Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-15 / 283. szám

1982. október 15., péntek Dtmantmt Tlaplö 5 Januártól nagyobb önállóság és ösztönzőbb érdekeltségi rendszer a kereskedelemben 1983. január elsejétől na­gyobb önállóságot kaphatnak, s az eddiginél ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszer­ben működhetnek a kereske­delmi hálózat közepes kategó­riájába tartozó — általában 10-50 dolgozót foglalkoztató - üzletei a Minisztertanács csütörtökön hozott határozata értelmében. A kisüzletek szerződésbe, il­letve bérbeadása - bár a fo­lyamat még nem fejeződött be — az eddigi tapasztalatok szerint, jól bevált. A Miniszter- tanács most hozott határozata az országban mintegy 5 ezer ABC-áruházat, éttermet, cuk­rászdát és iparcikk üzletet érint. Bár arányuk az állami és szö­vetkezeti hálózat 10 százalékát sem teszi ki, mégis meghatá­rozó jelentőségűek, mert a forgalom több mint 40 szá­zalékának lebonyolításával a kiskereskedelem gerincét ké­pezik. A jövedelemérdekeltségű üze­meltetés bevezetése nem kö­telező, de érdekük mind a vállalatoknak, mind a keres­kedelmi dolgozóknak, s nem utolsósorban a fogyasztóknak és az egész népgazdaságnak. Az új lehetőség lényege, hogy az arra vállalkozó szakembe­rek nagyobb önállóságot kap­nak az üzletek áruforgalmi és gazdálkodási feladatainak vég­rehajtásában, s fokozottan ér­dekeltek az eredményes mű­ködésben. Az önállóság mér­tékét és esetleges korlátáit a vállalat határozza meg, s ezt a dolgozókkal kötött megálla­podásban' rögzíti. Az önállóság kiterjedhet az árubeszerzésre, a beszerzési források megvá­lasztására, az értékesítés meg­szervezésére, a létszám- és bérgazdálkodásra, az eszköz- és készletgazdálkodásra, s a választék kialakítására. A ké­sőbbiekben mód lesz arra is, hogy — az árpolitikai intézke­dések betartásával - a helyi ismeretek birtokában az árusí­tott termékek 5—10 százaléká­nak fogyasztói árát is a bolt­vezetők állapítsák meg. A vendéglátásban mintegy 70 he­lyen már bevált ez a módszer, a kiskereskedelemben azonban még nem volt rá példa. Jelen­tősége különösen abban lesz majd, hogy a kiárusításokhoz, időszakos engedményekhez nem kell a boltvezetőknek külön en­gedélyt kérniök. Az új formában az önálló­ság adta lehetőséget hatékony anyagi ösztönzés támasztja alá. Azok a boltvezetők, he­lyettesek, vagy akár egész üz­leti kollektívák, akik vállalják az új ösztönzési rendszerrel együttjáró kockázatot, az üzlet eredményes működésétől füg­gően jelentős többletjövede­lemre -tehetnek szert. Az ed­digiektől eltérően nem forgal­mi jutalékot kapnak, hanem - amennyiben a vállalat által előírt eredményt teljesítik — olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. Ha az előírt köve­telményeket túlteljesítik, a többlet meghatározott — álta­lában 10-30 százalékát - az érintett dolgozók munkabéren kívüli juttatásként megkapják, így összjövedelmük az alapbér két-háromszorosa is lehet. (A munkabéren kívüli juttatásként kapott többletet általános jö­vedelemadó terheli.) Ha a bol­ti dolgozók munkájukat hanya­gul, felületesen végzik, csu­pán alapbérüket kapják meg, s még a korábbi forgalmi ju­taléktól is elesnek. Az új érdekeltségi forma be­vezetésétől a kereskedelmi dol­gozók jövedelmének jelentős differenciálódása várható. A jövedelemérdekeltségű dolgo­zóknak elsőrendű érdeke lesz hogy a vásárló elégedetten tá­vozzék az üzletből, ezért foko­zott figyelmet kell forditaniok a munka megszervezésére, a hatékony eszköz- és költség- gazdálkodásra, egyszóval a for­galom eredményes lebonyolí­tására. A nagyobb forgalom és a kisebb ráfordítás növeli a kereskedelmi dolgozók jö­vedelmét, s egyidejűleg a vál lalatok és szövetkezetek, vala­mint az egész népgazdaság be vételeit. 50 évig szolgált Felrobbantották a bajai öreghidat Baján csütörtökön délután sok ezer bajai szíve dobbant meg, 14 órakor felrobbantot­ták a Petőfi szigetre vezető hidat. A felrobbantott híd több mint 50 évig kötötte össze a várost a Petőfi szigettel. A rob­bantást a Bányászati Aknamé- lyitő Vállalat mecseki körzete komlói üzemének robbantó brigádja végezte. A tűzszeré­szek 550 lyukat fúrtak a hídon és késleltetett, fél másodper­ces robbantással hajtották vég­re az akciót. Az új híd közel­sége miatt három szakaszban végzik el a végleges eltakarí­tást. V. B. Á közéletiség változásai A közéletiség sokféle és sok­irányú megnyilvánulásának va­gyunk tanúi és részesei, min­denki tudja . sorolni példáit, eredményeit, de fogyatékossá­gait, hibáit is. Ez derült ki a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsá­ga tegnapi ülésén is, melyen megtárgyalták a közéletiség népfrontmozgalmi tapasztala­tait. Szőke Attiláné, a HNF Bara­nya megyei elnökségének tagja a részletes írásos anyag mellé szóbeli kiegészítőt is tartott, melyben külön hangsúlyozta a közéletiségre való nevelés szük­ségességét és fontosságát. Mint minden irányú nevelés, ez is a családokban és az iskolákban történik elsődlegesen; a nép­frontmozgalomnak az itt létező pozitívumokra kell támaszkod­nia. A hazánkban az utóbbi évti­zedekben lezajlott változások a közélet gyakorlatában is érez­tették hatásukat, például a megváltozott életmód hatással van a közéletiségre is, erre mu­tattak rá a felszólalók. A vitában felszólalók a köz­életiség más és más megköze­lítését adták: a pedagógus az iskola, a kisközségben lakó a területellátás oldaláról közelí­tette azt. A HNF-bizottsógi ülésen részt vett és felszólalt. Molnár' Béla, a HNF országos titkára is, aki összegezte azokat a területeket és szempontokat, amelyek a Hazafias Népfront munkájának bázisát jelentik. Hangsúlyozta, hogy közéletiség alatt elsősor­ban azt .az önzetlen tevékenysé­get kell érteni, amely mások ér­dekében, közösségi célokért tör­ténik. A megyei bizottsági ülésen elnöklő dr. Adóm Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke zárszava után Hernádi Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója adott tájékoztátást a megyei vízgaz­dálkodási helyzetről, majd az ülés elfogadta ,A népfrontbi­zottságok feladatai a vízvéde­lem, vízgazdálkodás érdekében” című előterjesztést. B. L. Pálfai János a „milliósok klubjában” — Az őseinket Potocsniknak hívták, de apám nem tudott megbarátkozni ezzel a névvel: két pengőért „vette meg” a Pálfai családnevet, ami nekem is jobban tetszik. Persze, ha be­legondolok, tulajdonképpen mindegy, hogyan is hívnak egy volánnál ülő gépkocsivezetőt . .. Pálfai János ezen elgondolko­zik, nekem pedig az jut eszem­be, hogy a neve jól cseng szak­mai körökben a Volán 12-es Vállalatánál. Néhány hónap választja el a három évtizedes jubileumtól, és ez az év még egy szempontból emlékezetes ma­rad számára: a vállalatnál har­madikként lépett be a „millió­sok kjubjába", harminc év alatt egymillió-kétszázötvenezer kilo­métert vezetett. — Hányadik teherkocsin ül? — Erre nem tudok válaszolni. 1953-ban, mikor a vállalathoz jöttem, otthagyva a hentes szakmát, először Csepelt vezet­tem. Ez a ZIL, amivel most ér­keztem, a harmadik, de ennek sincs már sok ideje vissza. A második motort szaggatom ben­ne: több mint százötvenezer ki- . lométert tettem meg a mostani motorral. Nem érdemes már föl­újítani, zihál mint az öregem­ber, ha megfuttatják. Jövőre megválók tőle, kiselejtezik.- És aztán? — Új kocsit kapok, lehet, hogy kiszolgál a nyugdíjig. Négy év múlva ugyanis megvá­lók a Volántól. Ez az idő vi­szont ahhoz kevés, hogy belép­hessek a „másfél milliósok klub­jába". Pálfai János hosszú ideje mint anyagbeszerző járja az orszá­got. Nincs olyan hét, hogy leg­alább kétszer meg ne fordulna Budapest és Pécs között. Alkat­részeket hoz a vállalatnak: hol _ harmadik napjáé Szakmai tanácskozás, újabb bemutatók Megtartották az első szak­mai tanácskozást a bábfesz­tiválon tegnap délelőtt. Az előző fesztiválok gyakorlatá­tól eltérően nemcsak a hazai produkciókat elemezték, ha­nem a külföldieket is: a ren­dezők, tervezők, színészek ér­tékelték, méltatták, bírálták a látottakat, sokszor vitába keveredve egymással. A vitát Imre István, a Pannónia Film­stúdió rajz- és bábfilmrende­zője vezette. A nap krónikájához még egy szerdai esemény is hoz­zátartozik: késő este a Bóbi­ta Bábszínházban stúdióelő- adás'ban láthattuk a tapol­cai gimnázium tanulóinak rendkívül szellemes, többször nyíltszíni tapsot keltő „tárgy­játékát” és a Bóbita színész­képző stúdiójának bemutató­ját. Mindkettőről elismerően szóltak a szakmai vitán. A délután — mondhatjuk így — egyik szenzációja volt Eric Bass amerikai művész Őszi portrék című műsora: apró kis portrék sorozata idős emberekről, az élet és halál kérdéseiről. Rendkívül kifejező bábmozgatás, s szin­te a lélektani realizmus igé­nyével megformált alakok hozták a sikert, s á ráadás, hogy Bass mester egyik figu­rája Barth Zsófia IV. éves angol szakos főiskolás alkal­mi közreműködésével beszél­getett a közönséggel. A másik nagy sikert a bu­dapesti Astra Bábegyüttes ér­demelte ki sajátos árnyjátéká­val: Saint-Söens Az állatok farsangja című művére kom­ponáltak sziporkázó ötletek­ben bővelkedő, kedves, iro­nikus játékot. Az egri Harlekin együttes Kecafán vagy Hacafán cím­mel mutatta be a lovagdrá­mák paródiáját, a szekszárdi Musica Kosztolányi Dezső A lovag meg a kegyese című bábjátékát adta elő a Svájc­ból érkezett St. Galleni együt­tes pedig a Szerafin, avagy a néma patikusné című dara­bot. Este a Bóbita a Pulci- nellát nyújtotta át a fesztivál vendégeinek. G. T. A zárószelvények meghibáso­dása miatt gázkifúvás keletke­zett; vízzel kevert gáz áramlik a csütörtök déli óráktól a szeged­algyői olajmező 619-es számú vízvisszanyomó kútjától. Ez a kút a rétegenergia visszapótlá­sához szükséges vizet szolgál­tatja az olajbányászoknak. Az algyői kitörésvédélmi bri­gád, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgóztermelő Vállalat szege­di üzemének munkásai, továb­bá a helyi tűzoltóság egységei rövidesen a helyszínre érkeztek, s megkezdték a kifúvás meg­szüntetését. Iszapot nyomtak a kútba. Sok esetben ez elegendő ahhoz, hogy elfojtsa a vízzel keveredett gáz kiáramlását. A védelmi munkálatok a csütörtök esti órákban még nem fejeződ­tek be. motort, hol gumiköpenyt, más­kor autóbuszjegyekkel teli pa­pírbálákat. Ilyenkor hajnali há­romkor indul, mert a pótkocsis szerelvénnyel legalább öt óra a menetidő a fővárosba, és ha időben akar végezni, reggel nyolcra Budapestre illik érnie, mert Zugló és Csepel között nagy a távolság a rakodási időt is tekintve. Azt gondolná a kí­vülálló, hogy súlyos ezreket visz haza hónapról hónapra: de pil­lanatok alatt kiderül, hogy az óránkénti hét forintos rakodási „pótlékkal” együtt sem keres többet átlagosan mint ötezer forintot. — Miért csinálom? — ismétli a kérdést. Fegyelemből, köteles­ségből meg szakmaszeretetből is. Ha a kormányhoz ülök, ab­ban a pillanatban megszűnik számomra a külvilág. Csak az út köt le. A három évtized alatt egy koccanásom volt mindössze, belecsúsztam egy személygép­kocsiba. A kár ezerötszáz forint volt, de még ma is eszembe jut: ha elővigyázatosabb vagyok a síkos úton, ezt is elkerülhet­tem volna . . . — Ha több száz kilométeres út végeztével leszáll ,a kocsiról, merre indul? — Úgy érti, hogy gyaloqo- lok-e? Igen. Jólesik a séta ha­zafelé. Jó néhány évvel ezelőtt, mikor Kertvárosban, az Egri Gyula utca eleién megkaptuk az új lakást, körülöttünk nem volt semmi, csak a por és a sár. Ma is „tajgának” hívom az ottho­nom környékét. A hétvégeim ál­talában szabadok, Sikondára járunk ki a feleségemmel a ta­nyára: az ötven négyszögölön megtermeljük a konyhára valót, _o viróqot. Van egy „komoly" Zsigulim, tíz éves, de az még nem volt szervizben, mert idő­közben megszereztem az autó­szerelői oklevelet is — És mitől ,,komoly" az a Zsi­guli? . — Hót attól, hogy bordó. Ele­gáns szín, igaz? Salamon Gyula A közoktatás tovább­fejlesztéséről A Pártélet októberi számában- összeállítást közölnek, melynek írásai a közoktatás továbbfej­lesztésének aktuális feladatai­val foglalkozik. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője Az oktatás­ügy és a pártszervezetek felada­tai címmel fejti ki véleményét. Az idei tanévkezdés sajátossá­gaiból indul ki, kiemelve az olyan új körülményeket, mint az. új tantervek és tananyagok be­vezetése, az ötnapos tanítási hét, az új tankönyvek haszná­latba vétele, az általános isko­lák negyedik osztályában: az orosz nyelvoktatás bevezetése. Mindezek megvalósításához megfelelő szervezettségre az is­kolák öntevékenységére van szükség, mely kiemelten fontossá teszi az iskolai pártszervezetek szerepét is. A szerző utal arra, hogy az iskolai pártmunka tar­talmát alapvetően a Központi Bizottság 1982. április 7-i állás­foglalása határozza meg, amely elsősorban arra irányítja a fi­gyelmet, hogy közoktatásunkat a mai iskolarendszer keretei kö­zött kell alapvetően továbbfej­leszteni. Ugyanakkor tágra nyi­totta a megfelelő szakmai meg­oldások, eljárások és módsze­rek kutatásának, kialakításának kapuját. Az állásfoglalás meg­jelölte azokat az időszerű fel­adatokat, amelyek az oktatás folyamatos fejlesztésében szük­ségesek, illetve a feszültségek feloldásához nélkülözhetetlenek, hangsúlyozva, hogy azok meg­oldása elképzelhetetlen az is­kolai • pártszervezetek aktív te­vékenysége nélkül. Most arra van szükség, hogy valamennyi oktatási intézményben ismertes­sék az állásfoglalást, határoz­zák meg azokat a konkrét fel­adatokat, amelyek megvalósítá­sában a területi és padagógus pártszervezetek eredményesen közreműködhetnek. Megvalósí­tásúk nagymértékben függ at­tól, hogy mennyire hozzáértő­en, az ügy iránti szeretettel, ugyanakkor tárgyilagosan ér­tékelik a pártszervek helyzetéi, milyen ,mértékben képesek ösz- szefogni és mozgósítani a peda­gógusokat, az iskolákért tenni akaró társadalmi erőket. Sárdi Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezető­ségének titkára a pedagógusok társadalmi megbecsülésével fog­lalkozik. Utal arra hogy o Központi Bizottság állásfoglalá­sa kimondta: „Növelni kell a pedagóguspálya társadalmi megbecsülését." Ezt alapvető­en az oktatásügy, az ebben dolgozó pedagógusok munká­jának társadalmi fontossága igényli, és az a tény, hogy ez a pálya, minden eddig megtett intézkedés ellenére sem rendel­kezik kellő társadalmi elismert­séggel. Ennek bizonyítására többek között olyan tényeket sorol fel írásában; hogy kevés fiatal, főleg fiú jelentkezik pe­dagógusképző intézménybe, a végzés után a letelepedési le­hetőségek sok helyen nem biz­tosítottak, vannak bérezési gon­dok nehezek az iskolai munka feltételei, sok pedagógus lakás­gondokkal küzd sok az iskolán kívüli elfoglaltság, hiányzik a szülők egy részének segítsége munkájukhoz. A szerző felsorol­ja azokat a feladatokat, melyek elősegíthetik e gondok enyhíté­sét. Ugyanakkor azt is hangsú­lyozza, hogy a pálya presztízsé­nek emelése csak úgy lehetsé­ges, ha magát a pályát műve­lők is mindent megtesznek an­nak elfogadtatásáért, társadal­mi elismeréséért,' elsősorban az igényesség növelésével, mely az iskolában és azon túl is meg kell hogy nyilvánuljon. A pártszervezet és az iskolai vezetés kapcsolatával foglalko­zik írásában Kovács Lajosné, a miskolci pedagógus pártbizott­ság titkára, aki sok helyi ta­pasztalat tanulságainak elem­zése alapján fejti ki véleményét a feladatokról. M. E. Harminc eu a uolan mellett az algyői olajmezőn *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom