Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-16 / 254. szám
6 Dunántúli napló 1982. szeptember 16., csütörtök Társadalmi munkában bővitették a mohácsi, Park utcai óvodát, ahol igy száz kisgyermeket fogadhatnak. Fotó: Schindl József Új utcák, csatornák Mohácson Szövetség, a tanács és a lakosság között Ha társadalmi munkáról van szó, a mohácsiak három fő csoportra osztva magyarázzák, mi az, amit már megvalósítottak, iljetve amit terveznek. A három fő csoport közül a legfontosabb c kiemelt várospolitikai célkitűzéseket szolgáló „társadalmi munka. A második a szocialista brigádok főként gyermekintézményeket patronáló mozgalma, míg a harmadik a folyamatos városszépítési tevékenység, a tavaszi, őszi fásítási program, ami minden évben feladat. Évekre bontott terv A középtávú — egy-egy tervidőszakra szóló — társadalmi munkatervüket évekre bontják. Ezekben az éves tervekben pontosan megjelölik, hogy milyen munkában mikor, hogyan és kik segítenek, A VI. ötéves terv nyitó esztendejében, 1981-ben a Park utcai óvoda egy csoporttal való bővítése volt a legfontosabb olyan tervük, amit önzetlen összefogással valósítottak meg. Az újabb 25 kisgyermek fogadását lehetővé tevő bővítés a tervek készítésétől a takarításig — az anyagköltséget leszámítva - társadalmi munkában készütt. A városi tanács műszaki osztálya ingyen tervezett, a megyei vízmű, az Új Barázda Termelőszövetkezet a tereprendezésben, a PÉTÁV mohácsi ki- rendeltsége a központifűtésszerelésben, a költségvetési üzem a belső munkákban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyára a berendezésben segített és a most 100 kisgyermek elhelyezésére alkalmas óvoda kitakarítását, otthonossá tételét az óvónők vállalták. Még az elmúlt évnél maradva arról is beszámolhatnak a mohácsiak, hogy a Felszabadulás lakótelepen élők csaknem félmillió forint értékű parkosító, sí munkát végeztek. Ez teljesen független a februártól októberig tartott városi fásítástól, amelynek keretében a helybeliek több mint 3000 fát és 2350 cserjét ültettek el. Az idei terveik között két kiemelt feladat is szerepel: utcák és csatornák építése, illetve a városi tornaterem kialakításának megkezdése. Az előbbi meglehetősen szokatlan kezdeményezés, s a mohácsiak úgy tudják, hogy ők az elsők a megyében, akik ilyen módon próbálják behozni azt a lemaradást, ami főként a. családi házas városrészeken, okoz gondot. A módszer lényege a következő: a tanács pályázatot hirdet a tanácstagi körzeteknek, s azok a körzetek, amelyek vállalják, hogy társadalmi munkával, illetve pénzzel támogatják az utca, vagy csatornaépítést, jelentős tanácsi segítségben részesülnek. Első hallásra kissé furcsa, hogy kétharmad rész lakossági és egyharmad rész tanácsi vállalással készülnek újabban a mohácsi utcák és csatornák, de a helybeliek azt mondják, hogy nincs szó másról, mint az eddigi gyakorlat megfordításáról. Eddig ugyanis ekkor kezdtek hozzá egy-egy utca vagy csatorna építéséhez, amikor a tanácsnak összejött a pénze, aztán utólag kivetették az egy-egy családra jutó községfejlesztési hozzájárulást. Most lényegesen kevesebb pénzzel és egyszerre több helyen indulhat az építés, s az eredmény: hamarabb és olcsóbban jutnak utcához, csatornához az ott lakók, mintha várnák, amíg a csak tanácsi pénzekből rájuk kerülne a sor. Természetesen akadnak olyan kérdések, amelyek e módszer hallatán megfordulnak az ember fejében, s amelyekre a tanácson a következő válaszokat kaptuk, Ha egy körzet lakosságának többsége akarja és vállalja ezt a módszert, a tanács elindítja a munkát. Akik előre hozzájárulnak a költségekhez, és dolgoznak ií, azok nyilván lényegesen kevesebb közműfejlesztést fizetnek, mint azok, akik ezekre nem vállalkoznak. Ők a munkák befejezése után fizetnek. A tapasztalatok szerint az egyes körzetekben lakók döntő többsége úgy véli, hogy megéri előre fizetni és egy kicsit dolgozni, hiszen előbb lesz utcájuk, csatornájuk. Idén 11 körzet pályázott, s a tanács mindegyiknek megadta a támogatást. Pénzzel és munkával Még az idén szeretnék elkezdeni a városi tornaterem építését, amit a lakosság pénzzel és munkával támogat. Az építés bizonyára eltart a tervidőszak végéig. Jóval hamarabb — valószínű a jövő év közepén — örülhetnek majd a város új óvodájának, amit előregyártott fapanel szerkezetből létesítenek. A leendő T00 személyes óvodával megoldódik a Felszabadulás lakótelep óvodáskorú gyermekeinek elhelyezése. szerkesztőség postájából Két vállalkozó Pécsett, a Fü. lemüle utca 39-ben „Műkő. és Betonelemgyártó Gazdasági Munkaközösség” névvel meg. nyitotta maszek üzemét. Nagyon hasznosnak tartom én magam is az olyan tevékenységet, amely a lakosságot szolgálja. Csupán néhány tényre szeretném felhívni a figyelmet: Hol is helyezkedik el ez a „minigyár"? A környező családi házaktól tíz, húsz, harminc méterre. Aki nem járatos a betonelem-készítés technoló„Miért rossz a tv-vétel V* Teljes vólaszt nem tudunk adni Takács Antal komlói, Petőfi utcai olvasónk kérdésére, de tájékoztatást koptunk , a Posta Rádió, és Televízióműszaki Igazgatóság Országos Zavarvizsgáló Felügyelőségétől: A Felügyelőség pécsi Zavar, vizsgáló üzeme a helyszínen meggyőződött arról, hogy az időközben felépített tízemeletes házak „beárnyékolják” a négy- emeletes épületeket. Hogy milyen mértékben, azt csak mérésekkel lehet megállapítani. Ezeket a méréseket a Városgazdálkodási Vállalat elvégezteti, s dönt a szükséges munkák megiendeléséről. A megoldásról tájékoztatjuk olvasóinkat.---------* ---------E gy névtelen levél nyomában A lakók nem bíztak meg senkit A pécsi Kun Béla tér 1., 3., 5. lakóinak nevében kaptunk levelet, amelyben a levélíró a Szigeti II. Lakásfenntartó Szövetkezet vezetőségének munkájára panaszkodott. A „közérde. kű” bejelentéssel a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságához fordultunk segítségért. S az üggyel kapcsolatban dr. Pusztai János titkárságvezetőtől kaptunk tájékoztatást. Lakógyűlést hívtak össze, s a lakásszövetkezet elnöke, valamint a három ház lakói részletesen megvitatták a panaszos levelet. A következőképpen fog. laltak állást: A levél megírására nem ad. tak megbízást senkinek, elkül. déséről nem is tudtak. A ház- felügyelő mjnkájával — erről is szólt a levél — a meglevő kisebb hiányosságok ellenére megvannak elégedve. E kisebb hibák miatt nem látják indokoltnak fegyelmező, vagy egyéb eljárás indítását. Szükségesnek tartják azonban, hogy egyes lépcsőházakban a lakók a rendre és a közös vagyonra a jövőben jobban vigyázzanak. Ezzel az ügyet lezártnak tekintjük. S megjegyezzük, a to. vábbiakban sem foglalkozunk névtelen levelekkel. Tanulságul annyit: az ehhez hasonló, közérdekűnek feltüntetett bejelentések is célravezetőbbek, ha vállalja az illető saját vélemé. nyét.---------------- * ---------------M egtalálták az elveszett rádiót Két hete kértük olvasóink segítségét Szalai Istvánné nevében, akinek huszonhét éves rokkant fia elveszítette reklámszatyrát, s benne szinte állandó társát, kvarcórás rádióját. Szalai Istvánné most arról értesített bennünket, hogy két idős néni megtalálta és a családnak elvitte a rádiót. A Szalai család nevében mi is köszönjük emberségüket, segítségüket. giájában, az is tudja, hogy ez a munka zajjal, porral jár. A szomszédok április óta reggel hét órától délután négyig rendkívül erős, monoton zajban élnek. A betonkeverő és a formázógép azonban nemcsak za. jós, de a levegőt is szennyezi. A szállingózó cementpo’r bizony nem tesz jót a frissen mo. sott száradó ruháknak, az em. berekről, gyerekekről nem is beszélve. Az is köztudott, hogy a betont védeni kell. a kiszáradástól, ezé'i állandó öntöTöbben kérdezték, hogy hány óráig vigyáznak a gyerekekre a napköziben, illetve reggelenként mikortól kezdődik a tanári felügyelet? A kérdések magyarázataként elmondták, hogy a szülők nagy részének legkésőbb 7 órakor el kell indulniuk a munkahelyükre, illetve többnyire fél 5-ig—5-ig dolgoznak, tehát leghamarabb 5 órára érnek haza. Véleményünk szerint ezeket az időpontokat figyelembe véve kellene a gyerekek felügyeletéről gondoskodni. A kérdéseire válaszolva Walz Jánosné, pécsi általános iskolai felügyelő elmondta, hogy igény esetén - legkevesebb tíz szülő kérése alapján — meghosszabbítható a napközi nyitvatartá:;, illetve reggelenként gondoslódnak a pedagógusi felügye étről. Ugyane*z a helyzet a szombati napközis ellátással. Ha legalább tízen kérik és munkahelyi igazolást visznek arról, hogy szombatonként mindkét szüíő dolgozik, akkor a napköziben fogadják a gyermekeket. Az ilyen kéréseket az iskola igazgatójának kell jelezni. Ugyancsak többen érdeklődtek arról, hogy meghatározhatják-e az iskoláit, hogy a gyerekek milyen színű és fazonú sportfelszerelést viseljenek? A kérdésre szintén Walz Jánosné zést kíván. Az amúgy is vízszű. kében levő ürögieknek nem éppen áldás, hogy a főzéshez, mosdáshoz használt ivóvíz el. megy ... Hangsúlyozom, igen hasz. nosnak tartom ezt a sokakat érintő vállalkozást, amelyet bi. zonyára az ürögben építkezők is örömmel üdvözölnek. De mi. ért olyan területen kapott engedélyt ez a kisüzem, ahol bosszúságot, esetleg kárt okoz a tevékenységével? Szűcs Imre válaszolt: alapvető követelmény, hogy minden tanuló rendelkezzék a testnevelési céloknak és a higiéniai szempontoknak egyaránt megfelelő felszereléssel, sportruházattal, tornacipővel. Amennyiben a kereskedelem megfelelő választékot kínál, az iskolánkénti (és nem osztályonkénti!) egységes színt és fazont kérheti az iskola, de nem követelheti meg és évenként nem változtathatja. Jó hírünk van azoknak a szülőknek, akik arról érdeklődtek, hogy milyen megoldást tudnak ajánlani a napközibe fel nem vett gyerekek ebédeltetésére. Szabó Lajos, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályvezetője elmondta, hogy a sajátkonyhás általános iskolák közül — önköltséges áron — a Bánki Donát (100 fő), a Jurisics (100 fő) és az Anikó utcai (150 fő) iskolákban, illetve az Eszék étteremben (100 fő) és a Sopiana Gyár üzemi éttermében (150 fő) tudnak még fogadni gyermekeket ebédeltetésre. Azokban az iskolákban, ahol saját konyha nincs, de a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat szállítja nap mint nap az ebédet, az iskola vezetőségétől kell megérdeklődni, hogy van-e lehetőségük a jelenleginél több gyerek ebédeltetésére. Jogi tanácsadó I Kovács T. kérdezi, hogy o la* kast mikor lehet elhagyottnak tekinteni, illetve mikor nem? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-ában- írtak szerint, ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony— a szünetelés esetének kivételével - megszűnik. Abban az esetben, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a) a tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére megszüntetheti. A lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít; c) lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén, kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés büntetését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. T. K. munkaviszonyát megszüntette. A már megszerzett szolgálati éveit nem akarja elveszíteni. Kérdése: az elismerési dij havi összege mennyi, és hol kell kérni ónnak megállapítását? A társadalombiztosítási jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a már megszerzett szolgálati időt a dolgozó díj fizetése ellenében fenntartsa. Ezzel kapcsolatban a 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat a 83. §-ában úgy rendelkezik, hogy az elismerési díj összege — havi 10 forint, ha a megszakítást megelőző utolsó három havi kereset átlaga az 1000 forintot nem haladta meg, — havi 15 forint, ha az átlag a 2000 forintot nem haladta meg, — havi 30 forint, 2000 forintot meghaladó átlag esetén. Az elismerési díj fizetése iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz — Baranyában a Pécsi Társadalombiztosítási Igazgatóság járulékügyi osztályához - kell a megszakítás kezdetétől (munkaviszony megszűnésétől), rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantsági nyugdíj megszűnésétől számított egy éven belül benyújtani. A kérelem benyújtásakor igazolni kell a szolgálati időt, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnésének az időpontját és az elismerési díj összege szempontjából irányadó utolsó három havi . keresetet, rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a rokkantsági nyugdíj havi összegét. Az elismerési díjat a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni A rendelkezések szerint az elismerési dijat havonta előre, a hónap tizenötödik napjáig kell befizetni. Ha az elismerési, díj fizetője egy hónapnál hosz- szabb időn át keresőképtelen beteg, és ezt igazolja, kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság a keresőképtelenséget okozó betegség egy hónapot meghaladó tartamára az elismerési díj fizetése alól mentesíti. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az elismerési díj fizetésével évet szerezni nem lehet. Válaszol az illetékes » Napközi, diákétkeztetés A szeptember 7-i telefonügyeletünkön néhány egyéni problémát szóvá tevő és számos közérdeklődésre is számottartó kérdést kaptunk. Bár az elmúlt hetekben több írásunkban foglalkoztunk az iskolakezdés nehézségeivel, úgy véljük, hogy a szülőknek visszatérően gondot »kozó kérdésekkel nem árt többször foglalkozni. Ki hitte volna, hogy ilyen régi hagyományai vannak Pécsett a tanácsrendszernek... Fotó: Havasi i. Vál lal kozás környezetszen nyezéssel ?
