Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-12 / 250. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 250. szám 1982. szeptember 12., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: es az „ (2. oldal) Iskolakezdés, (3. oldal) Vasárnapi magazin (5. oldal) Csillagházak Mohácson. (Tudósítás a 3. oldalon) Kallódó szakemberek K özhelyszerű megállapításaink egyike, hogy „szellemiekben gazdag ország vagyunk", s ehhez legfeljebb annyit teszünk hozzá, hogy a jól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeiken, munkpkörökr. ben. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportokban — százalékos arányokkal számolva — egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban résztvevők száma, mint Magyarországon. Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban részt vevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magyarország, 69 százalékkal a mezőny utolsó harmadában foglal helyet, ösz- szehasonlítósként néhány példa: Japán 93, Bulgária 90, Portugália 84, Dánia 83 és Ausz- ria 73 százalék. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése utón tovább tanul —akár szakmunkásképzőben, akár valami- íven szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja, s vajmi kevés a reményük, hogy tanulmányaikat felsőfokon — egyetemeken, illetve főiskolákon — folytathatják. Mintegy 30 szó- T'l'okuk n különböző szakközép- iskolákat választja, s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi - egyébként az UNESCO által készített — statisztika; vagyis az. hogy miért szorulunk egy 28 orszáqoyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban résztvevők arányát illetően. És most menjünk még lejjebb az ..iskola-hierarchiában". Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40, más forrósok szerint huszonvafahány százaléka — a szó valódi értelmében vett elemi iskolai végzettség nélkül dolqozik. Arról mór sokkal kevesebb szó esik, hogy évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az általános iskola után valamilyen szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerőprognózis azt jósolja: a szakkéozetf emberek (munka- vállalók) aránya szükségképpen és rohamosan növekszik majd — mór középtávon is! — a segéd- és betanított munkásokhoz képest. De mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzőit. Legutóbbi elemzésükből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25— 27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott! —, a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval : a műszaki fejlesztésben — rejlő intenzifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt pénz kérdése (is)! (Egyetlen szélsőséges, óm jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat — nemcsak a világ-, s nemcsak az európai színvonalhoz, de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyított elmaradottsága. Ennek oka. hogy soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúra, s ezen belül a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, hogy ha például nagy hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 mH liárd forintot, ami a telefon- hálózat korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, e hatalmas ősz szeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem, mert nincs megfelelően képzett szakembergárdájuk a korszerűsítéshez.) • s általában — írta Hol- tzer Lóránt, a Külgazdaság c. folyóirat egyik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől és az automatizáltságtól függetlenül is igaz, hogy ha a munkaerő-állomány szakmai struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — színvonalánál, akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alapjává, forrásává válhat." Legyen szobád megismételni, hoqv 'közhelyszerű megállapításaink egyike: mi, akik szellemiekben, jól képzett szakemberekben qazdag ország vagyunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk viláqpiaci pozícióinkat, amelyek nagy szellemi munkahányadot torta Ima znak, magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: 'kik azok, s hol vannak ők, akik képesek ilyen termékek gyártására? Vértes Csaba Megkezdődött a párizsi bőrhét Picsi szakemberek a rendezvényen Megkezdődött tegnap a párizsi bőrhét — a Semaine bu Cuir —, a bőr- és bőrfeldolgozó világ évenkénti legnagyobb nemzetközi seregszemléje, üzleti találkozója. Külkereskedőik társaságában ezúttal is ott vannak az érdekelt pécsi vállalatok Szakemberei, a Pécsi Bőrgyárból kilencen, a HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalattól hárman utaztak a francia fővárosba. Ez idő szerint nyomott a ruházati piac, visszaesett a bőrök és bőráruk kereslete, ezért most nagy hangsúlyt kap a külpiaci munka, a naprakész informáltság a fogyasztói igényekről, a divat várható változásairól. A szeptember 15-ig tartó párizsi bőrhét minden bizonnyal választ fog adni, a nehéz világ- gazdasági helyzetben merre is tart a bőrvilág. a szombati, nyárias melegben országszerte dolgoztak Törik a kukoricát. szedik a paradi gyümölcsöt a földeken Kedvez az időjárás az őszi mezőgazdasági munkáknak S zámos megyében a vártnál korábban beérett a kukorica: Bács, Baranya, Fejér, Tolna, Csongrád és Hajdú- Bihar megyében munkába álltak a kukoricaszedő gépek, s a tárolóhelyekre került már a silókukorica nagy része is, A Baranya megyei Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban hozzáfogtak a vetőmagnak termelt hibridkukorica töréséhez. Ezt azonban nem kombájnokkal, hanem csőtörö-gépekkel végzik, hogy meg ne sérüljenek a kukoricaszemek. A kombinát vetőmagüzemében 15 ezer tonna kiváló minőségű kukoricát fémzárolnak vetés céljára a következő hetekben, hónapokban. A faddi Lenin Tsz-ből a Szabadbattyáni Szeszipari Vállalat megrendelésére küldik az első szállítmányokat az új kukoricatermésből. A Bábolnai IKR déli megyékben fekvő taggazdaságai közül többen ugyancsak dolgoztak a kukoricaföldeken a kombájnok. A rendszer-központ javaslatára a korai fajtákat már szemesen is betakarítják. Bebizonyosodott ugyanis - sok év tapasztalatából —, hogy a korai kezdés nagymértékben növeli a hozamot. Ugyanakkor nemcsak a déli, hanem más megyékben is megkezdték a szárítást egyáltalán nem igénylő szem-csutka keverék, az úgynevezett szcsk készítését. Jó ütemben halad a napraforgó betakarítása is, Tolna megyében azonban a termés nem éri el a korábban becsült értéket, mert helyenként súlyos szártőbetegség lépett fel. Néhány cukorgyárban már megkezdődött a répa feldolgozása, s rövidesen megindul a kampány a többi üzemben is. A gazdaságokban orszáq- szerte szedik a cukorrépát, amelynek minősége jelentős különbségeket mutat az ország egyes tájain. A Hajdúságban a nagy szárazság miatt alacsonyabb a hektáronkénti termésátlag a tavalyinál, viszont a répa cukortartalma magas, 15 százalék fölötti. Vas megyében a cukortartalom kisebb a vártnál, a becslések szerint azonban a korábbi évekhez képest lényegesen magasabbak a hozamok. A burgonyatermő vidékeken is hozzáláttak a termés betakarító ,ához. Tolna megyében a 800 hektárnyi burgonya negyedrészét már kiszedték a földből, s több mint 1100 tonnányit el is szállítottak a fővárosba. Hozzáláttak a jövő évi vetőmagnak való gumók felszedéséhez is. A Dráva menti síkság burgonyatermésének nagy része a Szentlőrinci Állami Gazdaság feldolgozó üzemébe kerül, ahol burgonya- pelyhet készítenek belőle. Az új üzem jövőre kétezer tonna burgonyapelyhet állít elő, s többek között ellátja a sütőipart is a kedvelt burgonyáskenyér alapanyagával. Néhány helyütt már szedik a korai érésű borszőlőt. Csong. rádban igen jó termés ígérkezik az idén. Pannonhalma környéki és a Bács-Kiskun megyei szőlőskertek ugyancsak benépesültek szombaton. Bács-Kiskun megye gazdaságaiban több mint száz vagon paradicsomot szedtek le, s a Kecskeméti Konzervgyárban is műszakot tartottak a nyersáru feldolgozására. A Kalocsa környéki fűszerpaprika-ültetvénye, ken ez volt az első hétvégi szedőnap, mintegy háromezren gyűjtötték be az érett csöveket. Rövidesen megkezdődik a fűszerpaprika főszezonja, amikor a szárítóüzemek fogadják majd a nagyobb tömegű ételízesítőnek valót. Benépesültek g szabolcsi almáskertek is. A termelőszövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói, valamint a szüretelő egyetemisták és főiskolások mellett ezen a szombaton egy sor nyíregyházi vállalat és üzem kollektívája is munkába állt. hogy betakarítsa a gyümölcsöt. Ugyancsak üzemek, hivatalok dolgozói és iskolások segítettek a szüretelésben a hajdúsági almáskertekben is. Csongrád megyében befejezték a kender aratását, a termés felét már beszállították a földekről a feldolgozótelepekre. A szakemberek megállapítása szerint bőséges és jó minőségű az idei kendertermés. Baranyában — amely déli fekvése, meleg éghajlata miatt az ország legjelentősebb szó- jatermő körzete — megkezdték a szójabab betakarítását is. Ez igen kényes művelet, mert nagyon sok függ a hő- és nedvességviszonyoktól. Jelenleg kedvezőek a feltételek a magas fehérjetartalmú növény aratásához, minimális veszteséggel dolgozhatnak a gépek. Az elmúlt hetekben az ország különböző tájain nem egyenletesen hullt a csapadék. Ezért például Szentes környékén ismét teljes kapacitással dolgoznak az öntözőberendezések. A paprika- és káposzta- féléket árasztják el mesterséges csapadékkal, hogy az őszi kánikula ellenére friss, szép árut adhassanak a piacokra. Dolgoztak a földeken a traktorok is, megkezdték a magágyak készítését az őszi árpa és az őszi búza alá, helyenként pedig már hozzáláttak a őszi mélyszántáshoz. A talajelőkészítés azonban nem mindenütt zökkenőmentes, Tolna megyében például a foszfor műtrágyák időleges hiánya lassítja ezt a munkát. A HNF akciójához kapcsolódva Szolidaritási filmnapok a baranyai mozikban A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat hagyományosan részese az őszi szolidaritási napoknak, a Hazafias Népfront rendezvénysorozatának: az akció szellemiségének megfelelő filmeket mutat be ilyenkor a megye számos filmszínházában. A szolidaritási filmnapok első bemutatója pénteken este Bolyban volt: a Fierro liai című filmet nézte meg a szolidaritási est közönsége. Legközelebb szeptember 24-én rendeznek az akcióhoz kapcsolódó filmbemutatót Siklóson, ahol is a Hiénák napja című tunéziai-holland filmet láthatják az érdeklődők. Ugyanezt a filmet Komlón szeptember 28- án mutatják be. A szigetváriak 29-én láthatják a Fierro fiait, végül 30-án Mohácson a Halál hajnalban című perui-venezuelai film zárja a szolidaritási filmnapok rendezvényeinek sorát. E nagy játékfilmek külön előadásokon való bemutatásával azonban nem merül ki a moziüzemi vállalat részvétele a szolidaritási hónapból. Szeptember 13-tól kezdve ugyanis valamennyi pécsi filmszínházban, a nagy játékfilm előtt kísérőfilmként olyan rövidfilmeket mutatnak be - szám szerint összesen ötöt -, amik szintén az élnyomott néptömegekkel való szolidaritás eszméjét hirdetik. A három nagy és az öt rövid film természetesen csak jelképe annak a filmválasztéknak, ami a mozik mindennapi műsorán o népek közötti egyetértést, a közös sors vállalását, egymás megismerésének szükségességét hirdeti. labdarúgó NB I. Az NB l-es labdarúgóbajnokság 3. fordulójának szombat délutáni mérkőzései közül az élre kívánkozik, hogy elvesztette veretlenségét a Debrecen és a ZTE. A két nyeretlen találkozóján, a Fáy utcában a Vasas nyert, döntetlent hozott a Békéscsaba és az Ú. Dózsa, valamint a Nyíregyháza és a DVTK 90 perce. A Bp. Honvéd legyőzte 3-1-re a PMSC-t Újmecsekalján. Az esti programban: Csepel—Tatabánya 2-1, Rába ETO—MTK-VM 6-0. Kerepeczky (félig takarva) a Honvéd harmadik gólját lövi Katzirz hálójába. (Tudósítás a 8. oldalon) Arató László felvétele
