Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-07 / 215. szám

1982. augusztus 7., szombat PimQntfflt napló 13 Korszerű bányászati technológiák Az esélyeket latolgatják a vetélkedő szünetében a résztvevők Erb János felvétele r Uj autóbuszjáratok a Pécsi-tóhoz Mától strandnyitás Orfűn Többszöri határidő módo­sítás után mától, végre hasz­nálatba vehetik a májusban megnyílt Orfűi Kiránduló Központ szerves részeként épült korszerű strandot a fürdővendégek. Az idelátoga­tók ellátását biztosítja, a már üzemelő bisztró és élel­miszerbolt, a kabinok és vállfásöltözők. Ezzel együttvéve a napok­ban adták át, a Pécsi-tó nyugati oldalán létesült, mintegy két és fél kilométer hosszúságú aszfaltozott utat, amelyet a Pécsi Közúti Építő Vállalat épített: beruházási költsége megközelíti a hét­millió forintot. A Volán 12-es Vállalata is beváltotta ígéretét, miszerint az új út elkészültével négy új járatpárt indít Pécsről. Augusztus 8-tól — vasárnap­tól — Pécsről reggel fél nyolc­kor, fél tíz órakor, délután négykor, illetve fél hatkor in­dul autóbuszjárat, már a vá­sárcsarnok melletti új autó­buszpályaudvarról. Orfűről, szintén a strandot érintve reggel fél kilenc órakor, fél tizenegykor, délután öt órakor és este fél hét órakor indul­nak a menetrendszerinti autó­buszok, amelyek szeptember ötödikéig, naponta közleked­nek. Bányamérnökök és közgazdászok országos vetélkedője A mecseki szénbányászat 200 éves jubileumának tiszteletére országos vetélkedőt rendeztek tegnap Pécsett, a Mecseki Szénbányák központjában, „Korszerű bányászati technoló­giák” címmel. Reggeltől késő délutánig tartott a szakmai verseny, amelyen az ország na­gyobb bányavidékeiről érkezett fiatal bányamérnökök és köz­gazdászok mérték össze tudá­sukat. Nyolc csapat küldte el pályázatát, amelyet a tegnapi vetélkedő elején kellett megvé­deniük. A továbbiakban írásbe­li feladatok következtek: biz­tonságtechnikai kérdések, gaz­daságossági számítás és kü­lönféle tesztek megoldása, va­lamint szituációs feladvány tet­te próbára a fiatalokat. Ezután élőszóban válaszoltak a szak­mai és politikai kérdésekre, a versenyt villámfeladványok zár­ták. Szoros küzdelemben alakult ki a végső sorrend, a vetélke­dőt a Borsodi Szénbányák FMKT csapata nyerte. Egy ponttal maradt el és lett máso­dik a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzemének ötfős gárdája, őket követte harma­dikként a Mecseki Szénbányák Igazgatóságának csapata. Hár­mas holtverseny született a ne­gyedik helyen: azonos pont­számmal a tatabányai, nógrádi és veszprémi bányáktól érke­zett fiatalok végeztek. A ver­seny résztvevői ma délelőtt bá­nyajáráson vesznek részt Pécs- Bányaüzemben. N. T. Pécs és környéke folyamatosan lakott hely volt a századokban Sikeres közlekedés- biztonsági verseny 26,4 százalékkal kevesebb baleset A legjobbak az autóbusz-vezetők Nagyon hasznos kezdemé­nyezésnek bizonyult a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Vezess biztonságosan! címmel meghirdetett versenyfel­hívása. Az 1981. évi eredmé­nyeket tekintve, e verseny során a közületi gépjárművek által okozott balesetek a korábbi évihez képest 26,4 százalékkal csökkentek. Különösen szép eredményt értek el az autó- buszvezetők, akik felére csök­kentették a balesetek számát, ennél szerényebb a teherautó­sofőrök teljesítménye: ők 9 szá­zalékkal kevesebb balesetet okoztak. Többféle szempont alapján értékelte a versenyzők teljesít­ményét a megyei KBT. Figye­lembe vették a gépkocsinként megtett összkil ométer távolsá­got, az okozott személyi sérü- léses közúti balesetek számát, a szervezett elméleti és gyakor­lati KRESZ-vetélkedők mennyi­ségét, az önkéntes KRESZ-vizs- gák, és a versenymozgalommal összefüggésben létrehozott munkacsoportok számát. A verseny ünnepélyes ered­ményhirdetésére tegnap dél­után került sor Pécsett, a Ba­ranya megyei KBT titkársága tanácstermében. Megnyitójában Ga/ár Emil méltatta a verseny­ben részt vevők eredményeit, s azoknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatá­sát. Ezután az eredményhirde­tésre került sor, amelynek so­rán Gyimesi János r. alezredes, az MKBT ügyvezető elnöke ad­ta át a győzteseknek és a he­lyezetteknek járó jutalmakat. A megyei értékelésben, az I. kategóriában első lett a Volán 12. sz. Vállalat személyforgalmi üzemigazgatósága. A ll-es ka­tegória győztese a BÉV Gép­járműüzeme, a III. kategóriá­ban a Szigetvári Állami Gaz­daság, a IV-ben pedig a KPM Pécsi Közút: Igazgatósága győ­zedelmeskedett. Átlagsúly 25 kiló Négyes ikerbor jak Négyes ikerborjat ellett az egyházashetyei Berzse­nyi Dániel Termelőszövet­kezet köcski üzemegységé­ben a magyar tarka fajtájú Lina nevű tehén. A két bika és két üszőborjú, va­lamint a tehén is egészsé­ges. A borjak átlagsúlya huszonöt kiló, gondozásuk­ra megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak. Lezárult leletmentés Lvov-Kertvárosban Mint a tavasszal hírül adtuk, Nagy Erzsébet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze ve­zetésével leletmentés folyt Lvov. Kertváros területén, a Sarohin, a Lahti és az Eszéki út hatá­rolta háromszögben. A terüle­ten egy avar temető töredékét sikerült tisztázni, és azonosíta­ni, majd ahogy a régész elvé­gezte a sírok leleteinek menté­sét. folytathatták munkájukat az építők. Egy 80 személyes bölcsőde és egy 150 személyes óvoda, továbbá egy általános Gyártócsarnokot, szociális létesítményeket és raktárakat épít a mohácsi Új Barázda Tsz építő brigádja a tartósító üzem részére. Az épületkomplexum alapozását megkezdték, a gyártócsar­nokot jövő szeptemberre adják át. Kopjár Géza felvétele iskola épül fel ezen a helyen, egy év múlva adják át ezeket. A 8. század végi, 9. századi sírok leletei arra mutatnak, hogy egy elszegényedő közös­ség élt ezen a területen a késő avar korban, a magyar hon­foglaláshoz közeli időszakban. A Kertvárosban talált avar kori temető megmentett leleteinek az a legfőbb üzenete korunk számára, hogy Pécsett és an­nak környékén a népvándorlás zaklatott századaiban sem halt ki a népesség, a várost és an­nak környékét lakták. A leletmentés alkalmával tisztázott 1500 síros késő avar kori temető arra utal, hogy né­pes közösség lakta ezt a vidé­ket, amely ha szegényen is, de átvészelte a nehéz időket. Sok edény, kerámia került elő a sí­rokból, melyekben csak néhány helyen talál gazdagabb lelet­anyagot a régész. A női sírokra igen jellemzőek a szláv hatás­ra utaló ezüst, bronz és arany fülbevalók, hajfonatdíszek, gyöngyök. Lehetséges, hogy avar és szláv népesség kevere­désére lehet ebből következ­tetni, vagy arra, hogy szolgá­lónép temetőjéről van szó. A férfisírokból ugyanakkor hiány­zik az idegen hatás, azok teljes egészükben avar jelleget mu­tatnak. A múlt és a jelen különös találkozásának lehettünk egyéb­ként tanúi ezen a helyszínen: az április 5. óta megkutatott 235 sír, az avar temető helyén két tízemeletes és két négy- emeletes lakóház nőtt ki a földből. FltMÍEGYZET Földöntúli . pofonok Az utóbbi időben mindig azon csodálkoztam, hogy alig harminc-negyvenen ülünk a mo­ziban; hát tegnap kiderült, hogy az érdektelenségnek nem a hő­ség volt az oka. Sem a fülledt meleg, sem a zivatar nem tar­totta vissza a nézőket, elsősor­ban a gyerekeket és a kama­szokat attól, hogy elmenjenek a Park moziba, s akár órákat álljanak sorba, hogy bejuthas­sak A seriff és az Idegenek című olasz filmvígjátékra. Bud Spencer neve úgy lát­szik, már önmagában is elég ahhoz, hogy elképesztőre nö­vekedjen a sor a mozipénztár előtt, sőt, bátran mondhatom, nem sok kellett ahhoz, hogy a sorbanállók Búd Spencer-i po­fonokkal próbáljanak jegyhez jutni. Mert a népszerű színész vagy akár úgy is mondhatjuk, örökös zsaru vagy seriff, már puszta megjelenésével is alkal­mas arra, hogy ifjú nézőiből általános derültséget váltson ki. Nem is beszélve a pofonjairól, amik különösképp vonzóak. Ez­úttal azonban még korábbi ala­kításain is túltett. Az amúgy egyszerű, kedves és naiv történet fűszere persze megintcsak a seriff legyőzhetet­lensége volt, most azonban még azt is bebizonyította, hogy raj­ta nemcsak a földi halandók nem tudnak kifogni, de még az idegen bolygókról ellenséges szándékkal idejött, embernek álcázott robotok sem. Búd Spencer ökle a legádázabb technikákkal is eredményesen szembe tud szállni, jártában- keltében hullanak a lepofozott, lila monoklikkal ellátott robo­tok, akik tehetetlennek bizonyul­nak a leleményes hústömeggel szemben. Persze segítője is van a hősnek, ezúttal ismét egy gyerek, csakhogy nem földi gye. rek. A kisfiú, aki amúgy a H— 725 nevet viseli, szintén a Föl­dön kívüli világból érkezett, de ő a „jókhoz” tartozik, azokhoz, akiket az említett ellenséges idegenek szintén megpróbáltak leigázni. Minthogy a gyerek is idegen lény, ezért a seriffet a földi hatóságok is üldözik, így hát egyszerre többfelé kell le­sújtania: a rendőrségre, annak a városnak a rendzavaróira, ahol seriff, na és úgy melléke­sen az idegenekre. Talán kétség sem fér hozzá, hogy mindez sikerül neki. Ahogy találóan megjegyezték a rádió­ban, Búd Spencernek, azaz a seriffnek meg se kottyan, hogy lepofo?za az egész Tejutat. S ki tudja, mi jöhet még ezután?! Mindenesetre akármit is csi­nál, úgy látszik, népszerűsége múlhatatlan, sőt egyre fokozó­dik, ha ez egyáltalán lehetsé­ges még. Azon el lehetne gon­dolkodni, hogy a kedélyesen adott, ám mégis brutális erejű pofonok, a csupa-csupa erőszak miért olyan népszerű — de hát azt hiszem, mindig is az volt, legalábbis filmen. Az viszont mindenképpen figyelemre mél­tó, hogy a Búd Spencer-filmek mindig meg tudják lepni a né­zőket. A rengeteg pofonra végül is mindenki számít de arra már nem, hogy a verés után mi lesz a poén. Valószínűleg a pofon az alaptétel, s azután már csak arra kell koncentrálni, hogy egy-egy fölpofozott egyén mibe fog beleesni, minek megy neki, s ezt a nem kívánt ütközést mi. lyen geg követi. Ebben viszont kifogyhatatlanok. Mindenesetre e jelenetek harsány derültséget váltottak ki, s úgy látszik, ez volt a várva-várt könnyű nyári filmélmény, amire tódulnak a nézők. D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom