Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-25 / 263. szám
Filmklubszövetség létesül? w Érdekellentétek hálójában A héten megkezdődött az őszi filmklubszezon. Hétfőn a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat évadnyitójával, tegnap pedig az Ifjúsági Ház soroza. tónak megindulásával: a szov. jet Tarkovszkij öt filmje mellett egy-egy Polanski-, Kass-, Shin- do-, Brook, és Bergman-film szerepel a sorozatban. A kő. vetkező napokban, hetekben pedig tucatnyi filmklubban kezdődnek meg a vetítések — köztük sok újonnan alakultban is, mint ahogy arról keddi számunkban beszámoltunk. Közel huszonöt éves múltra tekintenek vissza a filmklubok, melyek az akkor fiatal Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum támogatásával keltek életre. A hatvanas évek valóságos fellendülést eredményeztek. Elsősorban az oktatási intézményekben, majd a művelődési házakban is sorra szerveződtek a filmklubok, amelyek a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum filmjeiből j állították össze műsorukat: a film- történet és a MOKÉP-forgal- mazásra át nem vett kortárs művészet darabjait. A filmklubok a filmforgalmazás új csatornáját jelentették — miközben az Intézetnek nem a filmklubok támogatása jelentette a fő feladatát. A sok száz filmklub filmmel való ellátása egyre nagyobb gondot- jelentett: anyagi nehézségekbe ütközött például az elhasználódott kópiák pótlása. Hol lehetett kölcsönözni, hol nem, hiszen ha egy kópia bizonyos elhasználódást elért, nem adta az Intézet — hogy alapfeladatának is megfelelhessen. A fekete-fehér filmek pótlása viszonylag még köny- nyebb volt a színeseké viszont szinte lehetetlen — így lehet, hogy ma nem állítható össze például egy Antonioni-sorozat, benne a nevezetes Vörös sivataggal. A hetvenes évekre a Filmtudományi Intézetnek már korlátoznia kellett a filmklubok számát is, nemcsak a kölcsönöz-. hető kópiákét - merthogy nem tudta őket ellátni filmekkel, s mert a filmklubok zöme egyre inkább mint mozipótlék üzemelt: nem volt rójuk jellemző a klubforma, s az sem, hogy valmiféle rend szerint a film- művészettel kívánnak megismerkedni a résztvevők. A korlátozás nem oka, csak jele volt annak, hogy a filmklubmozgalom válságba került. Időközben a fiimklubok szervezésébe és fenntartásába egyre inkább szerepet kaptak a moziüzemi vállalatok is; amelyek érthető módon a saját érdekeik szerint formálták a filmklubokat. (Néhány éve a Filmtudományi Intézet elzárkózott, de legalábbis nem „lelkesedett” a vegyes műsorok előtt — mint amilyen most az Ifjúsági Ház műsora: ne az ő filmjei legyenek a közönségcsalogatók a MOKÉP-filmekhez.) Mindamellett az Intézet rendszeres továbbképzéseket' szervezett a. filmklubelőadóknak és -szervezőknek — beleértve a moziüzemi vállalatok embereit is. A .válság — amely megnyilvánult -a filmklubok tevékenységében, látogatottságában, műsorában is — mindamellett tagadhatatlanná vált. A MaAz Epres- kertben A Magyar Képzőművészeti Főiskola úgynevezett Epreskertje a századforduló óta ad ott. hont festő és szobrász tanulóknak, mestereknek. Az Epreskert műteremházak és szobrok hangulatos ligete Budapesten, a Bajza utcában. Jelenleg itt tanulnak és dolgoznak a szobrászrestaurátorok, a díszlet- és jelmeztervezők is. 8. HÉTVÉGE Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov Stanislaw Lem regényéből készült a Solaris gyár Film. és Tv-művészek Szövetségében is felismerték, hogy a filmkluboknak milyen jelentősége van, ezért a Szövetségen belül létrejött a filmklub-munkabizottság, melynek tagjai felmérések, vizsgálódások után javaslatokat dolgoztak ki a filmklubmozgalom átszervezésére, ellentmondásainak feloldására. Ám ezek a javaslatok nem váltottak ki egyértelmű lelkesedést sem a Filmtudományi Intézetben, sem a moziüzemi vállalatoknál, akik — érthetően — féltették saját erkölcsi és anyagi érdekeltségüket a filmklubmozgalom átszervezésétől. A Filmművész-szövetség munkabizottságának tanulmányai, az annak nyomán kibontakozó vita tudatosította a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát Idén már a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága is foglalkozott a filmklubok helyzetével. Kora nyáron területi megbeszélésekre invitálta a filmklubszervezőiket és előadókat, Ezeken a találkozókon szinte egyöntetű volt a vélemény: nagy segítséget jelentene, ha Magyarországon megalakulna a Filmklubok Szövetsége. Ezt az igényt a területi tanácskozásokat követő budapesti megbeszélés is megerősítette. egyben nyilvánvalóbbá tette a filmkluboknál érdekeltek ellentéteit — hiszen ezen a megbeszélésen már részt vettek a filmforgalmazással foglalkozó intézmények vezetői is. A. tanácskozások tapasztalataiból a Filmművész-szövetség filmklub-munkabizottsága előzetes programtervezetet dolgozott ki a Filmklubok Szövetsége megalakítására. E program- tervezet leszögezi: filmklubjelle. gűnek tekint a filmmel való találkozás olyan formáit, amelyekre a filmművészeti értékek ápolása, az önkétes szerveződés, a közösségi jelleg, az időbeli rendszeresség és az alkalomszerű filmnézés tényén túlmenő aktivitás jellemző. A programtervezet lényeges megállapítása, hogy a Filmklubok Szövetsége a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatóságának irányítása alatt az érdekelt állami és társadalmi intézményekkel . együttműködve látja el feladatát — tehát megszűnne a filmklubok függősége ezen intézményektől. Néhány hónapon belül — valószínű, hogy a budapesti játékfilmszemle alkalmából hívják össze azt az értekezletet, amelyen a résztvevők — a filmklubok képviselői — eldöntik véglegesen: szükséges-e létrejönnie a Filmklubok Szövetségének. Ha igen, akkor az értekezlet átalakul alapító közgyűléssé — seregnyi új kérdésnek adva teret: kezdve attól, hogy legyen-e saját filmállomány és mi legyen abban — odáig, hogy valóban képes lesz e koordinálni a filmklubok Jetben-, tartásában eddig részt vett intézmények között a filmklubok javára. B. L. A tanulmányi feladatok teljesítése kötelesség Alkotó módon Egyetemi, főiskolai tanévnyitó beszédek A tanévnyitó beszédek fon- I tos dokumentumai a főisko- I lai, egyetemi életnek. Nem- I egyszer a főigazgató, illetve I a rektor ez alkalommal ösz- I szegzi a legátfogóbban az I intézményben folyó munkát, ] s ezt a fórumot használja fel I a tervek legpontosabb kör- l vonalazására. Az idei beszé- I dekből most azokat a része- [ két választottuk ki, amelyek ( az oktató-nevelőmunka hatá- S sónak javításával, s az ilyen I irányú intézkedésekkel foglal- í koznak. Az oktatás természe- • tesen elválaszthatatlan a ku- , tatómunkától, így érthető, j hogy az intézmények vezetői is szerves egységben foglalkoztak e feladatkörökkel. Dr. Flerkó Béla akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora egyebek között a következőket hangsúlyozta megnyitójában: „Kutatómunkánkban — a népgazdasági helyzetből adódóan — a jelenlegi színvonal megtartása mellett nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ésszerű takarékosságra. Ennek fontosságát különösen a nagy értékű, műszerigénylésekkel kapcsolatban szeretném aláhúzni. Nem egy nagy értékű, devizaigényes műszer beszerzését megfelelően helyettesíteni lehet egyetemi, hazai vagy külhoni kollaborációval,.. Népgazdasági problémáink j megoldásához — szerény le- í hetőségeinket figyelembe vé. I ve — elsősorban úgy tudunk ! hozzájárulni, ha a rendelkezésünkre álló anyagi eszkö- ; zöket gazdaságosan, takáré- i kosán, célszerűen használjuk fel. Hallgatóink vonatkozá- ' sóban is van e téren tenni- i való. Ez úton kérem hallga- ] tóinkat, a KISZ-szervezetet, S hogy igényüknél mindig ve- I gyek figyelembe népgazda- ] sógunk, illetve egyetemünk Í gazdasági helyzetét. Intézeti igazgatóinktól, oktatóinktól azt kérem, fordítsanak na- i gyobb gondot arra, hogy i ésszerű takarékossággal gaz- | dálkodjunk. Korlátozott lehe- I tőségeink szükségessé te- j szik, hogy az előttünk álló » feladatokat rangsoroljuk, Ij tudjunk dönteni, hogy mi az, 1 ami a legszükségesebb, mi az, ami elengedhetetlenül | fontos, és tanuljunk meg fe- j lesleges vagy kevésbé szűk- ? séges igények esetén nemet I mondani." A nevelési feladatokról: „Tapasztalható volt az | utóbbi években, hogy hall- | gatóink egy része hol cinikus | fintorral, hol vállrándítással ? reagált arra, ha feladataik I teljesítésére figyelmeztettük, í Ez alkalommal is szeretném hangsúlyozottan kinyilváníta- ? ni azon véleményét egyete- | műnk vezetésének, hogy ha " ebben az országban a dolgozóknak, munkásoknak és j parasztoknak nagyobb erő- | feszítéseket kell tenniük, ak- •j kor egyetemünk hallgatóinak 3 minimális kötelessége, hogy 1 tanulmányi feladatainak tel- 5 jes mértékben eleget tegyen. Különösen szeretném erre J felhívni első éves hallgató- I ink figyelmét, mert az egye- * tem szabadabb, a középfs- | kólánál kötetlenebb oktatási i menete, már sok fiatal kolléga vesztét okozta. Néhány hetes tanulmányi kihagyást szinte már lehetetlen behoz- «* ni, és bármennyire messze lévőnek látszik a félév vége a vizsgákkal, mindig emlékezzenek arra, hogy egyszer minden dátum eljön. Nagyon szeretném, .ha ebben a törekvésünkben mindenben számíthatnánk a KISZ támogatására Is ... Az egyetemi vezetésiek legfőbb nevelési feladatát abban látom, hogy minden tanszék reális tanulmányi követelményt támasz- szón, a hallgatókat minden módon és eszközzel maximálisan segítse az általuk támasztott követelményszint teljesítésében, és a reális tanulmányi követelményt a vizsgán következetesen érvényesítse." Egyéb gondokról: „Egyetemünk tudományos káderhelyzete mennyiségileg és minőségileg még jó, de észre kell vennünk, hogy az egyetemi kádernívó süllyed. Ennek egyik oka az, hogy az orvostanhallgatóknak az elméleti-tudományos témák iránti érdeklődése csökken. Nem kevésbé fontos ok az is, hogy egyetemünknek még nincs lehetősége, hogy a tudományos jövő érdekében az egyetemen tartsa a legjobbakat. E helyzet javítása az egyetemi vezetés egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen.” Dr. Földvári József, a három karúvá bővült Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem rektora a következőképpen foglalta össze az egyetem vezetése előtt álló legfontosabb feladatokat: „Annak ellenére, hogy az elmúlt félév során szervezeti és személyi kérdésekben számos döntést hoztunk, közel sem oldottunk meg minden ránk váró feladatot. Tisztában vagyunk ezek fontosságával, mégis nyomatékosan kívánom hangsúlyozni, hogy a most induló tanévben a fő figyelmet az oktatás kérdéseire kell fordítanunk. A szervezeti keretek változhatnak és nyilván időről időre változhatnak is, ( ...) ez azonban sohasem teheti másodlagossá oktatási feladatainkat. (...) Konkrét* oktatási feladatainkat tekintve az alábbiakat kívánom kiemelni: Az Állami és Jogtudományi Karon lassan teljessé vált az új tanterv szerinti oktatás, amely egyben megérett egy alaposabb vizsgálatra is. A kari tanács az elmúlt tanévben több részterületen folytatott vizsgálatot, és értékelte az időközben szerzett tapasztalatokat - mint pl. a komplex gyakorlatok, valamint a nyári szakmai gyakorlatok helyzetét - vélemév nyem szerint a közeljövőben kívánatos lenne megvizsgálni a jogászképzés és továbbképzés egész rendszerét, különös tekintettel az egyetenr elvégzése utáni szakmai gyakorlathoz, szakvizsgához, valamint a tudományos továbbképzéshez való kapcsolatára — helyesebben szólva e kapcsolatok teljes hiányára. Célszerű lenne e vizsgálatot az ország többi jogi karával és az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve végezni. A Közgazdaságtudományi Kar több éves előkészítő munka után, az elmúlt tanévben figyelemre méltó koncepciót dolgozott ki a képzés korszerűsítéséről. Az elképzelés egybevág a Politikai Bizottság és a Minisztertanács múlt évi határozatában megfogalmazott elvekkel, ezért az egyetemi vezetés is támogatja ezek megvalósítását. Célszerűnek tartjuk a közgazdászképzésben is az indokolatlan specializóció visszaszorítását, égy általános erős elméleti alapképzés biztosítását, amely egyrészt jó alapja lehet egy későbbi, az egyetem befejezése utáni speciális továbbképzésnek, másrészről konvertálható az új és új körülményekhez való alkalmazkodást biztosító ismeretekkel vértezi fel a .hall- gatókat. Úgy látjuk? érdemes foglalkozni azzal a gondolattal is, hogy nem lenne-e célszerű a közgazdász tanárképzés megindítása. Nyilván- val.ó, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása a társadalmi igényektől függ. (...) Az oktatómunka szervezése és irányítása terén legkomolyabb feladataink a tanárképző karon jelentkeznek. Feladataink kétirányúak: egyrészről emelni kívánjuk az' oktatás színvonalát a hagyományos általános iskolai képzésben, másrészről elő kell készítenünk az ún. egységes tanárképzés jövő évi indítását. Mindkét vonatkozásban alapvető jelentősége van a hallgatók időbeli elfoglaltsága kérdésének. ’ Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk azt, hogy a hallgatók ön- < álló munkájukkal aktív módon járuljanak hozzá saját képzésükhöz. Nagyobb teret kell biztosítanunk az önálló ismeretszerzési formáknak, a szakirodalom tanulmányozásának. E formákat be kell építenünk az oktatási rendszer egészébe. Meg kell értetnünk hallgatóságunkkal, és ez vonatkozik a másik két karra is, hogy még a legjobban megírt tankönyv sem tartalmazza az adott tudomány elsajátításához szükséges minden ismeretet. De az oktatóinknak is le kell mon- daniok arról, hogy minden tudandót elmondjanak előadásaikon, szemináriumaikon. (•. .. ) Hangsúlyozni kívánom, hogy amikor mindhárom kar vonatkozásában kiemelt feladatként jelöltem meg az oktatás színvonalának- emelését, ez az igények növelését jelenti oktatóval és hallgatóval szemben egyaránt. Mindenekelőtt az oktatóknak kell önmagukkal szemben igényesebbnek len- niök és akkor lehetnek igényesebbek a hallgatókkal szemben is" - mondta egyebek között dr. Földvári József. Dr. Pauka Imre, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatója a következőképpen foglalta össze az oktatás-nevelés színvonalának javítására szolgáló célkitűzéseket: „ . .. A most következő tanévben és időszakban legfontosabb célunkat az említett dokumentumokban (ti. az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács határozataiban. A szerk.), fejlesztési tervekben rögzített feladatok végrehajtása jelenti, az eddigieknél lényegesen nagyobb szervezettség, jobb külső és belső együttműködés, szigorúbb munkafegyelem mellett. Ok- tatási-nevelési-szakmai tevékenységünk és a hallgatók tanulmányi munkája ugyanis ma még nem alkot szerves egységet, összehangoltsága és fejlesztése nem elég következetes és nem kellő ütemű, ezért nagyon tervszerűen, céltudatosan, a hivatkozott határozatoknak megfelelően kell folytatnunk a megkezdett munkát. Egyik feltétel annak az — általánosságban az egész társadalomra érvényes — ténynek az elfogadása, hogy ha elért eredményeinket megtartani és fejleszteni kívánjuk, az eddigieknél hatékonyabban kell dolgoznunk. (...) A munkánk minőségét meghatározó általános alapelvként a közösségi munka jelentőségét kívánom hangsúlyozni. (...) Mivel a főiskolai közösségnek az oktatók és dolgozók mellett a hallgatóság is szerves, aktív része, ezért a sikeres kollektív alkotómunka alapjel- tétele — sók más tényező mellett — az, hogy jobban elősegítsük a hallgatói közösségek kialakulását, javítsuk az oktatók-hallgatók közötti kapcsolatot, a főiskolai szervezeti egységek, az állami és társadalmi szervezetek együttműködését. (...) Tevékenységünk alapját és. szilemét meghatározó harmadik, de az előzőekhez hasonlóan kiemelten fontos és általános szempontot'igen röviden megfogalmazhatjuk: nagyobb rendre, jóval szilárdabb fegyelemre van szükség az élet minden területén. (...) Úgy vélem, hogy a fentiekben említett általános alapelveknek az érvényesülése és a követelmények teljesítése lehet csak a biztosítéka a főiskolai tevékenység egyes részterületein is az eredményességnek. .A képzési tanulmányi munka terén sokkal céltudatosabban, tervszerűbben kell folytatni a tantárgyi integrációt, a koordinált oktatást.” H. J.
