Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-19 / 257. szám
1982. szeptember 19., vasárnap Dunántúli napló 5 unsnRiunpi nnnGftziiu ©O év - 15 köztársaság tz Ukrán SZSZK Az Ukrán Szocialista Köztársaság hazánk észak-keleti szomszédja, az egyetlen a Szovjetunió 15 köztársasága közül, mely földrajzilag közvetlenül határos Magyarországgal. Kijev. A „Krescsatik", a város főútvonala Az Ukrán SZSZK a Szovjetunió európai felének délnyugati részén fekszik. Északról a Belorusz SZSZK, nyugatról Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és a Moldvai SZSZK, délről a Fekete- és az Azovi- tenger keletről és északkeletről pedig az OSZSZSZK határolja. Területe 603 700 négyzetkilométer, vagyis nagyobb, mint Franciaország. A Szovjetunió harmadik legnagyobb köztársasága. Lakossága 49 millió 300 ezer fő, a Szovjetunió összlakosságának kb. 1/5-e Ukrajnában lakik. A lakosság egyharmad része ukrán nemzetiségű. Amikor 882-ben O/eg novgo- rodi szláv fejedelem egyesíti a novgorodi és kijevi fejedelemséget, székhelyül Kijevet választotta, létrejött a kijevi nagyfejedelemség, az ún. „Kijevi Oroszország". Ez idő tájt vonultak itt át a magyar törzsek nyugat felé, s hosszú vándorlás utón jutottak el a Dnyeper folyó körül elterülő vidékre, melynek neve, a magyar krónikák szóhasználata szerint, Etelköz volt. Innen a besenyőktől űzve a Dnyeper és a Dnyeszter mén- tér* haladva vonultak tovább és jutottak a Krím alá. Igazi nagyságát az egykori Kijevi Oroszország károszlav (1019-1054) idején érte el, melyet utódainak viszálykodása követett. A kiélezett társadalmi ellentétek és a hűbéri viszályok következtében ez ország részfejedelemségekre bomlott, meggyöngült, s nem tudott el- lentállni a mongol-tatár hódítóknak. A XIV. században a litvánok foglalják el, amikor pedig Lengyelország és Litvánia egyesült, a mai Ukrajna nagyobbik része lengyel uralom alá került. A XV. században'a zaporozseji kozákok vezették azt a harcot, amely az ukrán földnek a lengyel uralom alóli felszabadításáért folyt. Ebben a harcban hol ellenfélként, hol szövetségesként részt vettek a Krím-félszigeten megtelepült tatárok, a Balkán-félszigetről a Duna torkolatvidékén túlra felnyomuló törökök, s még II. Rákóczi György erdélyi fejedelem is támogatta őket. A küzdelem eredményeként 1654-ben Ukrajna egyesült Oroszországgal. A még lengyel uralom alatt álló ukrán területek 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Ausztriához kerültek, majd c. XIX. században éleződő hatalmi versengésben a Habs- burg-birodalom és Oroszország igyekezett saját céljai szolgálatába állítani az ukránok nemzeti törekvéseit. A múlt század végén kibontakozott oroszországi forradalmi mozgalomban nagy szerepe volt az ukrán népnek. Később pedig az orosz parasztfelkelések mintegy fele Ukrajnában robbant ki, az 1905-ös forradalom egyik legkiemelkedőbb eseménye a „Knydz Potyomkin“ matrózainak felkelése Odessza kikötőjénél zajlott le. 1917 decemberében Harkovban kikiáltották az Ukrán Szovjetköztársaságot, azonban rövidesen a németek megszállták az országot. Említésre méltó, hogy 1919. február 5-én a Vörös Hadsereg visszafoglalta Kijevet, a harcban résztvevő I. ukrán-szovjet hadosztálynak a magyar Lakatos István volt a parancsnoka, akit ezután kineveztek a város helyőrségparancsnokának. Kijevben ez idő tájt sok ezer magyar internacionalista tartózkodott, akik készek voltak a Magyar Tanács- köztársaság fegyveres segítségére sietni, de sajnos az ellenforradalmi csapatok ezt megakadályozták. Az intervenciós erők ezt követően többször is elfoglalták Kijevet. végleges felszabadítására 1920-ban került sor. A polgárháború befejezése után Nyugat-Ukrajna Lengyelországhoz került, s csak 1921-ben, a Szovjetunió létrehozása után, kezdődhetett meg Kelet-Ukrajnában a népgazdaság újjáépítése, majd a szocialista iparosítás, s végül a mezőgazdaság kollektivizálása. Ennek a történelmi időszaknak szülöttei a harkovi traktorgyár, dnyeperi Lenin-erőmű, Sztaha- nov donyeci bányász munka- ésszerűsítési mozgalma. A békés építőmunkát szakította félbe a hitleri Németország támadása. Az első időszakban a Vörös Hadsereg visz- szavonulósra, jelentős területek, köztük Ukrajna feladására kényszerült. Ugyanakkor elkeseredett csatákban sikerült megakadályozni a németek villámháborús terveinek megvalósulását. Az emberiség tisztelettel emlékezik a Kijev körüli kéthónapos küzdelemre, Odessza két és fél hónapos, Szevaszto- pol 8 hónapos legendás védelmére. Ukrajna a második világháború alatt német megszállás alá került. Ez idő alatt a német fasiszták több mint két és fél millió embert megöltek, másfélmillióan éhség és betegség következtében haltak meg, vagy pusztultak el a németországi kényszermunkákban. Az ukrán nép a Szovjetunió többi népével együtt hősi küzdelmet folytatott hazája felszabadításáért. Legendás hírt vívtak ki maguknak az ukrán partizánok, akik súlyos veszteségeket okoztak a fasisztáknak. Sokan ismerik parancsnokaik, Kovpak, Fjodor, Naumov nevét. Az ukrán partizánokkal együtt harcoltak a magyar antifasiszták is. A szovjet fiatalok ma is tisztelettel emlékeznek vissza a Donyec-medencében alakult krasznodári kbmszomolisták „Ifjú Gárda" szervezetére. Az ukrán föld 1944 áprilisában szabadult fel a megszállás alól. 1965. május 8-án Kijev, Odesz- sza és Szevasztopol megkapta a „Hős város" kitüntető címet a II. világháborúban tanúsított hősies magatartásáért. Kijevet, az Ukrán SZSZK fővárosát, melynek több mint kétmillió lakosa van, mint oz egyik legősibb orosz várost az „orosz városok anyja" néven is emlegetik. Mintegy 600 négyzetkilométer területen fekszik, . nagyobb ez, mint Párizsé. Az utóbbi években különösen sokat szépült ez a város épületeiben, oktatási intézményeiben, kulturális létesítményeiben. Gyönyörűek a parkjai, zöldövezete, vonzó pihenőhely a Dnyeper partja. Híres az ipara, többek között a precíziós-gépgyártás, a fémfeldolgozás, az elektrotechnikai és vegyipar, a könnyű- és élelmiszeripara. Itt készülnek a világhírű Dnyeper típusú számítógépek. A városnak 16 múzeuma és sok értékes műemléke van, melyek mindenfelől idecsalogatják a vendégeket. Kijev az ukrán nemzeti opera és balettművészet otthona. Hosszan lehetne még sorolni Ukrajna híres és fontos városait, megyéit, melyek jelentős helyet foglalnak el az országban. Ilyen többek között Harkov, Odessza, a Krim-félsziget, Donyec-medence. Hadd szóljunk részletesebben Bárányé testvérterületéről, Lvovról. Ez o kapcsolat két évtizedes. Lvov megye a nyugat-ukrán földeknek az egységes Ukrán SZSZK- ban való újraegyesülése után, u második világháború végét követően alakult. Területe 21 800 négyzetkilométer, lakossága 2,6 millió. Főleg ukránok (86,3 százalék), valamint oroszok, lengyelek, beloruszok lakják. Ez a terület agráripari jellegű. Különösen a gép- és műszergyártása, a vegyipara, energetikai ipara, autóbusz- gyártása, a televíziós készülékek gyára könnyű- és élelmiszeripara jelentős és híres. Lvov Szovjet-Ukrajna egyik jelentős tudományos és kulturális központja. A városban tíz főiskola működik, több tudományos, kutató- és tervezőintézete van. Otthont nyújt öt színháznak, 14 múzeumnak, szépek parkjai, sportlétesítményei, emlékművei. M. E. Menüett gitárra Vitomil Zupán könyvéről Korunk művészete - s itt nemcsak az irodalomra gondolok — másfél emberöltő távlatából sem tud elszakadni a második világháborús témáktól. A túlélő nemzedék újra és újra megvizsgálja az okokat, s keresi a végső (vagy annak szánt) magyarázatot. A megközelítés horizontja lehet szűkebb vagy tá- gabb, így ennél inkább minősít a keresés maga. A történelmi eseményekkel szembeni válaszadásra törekvés. Ezt látjuk Vitomil Zupán szlovén író könyvében is. A Menüett gitárra (és huszonöt lövésre) olyan kiemelkedő prózai teljesítmény, amit nem olvashatunk a hagyományos poétikai fogalmak alapján. Azokhoz képest szabálytalannak minősül. Zupán például a cselekményt és a cselekményességet egyáltalán nem tartja fontosnak a regényben, noha nyilván átélt olyan eseményeket, amelyek érdekes, fordulatos feldolgozásra adtak volna módot. A mű írásakor nem abból indult ki, hogy a regényírónak mindenáron történeteket kell elmondania. Számára nem lényegtelen az sem, de fontosabbnak ítélte egy adott belső világ rezdüléseinek jelzését. Voltak ugyan a könyv megírásának pillanatától harminc évvel korábbi feljegyzései, de a bevezető sorokban maga mondja el, hogy azok miért nem épülhettek egyenesen a regény szövetébe. A korábbi feljegyzésekben egyrészt az idősík különbözött, másfelől pedig olyan dolgokat tartalmaztak, amelyek között nem volt lóncolatszerű összefüggés. Ennek a következménye lehet, hogy a végső megoldásban három idősík létezik egymás mellett. A hős - az író al- teregója - spanyolországi utazása során találkozik egy Bitter nevű volt Werhmacht-tiszt- tel. A megismerkedés, a beszélgetés során szinte kényszerűen törnek a felszínre a háborús évek emlékei. Attól a pillanattól, amikor A HŐS elindult kalandos útjára a felszabadított területekre. Emellett a középpontban álló szereplő a partizánokhoz való csatlakozása utón ugyancsak emlékezik a békeévekre, a megelőző időkre. A regénybeli jelen nyugalma, s az utazás élményei éles kontrasztot alkotnak a múlttal, de Zupán nem tömbösítette úgy mondandóját, hogy elváljanak, inkább pillanatképszerű- en illesztette egymás mellé az idősíkokat. Az események ekként kiegészítik egymást, csaknem szerves egységet alkotnak, s lehetőséget teremtenek arra, hogy bő teret kapjanak a meditációk, eszmefuttatások. Például a történelmi szükségszerűségről, az emberi lélekről, humánumról, s a háborúról. „A háború végül is beérik — írja Zupán. — Anton valahogy így mondta: a háborúban rájössz, hogy az örökkévalóság annyi, mint egy pillanat, a tenger any- nyi, mint egy vízcsepp, a vihar, mint a sóhaj, hogy nincsen kicsi és nagy dolog." A Menüett gitárra hőse — ez az első pillanatban kiderül - kétségekkel lépett a partizánok közé. Kétségekkel, azaz esendő emberként, s ezt az állapotát nem adja fel a megpróbáltatások között sem, mert önnön sorsából és a háború viszontagságaiból ugyanazt a következtetést vonta le: csak egyetlen út adott, az, amelyik a humánum győzelméhez vezet. Ezért a sok tépelődés, a történelem megértésére való törekvés, s az átéltek belső értékelése. Mindezek leírását Zupán sajátságos eszközökkel oldotta meg: idézetek sokaságával, spanyol, német, olasz szövegrészekkel, a pillanatra reagáló gondolatok lejegyzésével. Könyvének horizontja tág, belefér az emberi história, s azzal együtt ad mélységében is át' fogó képet önmagáról. Ha csak ezekre figyelünk, akkor is elismeréssel kell adóznunk a műfordítói teljesítménynek. Gállos Orsolya kitűnően azonosulni tudott a mű világával, s tömör, ugyanokkor olvasmányos magyar könyvet adott az olvasóknak. így is bizonyítva, a Menüett gitárra méltán sikeres regény hazájában. Gállos Orsolya érdeme lesz, ha nálunk is azzá válik. Laczkó András * Déryné ifiasszeny Vöröshajú, vézna, törékeny j kislány volt még akkor. Ki is gondolhatta volna róla azt, hogy egykoron az első magyar | operaénekesnő s a vándorszínészet hőskorának iegnép- ■ szerűbb színésznője lesz a í kis Scheinbach-lányból, a j jászberényi patikus leányá- I ból? Még csak 10 éves volt, ami- - kor anyja német szót tanulni Pestre vitte, ahol 1809- ben már magyar színészek is játszottak. A németek színháza a Duna-parton lévő Rondella, a magyaroké pedig a Váci országúton álló Hacker-féle ház, a mai Tán- ! csics Mihály 7. szám alatti első emeleten volt. Amikor anyja megtudta, hogy leánya a színház felé kacsingat, nehogy eljegyezze magát a színpaddal, hazavitte Jászberénybe. Már- már lemondott a színészetről, amikor Pestről levél érkezett, amelyben szerepet ajánlottak neki. Addig kö- nyörgött anyjának, míg az belegyezett, hogy színjátszással keresse meg kenyerét. 17 évesen Pestre került a színházhoz. Itt Fegyverneki Vida gazdag földbirtokos volt a magyar színtársulat vezető- I je, akivel havi 18 forintért egy I évi szerződést kötött. Első sze- I repe egy pajkos szobalány I volt, az „Egyiptomi út, vagy ! így fogják az egevet" című i vígjátékban. Később már statisztált, kó- I rusban énekelt, daljátékokban | is kapott szerepet. Neve I már rákerült a színlapra is. Benke József kiváló színész J a színlapot írta, fennakadt I Scheinbach Róza németes j nevén. Magyar színész nem f szerepelhet német nyelven - j mormolta magában — ezért elkeresztelte Széppataki Rózának. Amikor 20 év leforgása alatt immár másodszor szűnt meg Pesten a magyar színészet, Déryné szekérre ült és ezzel megkezdődött az az időszak, amelyet a magyar színésztörténet a „vándorlás kora” néven szokott emlegetni. Ennek a korszaknak kétségtelenül Déryné Széppataki Róza volt a legnagyobb hősnője. Rekkenő hőségben, feneketlen sárban, dermesztő hidegben, járta a vidéki városokat, azok magyarosodása, a magyarság öntudatra ébresztése, művelődési igényeinek kifejlesztése érdekében. Miskolcon bontakozott ki tehetsége a maga teljes gazdagságában. Itt kezdett kialakulni operai műsora is. Minden énekszámot a saját jelmezében adott elő. Gazdag ruhatárával emelte az előadások színvonalát, napközben azonban nagyon szerényen öltözködött. A kalendárium 1882. telét mutatta. Ekkor érkezett meg másodízben Pécsre, a Nagyságos Fejér Vármegye oltalma alatt lévő Magyar Theát- romi Társaság, amely magával hozta a magyar színjátszás egyik legelső, legnagyobb csillagát: Déryné Széppataki Róza ifjúasszonyt, aki daljátékokban lépett fel a hírneves Kántornéval együtt. . Déryné, naplójában melegen emlékezett vissza pécsi tartózkodására: „Elmentünk Pécsre — írta naplójában. Ott csakúgy mindnyájan jobb szerettük tölteni a telet, ott igen műértő közönség volt. Itt muzsikakor is volt, a társaság szaporodott is énekes tagokkal. Adhattunk nagyszerű daljátékokat. Itt elememPécsett ben voltam... Itt kedves te- I let töltöttem. Kántornéval \ minden bálban ott voltunk, I hol álarccal, hol álarc nélkül. I Midőn vége lett a télnek, is- | mét visszamentünk Fehérvár- \ ra." Abban az időben Pécsett j már működött a székesegyhá- I zi zenekar, amely képzett ze- I nészekből alakított kitűnő j együttes volt, és ez Déryné ( nagy övömére, operák előadó- I sót is lehetővé tette. Déryné, a mai Széchenyi I tér és Déryné utca sarkán í lévő épületben, Pécs első kő- [ színházában vendégszerepeit, j ott, ahol most a bíróság mű- I ködik. Pécsett az a Répásy- I család látta vendégül, amely- j nek tagjai Kossuth Lajos lelkes hívei voltak a szabadság- harc idején. Amikor 1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, először került a támadó kritika középpontjába. Nem kisebb kritikusok, mint Vörösmarty Mihály és Bajza támadták. Dérynét ez nagyon elkeserítette és bánatában vidékre menekült. Olyan volt, mint az üstökös, amelynek kihalt a régi fénye. 1852-ben vissza is vonult a színpadtól. Emlékezései eddig már több kiadásban is megjelentek. Életét pedig Katona József vígjátékban, Herczeg Ferenc I színműben, Balassa Imre re- I gényes életrajzban, Vitányi I János regényben dolgozta fel j és „Déryné" címmel 1951-ben I filmet is készítettek róla. A 110 esztendővel ezelőtt, | 1872. szeptember 29-én et- I hunyt Déryné nevét Pécsett, | ma már csak az a szűk utca I őrzi, amely a Széchenyi teret | a Flórián térrel kc-ti ősz- I sze . . . Pusztai József
