Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-14 / 252. szám

1982. szeptember 14., kedd Dunántúli napló 3 Baloldalt: Gungl Antal és Gőg Rókus a saját gyártmányú lamelia-feffűző gépnél. Jobb olda­lon Gőg Rókus készíti a belföldre szánt hűtőkondenzátor mintadarabját Piacot ftédítaai az őszi BHV-n Először vesz részt önállóan a Szigetvári Cipőgyár termékeivel a bemutatón. Fotó: Läufer László Ki Kivel Kutatkezik ke Baranyából? Mit kínál és Kit nem? Törekvés a vásárlók jobb kiszolgálására Életképes termékekkel a piacon A kollektív gondolkodás haszna Sikerük titka a kockázat- vállalás — Amikor a Keripar ajánlatot tett, gondoltuk megpróbáljuk. Két éve Gungl Antal a lakatos­üzemünk vezetője Bécsben tár­gyalt a Cornelius cég képvise­lőjével és úgy jött haza, hogy gyártani fogjuk az elpárolog­tató kondenzátort. Tavaly 2500 darabot szállítottunk, ez évre is ennyit küldünk. A szigorú nyu­gati minőségellenőrzés sem ta­lált kifogásolni valót a gyárt­mányunkban — mondja nem kis büszkeséggel Till János, a hi­dasi „VOSZK” telepvezetője. A Cornelius cég ajánlata szárnyakat adott a hidasi mű­szakiaknak. Gungl Antal, Gőg Rókus és szinte valamennyien elkezdtek közös fejjel gondol­kodni. A Cornelius feltételei ke­mények voltak: vagy határidő­re és jó minőségben kérik a több ezer darabot, vagy ugrott az üzlet. Több mint 7,5 millió forintos megrendelésről volt szó. Hogy ez, vagy a műszakiak „csakazértis megmutatjuk” szemlélete nyomott-e többet a latba? Mindkét lehetőség csá­bító volt. A semmiből kezdték. A min­tadarabot kézzel készítették. A Cornélius cég kifogástalannak találta. Igen, de több ezres sorozatot nem lehet kézzel le­gyártani, ahhoz célgépek kelle­nek. — Két hétig éjjel-nappal tör­tük a fejünket, kísérletezget­tünk, mire összeállt a lamella­felfűzőgép. Közben 10-es cső- darabolót, 8-as csődarabolót és hajlítógépet is összehoztunk — emlékezik Gungl Antal. — Most már sínen vagyunk. Csak a 10x1-es és a 8x1-es vörösréz csövek minőségével ne lenne annyi baj. Az egyenet­len minőség, a pontatlan mé­ret, az időnként túl kemény anyag miatt sok a selejt. — Erről mi nem tehetünk, mi is úgy kapjuk a vörösréz csöve­ket. A nyugati vevő joggal köti rz ebet a karóhoz, kifogásta­lan minőséget kér a pénzéért. Ehhez tartanunk kell magunkat. De mi a pénzünkért nem vár­hatunk el jó minőségű árut a belföldi szállítónktól? — össze­gez a telepvezető. Azt hiszem, ez utóbbi kérdés nap mint nap nemcsak az ő szájából hangzik el. És mind reménytelenebből. Az export még egy nagy le­hetőséget adott a hidasi kol­lektívának. Ha már egyszer fel- szerszámozták, gépesítették az elpárologtató kondenzátor gyártását, akkor azon kisebb- nagyobb változtatásokat már egyszerűbb végrehajtani, mint a semmiből kezdeni az egé­szet. A Keripar már pket keres­te fel egy más típusú elpáro­logtató gyártására. Ebből 70 darabot már elkészítettek, sza­bad kapacitásuk van, így je­lentősebb belföldi megrende­lést is vállalhatnak. Az alap­gyártmány harmadik variáció­jaként most készítik az előző kettőtől eltérő hűtőkondenzátor mintadarabját is, belföldi meg­rendelésre. Ha kiállja a próbát. máris 400 darabos megrende­lésre van biztos piacuk. Igaz, a két utóbbihoz másik fűzőgép, prés kell, újabb célszerszámok szükségesek. A feladat leg­alább olyan csábító, mint a Corneliusé volt. Az alig másfélszáz fős hidasi üzem nem igen szorul rá, hogy egy-egy jó ötletért a szomszéd­ba menjen. Évi több mint 50 milliós termelési értékük bő kétharmadát a papírdobozgyár- tás hozza. Évente 1500 tonna papíranyagot dolgoznak fel: hullámpapírból gyűjtődobozo­kat, kartonlemezből egyedi do­bozokat készítenek. (Megren­delőik a Tannimpex, a pécsi Cipőipari és a Háziipari Szövet­kezet, a Kesztyűgyár, a Duna Cipőgyár, a komlói Carbon. Te­hát így is kijutnak külföldre.) A papírüzem termékei mellett mind szebb munkákkal jelent­kezik a grafikai üzemük: gépi adattáblákat, emblémákat, jel­vényeket, különböző feliratú, táblákat készítenek fotózott és vegyi marott kivitelben. Kifizetődik-e a gondolkodás, az újat akarás? A hidasi „VOSZK” vezetői, műszakijai szerint igen. A daraboló körfű­részgépükkel tavaly kora ősszel mutatkoztak be az országos bemutatón. A Belker, látva az új dorongot és hasábfát rost- irányra, merőlegesen daraboló gépet, azt tesztelve, leállította az importot. Tehát kemény va­luta helyett forintért gyárt és kínál a hidasi üzem. A saját kifejlesztésű darabolóból tavaly a TDZÉP Egyesülés és jó néhány áfész 60 darabot rendelt. A gyártók most mérik fel a piaci igényeket. A 74-es Agromasexpo kiál­lításon szakmai díjat nyertek az ugyancsak saját kifejlesz­tésű GFFG-DELTA—50 gabona­felszedő és vagon ki-berakó gépükkel. E keresett termékük­kel év végére már 720 meg­rendelőjük munkáját könnyítik, a jövő évi kapacitásuk is előre lekötött 90 darabra. Most, az őszi Hoventa '82 nemzetközi kereskedelem-tech­nikai és vendéglátóipari kiállí­táson ugyancsak saját kifejlesz­tésű termékkel, a biztonsági álíványlétrával mutatkoznak be. Ha sikert aratnak, újabb gyárt­mányuk jellemezhető így: im­portkiváltó termék. A nem nagy létszámú üzem Baranya és Tolna megyében az automata Fonica zenegépek garanciális és térítéses javítá­sát is ellátja, ezen kívül az im­port Wurlitzerek javító, garan­ciális szolgálatát is végzi. A kollektív gondolkodást a szükség diktálja. A telepvezető ezt így fogalmazza meg: — Azé az érdem, aki a pia­con életképes gyártmánnyal je­lenik meg. Az életképes kifejezés termé­keikre valóban helytálló. Kép és szöveg: Murányi László Szeptember 17-én nyitják az őszi BNV-t, a fogyasztói javak vásárát. Azon kiállítani már egyfajta szakmai elismerés, az meg kitüntetésnek számít, ha valamelyik kiállító termékével elnyeri a BNV vásári — vagy nagydíját. A díjazott áru még kelendőbb — ha gyártják utá­na és kapható is belőle bőven. Mivel próbálnak szakmai el­ismerést és közönségsikert kivív­ni a baranyai vállalatok? A Pécsi Bőrgyár 9 termékkel nevezett be a BNV vásári és nagydíjra, abból 5 teljesen új. Három másik bőrtermékükkel a Kiváló Áruk Fórumán indulnak, s ha elképzeléseik valóra vál­nak, a patinás pécsi gyár bőrter­mékei lesznek az elsők hazánk, ban, melyek viselhetik a meg­tisztelő KÁF emblémát. Az pe­dig nemcsak itthon, a nyugati vevőknél is keresettebbé teszi gyártmányukat. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat immár új emblémával és névvel indulva nevezte be nagydíjra az exklu­zív bőrruháit. Újdonságuk a gyöngyházfényű és metál jelle­gű (fémhatású) kesztyűik a ki­állításon nemcsak szemet gyö­nyörködtetnek, de a Corvin Áruházzal közösen nyitó vásári pavilonban meg is vehetők. A pécsi kesztyű méltán hódította meg a nagyvilágot, a Péosi Bőrgyár a vásárban most be­mutatott legújabb bőrei kesz­tyűként, vagy bőrruházatként is öregbíthetik a Hunor tekinté­I lyét. A Zsolnay Porcelángyár im­már önálló gyárként állítja ki háztartási és vendéglátói edényzetét, díszműtermékeit: a máz alatti és feletti díszítésű porcelánjait, porcelánfajanszait és eozinjait. Igaz, nem neveztek be sem nagydíjra, sem vásári díjra, de ez termékeik küllemén, minőségén és értékén mit sem változtat. A Baranya megyei Állat for­galmi és Húsipari Vállp'lat most először mutatkozik be a nagy nyilvánosság előtt a Pannónia szójás termékcsaládjával, bízva abban, hogy a 12-féle újdon­ságuk — rúdáruk, pástétomok, löncsök és mélyfagyasztott ter­mékek — elnyeri a vásárdíjat. Hogy mennyire lesz megszokott asztalunkon a mélyfagyasztott Csevap, megkedvelik-e a pás­tétomokat a gyerekek? A Pécsi Faipari Szövetkezet tovább bővítette a panellakásba való rusztikus szekrénysorát, az F-02-t. A BNV-n ugyan az F—22 és az F—23 típus nem látható, de ígérik, hogy jövőre már kap­ható lesz. A vásárban az F-24 szekrénysorukkal — mely közé kívánság szerint építhető be' ülő- vagy fekvőgamitúra —. és a Kitti kiegészítő bútorcsalód­dal mutatkoznak be. A Kitti szekrény-, valamint könyvesele­mek, zsúrkocsi, 2 ajtós és két fiókos fehérneműszekrény, a zacc-asztal a helyszínen épp­úgy megvásárolhatók a JBNV-n, mint a pécsi Kossuth Lajos utca 50. szám alatti bemutatóter- 'mükben. A Szigetvári Cipőgyár 200 modellt vonultat fel: importhe­lyettesítő, legújabb és a már kapható női lábbelijei közül. Slágerük, a Western csizma kapható, igaz, a Fővárosi Cipő­bolt Vállalat Váci utcai üzleté­ben. M. L. Gyalog elég körbejárni a Ferroglobus Vas- és Acél Ter­melőeszköz-kereskedelmi Válla­lat pécsi, öthektáros telepét az ércdúsító melletti cserkúti pla­tón. Rövid idő alatt lehetetlen szemrevételezni a cscknem 1500 féle és 10 000 tonna súlyú ko­hászati cikkféleséget, ami száz­milliós készletet jelent Ugyan­itt 1975-ben 3000 tonna árut tároltak 30 millió forint érték­ben. Hatalmas számok, de mégsem mondhatjuk, hogy a bőség és a teljes választék jel­lemzi a három dél-dunántúli megyét ellátó kereskedelmi egységet. Kovács Tibor telepvezető, a nyölc áruforgalmi előadó és a közel ötven fizikai munkás min­dent megtesz reggel héttől dél­után kettőig, hogy a vevők elégedetten távozzanak. Ez ne­héz feladat elsősorban azért, mert bizonyos vas- és acélcik­kek hiánya már-már krónikus az utóbbi egy-két évben. Ide sorolhatjuk a horganyzott és fekete lágyhuzolt, a finom és durva lemezeket, a horgany­zott vízvezetékcsövet, jó pár hi­degárut. A hiánycikkskála ki­alakulásában közrejátszik az is, hogy a hazai kohók, acélmű­vek — ahonnan kapják a pé­csiek az árut, a budapesti köz­pont közvetítésével — a dollár, haszon reményében — termé­szetesen — az exportot része­sítik előnyben. Előfordul az is, hogy késik a kért termék rak­tározási vagy szállítási okok miatt. Ezenkívül egyfajta fel­vásárlási láz is kialakult; pél­dául a kerítésekbe való lágy­huzalt cukorként viszik. Ellen­tétjeként a kínált portékától való idegenkedés is megfigyel, hető, ebben az esetben főleg a minőséget kifogásolják az érdeklődők. Közismert tény, hogy a tőkés importból szár­mazó áruk egyre drágábbak: ugyanazért a vasféleségért leg­alább 80 százalékkal többiét kelj fizetni, mint a hazai meg­felelőjéért Teljesen újszerű probléma, hogy megrendeléseket okár ne­gyed, vagy fél évre előre szin­te lehetetlen tervezni, mert Országszerte befejeződött a kender aratása, s megkezdő­dött a feldolgozás első fázisa, az áztatás. Az országos hatás­körű Szegedi Kendertermesz­tési Rendszer szakemberei, sze­rint jók voltak az idei termés- eredmények, s a minőség is kiváló: 80 százalékban elsőosz­tályú. A rostipar nemrég befe­jeződött rekonstrukciója ered­ményeként megoldották a ken- derbetakaritás és -áztatás tel­jes gépesítését. Most próbál­ilyen távon maga a megrende­lő sem tudja (csakis gyártó cégről van szó), hogy milyen anyagokkal és alkatrészekkel dolgozik a tervezett, vagy kép­zelt termékváltás esetében. Csak ha már biztos az új ter­mék piaca, Okikor telefonálnak, utaznak az anyagibeszerzők a pécsi Ferroglobushoz és alkar­nak azonnali vásárolni. A hirte­len és rapszodikusan jelentke­ző vásárlási kedv most még csak a kereskedőknek okoz gondot, az acél- és vasgyártó­kat nem érinti. Ilyenkor a napi 250—300 vevő nem számít rit­kaságnak és hetente térnek vissza rendszeresen 30—35 nagy, 300—400 közép- és kis­vállalat, szövetkezet árubeszer­zői. Felborult az előtervezés rendszere, s ebben a helyzet­ben még jobban ismerni kell a vásárlói igényeket, szokáso­kat. Épp ezért bizonyos csövek­ből elfogadnak már előrende­lést, rúdi dómokért, hidegen vont csövekért nem utaztatják a vállalati vásárlókat Buda­pestre. Újdonság, hogy beton­acélt, lemezt, csövet és rúd- idomot méretre vágnak, örven­detes, hogy mindegyik árut el­igazító táblával jelölik, köny- nyen áttekinthető, sőt szako­sított a tárolás és jó utakon lehet eljutni a szabadtéri, va­lamint a fedett tárolóhelyekre. Idéntől két hídmérleg üzemel. A tervek között szerepel, hogy még több vasanyagot vágja­nak a kívánt méretre, a csa­ládi ház építéshez egységcso­magokat kínáljanak, de gon­dolkodnak a helyszínre szállí­tás és az ügynöki hálózat be­vezetésén is. Régi kereskedelmi jelszó: „A vevőkért vagyunk." Úgy tűnik, kezd realitása lenni, s ennek ér­dekében a budapesti központ nem zárkózik el attól, hogy a pécsiek leányvállalatot ala­kítsanak. Ekkor majd lehetőség nyílna arra, hogy közvetlenül a vas- és acélgyártókkal tárgyal­jon a pécsi telep, amikor árut rendel. Csuti. J. link ki sikerrel egy hazai terve­zésű és készítésű, új típusú be­rendezést, amely az egykori kis kévék helyett 220 kg-os bálák­ba préseli a levágott kendert. A rakodást ugyancsak gépek­kel, darus gépkocsikkal oldják meg. Ezekkel egyenesen azáz. tatómedencéfcbe hordják a nagy bálákat, amelyéknek a súlya az áztatás végére 20 má­zsára növekszik. Az egész ken­derbetakarítást és -óztatóst úgy oldják meg, hogy emberi kéz nem is ériinti a növényt. Kiszállításhoz készítik elő a több tonnás acélrudakat Áztatják az új kendert

Next

/
Oldalképek
Tartalom