Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-09 / 247. szám

1982. szeptember 9., csütörtök DunantQü napló * 5 Ötezer kérelem, fellebbezés, # ianasz Döntöttek az esti i és a_ jeyi ejez rr 0 tagozatosok felle bbezi esi II J pl ben A Művelődési Minisztérium il­letékesei a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatá­ra jelentkezők fellebbezési ügyeinek tárgyalásakor — a napokban döntöttek az esti és a levelező tagozatosok- kérel­meiről is: ezek — mint elmon­dották — évről évre növekvő gondot jelentenek. Bár e tago­zatökon nincsenek központi­lag meghatározott keretszámok, mégis az intézmények, illetve a szakok képzési lehetősége bizo­nyos arányok megtartását kö­veteli. A művelődésügy illetékesei­hez a felvételi vizsgákat köve­tően 5000 fellebbezést, kérel­met, panaszt nyújtottak be, ezek többségében — a gondok ellenére — az illetékesek az ér­dekeltek javára döntöttek. A minisztériumi tájékoztatás sze­rint a legtöbb problémát a fel­vételi vizsga alól mentesülő má­soddiplomás- és kiegészítő kép­zésre pályázók okozzák. Ezek létszáma főleg a jogi és a köz­gazdaságtudományi karok esti, levelező tagozatain ér el olyan arányokat, amelyek a kérdés külön megfontolását teszik in­dokolttá: szükség van-e, meg­éri-e taníttatásuk a népgazda­ságnak. A szakemberek szerint az ok abban rejlik, hogy to­vábbképzési rendszerünk nem tudja kielégíteni azokat az igé­nyeket, amelyek a különböző ágazatokban jelentkeznek. Minden valószínűség szerint a másoddiplomás-képzésre je- . lentkezők döntő többségének nincs szüksége az újabb diplo­ma megszerzésével kapcsolatos képzés teljes tartalmára, csak az oktatott anyag azon részei­re, amelyek eredeti képzettsé­géhez, munkaköréhez, annak jobb, szakszerűbb ellátásához szükségesek. Ilyen jellegű ki­egészítő vagy részképzés azon­ban jelenleg nincs. A vállala­tok, a főhatóságok, a különbö­ző vezetőképzők ugyan folytat­nak továbbképzést, de a nép­gazdaság különböző területein az adott szakmák betöltésénél elsősorban az állami iskolai végzettséget fogadják el. Ez felveti az oktatás koncentrálá­sának, gazdaságosságának kérdését is. A másoddiplomáért jelentke­zők másik nagy csoportja pe­Nagyobb forgalom, több bevétel Idegenforgalmi eredmények az év első hét hónapjában Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most adta közre tájé­koztatóját az év első hét hó­napjának idegenfórgalmi ered­ményeiről. Az adatok szerint a forgalom legfontosabb minőségi vonásai kedvezőbbek a tavalyiaknál, az idegenforgalomból származó bevételek 7 százalékkal na­gyobbak az előző évinél, s csak­nem két és félszeresen halad­ják meg a kiadásokat. Jellemző az idei szezonra, hogy a kül­földiek valamivel hosszabb ideig tartózkodtak nálunk, mint az elmúlt években, s nőtt a szervezett keretek között ide­látogatók száma. Kedvező az is, hogy javult á kereskedelmi szálláshelyek —~ s ezen belül a szállodák — kihasználtsága: a tavalyinál nagyobb vendégfor­galmat bonyolítottak le. A tőkés országokból összesen 1,4 milliónyian látogattak Ma­gyarországra, egyötödével töb­ben, mint tavaly ilyenkor. En­nél valamivel kisebb ütemben nőtt a turisták száma, de lé­nyegesen gyorsabban, 41 szá­zalékkal a kirándulóforgalom. Ez utóbbi nagysága elérte a félmilliót. A forgalom ez évi megélénkülése szinte vala­mennyi partner tőkés országra jellemző, a meghatározó szere­pet azonban továbbra is Auszt­ria és az NSZK játssza: a tu­risták mintegy háromnegyed része ebből a két országból ér­kezik. A vendégek 20 százalék­kal több időt töltöttek nálunk, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A tőkés forgalomból származó eddigi összes bevétel meghaladta a 4 milliárd forin­tot — változatlan árfolyamon számolva körülbelül 40 száza­lékkal emelkedett a tavalyihoz képest. Ezen belül egy-egy lá­togató átlagosan 22 százalék­kal többet költött, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású országok forgalma a Szovjetunió kivé­telével csökkent az elmúlt év­hez képest, a turisták átlagos tartózkodási ideje azonban meghosszabbodott. Kedvező, hogy a rubelelszámolású orszá­gokból érkező turisták lényegé­ben ugyanannyi éjszakát töltöt­tek el a kereskedelmi szállás­helyeken, mint tavaly, s többet is költöttek az elmúlt évinél, mintegy 30 százalékkal. dagógusképző intézmények fel­vételi gondjait gyarapítja. Ezen a területen a képzés jellegének módosítása nem látszik indo­koltnak, felmerül azonban a je­lentkezés megalapozottságának a kérdése. Kívánatos lenne az adott munkakör ellátásához a képesítés szükségességének szi­gorúbb elbírálása a külső és a felvételiztető intézmény részé­ről. Nyugati építészeti szakírók Pécsett Ma Veszprémbe utaznak Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium tájékoztatási önálló osztályának a meghívá­sára 13 tagú nyugati — NSZK- beli, spanyol, osztrák, dán, hol­land és svájci — építészeti szak­író tartózkodik egy hete Ma­gyarországon. A vendégék Bu­dapest és több vidéki város építészeti újdonságával történt ismerkedés utón tegnap Pécsre látogattak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat műve­lődési házában Nemeskéri László igazgató fogadta őket, s tájékoztatást adott a vállalat tevékenységéről. Utána a Zsol- nay Porcelángyárba tettek láto­gatást, majd a Siklósi városrészt keresték fel. Itt a nevelési köz­pontot mutatták be az újság­íróknak, akik elismerésüket fe­jezték ki Pécs e nagyszabású oktatási komplexuma láttán. Az épülő városrészben tett rövid séta során lakásokat is meg­néztek. A következő állomás a ma­gasház volt, amelynek a tető­teraszáról megtekintették a vá­rost. A Zsolnay múzeum és a Vasarely múzeum megtekintése után a belvárossal ismerkedtek. Az építészeti szakírók ma Veszprémbe utaznak. Új színművészek Pécsett Első lépések a közönség előtt Hagyományok szerint tegnap délután a Ságvári Művelődési Házban — amely az új évadban is a Pécsi Nemzeti Színház Ka­maraszínházaként működik —, bemutatkoztak a Pécsre szer­ződött. új művészek. Énekesek, táncosok és prózai művészek egy-két műsorszám előadásával tették meg első lépésüket pécsi színpadon, az egybegyűlt közön­ség, a pályatársak és a rádió mikrofonja előtt. Az énekeseket Hirsch Bence kísérte zongorán; az új művészeket Kovács Imre mutatfa be. Képünkön: Vass Zoltán Iván rendező; Dudás Ká­roly, Szabó Anikó, Szabó János táncművészek; Maros Gábor, Buváry Lívia, Mayer Aranka, Salranek Károly (takarva) Gyu- ricza Lilian, Oláh Zsuzsa, ifj. Ujlaky László és Dévényi Ildikó. A képen nem látható új mű­vész : Vajk György. Iparjogwédele és gazdasági hatékonyság Ötödször rendezik meg hazánkban a nemzetközi iparjngvédelmi knnferenciát A szeptember 13-án kezdődő ötnapos tanácskozás előkészü­leteiről Lontai Endre, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület fő­titkára tartott sajtótájékoztatót szerdán a Duna Intercontinen­talban. Elmondotta, hogy a konferenciára előreláthatólag 31 országból mintegy 160 kül­földi szakember érkezik. A nemzetközi tanácskozáson azt vitatják meg a résztvevők, hogy az iparjogvédelem magas szin­tű ismerete, helyes gyakorlati alkalmazása milyen kedvező hatást fejthet ki a gazdasági hatékonyság növelésére. Három szekcióban tanácskoznak az iparjogvédelem időszerű fel­adatairól, szó lesz többek kö­zött az innováció, a műszaki fejlesztés ösztönzéséről, az eb­ből adódó állami és vállalati feladatokról, a fejlett és a fej­lődő országok iparjogvédelmé­ről és a technológiák átadásá­nak védjegyjogi- kérdéseiről. Az első iparjogvédelmi kon­ferenciát 1970-ben rendezték meg Magyarországon, s azóta háromévenként találkoznak a szakemberek Budapesten. A konferenciák igen hasznosnak bizonyultak, több olyan nem­zetközi megállapodás jött létre, már eddig, amelyeket a ta­nácskozáson elhangzott felve­tések figyelembevételével dol­goztak ki. Vághelyi Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze A karmester című kisopera címszerepében Fotó: Szokolai Muzsikáló Kávéház - szállodaudvarban Kellemes nyári estén várt bennünket kedden a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes a Mu­zsikáló Kávéház tavaly kezdő­dött hangversenysorozatának első koncertjére — ám nem a Nádorban, hanem a Hotel Mi­naret udvarán. Barokk művek szerepeltek a műsorban: Bach Parasztkantátája az első rész­ben — vezényelt Hirsch Bence, közreműködött Geötz Judit és Vághelyi Gábor (ének) —, a szünet után pedig három ba­rokk dal Geötz Judit és Cima- rosa A karmester című kis ope­rája Vághelyi Gábor előadásá­ban. Minden adva volt tehát, hogy jól érezzük magunkat: jó zene, jó muzsikusok és énekesek, ba­rátságos helyszín, megfelelő akusztika. Mégis feszengtünk kissé: mert nagyon kevesen ül­tek a nézőtéren. A sok üres asztal és szék zavarta a sze­replőket, de még a közönséget is. Szkladányi Péter, aki rövid zenetörténeti bevezetővel indí­totta útjára a műsort, szelíd iró­niával „családiasnak” nevezte az összejövetelt — ám a csalá­dias légkör sokáig nem tudott létrejönni. Csak a második rész­ben, amikor megbékéltünk a közönség illőnél és szükséges­nél kisebb létszámával, és ami­kor Vághelyi Gábor olyan ma­gával ragadó erővel, a zenei humor lehetőségeit kiaknázva énekelte el — és vezényelte! — az operát, hogy még ismétlést is kértünk tőle. Végül is nem okozott csaló­dást a koncert. Ami a látoga­tottságot illeti azonban, nyu­godtan beszélhetünk fiaskóról. Az okok között felemlíthetjük, hogy a nyári szezonnak már vé­ge, de az őszi még nem kezdő­dött el: a közönség még „nem állt át" hangversenylátogató szokásaiban. Igaz lehet az is, hogv nyáron a komolyzenei hangversenyek — egy-két tradi­cionális helyszíntől eltekintve — nem nagyon vonzzák az érdek­lődőket. De a rendező Megyei Művelődési Központnak és az Országos Filharmónia pécsi ki- rendeltségének azon is el kel­lene gondolkodnia: szerencsés dolog-e egy már sikeres kávé­házi hangversenysorozat egyik koncertjét nem kávéházban, hanem szabadtéren megren­dezni, amikor a siker egyik tit­ka éppen a hely sajátos és má­sutt föl nem lelhető varázsa volt. G. T. Pécsi utcák - híres emberek Hunyadi János Születésének helyét és idejét, származását még mindig ho­mály fedi. Némelyek szerint a lomániai Hollókőn, mások sze­rint a Hunyod megyei Hollós nevű várban, illetőleg Hunya- don született. Teleki József az 1387. évi, az újabb felfogások az 1407 körüli időt említik. Hel- tai Gáspár arról tudósít, hogy Zsigmond király töivénytelen fia volt egy román parasztlánytól. Tény, hogy Zsigmond király 1409. október 18-án Visegrádon kelt oklevelében „Serba fia Vajk udvari vitéz alkalmas he­lyeken és időben hű szolgála­taival szerzett kiváló érde- meiért” az Erdély-részi • Hu- nyadvár birtokát neki, rokonai­nak, János nevű fiának és örö­köseinek adományozta. Alig egy év múlva az 1410-ben né­met-római császárrá választott Zsigmondot Frankfurtba elkísér­te, majd részt vett a csehorszá­gi husziták elleni háborúban, 1437-ben pedig elűzte Szendrő vára alól a török hadat. Milyen ember lehetett Hu­nyadi János, sejteti-e a Pátzay Pál által készített lovasszobor alakját? A kor krónikása, Thu- róczy János szerint: „közepes termetű volt, erős nyakú, hul­lámos gesztenyészín hajú, nagy szemű, barátságos tekintetű, piros arcú, egyéb tagjaiban olyan arányos és olyan szép felépítésű, hogy ezer ember kö­zül is meg lehetett ismerni fe­jedelmi személyét.” Ha ehhez még hozzávesszük Bonfininek a kortársi benyomá­sok alapján alkotott vélemé­nyét, megközelítőleg elénk áll Hunyadi János alakja: „erköl­csei minden tekintetben a leg­nemesebbek voltak, mentesek minden barbár durvaságtól. Nagy híve volt a vallásnak és az igazságnak, ugyanígy a sza­badságnak és a bőkezűségnek. Szerette a tisztességet, és ápol­ta a barátságot. . .” Szilágyi Erzsébettel kötött házassága révén Hunyadi kap­csolatba került a délvidéki köz­nemesség vagyonosabb rétegé­vel. A király pénzzavarainak enyhítésében szerzett „érde­meiért” Zsigmondtól később je­lentős birtoktestekre tett szert. Ö azonban elsősorban képes­ségei tudatában akart érvé­nyesülni: az országos tisztség- viselők, a bárók sorába kívánt emelkedni. Két évi milánói, a Sforzáknál eltöltött szolgálata alatt megismerte a fejlettebb seregszervezési és hadvezetési módszereket, s ezekben való jártasságáról rövidesen tanú- bizonyságot is tett. Ekkor már Albert c király, aki czonban csehországi ügyeivel törődik, „az egyes országlakók pedig belső gyűlölségekkel el­foglalva e részeket magukra hagyták.". Az ország ilyen kö­rülményei között mégis akadt egy Hunyadi, aki az ország dé­li kapujánál nemcsak megállí­totta a törököt, de ellentáma­dásaival vissza is szorította. Albert király ezért öccsével együtt Szörényi bánná és teme- si gróffá tette. 1446-ban pedig a rendek kormányzónak válasz­tották. V. László trónra kerülé­sekor ugyan leköszönt e tisztsé­géről. de Hunvadi újabb, nem kevésbé előkelő tisztséget ka­pott: az ország főkapitányává és Beszterce város örökös gróf­jává nevezte ki a király. A mindinkább fenyegető tö rök elleni védelem Hunyadi vqi Iára nehezedett, laaz. az úi k rály, I. Ulászló. Nóndorfehérve (a mai Belgrád) kapitányáv és erdélvi vajdává avatta, c ennek fejében zsoldos hadser gével elűzte a törököt Érdé1 bői és az azon túli részekn elfoglalta Nist, bevette Szófi< és tönkreverte Murád szulti hadát. Voltak vereségei (Várna, Rigómező), belvisí lyok is sújtották, de midőn török Nándorfehérvárt fen- gette, Kapisztrán János kere teshada seaítségével 1456. Iius 22-én fényes diadalt a tott a törökön. Emlékezzünk re, midőn megkondul a déli rangszó! Dr. Tóth Istvr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom