Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-09 / 217. szám

Hunor felirat a szövött selyemcímkén

„Hogy üzleti könyveimnek a törvények értelmében magam mellett is próbatevő hitelességet nyerhessek, s hogy üzletemet németül így J. Hamerli

cím alatt vezethessem, teljes tisztelettel megkérem a tekintetes királyi törvényszéket, miszerint a lent érintett aláírási címen bejegyzést s az egyéni cégek jegyzékébe leendő beiktatását kegyesen megengedni, s annak eszközlésére egy rövid határidőt kitűzni méltáztassék:

Teljes tisztelettel lévén, alázatos szolgája

Hamerli János"

Ez a beadvány 1873. augusztus 23-án kelt Pécsett, s Hamerli Jánost kérésének megfelelően felvették az egyéni cégek jegyzékébe. Később, amikor a pécsi kesztyű a külföldi piacokat meghódította, megszületett a Hamerli-védjegy:

Üj név, új embléma a Pécsi Kesztyűgyárban

Az államosításig ez különböztette meg az itt varrt kesztyűket o versenytársak termékeitől. Aztán sokáig nem volt címke, majd jó tíz évvel ezelőtt jött az öt tornyot tartó kesztyűs kéz.

ruházati Vállalat. Az emblémát védjegyeztetésre benyújtották az Országos Találmányi Hivatalba. Az új név hivatalos bevezetésére az elkövetkezendőkben kerül sor, elsősorban az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár adta nyilvánosságot szeretnék kihasználni és a Hunor elnevezést a köztudatba bevinni.- Miért szánta el magát a Pécsi Kesztyűgyár a névváltoztatásra?

Déri János, a vállalat kereskedelmi propagandavezetője:

— A hetvenes években vállalatunk tevékenységi köre alaposan megváltozott. A „Kesztyűgyár” elnevezés már nem utalt arra a széles áruskálára, mely gyárainkból a hazai és a külföldi piacra került. Ma már kesztyű, bőrruházat, bőrdíszmű és nemesszőrmebunda képviseli vállalatunkat a kiállításokon, vásárokon. Az új név összefoglalja a termékek sorát. A Hunor fantázianévvel az a célunk, hogy a vállalatra utaló név mindenki számára könnyen kiejthető legyen, és a magyar eredetre is következtetni lehessen.

Az új emblémára és névre három évvel ezelőtt hirdették meg a pályázatot. A Magyar Divat Intézet reklámszakemberei számos nevet ötlöttek ki. A javaslatok között szerepelt például a Pekko név (pécsi kesztyűkonfekció), de egy kissé olaszos hangzásúnak találtatott. Aztán javasoltak a Léda elnevezést (leder = bőr), továbbá a Pentaléda dallamosan hangzó nevet, mely utalás a pécsi öt toronyra és a

a sportkesztyűket és a bőrdíszműárut díszítik, íme:

Miklósvári Zoltán

Kiállítás Baján

Solymosné Göldner Márta: Varsázó

Ma pedig, több évi előkészitő munka utón, megszületett a Pécsi Kesztyűgyár új emblémája, ezzel együtt az Ipari Minisztérium áldásával június 1-től megváltozott a patinás könnyűipari vállalat neve is. Az új név: Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrvállalat ötféle termékére. Végül a Hunor mellett döntöttek.

Már elkészültek az új cégbélyegzők, nyomják az új cégpapírt, s készülnek a Hunor feliratú szövött selyemcímkék, amelyek majd a bőrkabátokat.

Még kevesen ismerik

Új határátkelő és Gola között

Nyáron nagy a közúti forgalom a letenyei és barcsi határátkelő állomáson. Egy-egy dugó alkalmával órákig kell az utasoknak az útlevél kezelésére, a vámellenőrzésre várakozni. Ezért nemcsak szakmai berkekben jelentett nagy könnyebbséget, hogy június 12-én megnyílt Berzence-Gola között az új határátkelő állomás. Kivitelezője a Podravina Gurgevac jugoszláv cég volt.

A berzencei vámhivatal a Vám- és Pénzügyőrség Baranya—Somogy—Tolna megyei Parancsnokságához tartozik. Pécsről gépkocsival két óra alatt jó tempóban haladva lehet a határátkelőre leérni. A vámsorompóhoz érkező utas várakozás nélkül beléphet az állomás területére. Alig van forgalom.

A határátkelő nagyon modern. Hét ki- és belépősáv áll a várakozók rendelkezésére. A határőrök ellenőrző fülkéiben ipari tv segítségével történik az útlevelek átnézése. Bent, az épületben a ki- és belépő utasoknak külön pihenő és IBUSZ - pénzváltó hely áll a rendelkezésére. Az itt lévő asztalkákon Magyarország tájait, szálláshelyeit ismertető színes prospektusokat helyeztek el. Bárki elviheti azt, amelyikre szüksége van.

Volguska Mihály pénzügyőr főhadnagy, parancsnok és No- vák Miklós százados, határőrparancsnok kalauzol bennünket.

— Elvétve lépi át egy-egy gépkocsi a határt. Órák óta üresek a ki- és belépő sávok.

— Még kevesen tudnak az átkelőről. Legalább két évre van szükség, míg igazán megszokják, megismerik az utasok. Az első nap óriási forgalmat bonyolítottunk. Tizenegy óra alatt 11 000 ember fordult meg itt — mondja Volguska Mihály.

— A belső somogyiaknak és a szomszédos jugoszláv községekben élőknek jó itt átjárni. De jöttek erre szegediek, szolnokiak is. A külföldiek közül a németek és a hollandok gyakrabban igénybe veszik. Jártak

Teájával hajat szőkítettek, fagyott testrészt gyógyítottak

Legelsőként Arisztotelész em. líti Eurázsia egyik legértékesebb gyógynövényének, az ökörfarkkórónak a gyógyító erejét. A hazai leírása is elég korai, a 15. századi Besztercei szójegyzékben szerepel. A népi gyógyítás mai kutatói pedig 10-15- féle felhasználását ismerik. A franciáknál a terhes nő issza a főzetét, hogy több teje legyen, az olasz halászok a magját dobálják a vízbe, mert oxigént von el, elkábulnak a halak. A magyar falusi ember nemrég még hajat szőkített, aranyeret, fagyott testrészt, asztmát próbált gyógyítani a teájával. Az utóbbi években inkább az ipar és az orvostudomány fedezi fel a méretében és

küllemében is fenséges gyógynövényt, amelynek a népi megnevezése királygyertya és király- dárda.

Drogja fontos illóolaj-alapanyag a herbáriaüzletek legtöbb teakeverékének alkotó eleme, a káros mikrógombók elterjedését is meggátolja. Legutóbb angol tudósok Izraelből hozott fajokból daganatgátló kivonatokat állítottak elő. Igaz, csak egereken észlelt rosszindulatú sejtburjánzást sikerült megfékezni. Azonban rendkívül drága és bonyolult a kivonatok előteremtése a virágból, vagy a levélből, ezen kívül kevés hozzá az összegyűjtött nyersanyag.

Mert pepecselő, fáradságos munka a sziromleveleket egyenként szedegetni, a tűző napon azonnal szárítani, majd légmentes térben tárolni. Az ösz- szes többi gyógynövényt padláson szárítják. Jellemző, hogy hét kiló nyers virágból lesz csak egy kiló száraz. Nálunk egyedül a szöszös és a keskeny- levelű ökörfarkkóró tartalmaz drogokat, de épp ezekből a fajokból alig találni, ehelyett elterjedt a pompás, az osztrák, a fekete és a kék virágú föníciai ökörfarkkóró, azonban mindegyik csupán botanikai ritkaságnak számít. Cserkúton most épp a pompás ökörfarkkóró van terjedőben.

A Herbária Baranya megyei kirendeltségén évente mindösz- sze 10-20 kilót tudnak átvenni, az országos igény ennek a többszázszorosa. Nem használ az sem, hogy a felvásárlási ára majdnem megközelíti a legbu- sásabb haszonnal kecsegtető kiskerti mályváját. Kozármisleny- ben és Mólomban a kiskerti termesztését próbálták ki, sikertelenül, mert nem keltek ki a magok. Pedig az ökörfarkkóró igénytelen, könnyen fejlődik ki. Jövőre újból szerencsét próbálnak a sok dollárhaszonnal ís kecsegtető ritka gyógynövény kiskerti meghonosításával.

Csuti J.

erre irániak, irakiak, peruiak, olaszok, görögök és írek is - veszi át a szót Novák Miklós.

— Történt-e érdekes esemény a nemrég avatott átkelőnél?

— Semmi rendkívüli — mondják szinte egyszerre.

— Általában minden átkelőhelynél tapasztalat, hogy szívesen „felejtenek” az utasok 500— 1000-4000-6000 forintot a zsebükben. Van, aki első szóra bevallja, de akadt olyan is, aki meglepett arcot vágott, mikor előkerült a zsebből a „lilahasú”

— említi a pénzügyőr főhadnagy.

— Néhány esetben mi visszaküldőnk utasokat, ha hiányzott a kocsiról az orszógjelzés, vagy az útiokmányok lejártak, esetleg olvashatatlannak bizonyultak - folytatja a napi ellenőrzési teendők felsorolását a határőr parancsnok.

Az állomáson csend van. Reggel 6—8—10 óra között, délután "3—8 óra között igyekeznek ki- vagy bejutni az utasok a határon. Éjféltől hajnalig egyáltalán nincs utas. Naponta 80—100 kocsit ellenőriznek. A hétvége és a nagyatádi piaci nap jelent nagyobb forgalmat. Ilyenkor a szomszédos jugo- szlávok átjönnek enni, inni, tankolni, vagy eladni valamit. A csomagtartók nagy része általában üres, a vámőröknek alig ckad dolguk. A határőröknek is csak az útlevelet kell kezelni. Eddig még a nyelvtudásra sem volt szükség — angolul, németül, szerb-horvátul beszélnek a vámosok — az ide érkezők úgy tűnik, már többször is átlépték a magyar határt. Tudják a teendőket.

— Kell legalább két év, hogy megismerjék és felkeressék az utasok Berzencét. Talán a KPM is megengedi a nemzetközi kamionok - nemcsak a jugoszláv— magyar határmenti forgalmat bonyolító kamionok — átlépését is. Eddig az útviszonyokra hivatkozva elzárkóztak ettől. Jöjjön vissza két év múlva, akkor meglátja, más lesz itt a forgalom

— búcsúzott el kísérőm, Tóth Ferenc- százados, a Vám- és Pénzügyőrség pécsi irodájában, útunk végén.

Ádám Erika

Halászat a képzőművészetben

Baja és környéke régen is, ma is jelentős szerepet tölt be a hazai halászatban, s ennek hagyományai széleskörűen megnyilvánulnak, hatnak a művészeti életre is. Az itt élő festők - ifj. Éber Sándor, Göldner Tibor, B. Mikii Ferenc, Miskolczy Ferenc és Solymosné Göldner Márta — rendszeresen festenek képeket a bajai halászat köréből. A halászati eszközök szorgos gyűjtője, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, dr. Sólymos Ede kandidátus e témakörből publikál itthon és külföldön. Ö szorgalmazta azt is, hogy az idei Bajai Nyár keretében olyan képzőművészeti kiállítás nyíljon, amely összegezi a halászattal kapcsolatos hazai képzőművészeti alkotásokat.

Hatvan festmény, grafika, szobor érkezett a kiállításra az ország minden részéből. Jelen van természetesen a képeken Baja és környéke, a bajai halászélet merítőző halásszal, ha- lászbárkóval, varsákkal. A bajai tárlaton szobrok, érmek, akva- rellek, textil, fali szőnyegek, tusrajzok, olajfestmények, bronz- és betonszobrok, terrakotta és kerámia, linómetszet, ceruzarajz és vegyes technikával készült kép egyaránt megörökítik a hálószedést Bajánál, a nádégetést Dömsödnél, a pákász alakját Ráckevénál, de látjuk a tiszai halászokat is, míg mások az ártéri halászat specifikumait idézik. Halászbárkák társulnak a hplóhúzók ritmikus csoportjaihoz, Hézső Ferenc az őszi halászat rejtelmeit vizsgálja a mártélyi környezetben. A Tisza is főszereplő, Szeged, Vásár- hely-Mártély és Szolnok környéke, Tiszadob a képi rögzítés emlékezetes helyei Fontos Sándor, Kopasz Márta, Fodor József képein. Általános a halász figurája Szurcsik Jánosnál. Akad olyan festő, aki Hemingway ösvényén keresi a halászat drámáját, így Pap Gyula, Németh Miklós, Patay Éva.

Kétévenként rendezi meg ezt az összegező seregszemlét Baja városa, a Türr István Múzeum és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A következő tárlatra már pályázatokat is írnak ki.

Szarvtalanítják a juhokat

Tukkolásnak nevezik a kosok verekedését, amely miatt többször fordul elő agyrázkódás, agyvérzés, koponyacsonttörés, egyéb sérülés. A rangsor kialakításáért ,,tukko!ó" kosoknak gyakran 20-40 százaléka elhullik. Nagy a szarvait juhoknál a gyapjútépésből eredő kár is. Az Állategészségügyi Főiskola hódmezővásárhelyi karán kidolgozták a 2—4 napos bárányok szarvfalanitását. A szarvkezdemény helyét 2 forintnyi területen hámsejtoldó anyaggal kenik be. A 20—30 másodperces műveletet az állatok jól tűrik. Az eljárás egyszerű, gyors és olcsó, s főként csökkenti az értékes tenyészkosok elhullását.

Hétfői □