Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-27 / 265. szám

Hifisták, figyelem! A lódobogástól a tücsök­ciripelésig Akusztikai- műhely a Nevelési Központban Épül Pécsett o Nevelési Köz­pont művelődési háza: már he­lyére kerültek a főbb berende­zési tárgyak, így a hangtechni­ka egyes elemei is. A színház­terem többcélú helyiség lesz, ennek megfelelően a „háttér­iparnak" is sok mindent kell tudnia. A hangtechnika is olyan sokoldalú lesz majd, ami hazai viszonylatiban — művelődési há­zakban pedig különösen — rit­kaságnak számít. — Kamaraszínházi, amatőr- színházi előadásokra, hangver­senyekre, moziüzemre, tv-műso- rok felvételére tervezték a 350 személyes színháztermet — mondja Tihanyi Péter technikus. — Mindezt és még például a szomszédos iskola házi rádiómű­sorát, a színházi és mozgásmű­vészeti műhelyt, a riporterklubot stb. mi szolgáljuk ki, mi látjuk el hanganyaggal stb. Korszerű berendezések állnak rendelke­zésünkre ehhez. Arra töreked­tünk, hogy a kulcsfontosságú berendezések profi színvonalúak legyenek, és ezt sikerült elér­nünk. — Mit jelent ez márkane­vekben kifejezve? — A hangkeverő pult BEA*G gyártmányú, a végerősítő a Hi-Fi Magazinból ismert régi csöves erősítő, a két félsávos sztereó magnónk STM (Mech- labor), a Hi-Fi kvadró magnónk AKAI. Van Telefunken mag­nónk, Sennheisen mikrofonunk, telepítettünk kazettás 'techno­lógiát is, mégpedig Pioneer CTF 1250, illetve 950-est. A szintetizátorunk Korg márkájú. A hangsugárzó saját szabadal­mam: az eljárás most folyik, ad­dig is ideiglenes oltalom alatt áll az a sugárzó rendszer, amit terveztem. Méreteire jellemző: 3,30 m magas, 1,80 széles, és 1,80 mély. 300 wattos teljesít­ménye a hagyományos zártdo­bozos megoldás teljesítményé­hez viszonyítva 2—2,5 ezer wattnak felel meg. Különösen alkalmas szabadtéri rendezvé­nyekre, de teremben is jobb minőségű hangot ad. (Személyes jellegű kitérő: Ti­hanyi Péter 31 éves, eredeti szakmája építésztechnikus, a komlói zeneiskolában ismerke­dett meq a hangtechnika alap­jaival. Három évig dolgozott a pécsi tv-stúdióban, ahol elsajá­tította a film- és zenei play­back technikát. Azóta rend­szertechnikai ismeretekre tett szert, közreműködött a művelő­dési ház hangteohnikai beren­dezésének tervezésében.) — Mit tud ez az új komp­lexum? — Elsőrendű feladat a műve­lődési ház napi programjának ki­szolgálása lesz. De mert többet tud ennél, másra is vállalkozha­tunk. Szintetizátorunkból pél­dául a lódobogástól a tücsök­ciripelésig sokféle hangot elő­csalhatunk, olyan trükköket csi­nálhatunk a keverővei, mintha valaki a saját szájüregéből hal­laná a hangokat stb. Ez a tech­nika lehetővé teszi, hogy az akusztika elméleti és gyakor­lati kérdései iránt érdeklődőket úgynevezett audió-műhelybe tö- mörítsük: neves szakemberek közreműködésével előadásokat és gyakorlati bemutatókat szer­vezünk. Nerrf „magnóskfub” lenne, hanem a „hifisták” és pedagógusok, pszichológusok, szociológusok klubja. A műve­lődési ház ideális keretet je­lent mindehhez. G. T. Ősi fajták, ősi tulajdonságok Szafári-park Pécsett Távoli múlt nyarai porzanak, teleinek hóviharai zúgnak, őszeinek mindent elmosó esői zizegnek a szó mögött: ősi fajták. A magyar szürkemarhá­tól a szőke mangalicáig, a rackától az erdélyi kopasz nyakú fekete tyúkig hosszan terjedhetne a felsorolás. A kö­zös nevező: napjaink tömeg- termelésének következtében rendkívül csökken ezeknek a száma, s e folyamatban érté­kes állatfajok, illetve tulajdon­ságok is megsemmisülhetnek. Ha nem vigyázunk, elveszhet­nek a gének, amelyek maguk­ban hordozzák az ősi fajták jó tulajdonságait, s a jövőnek azt a lehetőségét, hogy ezeket a géneket is használva újabb és újabb, mind nagyobb hasz­nosságot biztosító populációk alakulhassanak ki. A közelmúltban nemzetközi konferenciát tartottak Debre­cenben, téma: a géntartalékok jelentősége és szerepe az ál­latfajok és -fajták fenntartásá­ban. Mindjárt idézzünk egy másik „hivatalos fórumot" is, tudniillik létezik Magyarorszá­gon „Az őshonos és honosult domesztikólt fajták génveszte­ség nélküli megőrzése” című program. Ennek megvalósítá­sában szervesen közreműködik a pécsi állatkert is, hogy pon­tosabban fogalmazzunk: meg­van a lehetőség a program teljesítésére, amennyiben a végveszélybe került ősi magyar állatfajták jó néhány képvise­lője él a mecseki zoo-ban.- Fennmaradjon és több le­gyen! — hangsúlyozza dr. Fű- lep István, a Mecseki Kultúr- park igazgatója. — Ez a leg­fontosabb cél. S a mi fele­lősségünk: megteremteni a le­hetőséget — egyelőre a távlati elképzelésekben -, hogy Pé­csett helye, rangja legyen e mentőmunkának.- Jelenleg nincsenek meg a program teljesítésének fel­tételei?- A mostani területünk erre alkalmatlan, örömmel újságol­hatom, hogy a város vezetése magáévá tette a gondunkat, s a tervezőasztalokon lassan kialakul egy szafári-rendszerű állatkert, ahol éppen ezek a Kapuzárás a BNV-n Vasárnap nyitotta ki utoljára kapuit az idei őszi BNV. Az is­mét nyáriassá vált kellemes időben több ezren választották hétvégi programként a kőbá­nyai vásárváros meglátogatá­sát. E napon is változatos prog­ramok várták őket. Szinte egy­mást érték a látványos, zenés divatbemutatók, és sok érdek­lődőt vonzottak a fodrászok és kozmetikusok ingyenes bemuta­tói. Akinek még jutott, vásárolt az árusítópavilonoknál a vásári slágercikkekből, amelyek leg­többje az utolsó darabig elfo­gyott a zárásra. Idén először a fogyasztók is leadhatták szavazatukat a BNV általuk legjobbnak ítélt kiállí­tott termékeire. A tíz nap alatt mintegy hétszázezer vásárláto­gató szavazott, s az eredmény: a közönség díját a Borsodi Ve­gyikombinát BNV-nagydíjas PVC-homlokzatburkoló rendsze­re nyerte el. öt elismerő okle­velet is kiosztottak a közönség szavazatai alapján. Ezeket a VOSZK propa fasírtpora, a Vi­deoton teletext vételére is al­kalmas Infracolor televíziója és sztereó rádió-magnója, a Bu­dapesti Likőripari Vállalat Vil­moskörte pálinkája, valamint a Budapesti Tejipari Vállalat ká­vétejszínje érdemelte ki. A díjakat vasárnap délután Schiffert Ferenc, a BNV igazga­tója, valamint Fellegi Tamás, a közönségpályázatot megszerve­ző és lebonyolító Nagyító című lap főszerkesztője adta át. védelemre szoruló ősi magyar áliatfajták kapnának helyet. Tűi ennek hasznosságán, s azon is, hogy lényegében gén­bankként működne, meggyőző­désem szerint tovább erősítené Pécs idegenforgalmi — s talán tudományos — vonzerejét is. — Az említett program gaz­dája az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség. Mit sikerült eddig megvalósítani? — Ezek a nálunk levő ősi magyar fajták éppen úgy törzskönyvezve vannak, mint a legféltettebb kutyaritkaságok. Korábban készült mór egy or­szágos felmérés: hol, milyen fajták, hány példány található. Nekünk magyar szürkénk, fe­kete és fehér bivalyunk, feke­te és fehér rackánk, ciktánk, cigajánk, szőke és fecske ha­sú mangalicánk, számos ba­romfifajtánk van. Fenntartá­sukhoz egy-egy évben 100 000 forint támogatást kapunk. Le­het azonban másként is to­vábblépni Itt vannak például a megóvásra váró kecskefaj­ták. Minden bizonnyal van olyan — művelés alá nem von­ható — területe Baranyának, ahol ez a takarmányozásra teljesen igénytelen, egyéb jó tulajdonságokkal is rendelkező ősi háziállat pyájban is tart­ható lenne. Ugyanígy arra is gondoftnk, hogy más fajtákat is kihelyezhetnénk — megfelelő körülmények közé — akár ma­gánszemélyeknek, akár mező- gazdcsaqi üzemeknek tovább- tenvésztésre. Ezeket az ősi fajtákat ma is komoly veszélyek érhetik. A hortobágyi szürkemarhagulyát elviheti egy száj- és köröm- fájásjárvany, vagy valamilyen ok miatt elpusztulhat az or­szág egyetlen - ugyancsak az Alföldön levő — fecske hasú mangalicaltondája. Félnünk kell a pótolhatatlan veszteség­től: kiürülne a génbankunk egy-egy értékes trezorja. Óriási itt a felelősségünk, hiszen minden kivesző élőlénnyel az emberiség lesz szegényebb, múltja és jövője egyaránt. A pécsi szafári-állatkert — ami lényegében szabadon tartást jelent — valóban csak a táv- •ati elképzelésekben kapott helyet, de hogy már ott van, megnyugtató. Mészáros Attila Impotencia ellen is... Csaláncsoda? A kiskacsák úgy tömték ma­gukba a kukoricadarával ke­vert meg nedvesített csalánt, mintha életükben nem kaptak volna enni .... Márpedig kap­tak, korábban is csalánt. Ez an­nak kapcsán jutott eszembe, hogy az utóbbi napokban két meghökkentő dolgot is hallot­tam a mezők, erdőszélek, ro­mos sarkok, elhanyagolt ker­tek e csípős növényéről. Egyi­ket egy szőlősgazda mesélte: ismerőse a ciszternájában tá­rolt vízbe két-hórom zsáknyi csalánt tesz, hagyja pár napig ázni, majd a levet átszűrve per­metezőgépbe tölti, így kezeli szőlőjét mellőzve minden mes­terséges anyagot, vegyszert. A tőkék szépek, egészségesek, termőképességük az egyéb per­metezőszerekkel kezeitekhez ké­pest nem rosszabb. A másik hír Svédországból érkezett: a skan­dináv államban mint az élel­mezés egyik lehetséges alap­forrását tekintik a csalánt, nem sajnálva ennek érdekében a kutatásokhoz szükséges pénzt. A kiskacsák valahol itt jutottak eszembe: bizonyára nem vélet­Beszédes számok a Statisztikai évkönyvből Fogy a magyar, a dán és a német Halban koldusok, almában császárok vagyunk A franciák feneketlen gyomra Tudja-e, hogy fogy a népes­ségünk, hogy egész Európában mi esszük a legkevesebb halat, viszont egy lakosra számítva a világon nálunk terem a legtöbb alma? Mindezekre az érdekes­ségekre a Statisztikai Kiadó Vállalat kiadásában most meg­jelent 1981-es Statisztikai év­könyvben bukkantunk, mely - túlzás nélkül állíthatjuk — be­szédes számaival és táblázatéi­val izgalmas olvasmány. Külö­nösen azon fejezete, mely nem­zetközi összehasonlításban tart tükröt nekünk. Nézzünk egy ki­csit a tükörbe! Hústermelésben az élvonalban Fogy a népességünk! Az ezer lakosra jutó természetes szapo­rodás 1981-ben mínusz 0,2 volt Magyarországon. Rajtunk kívül Európában még két országnak ilyen előjelű a mutatója, Dá­niában —0,6, az NSZK-ban —1,6. Néhány más ország ezer lakos­ra jutó természetes szaporodá­sa: Ausztria: 0,1, NDK: 0,3, Csehszlovákia: 3,8, Románia: 7, USA: 7,3, Szovjetunió: 8,4, Len­gyelország: 9,7, s végül álljon itt két túlnépesedés felé roha­nó ország adata: Egyiptom: 30, Venezuela: 30,3. Hogyan állunk a világban termelésünkkel? A villamosener- gia-termelésből Magyarorszá­gon egy lakosra 1981-ben 3203 kilowattóra jutott, a világ­átlag 1835. Egy lakosra számít­va a világon Norvégiában ter­melik a legtöbb áramot, 22 809 kWh-át, ugyanez a mutató a Szovjetunióban 4949, az USÁ- ban 10 297 kWh. Az itthon ki­bányászott kőolajból egy lakos­ra 1981-ben 189 kilogramm ju­tott, a világátlag 622, az Egye­sült Arab Emirátusok átlaga 115 342 kg. Növénytermesztésünk ered­ményeit összehasonlítva máso­kéval, talán a termésátlagok a legbeszédesebbek. Búzából 1981-ben egy hektáron átlag­ban 4000 kilogrammot termesz­tettünk. Ez nemzetközi össze­hasonlításban is figyelemre méltó színvonal, ámbár mások eredményei arra intenek, bizo­nyára vannak még tartaléka­ink. Ugyanebben az évben ugyanis az NSZK-ban egy hek­táron átlagban 5095, Hollandiá­ban 6259 kilogramm búza ter­mett. Hasonló a helyzet a kuko­ricánál, 1981-ben hektáronkénti átlagban 5860 kilogramm kuko­ricát takarítottunk be, ezzel szemben Ausztriában 6856, Olaszországban 7137 kilogram­mot. A cukortermelésből nálunk egy lakosra 1981-ben 46 kiló­ra m m jutott, Franciaországban 79, Belgiumban 98, Kubában 64C kilogramm. Az egy lakosra jutó almatermelésben a ma­gunk 95 kilójával a világban messze az elsők vagyunk, Fran­ciaország következik utánunk, ahol egy lakosra 61 kilogramm almatermés jut, a világátlag 8 kilogramm. Az egy lakosra ju­tó hústermelésben sem szé­gyenkezhetünk a világban, ez a mutató 1981-ben 132 kilogramm volt, Európában csak Hollan­dia (142 kg) és Dánia (262 kg) előz meg. Náluk is többet tud felmutatni Oj-Zéland, ahol egy lakosra 384 kilogramm húster­melés jutott, a világátlag pe­dig: 32 kg. Mi csúszik le a torkon? Miből élünk, mennyit fogyasz­tunk? Egy kis statisztika a ke­resetekről. 1981-ben a feldol­gozóiparban dolgozó munkások átlagbére Magyarországon ha­vi 4248 forint volt, Csehszlová­kiában 2775 korona, Romániá­ban 2340 lei, a Szovjetunióban 189,5 rubel, Ausztriában 13 264 schilling. Az NDK-t illetően csak órabéradat áll rendelkezésre, ez átlagban 14 márka, s akkor lás­suk az USA adatát, itt az át­lagórabér 8 dollár. Az egy lakosra jutó húsfo­gyasztás hazánkban 1980-ban 71 kilogramm. Ha a sok elhí­zott magyarra gondolunk, ez a mennyiség tisztességesnek mondható, ámbár a fejlett or­szágokban ennél lényegesen többet fogyasztanak, azzal együtt, hogy a fogyasztáson be­lül magasabb az értékesebb (egyúttal zsírszegényebb, egész­ségesebb) húsok aránya. Az egy lakosra jutó húsfogyasztás a Szovjetunióban 52 kilogramm, Ausztriában .84,7, Csehszlová­kiában 85, az NDK-ban 89,4, az NSZK-ban 98, az USA-ban 116,8 kilogramm. A legnagyobb húsevők a franciák, itt egy la­kosra 111 kilogramm jut, de még bekebeleznek fejenként 17,5 kilogramm halat is. Leg­nagyobb sajnálatunkra, idehaza egy lakosra csak 2 kilogramm halhús jut. Nem igaz viszont, hogy ná­lunk hörpintenek a legtöbbet. A szeszesital-fogyasztás 100 százalékos szeszre átszámítva lakosonként - tehát a csecse­mőket is beszámítva - átlagban 11.7 liter, az NSZK-ban 12,7, Olaszországban 13, Spanyolor­szágban 14, Franciaországban 14.8 liter. Na persze, az a 11,7 lityi is sok. Mikiósvári Zoltán len, hogy a tapasztalatok alap­ján éppen csalánnal „növesz­tik" a pelyhes kis állatokat. A szőlészettel foglalkozó szakember is némi meghökke­néssel reagál a „csalánpermet- re”, még nem halott róla, „de lehetséges ... Ezek a népi böl­csességek időnként sok tapasz­talatot takarnak ... Hogy mi van a csalánban? Nem tudom. Az igazság az, hogy a csalán, ugye, messze esik a szőlőtől, amivel én foglalkozom... De érdemes lenne utánanézni, min­den bizonnyal van olyan inté­zet, ahol behatóbban foglal­koznak a csalánnal.. A Takarmánytermesztési Ku­tatóintézetben dr. Szabó László tudományos főmunkatárs kész­séggel beszél a csalánról: — Hogy csak a fehérjét, a magnéziumot említsem: gazda­gon van a csalánban. Tudomá­som szerint klorofillt is vonnak ki belőle, amit azután sokféle­képpen hasznosítanak, fog­krémben, kenőcsökben. Értékes anyagokat tartalmaz, ezt az is bizonyítja, hogy régen emberi étkezésre használták, s ne csak a háborús idők csaló nfőzeléké- re gondoljon. Már korábban is készítettek belőle ételt. — Ezek szerint nálunk mosto­hán kezelik jelenleg a csalánt? — Ezt így nem lehet monda­ni. Egyszerűen nincsen rá szük­ség, nem szorulunk rá, s nem csak a csalán az a növényünk, amelyiket pillanatnyilag figyel­men kívül hagyunk. Rengeteg e téren a tartalékunk. Permedét készít belőle? Ez nagyon érde­kes . . . Tény, hogy a csalán sző­rében különböző kimutatható, baktériumellenes szerek van­nak. Lehet, hogy ezek hatása érvényesül. Érdemes lenne vele foglalkozni I Kovács Béla a Herbáriától: — A csalán Baranyában nem cikk. Ha gyűjtenek, megvásá­roljuk, de évente legfeljebb 2—3 mázsáról van szó. Kilónként 15 forintot fizetünk érte, de mon­dom, ezzel a gazzal alig-alig foglalkozunk... A korábban hallottak alapján mi azonban nevezzük inkább növénynek, sőt: gyógynövény­nek a csalánt. Ebben erősít meg bennünket a Baranyai Auréltól olvasott a csalánról írt cikk is, amelyben többek kö­zött ez áll: „Klorofillje, vastartalma és vérképző vitaminjai miatt a csalán széles körben ajánlható erősítőszer vérszegénység, álta­lános gyengeség, gyakori rossz- kedvűség. továbbá terhesség és hosszú lábadozás idején, minden mellékhatás és ártalom nélkül. Maurice Messeque, a világhírű francia természetgyó­gyász egyéb gyógynövényekkel társítva még frigiditás és impo­tencia ellen is ajánlja teaivás- ra a csodálatos csalánt." Nem azért, de ez utóbbi is fi­gyelemre méltó. M. A. NDK-napok a pécsi Centrum Áruházban! MAI AJÁNLATUNK: 0 Padlószőnyeg, 2 m széles 438 Ft • Gyermekmelegítők 187—365 Ft 0 Gyermekanorákok 199—495 Ft • Kombinék 120—140 Ft 0 Műanyag fűszertartók CENTRUM ÁRUHÁZ A VAROS KÖZPONTJÁBAN! A\\\ PÉCSI W Centrum Áruház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom