Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-01 / 239. szám
1982. szeptember 1., szerda Dunántúlt napló 3 Vasút köiut repülőgép, hojő Budapest kikötői A' nyári hónapokban naponta több millióan szállnak vonatra, autóbuszra, repülőre vagy hajóra. A legnagyobb forgalmat a főváros pályaudvarai és kikötői bonyolítják, ide érkezik, innen indul a külföldi és hazai turisták többsége. Az ötnapos munkahét bevezetése óta nemcsak, az utazási irodák bővítették hétvégi programkínálatukat, a személyszállítási vállalatok is több újdonsággal szolgálnak az utazóközönségnek. • A MÁV utasszámlálása szerint az idén valamivel kevesebben utaznak vonattal, mint az élmúlt évben. A csökkenés azonban nem jelenti azt, hogy egyúttal kisebb fett a zsúfoltság is. A hétvégi csúcs már péntek délután kezdődik, egy szép verőfényes napon a Déli pályaudvarról 90 ezren indulnák az ország kirándulóhelyeire. A hétvégeken több mint kétszáz vonat szállítja az utasokat a Velencei-tóra, a Balatonhoz. A MÁV legújabb kezdeményezése, a Keleti-pályaudvarról induló Sió és Füred expressz még nem túl népszerű, holott ezeken gyorsabb és kényelmesebb lenne az utazás. A két új járattal ma már tizennyolc vidéki nagyváros érhető el expresszel. A legnagyobb igény a gyorsvonatok iránt mutatkozik, számuk az idén 124-re gyarapodott. Ezeken, valamint a távolsági személyeken, helyi járatokon naponta egymillióan utaznak. A nyári hónapokban zsúfoltak a nemzetközi’vonatok is, Budapest nagy pályaudvarairól tizennégy országba juthatunk el. A külföldre vivő vonatok számát — jelenleg 58 pár — nem kívánják emelni, annál fontosabbnak látják a hazai turizmus igényei, nek figyelembevételét, a kirándulójáratok sűrítését, színvonalának javítását. Az autóbuszjáratokat közlekedtető Volán vállalatok is a kiránduló- és üdülőhelyek gyors, kényelmes megközelítéséért indítottak új járatokat. Ezt megelőzően felmérték az igényeket, a megyei, városi tanácsoktól kértek ötleteket, javaslatokat. Idén már száz kiránduló- és fürdőhely érhető el Volánbusszal. A zsúfoltság elkerüléséért a kombinált utazásokat népszerűsítik, 14 ezer járatuk ad, vagy vesz vasúti csatlakozást. Menetrendszerinti járatai, kon évente másfél milliárdnyion utaznak, és egyre több vállalat, intézmény szervez csoportos buszkirándulást. Ezekhez nemcsak autóbusszal, hanem — utazási irodáik révén — hétvégi programajánlattal is hozzájárul a Volán. Nemrégiben készült el a Népstadion úti új pályaudvaruk, innen indulnak az autóbuszok az ország keleti felébe. Kulturáltabb, rendezettebb lett az Engels téri állomás, ahonnét nyolc országába 60 járat indul. Ezek iránt idén csökkent az érdeklődés, így több figyelmet A legtöbb nemzetközi vonat a Keletiből indul • Valamennyi budapesti kikötő — legyen az vasúti, közúti, légi vagy folyami — nyáron kicsinek bizonyul. Bővítésük, korszerűsítésük nemcsak az idegenforgalom,, a hazai turizmus érdekében is elengedhetetlen. A Belgrád rakparti nemzetközi kikötőbe a nyári hónapokban több tucat osztrák, szovjet, cseh hajó is érkezik, és néhány napos pihenés után indul a Duna magyarországi, vagy határainkon túli szakaszaira. Nagy forgalmat bonyolítanak a belföldi kikötők is, előbb-utóbb sort kell keríteni bővítésükre. fordíthatnak a belföldi forgalomra. • A vonaton és autóbuszon utazók számához képest elenyészőnek tűnik a MALÉV utasforgalma. Az elmúlt évben két és fél millió utazót számláltak. Idén többre számítanak, némelyik járatukra nehéz a helyfoglalás. A legtöbben az NDK-ba utaznak, illetve onnan érkeznek repülővel, Berlinbe hét gép indul naponta. Az ország légi kikötőjében nyáron a legnagyobb a forgalom, az'jnduló és érkező gépek száma a napi hetvenet is eléri Ferihegy 27 országgal köti össze hazánkat, az elmúlt néhány évben rohamosan nőtt az utazóközönség, és egyre kisebbe, _-k bizonyult a reptér. A nyári csúcsidőszakban szünetel az építkezés, de idén már kényelmesebb, tágasabb a tranzit váróterem, az indulási csarnok, és ősszel folytatódik a bővítés. Idén a járatok száma is gyarapodott, hetente egyszer indái — a MALÉV leghosszabb útjára — a kuvaiti gép. • Az időjárás viszontagságai a MAHART utasforgalmán mérhetők le a legjobban. Tavaly másfél millióan hajóztak, és idén ennél is több lesz az utasok száma. Hamar népszerűvé vált a szárnyashajó, amely már nemcsak Bécsbe, hanem a hétvégeken Dunaújvárosba, Esztergomba is több száz utast repít. A festői szépségű Duna-ka- nyarba naponta több hajó is indul, és idén juthatnak el a kirándulók első ízben hajóval a százhalombattai üdülőtelepre. A horgászok paradicsomába, a Soroksári Duna-ág kikötőibe napi két-három járat közlekedik, a hétvégeken még így is nagy a zsúfoltság. Folyamatosan bővítik hajóparkjukat, nemrég adták át a forgalomnak a legújabb Moszkva típusú kirándulóhajót, melyen kétszázötvenen is kényelmesen elférnek. A legújabb típusú szárnyashajó, a Vöcsök Mészáros Mariann Hungaroton hanglemezhetek Ingyenül pécsieknek budapesti hangversenyre Közművelődés és üzlet kivételes találkozását jelenti Magyarországon a hanglemezkereskedelem. A legelvontabb művészet, a zene hanglemezkorongon való megvétele jó szellemi befektetés a vásárlónak és jó üzlet a kereskedelemnek. Csak két adatpár: a magyar gyártmányú Hungaroton hanglemezekből í979-ben 10 241-et adtak el a pécsi hanglemez- boltban. 1980-ban pedig 20 041- et. A magyar és külföldi lemezek, aztán a kazetták teljes forgalma is folyamatosan felfelé ível, mert 1980-ban 3 538 000 forintért árusítottak, 1981-ben 4 751 000, idén augusztusig pedig már 4 973 000 forintért. A számok beszélnek, így a szeptember 10-én kezdődő Hungaroton hanglemez hetek fontossága is megnőtt. Az idei lemezeket már hirdetik. Hadd említsünk csak, néhány különlegességet! Elkészült Verdi: Ernani című operájának teljes felvétele, s ez lesz ennek a zeneműnek az első digitális lemeze a világpiacon. Kiadják Kodály Háry Jánosát, Ránki Dezső előadásában Chopin-prelűdöket, Gregor József buffó-áriáit, Kodály vezényletével néhány archív felvételt, Sínkovits Imre előadásában Arany-balladákat és két remek színészünk: Dómján Edit és Latinovits Zoltán főszereplésével a hatvanas években játszott Schiller-drámát, az Ármány és szerelmet. Általában minden lemez kazettán is megjelenik, hogy azok is megvehessék, akik még'nem tartoznak a lemezjátszó-tulajdonosok egyre nagyobb táborába. Sok a digitális hanglemez, vagyis az a tipus, amelyik kivételes technikával készült, a lejátszása hagyományos lemezjátszón is lehetséges, de tökéletes a felvétel. Érdekesség: kiadták a Hungaroton hanglemez hetek ,,tartalomjegyzékét" is, vagyis olyan lemezt, amelyen több híres lemezkíadvány részletei hallhatók. Kár, hogy ezt csak a kereskedelem és a sajtó kapta, s nem árusítják. Több lemezgyűjtő megvenné. A Hungaroton hanglemez hetek további érdekessége, hogy hangversenyt rendeznek a megnyitó napján, szeptember 10-én este a fővárosban. A koncertre .40 és 50 forintos belépőjeggyel, de ingyen utazási költséggel mehetnek fel a pécsiek, különjárattal. A hangversenyen a magyar művészet kiválóságai: a külföldön egyre többet szereplő Tokody Ilona, valamint Gulyás Dénes és Gregor József operaénekesek, továbbá Kocsis Zoltán lépnek fel Kodály emlékműsorban. Önkéntes parkgondozó N emrégiben a gyászhírek között olvastam: 86 éves korában elhunyt Nagy József, a volt PKV nyugdíjas kőművese, önkéntes parkgondozó. Ezzel a ,,foglalkozással'' még nem találkoztam, s bár világos az értelme, mégis utána érdeklődtem: mit is jelent? A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál igen meleg hangon, nagy tisztelettel beszéltek az elhunytról, akivel mintegy négyéves kapcsolatuk volt. A Rózsa Ferenc út—Liszt Ferenc utca sarkán lévő aprócska parkot „vállalta fel" Józsi bácsi, amikor oda bokrokat telepítettek. Azóta azon kívül, hogy géppel lekaszálták a füvet, a parkkal más gondja nem volt a vállalatnak. Igaz, Józsi bácsi a szomszédban lakott, o park szinte a keze ügyében volt, de ez nem csökkenti ténykedése értékét: egy, az életének a kilencedik évtizedét taposó munkásember utolsó éveit egy csöppnyi parknak szentelte. Tisztelegjünk emléke előtt mi pécsiek, s mondjunk egy utolsó Icöszönelet a munkásságáért. Az elhunyt önkéntes parkgondozóra emlékezés kapcsán kínálkozott a kérdés: van-e más „Józsi bácsi" is a városban? De tulajdonképpen fölösleges is volt a kérdés, hiszen városszerte itt is, ’ ott is láthatjuk az önkéntes parkgondozók kezemun- kájának a nyomait: a házak előtt pompázó virágok, az üdén zöldellő pázsit, a szépen fejlődő bokrok arról árulkodnak, hogy szép számmal vannak, akik felveszik a sokszor meddőnek látszó harcot környezetük szebbítéséért. Magam is figyelek egy házaspárt Lvov-Kertvárosban, az Egri Gyula úton: hónapok óta kapálgatják, gyomlálgat- ják a kiültetett aprócska bokrokat, amelyek szemmel- látható fejlődéssel hálálják meg a gondoskodást. Kik ők? A vállalat tud a munkájukról, de személy szerint még nem ismerik őket. S hogy ne valami vállalati, hivatali bürokratikus közönynek higgyem ezt, elmondják: nagyon sokan vannak Pécsett hasonló önkéntes parkgondozók, akik nem jelentkeznek náluk, s létüket a munkájuk eredménye árulja el. Persze vannak személyes ismerősök is, mint pl. a Frankel- Leó utcából Böröcz bácsi, aki tavaszonként jelentkezik egy sövénynyíró ollóért, s csak ősszel látják újra, amikor leadja a szerszámot, közben pedig a vállalatnak nincs gondja a környékbeli sövényekre. Még néhány nevet említenek, aztán elém tesznek egy listát: 1981-es összesítés a parkgondozás társadalmi segítőiről'. 12 000 munkaóra, negyedmillió forint érték. Csaknem kivétel nélkül brigádok szerepelnek a listán, s nem is véletlenül, hiszen nekik brigádfeladat a társadalmi munka, amit igazolni is kell; fontos tehát, hogy a „munkáltató" tudjon is róluk. Az egyéni társadalmi munkás — ha csak nem fűződik hozzá valami érdeke - kérés nélkül, önszántából csinálja azt, ami a környezetét szebbé, emberszabásúbbá teszi, s ezért többnyire nem is vár elismerést. De rászorul-e a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat erre a segítségre? Néhány adattal válaszolok. Pécs mai zöldfelülete 2,1 millió négyzetmétert tesz ki, az évenkénti növekedés 150— 200 ezer négyzetméter körüli (tavaly 270 ezer volt!), s ezzel nincs arányban a fenntartási költség változása. Sőt! Ezen túlmenően a parkfenntartás munkaerőigényes dolog, a vállalat munkaerőviszonyai pedig éppenséggel nem mondhatók rózsásnak: két hektár jut egy dolgozóra. S a helyzet csak romlik! Nem nélkülözhető tehát a lakosság öntevékeny segítsége, a parkgondozás társadalmasítása. Ez természetesen úgy képzelhető el, hogy az ún. alapmunkákat a szak- vállalat végzi el (tereprendezés, fák, bokrok telepítése, a pázsit gépi nyírása, stb.), a nélkülözhetetlen aprómunkát, a mindennapi törődést a lakosság nyújtja. Ez a legkevesebb — egyben a legtöbb is! — amit a lakó- környezetünkért tehetünk. Hanem az egyesek által felvállalt munka konfliktusok forrásává is válhat. Tudjuk: valamennyien hajlamosak vagyunk arra, hogy gondtalanul, sőt gondatlanul átmasírozzunk pázsiton! bokron, virágon, ha úgy véljük, hogy ezzel akár egy méterrel is megrövidíthetjük az utunkat. És miközben ezt tesszük, eszünkbe sem jut (sajnos!), hogy hány embernek mennyi munkáját tesszük tönkre. És ha eszünkbe jutna? Gondolom, akkor is megtennénk, hiszen a károkozó soha nem szembesül a kárvallottal. És ha találkozik? Alig hinném, hogy volt rá eset, amikor a kertészeti vállalat valamelyik dolgozója rendre intette a parkosított területen átmasí- rozót. De vajon mi van akkor, amikor a ház körüli parkot gondozó ember a házbéli szomszédunk, akivel köszönő viszonyban vagyunk, vagy aki csak ismeretlen ismerősünk, s akinek a vigyázó tekintetétől netán tartanunk kell? Úgy vélem, Így már minden másként néz ki és talán jobban meggondoljuk: tegyük-e, qmikor rövidítenénk az utunkat, s érdemes-e másodpercnyi időmegtakarításért konfrontálódni a szomszéddal? S ha nagyon sokan ügyködnek mindenfelé a házak körül — hadd legyek optimista —, talán másutt is tiszteletben tartjuk az önkéntes parkgondozók munkáját. Mi több: tán még a gyermekeinket is ráneveljük, hogy még a legklasszabb játék közben sem kell letiporni a bokrokat, letördelni a fiatal fák ágait . . . Mert ma még — szálljunk magunkba! — inkább áz van, hogy az húzza a rövidebbet, aki a növényzet védelmében emel szót. L ám csak, mi minden gondolatot ébresztett még halála utón is az „önkéntes parkgondozó" Józsi bácsi. Bárcsak Tninél több követője lenne! Hársfai István F. D.
