Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-14 / 252. szám

Dunántúli napló

1982. szeptember 14., kedd

Havasi Ferenc beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

került volna, mint negyedszázada bármikor.

Áttekintve e hangulati elemek okait, Havasi Ferenc mindenekelőtt arra utalt, hogy ötven éve nem élt át a világ ilyen krízist, mint a jelenlegi. Naponta hallani a munkanélküliség növekedéséről. az inflációról, bankok és vállalatok csődjéről, országok fizetésképtelenné válásáról, kormányok bukásáról. A világméretű válság természetesen hat a szocialista világban is, mindamellett kölcsönösen előnyös együttműködésünk változatlanul fejlődik, s enélküf — izoláltan —, a nehézségeket csak sokkal nagyobb árat fizetve vészelhetnénk át.

— Ma a társadalmi érdeklődés középpontjában, különösen az augusztusi áremelések óta, az a kérdés áll: tartjuk-e a kongresszusi célkitűzést, képesek vagyunk-e megőrizni az életszínvonalat? Nem volna-e jobb Bevallani — teszik hozzá —, hogy e célkitűzés tartása nem sikerül, nem sikerülhet. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a XII. kongresszus az 1980 közepére kialakult reálbér megvédését tűzte ki célul, előirányozva egyszersmind a

VI. ötéves tervre a reáljövedelmek 6—7 százalékos, a lakossági fogyasztás 7—9 százalékos növelését. Mit értünk el e célok valóraváltásában négy év alatt? A fogyasztói árak 1979 és 1982 között 33—34 százalékkal, az egy főre jutó nominál- jövedelmek pedig 37 százalékkal növekedtek. A lakosság reáljövedelme csaknem 3 százalékkal, a fogyasztás pedig 6 százalékkal nőtt.

Ezekben az esztendőkben pedig az országok jelentékeny csoportja nem volt képes a lakossági fogyasztást növelni, számottevő részük pedig még tartani sem. Nálunk a fogyasztás növekedését olyan tények jelzik, mint hogy e nehéz évek átlagában a kereskedelem több mint százezer személygépkocsit, 300 ezer televíziót, ebből 60 ezer színes televíziót értékesített. A takarékbetétállomány 1978 decemberétől kamatokkal együtt mintegy 50 milliárd forinttal nőtt. Évi átlagban 82—83 ezer lakást, 1100 —1200 általános iskolai tantermet, 3000 bölcsődei és 13 ezer óvodai helyet, 2000 gyógyintézeti ágyat létesítettünk. Évente ezekben a nehéz esztendőkben is 5—5,5 millió magyar utazik külföldre. Nem csökkent, hanem nőtt az egy főre jutó hús- és tejfogyasztás.

— Ezek ellenőrizhető tények. Mégis, milyen a társadalom közérzete? A közérzet nyilvánvalóan sokféle hatást jelez. Az életszínvonal megőrzése ugyanis társadalmi méretekben értendő és társadalmi átlagban mérhető is. Mindemellett a társadalom egy részében nem rótt. hanem csökkent az életszínvonal, másoké stagnált, s van akiké emelkedett. Az élet- színvonal változása ősszefüqq a családi körülmények módosulásával is, a kereső belépésével vagv kiesésével, a túlmunka lehetőségével és más tényezőkkel.

— Ma elsőrendű politikai kérdés az ország fizetőképességének megőrzése. A tét sokkal nagyobb annál, minthogy 1—2 százalékos életszínvonal különbséggel vagyunk-e képesek eredményeinket védeni. A fizetőképesség hiánya nem 1—2 százalékos, hanem nagyságrendileg nagyobb visszaesést okozhat az országban.

— Természetes, hogy az árváltozásokkal, az új intézkedésekkel kapcsolatban van ellen- vélemény is az országban. De miért nem tekintjük természetesnek ezt? Hiszen ez az ország 20 esztendőn keresztül hozzászokott, hogy évente 3—4 százalékkal nő a reálbér, s egy ötéves terv alatt 25—30 százalékkal a reáljövedelem. Negyedszázada úgy élünk, hogy visszalépni kényszerűségből vagy munkánk kudarcai miatt soha nem kellett. A társadalom számottevő része először tapasztal olyan helyzetet, hogy megáll a növekedés, s az életszínvonalpolitika nehezebb körülmények közepette valósul meg. Érthető, hogy sokan kérdezik, mi az oka ennek. S ezekről az okokról őszintén kell beszélni, hiszen a kérdezőkön is múlik a gondok enyhítése.

— Életszínvonal-politikánk fontos elemévé kelj tennünk a teljesítmények arányos díjazását, a jobb teljesítményeket jobbon honorálva, mint eddig. A másik oJapelv, hogy ilyen körülmények közepette sem szabad szűkítenünk az árukínálatot. Ha választanunk kelj, hogy változatlan áron, de a kínálatot szűkítve — vagy pedig szabályozott áremelésekkel, de a kínálatot megőrizve haladjunk-e, akkor a vezetésnek az utóbbit kell választania. Ma nincs a világon olyan ország, amely változatlan árakkal képes lenne tartani vagy bővíteni árukínálatát. A harmadik elem, amit az életszínvonal-politikában folytatunk: a belföldi ellátást az export elé helyezzük. Ezt is kevés ország mondhatja el manapság. Miközben egyik fő célkitűzésünk a külső egyen, súlyi helyzet megteremtése, a termékek elosztásakor a belföldi ellátást elsődlegesnek ítéltük és ítéljük a jövőben is. A szociálpolitikában változatlanul arra kell törekednünk, hogy közelítsenek egymáshoz a családi jövedelmek. Bármily szerény lehetősége van is a kormánynak, a rendelkezésre álló csekély pénzt az alacsonyabb jövedelműek helyzetének javítására kell fordítanunk.

— Utaltam rá, hogy a két követelménynek, az egyensúlyi helyzet javításának és az élet- színvonal védelmének eleget akarunk tenni. Ezzel tulajdonképpen nem két fő célkitűzést valósítunk meg, hanem ennél többet. A pénzügyi helyzet javítása, az életszínvonalat védő, szabályozott áremelés mellett küzdünk a gyors infláció ellen, és megőrizzük a teljes foglalkoztatottságot. Ilyen célok együttes kitűzésére nálunk sokkal gazdagabb országok sem mertek vállalkozni, hiszen a munkanélküliség, a teljes foglalkoz- totattsóq, illetve az infláció alternatívája minden gazdaság- politika eldöntetlen kérdése a fejlett tőkés országokban is.

— Senkinek nem akarjuk bebizonyítani a lehetetlent — folytatta. — Akinek csökken az életszínvonala, annak nem okarjuk bebizonyítani, hogy az életszínvonala javult. Ezt az iskolát Magyarországon mi már elvégeztük. A kérdés most az: hoqyan teljesíthettük és teljesíthetjük ezután fő célkitűzéseinket? A VI. ötéves terv nemcsak az egyensúly megteremtését és az életszínvonal megtartását rögzíti, de előírja azt is, hogy javulnia kell a hatékonyságnak az iparban, a mezőgazdaságbon.

— Ami a jövőt illeti, meggyőződésünk, hogy jobb, szervezettebb munkával eredményeinket megvédhetjük. Mostanában sokan vélik úgy, hoqy nem foglalkozunk eleaet a jövővel, a távlatokkal. Ma az jelenti a távlatok meaalapozá- sót, ha az előttünk álló hónapok gondjait jól megoldjuk. Foalalkozunk természetesen a jövő kérdéseivel is: a Központi Bizottság elé kerül iparpolitikánk helyzete, s változatlanul folyik az országban hosz- szú távú tervezés.

— Végeredményben fontos tudnunk mit lehet számon kérni a vezetéstől, és mit kell szómon kérni az objektív helyzettől. Ha a tenger háborog és rajta 150 ország hajója halad, s ebből 140 adóssóqter- hekkel küzd, akkor hiábavaló a tenger háborgásán vitatkozni, az a fontos, hoqy a vezetés, a kormány megfelelő szögbe állítja-e a hajót, hogy képes legyen felfogni a hullámokat E jelkép alapján kell értelmeznünk a távlatokhoz való viszonyunkat is.

— összegezve elmondhatom, mi saját teljesítményeink alapján, népünk érettséqét ismerve vagyunk bizakodók. Idei terveinket lényegében teljesítjük. Ha a mezőgazdasági termékeket szorgalmas munkával beta, karítjuk, jövő évi élelmiszerellátásunk is biztosított.

I ÓRA A NAGYVILÁGBAN

A japán szigeteket sújtó tájfun tengerárt okozott, a több méteres hullámok elöntötték Tokio egy részét. Képünkön: Tokio sűrűn lakott negyedében menekülő emberek.

Közlemény

+ KAIRÓ: Az egyiptomi határőrség és rendőrség az ország földközi-tengeri partvidékén nagyszobású akciót hajtott végre a kábítószercsempészek ellen. Ennek során — adja hírül az AJ-Ahram című egyiptomi lap — 4 és fél tonna hasist foglaltak le. A lap közli, hogy Egyiptomban az idén összesen 22 tonna különféle kábítószer került a rendőrség kezére.

* LENINGRAD: Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár vasárnap elutazott a Szovjetunióból. A világszervezet főtitkára, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban, vasárnap Leningrád elővárosaiba — Puskinba és Pavlovszkba — látogatott e/. és múzeumokkal, műemlékekkel ismerkedett.

■¥ BEJRUT: Az iraki hírügynökség jelentése szerint az iráni tüzérség vasárnap ágyúzto Basra és Khanaqin városát és károkat okozott épületekben. Az irakiak a maguk részéről felrobbantottak egy iráni lőszerraktárat Basra tói keletre.

+ TEHERÁN: Vasárnap

újabb bombamerénylet történt az iráni fővárosban. Ezúttal a Forradalom terén robbant a pokolgép, egy járókelőt megölt, négyet megsebesített. Az elmúlt hét nap alatt ez volt a harmadik bombamerénylet Teheránban. A hatóságok mindannyiszor az ellenzéki Modzsahedin Khalk szervezet harcosaira hárították a felelősséget.

♦ MADRID: Megerősítették Adolfo Suarez volt spanyol kormányfő személyes védelmét; mert a rendőrség a volt miniszterelnök meggyilkolására irányuló összeesküvést leplezett le — jelentette az El-Pais című újság. A madridi lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva közölte, hogy a merényletet a titkosszolgálat négy volt tisztje szervezte azzaj a céllal, hogy zavart keltsenek az országban az október végi választások előtt.

+ VARSÓ: A gorzowi megyei bíróság három és fél évi börtönbüntetésre ítélte Marian Zenkewiczet, aki augusztus 31- én megtámadott egy rendőrt. Egyúttal két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A bíróság gyorsított eljárással hozta meg ítéletét.

+ VARSÓ: Több mint két év óta augusztusban volt először a lengyel ipar termelési értéke magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Igaz, a növekedés — összehasonlító árakon számítva — csak egy százalékot tett ki, a hírt mégis biztató jelként értékelte a hét végén a lengyel televízió, hozzátéve, hogy a munka termelékenysége a tavalyi augusztushoz képest hét százalékkal növekedett. Varsóban nagyon óvatos optimizmussal annak jelét látják ebben, hogy a 25 hónapja tartó visszaesési folyamat lassan kezd megállni, és a gazdaság a következő hónapokban fokozatosan megindulhat a kibontakozás útján.

♦ NEW YORK: George Shultz amerikai külügyminiszter vasárnap New Yorkban azt ígérte, hogy a kormányzat nem fogja minden áron rákényszeríteni Reagan közel-keleti javaslatait Izraelre. Hivatalba lépése óta első nyilvános beszédében, egy amerikai zsidó sze(- vezet rendezvényén Shultz mindazonáltal olyan lehetőségnek mondta a Reagan-tervet, amit kockázatai ellenére ,,nem szabad elszalasztani". Hallgatósága tapssal jutalmazta azokat a kijelentéseit, amelyekkel azt bizonygatta, hogy Washington mindenfajta rendezésben elsőrendű fontosságot tulajdonít Izrael biztonságának.

A pápa

„elmarasztalása”

„Több mint meglepőnek — szinte hihetetlennek" minősítette a Szentszék hétfői hivatalos közleménye az izraeli kormány szóvivőjének közlését, cimely „elmarasztalta" a pápát azért, mert találkozni kíván iasszer Arafat? tál. II. János Pál pápa - hivatalos bejelentés szerint — szerdán fogadja a Palesztin felszaba- ditási Szervezet vezetőjét.

Jasszer Arafat Giulio Andrébt- tinak, az Interparlamentáris Unió római ülése elnökének meghívására érkezik az olasz fővárosba és vesz részt a kedden kezdődő tanácskozáson.

A Vatikán éles hangú közleménye visszautasítja az izraeli vádat, amely szerint sem az egyház, sem a pápa nem emelte fel szavát a fasiszta üldöztetések idején, valamint a libanoni keresztények védelmében.

Már korábban bejelentették, hogy Alessandro Pertini, köztársasági elnök ugyancsak találkryr- ni kíván a palesztin ellenállás vezetőjével.

Jasszer Arafat római tartózkodása során megbeszélést folytat Bettino Craxival, az Olasz Szocialista Pórt és Enrico Berlinguer- rel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával.

+ ÚJ-DELHI: Az indiai Punjab államban 34 ember vesztette életét, amikor egy vasúti átjáróban egy autóbusz belerohant az éppen áthaladó személyvonatba. A halálos áldozatok közül 31-en a szikh vallási mozgalom letartóztatott aktivistái voltak, ketten rendőrök, akik éppen a börtönbe kísérték őket. A 34. halott az autóbusz vezetője. Az autóbusz további 22 utasa súlyos sérüléseket szenveded.

+ TOKfÓ: Nagy erőket felvonultató japán—amerikai haditengerészeti gyakorlat kezdődött hétfőn a szigetországot övező Csendes-óceáni vizeken. A tervek szerint nyolc napon ót tartó manőver meghirdetett célja a tengeri szállítási útvonalak „védelmének" gyakorlása. A nagyszabású hadgyakorlaton az úgynevezett japán önvédelmi erők haditengerészetének 80 hadihajója, 90 repülőgépe és 16 000 tagja vesz részt, míg amerikai részről 5 hadihajó, köztük égy nukleáris meghajtású tengeralattjáró és egy rakétákkal felszerelt cirkáló, valamint nagyszámú, elsősorban P-3C típusú tenger- alattjáró-elháritó repülőgép „biztosít".

Kádár János és Gustáv Hnsák találkozójáról

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására 1982. szeptember 13-án baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Kádár János és Gustáv Husák a Budapesten tartott megbeszéléseken tájékoztatták egymást a Magytír Szocialista Munkáspárt XII., illetve Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a szocialista építőmunka tapasztalatairól. Áttekintették a két testvérpárt és ország kapcsolatainak alakulását és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről.

A megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak és Csehszlovákia Kommunista

Pártjának a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló közös céljai és törekvései meghatározó szerepet játszanak a magyar-csehszlovák barátság és kapcsolatok fejlődésében, a két ország népei jószomszédi viszonyának erősödésében';

Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság együttműködésének eredményes fejlődése hozzájárul a szocialista közösség országai összeforrottságá- nak erősítéséhez.

A két párt vezetői megállapították, hogy Magyarország és Csehszlovákia gazdasági kapcsolatai egyezményes alapokon fejlődnek, és jó feltételeket teremtenek a sokoldalú együttműködés elmélyítésére.

Az elmúlt években tovább bővült a termelési kooperáció és szakosodás. Egyetértettek abban, hogy a két ország kölcsönös érdekeivel, adottságaival és igényeivel összhangban tovább kell fejleszteni a gazdasági együttműködést. Kiemelték a műszaki-tudományos kapcsolatok bővítésének jelentőségét.

Nagyra értékelték a két ország kulturális, oktatási, tudományos és más területeken kialakult kapcsolatainak tervszerű fejlődését, ami jól szolgálja egymás teljesebb megismerését és kifejezték készségüket e kapcsolatok további bővítésére.

Megállapították, hogy a haladó forradalmi hagyományok közös ápolása hozzájárul szocializmust építő népeink barátságának erősítéséhez. Kifejezték,

hogy a lenini nemzetiségi politika elveinek érvényesítése hatékonyan segíti elő a két szomszédos országban a szocializmus építését és internacionalista kapcsolataik fejlődését.

Hangsúlyozták, hogy érdekeltek a testvérmegyék, járások, üzemek, szövetkezetek, állami és társadalmi szervezetek, valamint a széles néptömegek baráti kapcsolatainak fejlesztésében.

Kádár János és Gusfáv Husák megállapította, hogy az imperializmus szélsőséges köreinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvései, agresszív politikája és hidegháborús gyakorlata miatt éleződik a nemzetközi feszültség, növekszik a termonukleáris háború kirobbanásának veszélye. Mindez megnehezíti a nemzetközi együttműködés fejlődését. Magyarország és Csehszlovákia a szocialista közösség országaival, a világ más békeszerető erőivel együtt határozottan sík- raszáll a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő igazságos megoldásáért, a kölcsönös bizalom fejlesztéséért, az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok és együttműködés előmozdításáért. Ez a törekvés jutott kifejezésre az elmúlt években is a Szovjetunió,

a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezéseiben.

Hangsúlyozták, hogy országaik az európai biztonság és együttműködés erősítését szolgáló konstruktív megállapodások elérésére törekszenek a madridi találkozón.

A megbeszéléseken aláhúzták a szocialista közösség országai szilárd egységének, ősz. szeforrottságának és közös fellépésének jelentőségét a béke megszilárdításáért, az enyhülés folytatásáért, a leszerelésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Ismételten megerősítették országaiknak a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő szoros és megbonthatatlan barátságát és szövetségét. Hangsúlyozták, hogy a KGST XXXVI. ülésszakának határozataival összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a szocialista országok gazda-, sági integrációjának, két- és többoldalú gazdasági együttműködésének elmélyítésére és hatékonyságának növelésére. Ezzel összefüggésben kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai vezetőinek előkészületben lévő legfelsőbb szintű találkozójának fontosságát.

Kádár János és Gustáv Husák a magyar és a csehszlovák kommunisták, a két ország támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, á lengyel hazafiaknak a szocialista konszolidáció megszilárdítását célzó következetes és sokoldalú erőfeszítéseit. Határozottan elítélték a szocializmusellenes belső erők és a nemzetközi reakció arra irányuló kísérleteit, hogy összeütközések kiprövokálásával és gazdasági-politikai nyomással akadályozzák a nehézségek leküzdését, a lengyel nép gazdasági- társadalmi felemelkedéséhez nélkülözhetetlen szocialista építőmunkát.

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság erősíti együttműködését a fejlődő országokkal, támogatja arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy külső beavatkozás nélkül haladjanak előre a társadalmi fejlődés maguk választotta útján. A békés egymás mellett élés elvei szellemében, a kölcsönös előnyök alapján törekszenek a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok bővítésére a tőkés országokkal. A találkozón nyomatékosan aláhúzták, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentősége van a kontaktusok fejlesztésének, a párbeszéd folytatásának a helsinki konferencia záróokmánya szellemében.

A megbeszéléseken aggodalommal szóltak a közel-keleti helyzet alakulásáról. Határozottan elítélték Izraelnek a szuverén Libanon ellen elkövetett agresszióját és a palesztin nép ellen folytatott irtóhadjáratát. Állást foglaltak a közel-keleti térség helyzetének átfogó és igazságos politikai rendezése, a térségben élő valamennyi nép törvényes jogainak, független állami létének biztosítása mellett.

Kádár János és Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista

Pártja a jövőben 'is mindent megtesz a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének erősítéséért. Támogatja valamennyi békeszerető és haladó erő közös fellépését a világ békéjének megvédéséért és a társadalmi haladásért.

Kádár János és Gustáv Husák találkozója az egyetértés jegyében, szívélyes elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a teljes nézetazonosságot valamennyi megtárgyalt kérdésben és hozzájárult a két párt és ország együttműködésének elmélyítéséhez, barátságának erősítéséhez.