Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-23 / 261. szám
e Dunántúli napló 1982. szeptember 23., csütörtök Miért nincs utazási kedvezmény? Turizmus és mozgássérültek Kirándulni, világot látni mindenki szeret, oz épek, az egészségkárosodottak egyaránt. Ugyanakkor nekik még nehezebb az, ami az egészségeseknek sem könnyű. Hová menjenek? Milyen közlekedési eszközt használjanak? Hol találnak szállást? Milyen ellátást kapnak és mindez mennyibe fog kerülni? Ezekre a kérdésekre keresett választ az a tanácskozás, melyet a Mozgásgátoltak Országos Szövetsége és a SZOT rendezett a közelmúltban Szentendrén. A mozgássérült eleve csak olyan helyre mehet, ahol adottak azok a feltételek, melyek számára létfontosságúak. Már a közlekedési eszköz is meghatározott. Kirándulni autóbusszal vagy hycomat gépkocsival indulhat. Sajnos ma még kevés olyan jármű van Magyarországon, melyre tolókocsival is fel lehet szállni. Ha személygépkocsival megy, feltétlen olyan helyen kell parkolnia, ahonnan könnyen bejuthat a szállodába. Ha bejuthat?! Ennek több feltétele is van. Minél kevesebb legyen a lépcső. Ha sok van, szükséges a lift, mégpedig olyan, ahová befér a tolókocsi. Ha már feljutott az emeletre, férjen be a szoba ajtaján és lehetőleg a küszöbök se akadályozzák. Megfelelő legyen a burkolat, ne lehessen rajta elcsúszni, könnyen hozzáférhetőek legyenek a bútorok, használható a fürdőszoba és a W. C. Első pillanatban úgy tűnik, luxuscélokat kell azoknak a szállodáknak kielégíteni, melyek a mozgássérülteket is kiszolgálhatják. Igen, de . .. Vessünk egy pillantást külföldre. Nyugatnémet és svájci tapasztalatok azt mutatják, hogy új szállodák építésénél, a beruházásoknak csupán 2—5 százalékát teszik ki azok a költségek, amelyekkel az előbb leírt feltételek megvalósíthatók. Ha utólagos rekonstrukcióra van szükség, ez már a költségek 20-30 százalékát emészti fel. Franciaországban 1974 óta érvényben van egy rendelet, mely szerint semmiféle középület nem építhető fel úgy, hogy mozgássérült ne tudja megközelíteni. De ne menjünk ilyen messze! Budapesten az osztrákok építettek egy hotelt, az Átriumot, melyben két szoba kifejezetten mozgássérülteknek készült. A SZOT szociálpolitikai bizottsága különös gonddal igyekszik a kiskeresetű mozgás- sérültek megsegítésén. Jó néhány üdülőt át lehet alakítani olyanná, hogy azokba tolókocsival is könnyen be lehessen jutni. Máir van is ilyen Zalaka- roson, Szaboszlón, Bükfürdőn. Jó lenne belőlük több! Végül egy anyagi természetű dologról is kell beszélnünk. A hycomat gépkocsival rendelkezők benzinkedvezményt kapnak. Az a mozgássérült, akinek még autóra sem telik, semmilyen utazási kedvezményt sem kap. Vajon miért nem? Szűcs Imre Jl megyei koordinációs bizottság napirendjén: Hogyan használják fel a pénztámogatást? Ma is él a rokkantak nemzetközi évében nyitott támogatási számla: 581-330004-1111. A vállalatok, szocialista brigádok és önkéntes támogatók ez idáig 1 650 072 forint 80 fillért fizettek be Baranyában a rokkant emberek megsegítésére. A rokkantak nemzetközi évében alakult megyei koordinációs bizottság szeptember 29-én ismét elismeri a társadalmi segítséget. A Zsolnay Gyár társadalmi munkában készített emlékplakettjét nyújtják át azoknak, okik a legtöbbet tették a sorstársakért. „ A koordinációs bizottság munkamódszerének lényege a kölcsönös bizalmon alapuló partnerkapcsolat. Minden vállalatnak levelet küldtek, amelyben fillérre pontosan tájékoztatást adtak anról, hogyan használják fel a kapott pénztámo- gatást. S beszámoltak arról is, hogy ez évben két fontos célt tűzött maga elé a testület: a foglalkoztatási rehabilitáció elősegítését és a Baranyában élő rokkant emberek életkörülményeinek felmérését. Az eredményekről a bizottság soron következő értekezletén számolnak be. Az értekezlet rendhagyó lesz azért is, mert folytatják a kihelyezett ülések sorozatát, hogy személyesen ismerkedjenek meg az egyesületek életével. Szeptember 29-én a Siketek és Nagyothallók Egyesületének klubját látogatják meg. Átképzés az új munkakörbe A hatékony foglalkoztatás fontos előfeltétele az új követelményeknek megfelelő átképzés. Mindenki tudja, hogy felnőtt korú embereket (akiknek többnyire iskolás korú gyermekeik vannak), nehéz iskolapadba ültetni. A vállalatok egy része azonban megtalálta azokat az átképzési formákat (pl. holtszezonban vállalati üdülőben), ahol az érdekeltek adottságaihoz mérten továbbképzésen vagy átképzésen vesznek részt. Az átképzés akkor eredményes, ha ahhoz a dolgozónak is kedve van, ha új munkaterületén biztonságra, legalább a rokkantsági nyugdíj összegével felérő keresetre számíthat. Azonnal kihasználható tartalékot jelent az orvosi és munkaügyi szervezet közötti együttműködés javítása. Indokolt, hogy hosszabb ideig tartó táp- pénzóllomány esetén, még an. nak befejezése előtt sor kerüljön rehabilitációs beszélgetésre. Ez akkor indokolt, ha a betegség során világossá válik, hogy a doigozó már korábbi munkakörében nem foglalkoztatható. E beszélgetésen részt kellene venni a kezelőorvoson kívül a foglalkoztatónak, esetleg a pályaválasztási tanácsadáshoz értő pszichológusnak is. Évente mintegy 6—7 ezer személynek jár le az ideiglenes rokkantsági státusa. Ezek az emberek aktív korban vannak, egészségi állapotuk javult, ezért nem kapják további az ideiglenes rokkantsági nyugdíjat, tehát dolgozniuk kell. Ilyen esetekben talán nem kerülne túlságosan nagy fáradtságba, ha a társadalombiztosítási szervek döntésükről időben értesítenék a munkáltatót, esetleg a területileg illetékes munkaerő-közvetítő híva. talt, vagy tanácsi munkaügyi osztályt. A rokkantságból visz- szatérők foglalkoztatásához mindenképpen segítséget kell nyújtani, hiszen néhány évvel korábban e dolgozók munkakörét a vállalatok időközben betöltötték. szerkesztőség postájából Még augusztus 19-én A szerkesztőség postájából rovatunkban hívtuk fel a figyelmet: Pécsett, a Szigeti út és a Honvéd utca sarkán felejtettek egy munkagödröt, körülötte felhalmozón törmeléket. Már hónapok óta kénytelenek a gyalogosok a forgalmas főútvonalon közlekedni. A tanítás megkezdése óta pedig a nevelők terelik az úton a Lvov-Kertvárosból a Szakmunkásképző Intézet épületébe naponta utazó kisiskolásokat. Csak egy baleset készteti arra az illetékeseket, hogy rendbe tegyék a járdát? . ------------------------------------------------------------------ * -----------------------V álaszolnak az illetékesek „Szeméttelep Bolyban" Olvasóink írják Ingázás helyett... Olvastam a Dunántúli Napló 1982. szeptember 8-án (szerdai) számában megjelent cikket, melynek címe „Ingázás helyett. Falusi munkalehetőségek háziasszonyoknak". Ezen nagyort sokan elgondolkoztunk, mert úgy tudjuk, hogy 1982. január hótól a vállalatoknak fokozatosan meg kell szüntetni az utazási hozzájárulásokat. Ez nekem 1300 forint kiadást jelent havonta. Keresetem alig éri el a 4000 forintot. Marad 2700 forint. Ez kevés a megélhetésre és még a fűtés-világítás fizetésére. Adódik a gondolat, hogy falvakban munkahelyeket lehetne létesíteni, vagy kisebb üzemeket és az ingázás mindjárt megszűnne, valamint a plusz kiadás a jegyek árára. Előbb-utóbb az lenne a megoldás, hogy a falvakban melléküzemeket kellene létesíteni az illetékeseknek, mint ahogy az általános iskolákat is kör- zetesítették nagyobb falvakba, ez volna a megoldás a munkahellyel kapcsolatosan is. Ha erre a jelenségre a vállalatok felfigyelnének, akkor a leleményes vezetők kihelyeznének kis üzemágakat településekre, mert lesznek olyan dolgozók, akik semmiképpen nem tudják megfizetni a bejárás összegét. Erdősi Ferenc, Diósviszló, Korvin Ottó u. 42. — •* ' ■ Elmegy a vonat Számos pécsi és kaposvári lakos rendelkezik Badacsony környékén valamilyen ingatlan, nal, akik nyáron hajóval, katamaránnal könnyen átjutnak a túlsó partra, ám a szezon lejártával csak körülményesen utazhatnak az északi oldalra. Tapolcáról ugyanis 19 óra 47 perckor elindul az utolsó vonat Székesfehérvár felé, nem várja meg a 11 perccel később érkező kaposvári szerelvényt, vagyis nincs csatlakozásunk tovább. Szeretnénk, ha az előző évek jó gyakorlatának megfelelően elérhetnénk a Székesfehérvár felé közlekedő vonatot. M. J. Pécs, Pacsirta u. 2. --------------- » ---------------M iért nem lehetett Dunántúli Naplót kapni ? Az elmúlt hét végén több olvasónk telefonált szerkesztőségünkbe Lvov-Kertvárosból, kérdezve és egyben panaszolva: mi az oka annak, hogy szombaton és vasárnap fél tíz után nem kaptak Dunántúli Naplót? A telefonálók többsége a Saro- hin tábornok út környékén lakik, s azt is elmondták, hogy nem ez az első alkalom, amikor nem jutottak hozzá a laphoz. Olvasóink észrevételével Kovács Endrénéhez, az l-es szó. mú postahivatal hivatalvezetőhelyetteséhez fordultunk, aki megígérte, hogy ellenőrizni fogja, mi okozta a laphiányt, illetve azon lesznek, hogy a különböző érdekeket jól egyeztetve, s a változó forgalom ellenére legyen mindig elegendő Dunántúli Napló Lvov-Kertvá- rosban. A Dunántúli Napló 1982. szeptember 2-án megjelent számára reagálva („A szerkesztőség postájából”) az alábbiakat közöljük. Üzemünk feladatai közé tartozik a bólyi szeméttelep kezelése. Amióta beindult a kötelező hulladék-elszállítás a községben, azóta gyakoriak a szemét- telepi gondok. Sokat tettünk a tanáccsal közösen a probléma felszámolására, úgy tűnik, mégsem eleget. Vegyük sorra. A mohácsi járás községi tanácsaitól köztisztasági tevékenységünk fejlesztésére kaptunk 640 000 forintot. A szeméttelepek kezelésére vásároltunk egy földtológépet és az intézményes hulladék-elszállításra egy „kukás" gépjárművet, mely együttesen közel 1,2 millió forintba került. A különbözetet saját fejlesztési forrásból biztosítottuk. Szükség szerint a földtológéppel járási igényeket elégítünk ki. A bólyi szeméttelepet kb. kéthavonta tudtuk eligazítani, rendezni. Az utóbbi hónapokban a problémát az okozta, hogy a dózerra nem volt jogosítvánnyal rendelkező gépkezelő. Ezen úgy kívántunk változtatni, hogy nem ragaszkodtunk a nehézgépkezelői „papírhoz”, kerestünk egy üzemünk alkalmazásában álló vállalkozót, aki munkaidő alatt, vagy után dózerolna. 80 forintos (!) órabért ígértünk. (Egyeseknek, pl. a tmk-ban dolgozóknak 100 forintot is ígértünk.) Jogszabályok értelmében nem kötelezhettük a képesítéssel nem rendelkező dolgozóinkat a munka elvégzésére. A rendkívül kedvező órabér senkit sem csábított, mivel a munka talán ennél is kellemetlenebb. Egyébként a tanácsnak évente közel százezer forintjába kerül a szeméttelep kezelése. A nehézségek ellenére szeptember 14-én sikerült befejezni a szeméttelep rendezését. Megállapodtunk egy új gépkezelővel, aki - remélhetőleg - 10 nap múlva munkába áll, így a földmunkagép a járás más községeiben is dolgozhat. A személyi problémákon túl van még más is, nem kevésbé fontos, hogy pl. az új földmunkagép igen gyakran meghibásodik, de hát... 3 millió értékű Fiat- Allisra nem futotta. Valószínűleg végleges megoldást jelent az új hulladék- tároló, amelyet Bolytól hét kilométerre alakítottak ki. Huba Gyula, a mohácsi járás községi Tanácsainak Költségvetési üzeme, üzemvezetője Leveleink nyomában Ismét alföldi kenyeret kap Diósviszló Hamar megkedvelték és szívesen vásárojták a diósviszlóiak az 1 kilogrammos fehér kenyeret. Az utóbbi időben viszont nem a már megszokott minőségű kenyeret kapták — írja szerkesztőségünknek Törő Lajos helybeli lakos, s kérdezi, hogy mi ennek az oka?! Levelével Mojzes Jánoshoz, a megyei sütőipar siklósi üzemcsoportjának vezetőjéhez fordultunk, aki egyetértett az észrevétellel. Magyarázatként elmondta, hogy a nyári hónapokban alföldi kenyeret szállítottak Diósviszlóra, ám az utóbbi hetekben különböző problémák miatt — kis kapacitás, adalékanyagok hiánya — nem tudtak elegendő alföldit gyártani, s helyette burgonyás kenyeret kaptak a község lakói. Ez a kenyér egyrészt ízben is más, másrészt rosszabbul viseli a szállítást, s ezért fordulhatott elő, hogy lapos, deformálódott kenyeret vásárolhattak a diósviszlóiak. A múlt hét közepétől viszont már megszűntek az említett gondjaik, s ismét elegendő mennyiségi alföldit tudnak sütni. Az üzemcsoportvezető — további tájékoztatásként — azt is elmondta, hogy még az idén áttérnek a kézi dagasztásról a gépire, és így még több alföldit tudnak majd sütni. Arról is beszélt, hogy az egyébként jó minőségű siklósi kenyér legtöbbet a szállításkor veszíthet az j értékéből — összenyomódik és Í ezáltal nemcsak a külseje, a bélszerkezete is változik — és ^ ezért jövőre szeretnének változat tatni a jelenlegi helyzetükön. Azokba a boltokba, ahol tudják fogadni, konténerrel akarják kihordani a kenyeret, azok. ba pedig, amelyek számára ez nem megoldás lépcső, kicsi raktárterület — kihűltén akarják kivinni. Pénzük van a konténerekre, illetve arra a raktárterület bővítésre is, ami lehetővé tenné, hogy a kemencéből kikerülő kenyereket lehessen ho! tartani, amíg a szállításhoz megfelelőre csökken a hőmérsékletük. A mohácsi belváros épületeit szeretnék megvédeni azzal, hogy az üzletek kirakataiban elhelyezték a feliratot: a kerékpártulajdonosok ne a falnak támasszák jármüveiket. Sajnos mint képünk is bizonyítja, sokan nem figyelnek a kirakatokra. Vagy nincs hová leállítaniuk a városban a járműve- két? Fotá: Schindl Jázsef
