Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-02 / 270. szám
Üj cégek az exportőr-listán Változnak az árak és a pénzügyi szabályzék Emelik a búza, a kukorica és a vágósertés árát Drágulnak a gépek és a növényvédőszerek Szervezeti összevonások a szakigazgatásban rendelőnek kell elhoznia or üveggyárból. Mit ér a keret, a belevaló üveg nélkül? Nem sokat. A pécsi üveges kisiparost mór tavaly foglalkoztatta ez a kérdés, a megrendelők érdeklődése nyomón kezdett foglalkozni a házilagos megoldás gondolatával. A tavalyi BNV-n leste el a légszigetelt duplafalú üveg készítésének titkát. Azóta a Hunyadi út 25. szám alatti kis műhelyében maga kísérletezte ki, hogy azt hogyan tudja elkészíteni. Mi kell hozzá? Két megfelelő vastagságú és pontos méretre vágott üveglap, 6—8 vagy 10-es átmérőjű négyszög alumínium idom, — mely csak elvétve kapható — speciális import ragasztó, a szilikagél — mely a két légmentesen zárt tábla közti nedvességet szívja be — és patika tisztaságú műhely. A mester már vállal ilyen üvegkészítést alumínium, vas, vagy faszerkezetű nyílászáróba, nemcsak Pécsett de az egész megyében. A hungaropan üveget viszont csak a műhelyében tudja előre elkészíteni és azt a helyszínen teszi be a gumiágy- gyal ellátott keretbe. Radnóti János leleményessége főként most, a fűtési szezon indulása előtt jelent nagy segítséget azoknak, akik már-már feladták a reményt, A duplafalú üveg nemcsak szép, de jó hőszigetelő is. Beépítésével ugyancsak jelentős mennyiségű szenet, gázt, olajat lehet megtakarítani. M. L denekelőtt ezt a két fő célt szolgálja. A búzaprémium fennmarad. A búza termelői árát tonnánként 60, a kukoricáét 150 forinttal emelik, ami mázsánként 6, illetve 15 forintos átvételi áremelést jelent. Ezzel a búza és a kukorica termelői ára lényegében azonos lesz, ami a most kezdődő őszi vetések során feltehetően nagyobb búza vetésterület kialakítására készteti a gazdaságokat, tekintve, hogy e növény önköltsége jelenleg alacsonyabb a kukoricáénál. A vágósertés ára kilónként 1 forint 60 fillérrel emelkedik, ami rekompenzálja a tervezett takarmány áremelkedést. A mezőgazdasági árak emelésével egyidejűleg az élelmiszeripar termelői árai is emelkednek. A tervezett 18—19 százalékos gépáremelés nagyabb része a mezőgazdasági gépek ártámogatásának megszűnéséből ered. Az fmporttámogatás megszüntetése miatt lesz drágább 12 százalékkal a külföldről behozott takarmányfehérje is. A növényvé. dőszerek, gyomirtószerek árának 18 százalékos emelésére számíthatnak a gazdaságok. A termelői áremelkedés és beszerzési eszközök, anyagok áremelésének szaldója várhatóan 1,1 milliárd forinttal lesz negatív. Tekintve, hogy 180—190 milliárdos ágazatról van szó, az 1,1 milliárdos elvonás elviselhető a nagyüzemek számára — mondotta a miniszter. A termelés egyharmadát adó kistermelés pozíciója viszont semmit nem változik. A terméshozamok növelése szempontjából az is po- iztív, hogy 1983-ban műtrágya áremelés nem lesz, s így továbbra is emelkedő felhasználással lehet számítani. A mezőgazdaságban alkalmazott keresetszabályozás mértékében még nem született döntés, a javasolt új módszereket viszont elfogadta a kormány. E szerint 1983-tól három módszer közül választhatnak a gazdaságok. Továbbra is megtarthatják, helyesebben alkalmazhatják a jelenlegi szabályozást. Vagy ha ezt megfelelőbbnek tartják, áttérhetnek a bruttó jövedelemmel operáló keresetszabályozásra. Ez utóbbinak a kockázata nagyobb, s így csak a jól gazdálkodóknak, a leq jobbaknak javasolják. A harmadik módszer, amely módot ad a teljesítménynyel arányban magas' bérek kifizetésére, illetve az alacsony teljesítmények kapcsán esetleg elbocsátásokra is, pályázni lehet. A jövedelemszabályozásnak ezt a módját 1983-ban kísérleti jelleggel, várhatóan 60—80 nagyüzemben vezetik be. Az élelmiszergazdaság szak- igazgatásának korszerűsítésével kapcsolatos szervezeti változtatások legnagyobb horderejűek a MÉM eddigi történetében. A cél, hogy ezek a szervezetek a továbbiakban csak a hatósági feladatokat lássák el, ezt a munkát továbbra is költségvetésből finanszírozza az állam. A termelés céljait szolgáló feladatok elvégzését a jövő évtől kezdve maguk a termelők fedezik. Az intézkedés 10 500 embert érint, akiknek 50 százaléka agrármérnök. Vagyis várhatóan 5000 agrármérnök megy át a termelésbe. Az intézkedés eredményeként 1983. január 1-el fúziónál az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet és az Országos Vetőmag Felügyelőség, megszűnik a Központi öntözési Szolgálat és vidéki hálózata. Ily- módon az eddigi 3 országos és 40 kerületi központ helyett egy országos központ, 29 területi állomás látja el a növény-fajta- minősítési munkát, az Elit és az I. szaporulati fokozaton. A többit átveszik az állami gazdaságok. Az állattenyésztés területén az OTÁF a 19 megyei tenyésztési felügyelősége, a 6 mesterséges termékenyítő állomás, és a lótenyésztési felügyelőség szűnik meg. Vagyis az eddigi 2 országos központtal és 50 területi központtal ellentétben 6 önálló vállalat jön létre egy országos központtal. Három országos központ és 117 területi állomás szűnik meg azáltal, hogy az állategészségügyi és a MÉM élelmiszerhigiéniai és ellenőrzési hatósági munkát összevontan, egyetlen országos központ és 20 területi állomás látja majd el. Mindez 5800 alkalmazottat és 4300 fizikai dolgozót érint. Közülük 4000 ember marad, a többi a termelő vállalatokhoz megy. Az intézkedés, amelyet 1983. július 31-ig hajtanak végre, 100 millió forint megtakarítást jelent az állami költségvetésnek. — Rné — A Pécsi Bútorgyár exportképes székei Mind több helyen építik be a házakba az alumínium ajtókat, ablakokat. A nem éppen olcsó nyílászárók előnye, hogy jobban bírják az időjárási viszontagságokat, mint a fából készülték, azokat se festeni, se mázolni nem kell, megjelenésükben mégis szépek. Egyetlen hátrányuk, hogy nem minden méretben lőhet kapni beüvegezve a duplafalú, tehát légszigetelt hungaropan üveggel. Vajon a pécsi Szuperettben és a Tüzép-telepeken kapható üveg nélküli alumínium nyílászárókát ki üvegezi be? — kérdezték főiünk. A válasz: jószerivel seki. Illetve a gyártól meglehet rendelni, de ki kell várni a több hónapos átfutási időt, és a hungaropan ablakot a meg. HÉTVÉGE 5. A baranyai termékek esélyei a külpiacokon Lehet-e jégszekrényt eladni az eszkimóknak, homokot a sza- harai tauregeknek? Tegyük fel, hogy nem lehetetlen, mindenesetre a magyar exportőröknek manapság hasonló feladatokra kell vállalkozniuk, amikor a tőkés piacokon szándékoznak eladni. És el kell adni. Többet, méginkább — jobb pénzért, ez létkérdés. Vajon, milyen esély- lyel és eredménnyel az idén? A statisztikák tanúsága szerint a bárányéi ipar nem rubel- elszámolású kivitele az év első felében nem éppen kedvező, elmaradt a tavalyi első félévitől. Kérdéses, vállalataink és szövetkezeteink az idén meg tudják-e ismételni a tavalyi bevételüket, az évközbeni többletvállalásokról már nem is beszélve. Sajnos, a pangó világ- gazdaság a baranyai kivitelt sebezhető pontján érte és érinti, a kemény valutából a legtöbbet hozó, ám „puha” cikkekkel kereskedő könnyűipari vállalatainknak kell szembenézniük és küszködniük a lanyha kereslettel, méginkább a nyomott világpiaci árakkal. Vajon, milyenek hát a baranyai gazdaság esélyei? A helyzetre és a kilátásokra mindenekelőtt hadd idézzem a tőkés piacokra évről évre a legtöbbet szállító pécsi könnyűipari vállalatunk vezérigazgatójának tömör véleményét: a helyzet nehéz, de nem reménytelen. Vagyis, továbbra is vannak esélyeik. Tegyük hozzá, ezt örömmel fogalmazhatjuk úgy is: vannak esélyeink. S mindezt annak fényében, hogy az utóbbi években Baranyában újabb és újabb cégek iratkoztak fel a nem rubelelszámolású piacokra szállítók listájára. Például a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnak tavaly még egy cent exportja sem volt, az idén viszont már algériai tervezéseik eredményeként éves árbevételük több mint tíz százaléka kemény valutában folyik be. Kiléptek a világpiacra, vállalva a nehézségeket, vállalva azt is, hogy ezek az ügyletek átmenetileg esetleg zökkenőket okoznak pénzügyi gazdálkodásukban, miután a pénz külföldről az idehaza szokásosnál valamivel később folyik be. A sikeres bemutatkozás után most már ott tartanak, a megbízás reményében ők mennek újabb és újabb ajánlatokkal az algériai megrendelőkhöz. A Drávaszabolcsi Lengyár nem is olyan rég még veszteséget termelt, felszámolták. Ma a Cserkúti MEZŐGÉP virágzó kis gyára, ahol egyebek mellett környezetvédelmi berendezéseket gyártanak. Már az induló évben kiléptek a tőkés piacokSzállításra készítik elő a spanyol exportra gyártott borsóosztályozó gépsort a Mezőgép szigetvári gyárában. Läufer László felvétele ra, már szállítottak az NSZK-ba és Spanyolországba, sőt betársultak egy Líbiában cementgyárakat építő japán cég üzletébe, a környezetvédelmi berendezéseket a MEZŐGÉP szállította. S az igényes Kawasaki cég teljességgel elégedett volt azzal, ahogyan egy magyar munkásnő hegeszt — Drávaszabolcson. A világgazdasági visszaesés közepette a beruházási piac köztudottan pang. És mégis, például az ÉPGÉP pécsi gyára évről évre előre megy a nem rubelelszámolású exportban, az idén menetközben emelték fel a mércét, a tőkés export meghaladja majd a százmillió forintot, s ez majdnem kétszerese annak, amit év elején terveztek. Szállítottak és szállítanak az NSZK-ba, pécsi és mohácsi épgépes szakemberek építőgépeket szerelnek Irakban és Líbiában, s újabb piacokra készülnek betörni. A Pécsi Bútorgyár korábban soha nem dicsekedhetett, hogy termékeit útnak indítja a határon túlra is. Ám, mertek belevágni és Ófalun feltámasztani a nagy hagyományokkal rendelkező székgyártást. Ezekből a stílszékekből az idén már több ezres tételben szállítanak az USA-ba, Angliába és Svédországba, tisztességes árat igyekezvén érvényesíteni a vevőknél. ♦ A példákat még sorolhatnánk. Amikor tehát azt kérdezzük, a nehéz külpiaci körülmények közepette milyenek a baranyai gazdaság idei kilátásai és várható eredményei a nem rubelelszámolású kivitelben, bátran fogalmazhatjuk, a helyzet nehéz, de nem reménytelen. Hajlamosak vagyunk arra, hogyha Baranya tőkés exportjáról van szó, az jószerivel csak bőr, kesztyű, bőrruha és cipő lehet. A példák arra mutatnak, hogy a tartós világgazdasági visszaesés közepette jócskán akadnak még olyan termékek, amelyekért a nyugati vevők hajlandók a pénztárcájukat kinyitni. Csak gondolkodni, merni és előremenni kell. Miklósvári Zoltán Mezőgazdaságunk 1983-ban A Minisztertanács legutóbbi ülésén áttekintette a mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozási és támogatási rendszerét. Megállapította, hogy ezekben alapvető változtatásra nincs szükség. Indokolt viszont olyan módosításokat végrehajtani, amelyek arra ösztönöznek, hogy a termelés jobbam igazodjon a szükségletekhez, egyidejűleg növekedjen az érdekeltség az eszközök jobb kihasználásában, az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodásban. E célból 1983. január 1-től emelik a főbb mezőgazdasági termékek, valamint a termelésben felhasznált egyes eszközök és anyagok beszerzési árát. A kormány egyidejűleg módosította a mezőgazdaságban alkalmazott keresetszabályozást, a műszaki fejlesztési alapképzést, illetve a termelési adókra vonatkozó egyes rendelkezéseket. Határozatot hozott a Minisztertanács a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatás egyes központi és helyi intézményei szervezetének egyszerűsítésére és működésének korszerűsítésére. A szervezeti módosítások 1983. január 1-el lépnek életbe. A módosítások céljáról és váriható hatásairól tájékoztatta részletesebben az agrárújságírókat Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Az agrárkormányzat az intézkedésekkel szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek jövőre az ideinél 60 000 hektárral több gabonát, mindenekelőtt több búzát termeljenek és több vágósertést állítsanak elő. A mezőgazdasági termelői árak 3,5—4 százalékos emelése miaNem kapható, hát elkészíti leleményes kisiparos Alumínium nyílászárók hungaropan üveggel
