Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-22 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 260. szám 1982. szeptember 22., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Barkácsolás (6. oldal) ♦ Negyedszer Törökország ellen (8. oldal) Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről Megnyílt az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszaka Hollai Imrét választották az ülésszak elnökévé nemzeti jövedelem több mint hatszorosára növekedett, ipa­runk sokoldalú, modern nagy­iparrá vált, termelése mintegy tizenötszc-rösére nőtt. -Szocialis­ta mezőgazdaságunk feleannyi munkaerővel közel megkétsze­rezte termelését. Teljessé vált a munkaképes népesség foglal­koztatása, a lakosság fogyasz­tása több mint négyszeresére emelkedett. Gyökeresen megja­vultak a lakásviszonyok, kiter­jedt a szociális gondoskodás, nagy változáson ment keresztül népünk általános és szakmai műveltsége, kiegyenlítettebb lett az egyes országrészek fejlettsé­ge. A szocialista tervgazdálkodós nélkül nem születhettek volna meg az elmúlt évtizedek fejlő­dését fémjelző történelmi jelen­tőségű vívmányok — hangoz­tatta Lázár György. A miniszterelnök ezután nem­zetközi gazdasági együttműkö­dési kapcsolatainkról szólt: — fejlődésünk nem elszigetelten, hanem a világgazdaság folya­mataihoz kapcsolódva, az erő­teljesen kibontakozó szocialista nemzetközi munkamegosztás ke­retei között ment végbe. Ha­zánk, mint a KGST egyik alapí­tó tagja, eredményes kapcso­latokat épített ki a tagállamok­kal. — Ezek hatékonyságát lénye­gesen megnövelte, hogy az öt­(Folytatás a 2. oldalon) Az MTA dísztermében tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezésről. Képünkön: az értekez­leten Lázár György, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök beszél. Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadé­mia Közgazdaságtudományi Intézete és a Magyar Közgaz­dasági Társaság szervezésében kedden az Akadémia díszter­mében kétnapos tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezés fejlesztéséről. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglaltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi és gazdasági életünk több vezető munkatársa. Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a külföldi vendégeket; bolgár, csehszlo­vák, lengyel, NDK-beli és szov­jet tervhivatali vezetőket, szak­embereket, valamint algériai, finn, francia, surinami és svéd tervezési szakembereket. Ez­után a tervezők'előtt álló három fő követelményről szólt, arról, hogy építő, előrevivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megol­dást kell javasolni a szocialista társadalom és gazdaság előtt álló feladatokra akkor, amikor a gazdaságnak az intenzív fej­lődés megkívánta nagyobb cé­lok felé kell törnie. Eközben a világgazdasági feltételek egyre szigorúbbak, s néha úgy látszik, hogy már-már teljesít­hetetlen mércét állítanak elénk. Gondolni kell arra is, minden időben, hogy a tervezőknek va­lamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes - divatos szóval élve globális — problémáinak megoldásához, hogy egészséges legyen az or­szágok közötti együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csökkenjen a szociális bi­zonytalanság és teret nyerjen a kölcsönös megértés. Végül fi­gyelembe kell venni, hogy ele­get és kellően változott-e idő­közben a népgazdasági terve­zés, módszereiben és társadal­mi nyitottságában felnőtt-e az eddiginél jóval összetettebb új feladatokhoz, s élni tud-e azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket az új helyzet rejt magá­ban. Az elnöki köszöntő után Lá­zár György emelkedett szólás­Lázár György beszéde A kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi- nisztettanács nevében köszön­tötte a tanácskozás résztvevőit, majd emlékeztetett arra, hogy 35 évvel ezelőtt a fasiszta el­nyomás alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús romok eltakarítása után, 1947. augusz­tus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjáépítési tervének végrehajtásához. — Az új társadalom építése során megoldásra váró felada­tok bonyolultabbaknak bizo­nyultak, mint gondoltuk. Mégis minden gond és nehézség elle­nére elmondhatjuk: a magyar történelemnek nincs még egy korszaka, amely a társadalom egészét átformáló olyan mély­reható változásokat és eredmé­nyeket mutathat fel, mint ami­lyeneket a felszabadulás után a tervgazdálkodás 35 éve alatt, és különösen az utóbbi negyed­században értünk el. Pártunk elévülhetetlen érde­me, hogy időben felismerte azo­kat a minőségi változásokat, amelyek szükségessé tették az intenzív szakaszra való felkészü­lés megkezdését és hogy ennek jegyében napirendire tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése stratégiai jelentősé­gű lépés volt, a hatékonyságra alapozott növekedés közgazda- sági feltételeinek megteremté­se, a demokratizmus további ki- szélesítése, a szocialista építés­ben való személyes érdekeltség fokozása terén. A reform meg­újította, minőségileg magasabb színvonalra emelte a közgon­dolkodásban a gazdaság sze­repének megítélését, lehetővé tette, hogy a társadalom tagjai közvetlenebbül vegyenek részt a népgazdasági és a helyi szervek kialakításában, s ez önmagában is olyan hatóerővé vált, amely fontos összetevője a szocialista építésben elért sikereinknek. — 1945 előtt Magyarország Európa egyik legelmaradottabb országa volt. A két világhá­ború között a nemzeti jövede­lem egy igen alacsony bázishoz viszonyítva évi átlagban mind­össze 1—2.százalékkal emelke. dett, a felhalmozás nem halad­ta meg az 5—6 százalékot. A tervgazdálkodás 35 éve alatt a felszabadulás előttihez képest a A pécsi posta Diósi úti központi javítóműhelyében 12 000 előfizető készülékéről gondoskodnak és javítják. A 14 szerelő ezenkívül 2700 közületi vonalat ellenőriz,, felújít és javít. Képünkön: a javító műhely egy részlete, ott, ahol a készülékeket ellenőrzik. Erb János felvétele New Yorkban kedden meg­nyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka. Az ülésszak elnöké­vé Hollai Imre, magyar külügy­miniszter-helyettest választot­ták. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szakát az előző ülésszak elnö­ke - az iraki Iszmat Kittani — nyitotta meg. majd a megnyitó üléseken szokásos egyperces fohász és meditáció után az ülésszak mandátumvizsgáló bi­zottságának kijelölésére került sor. Közfelkiáltással választották meg ezután a 37. ülésszak el­nökévé Hollai Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­ter-helyettesét. Személyében magyar diplo­mata először tölti be ezt a tiszt­séget, amely a protokoll-sor- rendben a legmagasabb ENSZ- megbízatásnak számít. Az ülés­szak elnökének feladatai rend­kívül szerteágazóak. Egy éven át ő vezeti le a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bizottsá­gok, az egész apparátus és a titkárság tevékenységét is koor­dinálja. Eredetileg titkos szavazással választották az ülésszak elnö­két, s ezen egyszerű többséq js elég volt a megválasztáshoz. Miután azonban az elnökjelölt általában teljes bizalmat élvez egy nagyobb országcsoport — adott esetben a szocialista or­szágok csoportja — részéről, az utóbbi években a közgyűlés el­nökét közfelkiáltással választ­ják, ami azt jelenti, hogy Hol­lai Imrét az ENSZ-tagországok egyhangúlag választották meg erre a magas tisztségre. Az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét minden évben a tagor­szágok már-más csoportjának képviselője töíti be. Tizenhét helyettese a többi országcso­port egy-egy képviselője. A 33. ülésszak óta öt ilyen országcso­portot különböztetnek meg, az afrikai, az ázsiai, a kelet-euró­pai, a latin-amerikai és a „nyu­gat-európai és egyéb" orszá­gok csoportját. Hollai Imre külügyminiszter-Be- lyettes, az ENSZ 37. ülésszaká­nak elnöke. A 37. ülésszak napirendjén, amelyet négyszáz oldalas do­kumentum formájában bocsá­tottak közre az ENSZ-székház- ban, a titkárság már most mint­egy 130 kérdés megtárgyalását irányozza elő. A napirendet a közgyűlés ülészakának kezde­te után a legújabban időszerű­vé vált kérdésekkel is ki kell még egészíteni. A napirend előzetes vizsgálata azt mutatja, hogy a 37. ülésszakon is a béke, a biz­tonság és a leszerelés kérdései kötik majd le alapvetően a vi­lágszervezet figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája szeptember 27- én kezdődik. Az általános vi­tában felszólal többek között Gromiko szovjet és Shultz ame­rikai küügyminiszter is. A Ma­gyar Népköztársaság álláspont-, ját a legfontosdbb nemzetközi problémákról Púja Frigyes kül­ügyminiszter terjeszti elő. + Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fo­gadta Hollai Imre külügymi­niszter-helyettest New Yorkba történt elutazása előtt. (Folytatás a 2. oldalon) Amin Gemajel Libanon új elnöke Amin Gemajelt, a meg­gyilkolt Basir Gemajel bátyját választotta meg kedden a libanoni parla­ment az ország elnökévé. A negyvenéves Amin Ge­majel a jobboldali Keresz­tény Falangista Párt jelölt­je volt. A libanoni nemzet- gyűlésbe eredetileg 99 képviselőt választottak; kö­zülük hét meghalt, így ki- lencvenkét parlamenti kép­viselő szavazhatott. Az eínökválasztó parla­menti gyűlés megnyitásáig 80-an jelentek meg, és Amin Gemajel 77 szavaza­tot kapott. Megválasztásá­hoz az első fordulóban két­harmados többség, azaz 62 szavazat volt szükséges, amit így meg is szerzett (hárman üres lappal sza­vaztak). Éliasz Szárkisz, hivatal­ban lévő libanoni elnök megbízatása csütörtökön jár le. Gustáv Húsúk Bulgáriában Gustáv Husáknak, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága fő­titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nökének vezetésével párt- és állami küldöttség érke­zett kedden hivatalos ba­ráti látogatásra Bulgáriád ba a BKP KB, a bolgár ál­lamtanács és miniszter- tanács meghívására. A kül­döttséget Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a bolgár államtanács elnö­kével az élén a BKP és a bolgár állam vezetői üdvö­zölték a szófiai repülőté­ren. A találkozó egyik köz­ponti témája a két szo­cialista ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének továb­bi elmélyítése lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom