Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-11 / 219. szám

6 Dunántúli napló 1982. augusztus 11., szerda SZABADIDŐBEN Vad­rezervátum az Áltálban ANTIFASIZMUS A Debrecenben élő fiatal- asszony, Kozárné Szabó Er­zsébet műsorszervező nem mindennapos időtöltést vá­lasztott. A porcelánfestészet megismerésére vállalkozott — autodidakta módon Munkái a kávéskészletek, a vázák és más egyedi darabok, a klasz- szikus porcelánfestészet ha­gyományait őrzik. A képen: barokk díszí­tésű, 9 darabból átló kávés- készlet 70 órányi munkával, kétszeri égetéssel készült két hónop alatt. Az antifasiszta ellenállási mozgalom emlékére a francia- országi Lyonban rendezett kong­resszus tiszteletére bélyegkiálli- tós nyílt meg. A posta alkalmi bélyegzőt használt amely szö- gesdrát mögött ökölbe össze­szorított kezet ábrázol. DARWIN Charles Darwinnak 150 évvel ezelőtti, öt évig tartó föld körüli utazásának emlékére bélyeget bocsátott ki Mauritius, St. He­lena, Assumption, és korábban Falkland-szigetek. A bélyegen Darwin hajója, a Beagle és kü­lönböző állatok szerepelnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a fogási lehetőségek javulásá­val nő a horgászrendbe ütköző cselekmények száma, megnőtt a fegyelmi bizottságok munkája. Sokan sajnos megfeledkeznek magukról és a sporthorgásza­tot összetévesztik a halászat fogalmával. Nézzük mi is ma a helyzet a Pécsi-tavon. Alapvető probléma, hogy a horgászok többsége nem érzi magáénak a tavat, a hal­állományt. Amíg a saját egye­sületi vizen éber szemmel vi­gyáznak a tisztaságra, a rendre, a Pécsi-tó partján mindenről megfeledkeznek. Nem figyelmez­tetik a rendbontókat, mondván, mi közöm hozzá. Pedig minden horgásznak köze van ahhoz, hogy a vizek partján rend és fegyelem legyen, függetlenül attól, hogy az a víz kinek a kezelésében van. A múlt évi őszi kihelyezés igen eredményes tavaszi pontyfo­gást biztosított. Sokan úgy gon­dolkodnak, oz a jó, ha minél előbb megfogják az engedélye­zett mennyiséget. így aztán ta­vasszal, ha kellett a hal, ha nem, fogták és vitték, június vé­gére már majdnem elérték a megfogható darabszámot. Igen ám, de vissza van a nyár vé­ge, az ősz és a tóban igen szép a süllőáilomány. Az ilyen horgászoknál ekkor kezdődnek a szabálytalanságok, a „nem írom be", vagy „este későig kint maradunk a sötétben, úgy sem látják, mit fogunk és •viszünk el". Néhány esti vizen végzett ellenőrzés sajnos ezt az elméletet igazolta, süllő a kocsi csomagtartójában, a kabát uj­jábán, a fogási naplóba ter­mészetesen nincs beírva. Az országos • horgászrend szerint a méretkorlátozás alá eső halakat a fogást követően azonnal be kell írni a fogási naplóba. Ennek elmulasztása szigorú következményekkel jár, a Pécsi-tó esetében hosszabb idő­re való eltiltással. Gyakori eset néhány csónakból horgászánál is, hogy megfeledkezik magá­ról, nem gondol arra, hogy a tó halállománya véges, termé­szetes szaporulat néhány hal­fajnál nincs, csak annyit le­het kifogni, amennyit kihelyez­tünk. Ha valaki többet elvisz, mint a megengedett, a másik horgásztársát rövidíti meg. Ezért nem szabad közömbösen visel­kedni az ilyen horgászokkal szemben. Eddig a negatív oldalt emlí­tettem, de szerencsére a hor­gásztábor többsége a vizet, halat szerető, pihenést a hor­gászattal összekötő emberekből áll, akik szeretnek horgászni. Nagyon kevés a nem közénk va­ló ember, és a számuk lassan fogy. Ma még mindenki lehet horgász, aki az alapismereti vizsgának, egyéb befizetési kö­telezettségének eleget tesz, de több egyesület van már, ahol a jelentkezőt csak két horgász javaslata-alapján veszik fel tag­nak, kellő előzetes információ beszerzése után. Ezt szeretnénk mindenütt elérni, ezzel is emel­ni a horgószközösség erkölcsi, etikai színvonalát. Két dolgot kell még megem­líteni, a szemetelést és az egy­máshoz való viszonyt. Tény az, hogy ha egy horgász kipakol a vízparton, ott minden van, a különböző csaliktól a napi ele­mózsiáig, de az már nem tör­vényszerű, hogy a horgászat be­fejezése után ott maradjon a konzervdoboz, sörösüveg, tejes­zacskó, papírszalvéta stb. Más­nap egy másik horgásznak kell erre a szemétdombra ülni, ami bizony nem felemelő érzés. Ügy tűnik, a szép szó itt sem hasz­nál, pedig a hargászrend sze­rint a szemetelés is szabály- sértés, a rend érdekében a halőröknek a következőkben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. A tóparton nemcsak horgá­szok vannak, sok a kiránduló, pihenő ember, a gyerek. Néhány horgásztársunk megfeledkezik erről, és trágár megjegyzéseit hallani a tó másik partján is. Az ilyen jelenetek alapján rög­tön általánosítanak és azt mond­ják „a horgászok". Pedig nem „a horgászok", csak egy vagy kettő a több ezer közül. Az ellenőrzésekkel az a cél, hogy a vizeken rend és fegye­lem betartásával a horgászat tényleg pihenés, kikapcsolódás legyen, és a kihelyezett halat lehetőleg minél arányosabban fogják vissza a horgászok, jus­son belőle mindenkinek. Aki ezt nem akarja tudomásul venni, annak előbb-utóbb más szóra­kozást kell keresni. Ügy érez­zük, ezekkel a gondolatokkal a horgászok nagy többsége egyet­ért és a jövőben is segíti az ilyen irányú munkát, amit követ­kezetesebben kell végezni. Dr. Kovács Zoltán IB titkár A Szovjetunió 127 vadrezer­vátumából az altáji a legna­gyobb: a közép-ázsiai Tyelec- kij-tó partján, 864 ezer hektá­ron fekszik. Alekszej Öliger, a rezervá­tum tudományos igazgatóhe­lyettese leállítja a motorcsóna­kot. A hirtelen támadt csend­ben egy függőleges kőfalra mutat. A Kamga folyón tett kirán­dulásból hazafelé ritka élmény­ben volt részem, tanúja lehet­tem a halászsas vadászatának: kétszer csapott a vízre, s ami­kor másodszorra a magasba ívelt, csőrében ott vergődött egy ezüstös pikkelyű hal. A vadvédelmi zóna 300 fajta szárnyas lakójából tíz különö­sen értékes. Az emlős állatok 70 fajtája él itt háborítatlan nyugalomban. Az északi erdős térségben Nyugat-Szibéria jel­legzetes vadjai élnek: barna­medve, torkos borz (más ne­vén rozsomók), jávor- és pézs­maszarvas, értékes prémű co­boly. A déli részen a sztyeppék védett állatai honosak: a Szov­jetunióban védetté nyilvánított hópárduc és az arhar hegyi kos. A rezervátum patásai között a legtöbb a marálszarvas. A Kamga torkolatvidékén jól lát­hatók a vadcsapások, ezért a folyó menti területek a tudósok ideális megfigyelőhelyei. Nem ritka, hogy 20—30 tagú marál- csorda is érkezik egyszerre. A barnamedvét általában fenevadként tartják számon, de az altáji mackó jámbor jószág. A húsnál is többre értékeli a — Itt halásztam ki egyszer a vízből egy medvebocsot — mondja. — Valószínűleg bele­merült a játékba és akkor pottyant a vízbe. Már fuldok­lód, mégis szörnyen tiltakozott, össze vissza karmolt, míg végre sikerült belerángatnom a csó­nakba és egy kicsit távolabb kiengedtem az erdőbe . . . A csónakból jól látni a 8- 10 méter mély tómedret. — Szeretné látni a halászsas fészkét? — s választ se várva, a Kamga folyó torkolatához irá­nyítja a csónakot. Az óriási fészek egy magá­nyos cédrus csúcsán, ötven- méteres magasságban koronáz­za a fát. A motorzajra mégis megriad a sas, s kiterjesztve hatalmas szárnyait, néhány kört ír le felettünk, majd megnyu­godva ereszkedik vissza. Óva­tosan távolodunk, hogy ne riasszuk meg ismét a mada­rat, mert valószínű a tojásait költi. Tudományos kutatómunka a rezervátumban tajgai cédrusok dióját, a ren­geteg bogyót, a réteken bur­jánzó medvetalpat és szamár­bogáncsot. Fél évszázaddal ezelőtt, a zóna kijelölésekor nem véletle­nül esett a választás a Tyelec- kij-tó medencéjére. Van itt min­den: a Csulismán alsó folyó­sánál — sztyeppe, a hegyoldal­ban — tojga, a fennsíkon — tundra. Viszonylag kis területen rengeteg fajta növény és ál­lat él. A vadrezervátum 10 tudomá­nyos munkatársa a moszkvai, a szaratovi és a különböző szibé­riai egyetemekről jött ide. Iz­galmas monográfiáikból az al­táji rezervátum flórájával, ma­daraival ismerkedhetünk meg. Foglalkoznak például az al­táji cédrus telepítésével, az állatállomány növelésének le­hetőségével, s már eddig is je­lentős eredményeket értek el a cobolyok és marálszarvasok ól- lományszaporitásában. Újdonságokról - röviden ZIRCI APÁTSÁG LEVELEZŐLAP A posta augusztus 19-én az Évfordulók-események sorozat, ban megjelenteti újabb bélye­gét, mely a zirci apátság fenn­állásának 800 éves jubileumára emlékezik. A bélyeg tervezője Varga Pál grafikusművész. A megjelenéskor első napi bélyeg­zés lesz, a zirci posta pedig különbélyegzőt használ. FALKLAND Az angol posta abból az al­kalomból, hogy a fal'klandi há­ború véget ért, emlékboritékot adott ki és különbélyegzőt hasz­nált. A Magyar Vitorlás Szövetség fennállásának centenáriuma alkalmából a posta augusztus 16-án százezer példányban egyforintos benyomott bélyegű levelezőlapot ad ki, melynek tervezője Békés Rozi grafikus. EGY ÉRDEKES ADAT Ausztria postájának közlése szerint az elmúlt évben hazai és külföldi filatelisták több mint 500 millió schilling értékben vásárolták bélyegeiket. LÓVASÚT Az osztrák posta hatschillin­ges bélyeggel és rajzos bélyeg­zővel emlékezett meg arról, hogy a Linz—Freistadt-Budweis 'közötti lóvasút százötven évvel ezelőtt indult meg. HORGÁSZAT Fegyelmi helyzet, horgászetika VADÁSZAT BÉLYEG

Next

/
Oldalképek
Tartalom