Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-01 / 239. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! , Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 239. szám 1982. szeptember 1., szerda Ara:. 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Önkéntes parkgondozó (3. oldal) Hungaroton hanglemezhetek (3. oldal) A bányásznapi szórakozás programja (5. oldal) Azon a szeptember elsején ■ ■ ■ ,,Európa egyelőre nem táj, nem környezet, hanem egy­szerűen csak terep", írta a publicista Bálint György 1939 szeptemberének első napjai­ban, amikor körülötte „lát­szólag semmi sem változott: a fák levelei úgy zizegtek az esőben, mint máskor, a há­zakban feivonógépek közle­kedtek, simán és zökkenés nélkül, és bizonyára akadt valahol költő, aki egy pilla­natra lehunyta a szemét, és egy rímen gondolkozott...” Ama szeptember elsején — a 43 évvel ezelőttin — az em­berek arra ébredtek, hogy háború van, de csak kevesen ébredtek rá arra, hogy ez mit jelent. Ma iskolában ta­nítják, hogy azon a hajna­lon Lengyelország megtáma­dásával kezdetét vette a má­sodik világháború. Azon a szeptember elsején péntek volt, ha jól tudom, a gyere­kek készültek a tanévnyitóra, s nem volt száma a háború­nak, amiről a rádió hírt adott, s amit világháborúnak is csak vasárnap nevezték, miután — Bálint György tanúsága sze­rint — egy közismerten szen- vedélytelen angol rádióbe- mondó hangja szenvedélyes­re fordult. Azóta beszámoz­tuk a világháborúkat: I., II. és tudjuk róluk, hogy mindket­tő a tőkés rendszeren belüli összetűzésként keletkezett, hogy mindkettő a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődé­sének törvényszerű következ­ménye volt, folytatása az im­perialista csoportosulások a piacokért, a nyersanyagforrá­sokért, a tőkebefektetési öve­zetekért vívott politikai küz­delmének. Arról a szeptember elsején kezdődő világháború­ról ma már azt is tudjuk, hogy elődjétől — a csekély negyedszázaddal korábbi öl. dökléstől — nem elsősorban az elpusztult emberek számá­ban különbözött (hiszen öt- venkétmillió áldozatot a há- Iborút követő „békeévek” feqyveres konfliktusai is köve­teltek), hanem abban, hogy a már létező szocializmus el­len is szövetkező imperialis­ta hatalmi csoportosulások közül az egyik — a fasiszta Németország vezérletével — az állami politika rangjára emelte az aqressziót, s „élet- térnövelés” címén nemcsak a világ újrafelosztására, hanem „új rend”-re, rabszolgatartás­ra, népek, nemzetek, nemze­tiségek fizikai megsemmisíté. sére, világuralomra töreke­dett. Azon a szeptember elsején a háború nem jött váratlanul (az elsőtől ebben is külön­bözött), ám az addig nem ismert új kataklizma kiterje­dését és rettenetét előre nem mérhette fel az emberiség. Azóta sokat tanultunk. Még a háború után szüle­tett nemzedék számára is nyilvánvaló, hogy kettészakí­tott világban él, s hogy ez a megosztottság nem földraj­zi, nem regionális, hanem — az egész világot áthatóan — társadalmi, ideológiai jelle­gű. Megtanultuk, hogy a ka­pitalizmusból' a szocializmus­ba való átmenet korszakában békében együtt kell élnünk társadalmi, ideológiai ellen­feleinkkel, mert ezt né­peink — minden nép — biz­tonsága megköveteli. És tud­juk. hogy a mai fegyverrend­szerek fejlettsége olyan szin­tű, hogy egy tőlünk nagyon távoli regionális háború a mi biztonságunkat ugyanúgy veszélyezteti, mint bárki má­sét. Ama szeptember elseje óta nem számoljuk a kisebb há­borúkat. (Nagyon kevesen tudják például, hogy a Svéd Békekutató Intézet adatai szerint csak az első harminc „békeév”-ben — 1945. és 1975. között — 81 állam rész­vételével összesen 119 fegy­veres konfliktusra került sor). Tudjuk viszont,, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok éppen a saját biztonságát félti min. den forradalmi jellegű válto­zástól, s mert imperializmu­sának világcsendőr természete lényegében nem változott, ezért igyekszik a legkülön­félébb eszközökkel (a „humá­nus” neutronfegyverrel, a „korlátozott" nukleáris hábo­rú doktrínájával, vagy éppen politikai töltetű gazdasági in­tézkedésekkel: blokáddal, embargóval, stb.) fékezni a haladást, megosztani a szo­cialista országok egységét, fo­kozni társadalmi fenyegetett­ségüket, s megbontani a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű európai országok kö­zött erősödő bizalom alkotó légkörét. Azon a szeptember elsején Európa néptömegei még csak féltek attól, ami bekövetke­zett. Ma — 43 évvel később — tudatosabb a fegyverkor­látozásért, a leszerelésért küz­dő tömegek békevágya, a közvélemény egyre inkább hat a politikára, a népek mind kevésbé kiszolgáltatottak, s cselekedni akarnak, mielőtt megbénítaná őket a félelem. Mert más esetben nemcsak Európában, de sehol a vilá­gon, s nemcsak „egyelőre”, hanem végérvényesen válna tereppé a táj egy esetleges újabb világégés hajnalán. Nem zizegnének a fák leve­lei az esőben, sehol nem működnének a liftek, s bizo­nyára rímen töprengő költő sem akadna ; még publicista sem, aki mindezt papírra vetné; papír sem, semmi sem. Mert azon a szeptember elsején kezdődött az utolsó túlélhető világháború . . . Aczél Gábor Vietnami fotódokumentációs kiállítás A Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának_37. évfordulója alkalmából fotódo­kumentációs kiállítás nyílt ked­den Budapesten a kőbányai Pataky István Művelődési Köz­pontban. Mintegy 70 fotográfia mutat­ja be Vietnam gazdasági éle­tét, ipari, kulturális, tudomá­nyos fejlődését. A látogatók megismerkedhetnek a vietnami néphadsereg honvédő harcai­val, és azzal a tevékenységgel is, amelyet a katonák békeidő-, ben végeznek a hazáért. A kiállítást követően vietna­mi és magyar dokumentumfil­meken mutatták be a két nép baráti, fejlődő kapcsolatait, a vietnami emberek hétköznap­jait. Lakástakarítás és szakmunkák Első éves joghallgatók takarítanak a Nevelési Központ egyik épülő szárnyában Első éves egyetemisták és főiskolások tábora Hasznos programok a szabad időben is Az iskolaév nyitánya nem. csak a tanulás kezdetét jelen, ti. Szeptemberben és október­ben valamennyi középiskolás, egyetemista és főiskolás köz­hasznú mezőgazdasági mun­kán vesz részt: 5—10 napot dolgoznak ilyenkor megyénk tanulói. Idén 25 éves építőtá­bori mozgalom és Baranya középiskolásai elsősorban a megye állami gazdaságainak segítenek a termény betakarí­tásában, de a hagyományok­nak megfelelően néhány, isko­la továbbra is Bács-Kiskun megyében végez munkát. A Pécsett tanuló több mint hatezer egyetemista és főisko­lás közül (a végző évfolya­mokra járók kivételével) min­denki dolgozik. A POTE hall­gatói a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, a műszaki főis­kolások a Pécsi ÁG-ban és Kunbaján, míg a JPTE hallga­tóinak egy része szintén a Pé­csi ÁG-ban, a többiek pedig a Siófoki ÁG-ban vállalnak munkát. Hagyomány az is, hogy a tanév megkezdése előtt a fel­sőoktatási intézményekre fel­vett elsős hallgatóknak tábort szervez a helyi KISZ-bizottság. A Nevelési Központ épülő­szépülő művelődési házában most még nagy a por. Első éves joghallgatók állnak sep­rűvel a kézben, éppen a kö­vetkező feladatra várnak, van időnk beszélgetni. — Tegnap folyamatosan kap­tunk munkát - kezdi Cseke Hajnalka. - Lakásokat takarí­tottunk. Elég nagy kosz volt, az ablakokat is meg kellett tisztítanunk a rárakódott mész. tői. Jó ez a tábor, még a su­li előtt megismerhetjük cso­porttársainkat, s elég sok min­dent tudunk meg előzetesen az egyetemről.- A délután két óráig tartó munka után a szabad időre is szervezünk programot minden, nap — egészíti ki Wirth Béla, az elsős csoport felsőéves ve­zetője. - Tegnap ismerkedési est volt, ma az évkezdéssel kapcsolatos tudnivalókról lesz konzultáció, szerdán pedig két újság, az Universitas és a Glosszátor munkatársai tarta. nak felolvasó estet a lapok legsikeresebb írásaiból . . . A leendő jogászokon és közgazdászokon kivül a mű­szaki főiskolás „gólyák” egy része is a BÉV-nél dolgozott. Az intézmény profiljából adó­dóan itt a hallgatók nagyobb része leendő szakmájához kap­csolódó • munkát végezhet. Mint Cseiik László, a tábor ve­zetője elmondta, hogy a hét nap alatt - elsősorban a BÉV KISZ-szervezetének segítésével - folyamatosan kaptak mun­kát, többnyire a lakatosok és az asztalosok mellett. Ennek eredményeként várhatóan 70- 80 000 forintot kap a 144 hall­gató egyheti munkáért. S mi­vel elégedettek a teljesítmény­nyel, az iskolai KISZ-szervezet egynapos kirándulással jutal­mazza — a várhatóan magas­építő szakos — legjobb brigá­dot. Az „elsős táborokban” (így az eddigieken kívül a POTE- nak az alsótengelici ÁG-ban, a JPTE tanárképző kari hall­gatóinak pedig a Sárszentmi- hályi ÁG-ban) keresett pénzt az intézményi KISZ-szervezetek kapják meg, hiszen évi költ­ségvetésüknek ez az összeg ma még meghatározó bevételi forrósa. A tanév során végzett közhasznú mezőgazdasági munka bére azonban minde­nütt a hallgatót illeti meg. Bozsik László Kedvezőtlen előjelek az arab csúcsértekezlet előtt Nem túlságosan kedvezőek az előjelek a szeptember 6-án kezdődő arab csúcsértekezlet előtt Moamsr Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője hétfőn fel­szólította a szilárdság frontjá­nak tagjait — Algériát, Szíriát, Dél-Jement és a PFSZ-t —, hogy bojkottól jók az arab ál­lam- és kormányfők csúcstalál­kozóját. Alig hogy az arab kül­ügyminiszterek megállapodtak a találkozó időpontjában, Libanon kérte a csúcsértekezlet egy hó­nappal történő elhalasztását — nyilvánvalóan azért, hogy Fes- ben, már Basir Gemajel, Liba­non új elnöke képviselje or­szágát. Fahd király — az el­lentmondásos „Fahd-terv” szü­lőatyja — hétfőn Rijadban bejelentette, hogy nem ragasz­kodik tervének megvitatásához — számára mindennél fontosabb az arab egység. A líbiai vezető üzenetben hívta fel a PFSZ és az említett három ország vezetőinek figyel­mét arra, hogy szerinte későn kerülne sor az értekezletre. Kadhafi ezredes ellenzi Egyip­tom visszavételét az Arab Li­gába, valamint azt is, hogy az arab vezetők támogatásukról biztosítsák az Irán ellen harcoló I rákot. Irán támadásra készül, Irak az ellenség megleckéztetésére Az iraki légierő hétfőn ismét bombázta a Kharg-szigetén működő iráni kikötőt és olaj­ipari létesítményeket. Teherán a jelentések szerint újabb of­fenzívára készül Irak és Irán csaknem két éve folyó háború­jában. Szajjed Sirazi ezredes, az iráni szárazföldi erők főparancs­noka szerint katonái a „döntő győzelmet” hozó hadműveletre készülődnek. A jelenlegi hely­zetet „vihar előtti csend”-ként jellemezte. Szaddam Husszein iraki el­nök is szólt arról, hogy Irán új, nagyszabású támadást készít elő Basrától keletre, de kijelen­tette, hogy az iraki egységek „megleckéztetik” az ellenséget. Űj üzemanyagtöltő-állomást építenek Mohácson, mintegy nyolc millió forintos költséggel. A hét plusz egyes töltőoszlopos állomás átadási határideje a tervek szerint 1983. június 30., kivitelezője a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Szokolai István felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom