Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-25 / 263. szám
6. HÉTVÉGE Reszli Istvánéit voltak az elsők, mellettük épül már a sokadik követőjük háza Harmincéves álomból ébred Gödre Sásd felől Kaposvár irányába haladva a tájékozatlan autós azon lepődik meg, hogy egymás után három Gödre nevű faluval találkozik. Persze szó sincs ilyen szokatlan névoznossógról. Egy közigazgatási terület ez, mióta összevonták Gödrét, Göd- rekereszturt és Gödreszent- mártont. Van azonban egy másik, szembeszökő látvány is, mégpedig a sok új ház, különösen a központi településen, a régi Gödrén. Kaszanits Simon tanácselnök szerint az elmúlt két év alatt több ház épült itt, mint az elmúlt harminc évben. Az- idő alatt ugyanis senki sem építkezett, elvándoroltak a környékről az emberek. Ki Sásdra, ki Kaposvárra, mások Pécsre, s még ki tudja hová. A ma 1200 lakost számláló település jó pár évvel ezelőtt a jelenlegi lélekszám duplájának adott otthont. Most? Megszűnt az elvándorlás, sőt. Kis túlzással egymásnak adják a kilincset a tanácson azok, akik házhelyet akarnak. — Az utóbbi két év alatt 30 ház épült a faluban, jelenleg heten igényelnek beépítésre alkalmas telket — mondja a tanácselnök, s érthető elégedettséggel folytatja: — A jelenlegi igényeket figyelembe véve, az ezredfordulóig nem lesz gondunk. Minden utca szilárd burkolatú, járda is van, az elektromos hálózat is jó ideig bírja még az alapközművesítés ilyen irányú igényeinek kielégítését. Minden utcában van méq beépíthető házhely, és szinte nevetségesen kis ösz- szegű a tartós használatba vétel. Négyzetméterenként hat forintért adja a tanács. * — Ha az első három ház, ott Gödre végén meg nem épül, akkor talán ez sem lenne, de a többi se — ismerte be Csáki József, aki családjával néhány nappal ezelőtt költözött az új házba. — — Azt mondtuk, ha nekik sikerült, házat építeni, nekünk is sikerülni kell. így voltak mindannyian. Kívül még vakolatlan az épület, szanaszét még az építés nyomai, de belülről már nagyon szép, jó ízléssel berendezett otthon. Igyekszem nem mutatni, de biztosan látszik rajtam a rácsodálkozás, te jó isten, mibe kerülhetett ez? Megtudom, hogy a férj a termelőszövetkezetben gépkocsivezető, havi 4500 fix, némi plusz a túlóráért, a feleség egyelőre gyesen, két lányuk van. Hót ebből nehéz összespórolni. — Rengeteget dolgozunk - mondja Csáki József. — A szüléink állatokat tartanak. Főleg disznót hizlalnak, a tsz- en keresztül értékesítik, de van tehén és borjú is. Talán nincs is olyan nap, hogy ne volnánk náluk, segítünk nekik. ök pedig segítettek az építkezés megindításában. Ehhez jött az OTP kölcsön és a termelőszövetkezet építő brigádjának munkája, amelyet í$85-ig kell kifizetnünk.- Vettél új ruhát, mióta építkezünk? - fordult feleségéhez, aki ingatja fejét, pontosan tudva, hogy a kérdés költői. Takarékoskodni kell. Szórakozásra nem telik, az állatok mellett erre nincs is idő. De áll a ház, szép a berendezés és a gyerekek sem szűkölködnek semmiben. Furdal, hogy kik lehetnek azok, akiknek a példája elindította a gödrei építkezést. Szerencsémre éppen a kapuban találom Reszli Istvánt, aki az qlső volt, harminc év óta, aki házat épített a faluban. Fiatal ember, még innen a harmincon, gépszerelő a sásdi víztársulatnál. Édesanyjánál egy földes szobában laktak feleségével és iskolás kislányukkal. — Három éve kezdtük az otthonteremtést. Volt egy kis spórolt pénzünk, ehhez jött a kamatmentes vállalati kölcsön és természetesen oz OTP által adott összeg. Az induláshoz elég volt. Az alapok ásásától a betonozáson keresztül a tetőfedésig szinte mindent magam csináltam. Kollégák, barátok segítettek a szakmunkában és a segédmunkában is. Tavaly szeptemberben költöztünk be — mondta el házuk történetét Reszli István. Csáki Józsefék pár hete költöztek be, de otthonuk már lakályos, Szokolai István felvétele Fizetésük egyharmada a részletekre megy el. Szépen, apránként megtelik bútorokkal a lakás, a ház mögötti kertben megterem a krumpli, kukorica, és mindenféle zöldség, ami a konyhára kell. Most már jut idő arra is, hogy egyelőre saját fogyasztásra, disznót, baromfit tartsanak. A férj azonban már a jövőre is gondol:- Mások példáján látom, hogy megéri nyulat tartani. Talán nemsokára mi is megpróbálkozunk ezzel... *- Nagyon szorgalmas emberek laknak itt - mondta még beszélgetésünk kezdetén Kaszanits Simon tanácselnök. — Ez meglátszik a falu képén is és érdemes végignézni a háztájin. A napi munka mellett, otthon az állattartás jelenti a legnagyobb elfoglaltságot. A legtöbben sertést hizlalnak, a helyi Béke Termelőszövetkezettel szerződve. A gödrei termelőszövetkezetet a járás három legjobb tsz-e között tartják számon. Az innen származó kereset sem megvetendő, de figyelemreméltó az is, hogy a háztájiból származó termelési érték tavaly meghaladta a 12 millió forintot. A helybéli takarékszövetkezet betétállománya 6,5 millió forint, de beszélik, bogy legalább eny- nyi lehet a postán, és sokan Sásdon, vagy Kaposváron váltanak betétet valamelyik OTP-fiókban. A hogyanra első vendéglátóim, a fiatal házaspár fogalmazta meg a semmiképp sem titoknak számító magyarázatot: „Dolgozni kell. Sokat, nagyon sokat..." Kurucz Gyula Politikai rendszer és demokrácia A demokrácia egyik legnagyobb filozófusa, Jean Jaques Rousseau azt írta: „A szó szigorú értelmében véve igazi de. mokrácia soha nem létezett és nem is fog létezni soha. Ellentmond a dolgok természetes rendjének, hogy a sokaság kormányozzon és a kevesek kormá. nyoztassanak.” E szkeptikus jóslat ellenére emberi közösségek és nemzedékek sora tette fel életét arra, hogy demokratikus kormányzati rendszert hozzon létre, és ilyen hatalmi berendezkedést működtessen. Marx hangsúlyozta, hogy a demokrácia szolgál minden államforma igazságául és hogy a szocialista-kommunista társadalom adekvát hatalmi berendezkedé. se a demokrácia, bár nem zár. ta ki azt, hogy despotikus-diktatórikus formában is létezhet átmenetileg. A szocialista társadalmak történetét átmenetileg vizsgálva azt kell mondanunk, hogy hosszú évekig a szocializmushoz méltatlan tőle idegen diktatórikus hatalmi berendezkedés működött. Leszűrhető az a következtetés, hogy a szocialista-kommunista társadalom igazi történelmi próbatétele nem csupán a társadalom gazdasá- gi-anyagi-műszaki bázisának megteremtése és a világ élvonalához felzárkózó fejlesztése, hanem hatalmi rendszerének demokratizálása is. A szocialista demokrácia a szocializmus érettségének és történelmi táv. latokban életképességének igazi fokmérője. A szocialista demokrácia és politikai mechanizmus történetét vizsgálva megállapítható, hogy a magyar szocialista társadalom kialakulásának és fejlődésének első évtizedében a gazdasági rendszer és a politikai rendszer makrotársadalmi viszonyában a politikai rendszer szinte végletekig fokozott elsődlegessége és meghatározó szerepe érvényesült. Ennek részben eszköze, részben következménye volt, hogy csupán a politikai rendszer felől épült ki a politikai döntések kc-zvetítő mechanizmusa, a gazdasági rendszer, felé. A társadalmi integrációnak és a gazdaság és politika kapcsolatának ez a fajtája egyszerűen kizárt mindenféle demokratikus közvetítő mechanizmust: a politikai döntések kontrollját és befolyásolását, a szervezetek és közösségek autonómiáját, az érdekek csoport- érdekké integrálódását és politikai akaratként való kifejeződését. így nem csoda, hogy a politikai élet egyik leqfonto- sabb kategóriája az érdek, egyszerűen kikerült a politika elméletéből és hétkörnapi szótárából. A stabil és erős, széles társadalmi alapon nyugvó he- gemonisztikus szövetségi blokk helyett rendkívül stabil, csupán apparátusbázisú monooolisztikus hatalmi blokk jött létre. A demokrácia pedig nem egyszerűen korlátozódott, torzulást szenvedett, lecsóikként ebben a hatami és társadalmi reproduk. ciót vezérlő mechanizmusban, hanem rendszeridegen elemként ki sem bontakozhatott. Ezért — véleményem szerint — 1956 őszén a maqyar társadalom nem eqyszerűen gardasógi és politikai-bizalmi válsáqba került, hanem a társadalmi reprodukció és inteqróció hatalmi mechanizmusának egésze került válságba, mondott csődöt. A politikai mechanizmus szinte korlátlan elsődlegessége jegyében működő társadalmi integrációt és hatalmi rendszert néhány rendszertipikus (a rendszer egészét meghatározó) elve a szocialista demokrácia fejlődésének szempontjából jól jellemzi: 1. A kapitalizmus államközpontú politikai rendszerével szemben a szocialista társadalom pártkörpontú politikai rend. szer, melyben a kommunista pórt került a társadalmat integráló és a társadalmi reprodukciót vezérlő hatalmi mechanizmus centrumába. 2. Ebben a rendszerben a hatalom megszervezésének Gromsci által mo- nopolisztikus hatalmi blokknak nevezett berendezkedése alakult ki, amelyben a párton belüli demokratikus hatalmi egyensúlyozás éppen úgy nem érvényesült, mint a párt és a párttagok, a párt és a szövetségesek, a párt és a társadalom egészének viszonyában. 3. A mono- polisztikus hatalmi rendszer legfőbb szervező elve a nagyon erős centralizáció volt, melynek keretében minden társadalmi probléma, igény, feszültség a hatalmi hierarchia hosszú vertikális útjára került. 4. A politikai rendszer által „felszippantott" gazdaság, a gazdasági- termelési viszonyokat helyettesítő politikai integráció óriási mennyiségű adminisztratív feladatot termelt ki, s e feladat- dömping megoldására óriásira duzzadt politikai és gazdasági bürokrácia jött létre. 5. A poli. tikai és gazdasági centralizáció megállíthatatlannak tűnő szervezeti koncentrációval járt együtt, ami tovább erősítette az irányítás centralizmusát. 6. Ez együtt járt az állami, a párt- és a társadalmi szervezetek egymásba csúszásával, hatáskörük összekeveredésével, amit részben egy-egy vezető többes szervezeti tagsága, a pozíciók halmozása jellemzett, részben a mindenféle hatáskört koncentráló bizottságok hatalmi szervezetei valósítottak meg. 7. Ebben a politikai mechanizmusban a hatalmi és a hier, archikus függőségek személyi függőségen alapuló rendszere épült ki, mely a hatalmi viszonyokat teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette. 8. A hatáskörök megoszlásának sajátos „zsákmónyrendszere" alakult ki, ami azt jelentette, hogy egy-egy személynek, szervezetnek nem annyi hatásköre, döntési jogosítványa volt, mint amennyit előírtak a jogszabályok és szervezeti-működési szabályok, hanem annyi döntési joggal rendelkezett mindenki, amennyit magához tudott vonni, amíg hatalmi ereje mások ellenállásába nem ütközött Ezek az elvek egymást felerősítették, hatásukat kommu- nálták és egyenkénti megváltoztatásukat lehetetlenné tették. Ennek a társadalmi reprodukciót vezérlő politikai mechanizmusnak a megváltoztatása csak a következő három elv együttes érvényesülésével valósulhatott meg az ellenforradalmat követően, az MSZMP politikája nyomán: a centralizált reformok elve. a reformok totális érvényesítésének elve és a reformok egyértelműségének elve. Ez azt jelentette, hogy a centralizációt továbbra is fenntartó irányítási mechanizmusban gyökeres irányítási reform csak felülről elindítva, a társadalmi élet szinte minden területére kiterjesztve, és kétségeket nem hagyóan egyértelműen valósítható meg. E három elv együttesen biztosíthatta azt az átütő sikert, ami az MSZMP politikáját az elmúlt 25 évben kísérte. Az MSZMP programja világos és egyértelmű a szocialista demokrácia fejlesztésének srüksé- gességét illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek tennivalóink. Hadd utaljak csak két nehézségre. Az egyik, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének antidemokratikus mechanizmusából jó néhány elem megtalálható még ma is, mind a gazdasági, mind a politikai rendszerben, mind pedig a kettőt összekötő közvetítő mechanizmusban; a másik, hogy a demokratikus politikai kultúrát nem lehet elméletileg elsajátítani és átültetni a gyakorlatba, hanem csak demokratikus politikai gyakorlat során válhat először gyakorlati készségekké, majd elméleti tudássá. A szocialista társadalom viszonyai között biztosíthatók a demokratikus hatalomgyakorlás feltételei, kiépíthetők a működéshez szükséges szervezeti-intézményi keretek, megvalósítható a demokratikus hatalomgyakorlás tartalmi és formai egysége. A szocialista társadalom építésének egyik legfontosabb társadalompolitikai célja, ugyanis mondhatjuk, hogy a szocialista társadalom „érettségének fokmérője", történelmi perspektíváját meghatározó jelentőségű feladata: a szocialista demokrácia állandó fejlesztése. B. M.
