se rpmlana tovább. Az elmúlt másfél évben megközelítőleg száz személykocsit szállítottak be a Névtelen utcai telepre, és a tegnap árverésre került gyűrött autóknak egyszerűen nem volt gazdája, legalábbis nem sikerült kinyomozni a valamikori tulajdonosokat. Késő délutánig mindössze három roncsot sikerült eladniuk, a többit a bontóba szállítják. így mérettetett meg az ár, amely túl magasnak találtatott . . . S. GY. Falumúzeum, helytörténeti kiállítás, népi együttesek szemléje Leányvásári előzetes A népművészet, a hagyományőrzés jegyében rendezik meg Pécsváradon és Zengő- várkonyban ezen a hétvégén a leányvásárt. Ahogyan az eredetileg is szokásban volt, a híres „kálomista búcsú" eseményei Zengővárkonyban kezdődnek: ma, szombaton délután 4 órakor a Fülep Lajos építtette művelődési ház mögött álló klasszicista parasztházban megnyílik a falu múzeuma, hogy benne otthont találhasson Várkony gazdag népművészete, szövéskultúrája és a hagyományokat őrző Zengő- várkonyi Népiegyüttes. Pécsváradon ezen a délutánon két kiállítást is láthatunk. 17 órától a helyi díszítőművészeti szakkör legszebb munkáit tekinthetik meg a látogatók, 18.30 órakor pedig a pécsváradi várbaráti kör gyűjtésében a Nagyapáink lakóhelye című dokumentumkiállításon találkozhatnak a község múltja iránt érdeklődők Pécs- várad régi ábrázolásaival, archív fényképfelvételeken, Rochbock metszetén. Láthatók lesznek a helység mezővárosi múltjának tárgyi és írott emlékei — valamennyi helyt gyűjtésből, illetve a megyei múzeum támogatásából. Vasárnap délelőtt a zenés ébresztő után 9 órakor vonul fel menettáncban a község főutcáján a hagyományőrző együttesek 16 csoportja, beArchiv felvétel Pécsváradról a Nagyapáink lakóhelye cimű kiállitóson mutatójukat ‘10 órától láthatja a közönség a Fülep Lajos Művelődési Központ színpadán. Már reggeltől áll a népművészeti vásár a faluközpontban, ide fazekasokat, bőrdíszműveseket, kosárfonókat, fafaragókat hívtak meg. A művelődési ház szabadtéri színpadán vásári komédiák, bábjátékok szórakoztatják a leányvásár közönségét, amely 17 órakor tekintheti meg a népi együttesek gálaműsorát, majd 20 órától a palotabozsoki zenekar talpalá- valójára táncolhat a leányvásári bálon. Nők a filmen Ma már alig lehet úgy moziba menni, hogy a nőkérdéssel valamilyen formában ne traktálnának a vászonról: e héten például a Kilenctől ötig című amerikai blódségből árad a korlátolt feminizmus. Bár, mentségére legyen mondva, nők készítették, a női feminizmusnál ugyanis sokkalta fertel- mesebb a férfiak részéről megnyilvánuló metafizikus nőpárti- ság. Bár, ma állítólag ilyen a világ - ha az Ifjúsági Magazint olvasom, ha a külföldi lapszemléket, az derül ki, hogy a nők „megunva" évezredes alárendeltségüket, mindenütt maguknak vindikálják a kezdeményezés jogát. Sőt nemcsak jogát, hanem gyakorlatát is: itt arról panaszkodik egy fiú, hogy a lányok lerohanják, s lóm Amerikában sem jobb a helyzet, mert mily üdvös dolog lenne — a film szerint — ha a nők vennék kezükbe a gyeplőt. Mindenesetre nekem gyanús a dolog: a három főszereplő közül kettő egészen jól megvan a férfiak nélkül, ami viszont némi ellentmondást rejt magában, mert mire mennének a férfigyűlölő nők férfiak nélkül. Kit gyűlölnének akkor? A szélsőséges feminizmus szerelmi része, úgy ahogy még megoldható lenne: erről egy új magyar filmből értesültünk, legfeljebb az utódlási gondokat kellene valahogy áthidalni (lásd Merle: Védett férfiak). Hiszen azt már régóta tudjuk, hogy a szerelem elsődlegesen nem a fajfenntartásért létezik, sőt maga a nemi aktus sem kizárólagosan azért történik, főképp azóta, hogy mindenféle fogamzásgátló eszközöket találtak ki - főképpen a férfiak, s ebből- következően a nők számára. Azt már Platón is tudta, hogyha nem utódnemzés a testi kapcsolat célja, hanem a szerelem kiteljesedése vagy/és az örömszerzés, akkor a homoszexualitás gyakorlatának útjába már semmi elvi akadály nem állítható. Akkor viszont már csak annak a kérdésnek a „megrá- gása” van vissza, hogy a szépen szaporodó, homoszexuali- tást ábrázoló filmekben miért éppen majd mindig nők a cselekvő szereplők - kivéve néhány angol ”es francia vígjáték homokos férfiait, akik viszont csak mellékszereplők. Gyanítom, hogy összefüggésben van ez azzal, amiért a nők közül sókan feministává lesznek, a férfiak közül pedig mások nőbarátokká, anélkül, hogy a testük érdekelné őket. E magatartási formák ugyanis következményei a női egyen- jogutlanságnak, s noha némelykor előfordul, hogy az okozat megszünteti az okot, ebben az esetben pozitív a visz- szacsatolás: a feminizmus csak erősíti az egyenlőtlenséget a két nem között, ha másképpen nem hát úgy, hogy a férfinem védelmében férfiak készítenek homoszexuális nőkről filmeket. Dehát ezer filmrendező közül nő egy, ha van, s alig néhány, aki művész (ez utóbbi már nemtől független besorolás). így hát ne csodálkozzunk, ha főképpen férfiszemszögből látjuk a nőket a moziban, vagy elvétve nőiből, s oly ritkán művészetiből. A westernben legalább nyílt a rangsor: első helyen áll a hatlövetű, közvetlen utána pedig a ló következik, s már nagyon jó, ha egy nő megelőzheti fontosságban a széles- karimájú kowbojkalapot. Másutt a besorolás szempontjai lehetnek mások, abszolút érték tekintetében azonban ott sem jobb a helyzet. B. L.
