Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-07 / 215. szám

Szombati interjú Barabás Jánossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával Megvalósulás útján az ifjúságpolitikai törvény A z Állami Ifjúsági Bi­zottság 1974 (1974) ­ben jött létre azzal a céllal, hogy mint kormány- bizottság a párt ifjúságpoli­tikai határozatának és az ifjúsági törvénynek végre­hajtását segítse. Elnöke a Minisztertanács egyik elnök- helyettese, tagjai mindazok a miniszterek, államtitkárok, miniszterhelyettesek, akiknek a tárcája területén a leg­több és leglényegesebb if­júságpolitikai teendők van­nak. — Hogyan működik az Állami lijúsági Bizottság? — A bizottság évente hat­nyolc ülést tart, határozatait a kormány erősíti meg. Tevékeny­ségünk általános kereteit az a dokumentum alkotja, amelyet még a VI. ötéves tervidőszak indulása előtt fogdatunk el; tehát a kormányzat létrehozott egy tervidőszakra szóló ifjúság- politikai tervkoncepciót, ezen belül rangsoroltuk, hogy az adott időszakban milyen ifjúsá­gi problémák megoldására kell leginkább összpontosítanunk a figyelmet. — Mi áll ennek a rangsornak az első három helyén? — Legelső helyen a gyermek­nevelés feltételeinek a javítása,, második helyen az ifjúság la­káshoz jutásának a megköny- nyítése, harmadik helyen a ve­szélyeztetett gyermekek és fia­talok ügyéről való gondoskodás áll. Mindhárom területen tett már erőfeszítéseket a kormány: a népesedéspolitikát , érintő döntés már körülbelül fél éve megszületett, ennek alapján konkrét intézkedések javítják a gyermeknevelés feltételeit. Az MSZMP KB és a Miniszterta­nács által jóváhagyott irányel­vek alapján az új lakásgazdál­kodási rendszer jogszabályai­nak kidolgozása most folyik. Ennek során az egyik fő cél éppen az, hogy a pályakezdő fiatal házasok számára belát­ható időn belül, egyenlő esély- lyel kell elérhetőbbé tenni az első, önálló lakáshoz jutást. Ami a veszélyeztetett gyerme­kek helyzetét illeti, erre vonat­kozóan idén áprilisban hozott határozatot a Minisztertanács. Az intézkedések egyik célja, hogy a gyermek- és ifjúságvé­delmi intézményekben nevelke­dő gyerekek életkörülményei javuljanak, csakúgy, mint a ve­lük foglalkozó pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsült­sége. Emellett a kormány elő­írta, hogy a VII. ötéves tervidő­szakra konkrét programot kell kidolgozni a gyermek- és ifjú­ságvédelem javítására. — A magyar fiatalok közül mennyien tartoznak a veszé­lyeztetett kategóriába, s köze­lebbről, mik a feladataink velük kapcsolatban? — A gyámhatóságok és az iskolák a 18 éven aluli fiatalok 3,5 százalékát tartják nyilván veszélyeztetettként; ez körülbe­lül százezer gyereket jelent, s ez nagyon sok. Nagy általá­nosságban azt mondhatjuk, hogy az okok egy része felró­ható a szülőknek, másik része objektív körülményeken múlik. Ez utóbbiba tartóznak például a rossz lakáskörülmények, anya­gi viszonyok, a tartósan rossz egészségi állapot. Az alkoho­lizmus, a bűnözés okozta veszé­lyeztetettségért azonban már egyértelműen a család a fele­lős. De olyan esetekről is tu­dunk, amikor a szülő a neve­lést igyekszik pusztán anyagi gondoskodással „letudni”, s ér­zelmi, gondolati kapcsolat nem jön létre a szülők és a gyere­kek között. Ilyenkor nagy a veszélye annak, hogy a gyerek elidegenedik a családtól, elveti a szülői normákat, új normá­kat, új társaságot keres, s ez az új életmód sokszor torz, kö­zösségellenes formákban ■ nyil­vánul meg. Törekvésünk lénye­ge, hogy a veszélyeztetett hely­zet jelzése, felderítése minél korábban történjen meg, hogy remény legyen a társadalmi gondoskodás különböző for­máinak eredményességére. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka tényleges területi köz­pontjaivá kell tenni a megyei deződnek, addig azonban vál­lalni kell az átmeneti megoldá­sokat is. — Az utóbbi időben nagy fi­gyelmet fordítottak az ifjúsági turizmusra és a szabad idő el­töltésére is. E téren miben tör­tént előrelépés? — 1980-ban sor került az ifjú­ság kulturális és turisztikai ked­vezményezésének korszerűsíté­sére, és 1981-ben ÁlB-határo- zatok születtek az ifjúság szó­rakozásáról, turizmusáról. A le­hetőségek egyre inkább elma­radnak az elvárásoktól, ezért tűzte ki célul az ÁIB, hogy gaz­dagítani kell az ifjúság szóra­kozási formáit, feltételeit, s en­nek eredményeként már meg­kezdte működését az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda önálló ágazata, az ifjúsági mű­— Az ifjúsági parlamentek érdemibbek voltak, mint koráb­ban. Már negyedszer került sor a parlamentekre, s úgy tű­nik, hogy a szocialista demok­ráciának ezek az intézményei most gyökeresedtek meg iga­zán politikai mechanizmusunk­ban. A fiatalok kétharmada vett részt a parlamenteken, szá­munkra azonban figyelmeztető az is, hogy egyharmada nem vett részt. Azt tapasztaltuk, hogy a parlamentek előkészí­tése, az állami vezetők fölké­szülése alaposabb, a beszámo­lók konkrétabbak voltak, mint azelőtt. Azonban elég sok he­lyen a vezetői beszámoló nem vállalkozott arra, hogy tétele­sen elszámoljon a legutóbbi parlamentek óta tett konkrét intézkedésekkel. Van olyan ta­Játszó gyerekek nevelőotthonban gyermek- és ifjúságvédő intéze­teket, s a gondozás középpont­jába pedig a családot kell ál­lítani. — Várhatók-e gondok a fia­talok foglalkoztatottságát ille­tően? — A szakképesítést nem szer­ző, s tovább nem tanuló fia­taloknál elsősorban a gimná­ziumot végzett lányok esetében várható probléma. Ebben per­sze közrejátszik az, hogy na­gyon sok az el nem végzett fi­zikai munkára, betanított mun­kára az igény, csakhát ez nem olyan népszerű. Pedig az egy­re inkább irreálisabbá válik, hogy az érettségizett, szakké­pesítés nélküli lányok vagy fiúk íróasztalnál, mint tisztviselők dolgozzanak. így a kívánatos út minél több fiatal “számára egyre inkább a szakma tanu­lása. Ha ezt is figyelembe vesszük, nyugodtan mondha­tom, hogy Magyarországon a teljes foglalkoztatottság to­vábbra is minden fiatal számá­ra garantált. Vannak persze egyes területek — és itt már bizonyos felsőfokú végzettségű­ekre gondolok —, ahol az el­helyezkedés átmenetileg gondot okoz. — Humán végzettségűekre gondol... — Igen, általában olyan kis- létszámú humán szakokon vég­zettekre gondolok, ahol a szük­séglet és a képzés összehango­lása átmenetileg nehézséget jelent. Hosszabb távon ezek­nek, tehát a keresletnek és a kínálatnak összhangba kell ke­rülniük, hiszen a társadalmi fejlődés általában magasabb fokú kvalifikációt feltételez. Ép­pen ezért semmiképpen sem tá­mogatnék olyan elképzelést, hogy bizonyos humán szférák­ban a jelenleg meglevő elhe­lyezkedési gondok miatt egyik­másik szakon fogjuk vissza, vagy szüntessük meg a kép­zést. Ezek a problémák egészen biztos, hogy hosszú távon elren­sorellátó iroda. Feladata, hogy megfelelő színvonalon és áron biztosítson szórakoztató műso­rokat az ifjúsági létesítmények és nagyobb rendezvények szá­mára. Ami a turizmust illeti, biztosítani kell, hogy ennek költségei összhangban álljanak a fiatalok anyagi lehetőségei­vel. Ehhez, a meghatározott körre kiterjedő kedvezmények mellett el kell terjeszteni a sze­rényebb komfortfokozatú szál­lásformákat, az olcsóbb, a test­mozgásra is alkalmat adó uta­zási módokat. — 1981 szeptemberében lé­pett életbe az új diákkedvez- mény-rendszer. Hogyan vált be ez a kezdeményezés? — A diákkedvezmények több minisztérium együttes kezde­ményezéseként léptek életbe. Már végeztünk egy szúrópróba­szerű felmérést a féléves ta­pasztalatok összegyűjtésére. A visszajelzésekből kiderült, hogy a kezdeményezés kifejezetten jó, s kiderült az is, hol van még- tennivaló. A diákkedvezmények eredményesen beválnak a vas­úti utazás, az ifjúsági kölcsön­zőszolgálat, a sportuszoda és a jégpályák igénybevételének területén. Néhány esetben, fő­ként a színházaknál nem sike­rült zökkenőmentesen megol­dani a kedvezmények biztosí­tósát. A fiatalok által fölvetett újabb javaslatokat is meg kell vizsgálnunk, persze azokat, amiknek a bevezetése reális. Csak egy példa: a vasúttal meg nem közelíthető helyekre lehet-' ne Volán buszkedvezményt is adni. Vagy egy másik: javasol­ták, hogy a már meglévő lehe­tőségek mellett a színházakban a bérletesek által el nem fog­lalt helyeket diákjeggyel igény­be lehessen venni. — Az ÁIB a közelmúltban ér­tékelte az ifjúsági parlamente­ken szerzett tapasztalatokat. Milyen vélemény alakult ki er­ről a fórumról? pasztalatunk is, hogy lényege­sen új, az ifjúság élet- és mun­kakörülményeit érintő probléma nem merült föl. Ez jó is és rossz is. Jó azért, mert azt jelenti, hogy az ifjúság sorsának ala­kulásáért felelős szervek nyo­mon követik a fiatalok problé­máit. Rossz azonban azért, mert arra is utal, hogy sok a meg­oldatlan, magunk előtt görge­tett probléma, amelyekre az érdemi válasz, meggyőződé­sem szerint, nem mindig anya­gi okok miatt marad el. összes­ségében azt szeretném hangsú­lyozni, hogy az ifjúsági parla­mentek nem jobbak és nem rosszabbak, mint a szocialista demokrácia adott színvonala, akár egy munkahelyen, egy is­kolában, vagy éppen országos méretekben. Dücső Csilla Szóvá tettük... Intézkedések, ígéretek Ismét visszatérünk azokra a jelzésekre, s azokra az ígére­tekre, amelyeket a panaszok megoldásában az illetékesektől kaptunk. Nézzük tehát az ígé­reteket, határidőket. Lázár Tamás pécsi olvasónk tette szóvá július elején, hogy a FÉNYSZÖV színes laborató­riumában nem tudják tartani a filmek előhívására vállalt tíznapos határidőket. Nehéz helyzetben volt ekkor a labo­ratórium, mert egy új automa­ta gépsort szerelték, tegyük hozzá éppen a későbbi rövi- debb határidők, a jobb minő­ségű képek érdekében. Nos, július 31-én fejeződött be az ACFA gépsor próbaüzeme, de már ez idő alatt behozták a lemaradást. S most már öt-hat nap alatt elkészülnek a felvé­telek. Sajnos ez nem a labora­tóriumon múlott, a helyzet az, hogy országos hiány a színes film, s jóval kevesebb megren­delést kapnak. A labor veze­tőjétől azonban megtudtuk, ha az OFOTÉRT intézkedik a hiány megszüntetésére — reméljük mihamarabb —, akkor is rend­szeresen tartják a korábban vállalt tíznapos határidőket. Két hiánycikkügyben érdek­lődtünk ismét a Mecsek Élel­miszer és VegyTáru Kereskedel­mi Vállalatnál: a befőzési sze­zon kezdetén hiányolták olva­sóink a borkősavat, és július elején angol importszállítmányt javasoltunk, illetve vártunk. Ami egy hete meg is érkezett pon­tosan ezer kilogramm, ennyit rendelt a kereskedelem. Azóta folyamatosan küldik a boltok­nak, s úgy hírlik, Komlón már el is fogyott jó része. Érkezett a szintén keresett NDK-beli ta­sakos ruhafestékből is, sajnos csak néhány szín, de további választékra számíthatunk a kö­zeljövőben. Olvasóink kifogásolták, hogy a pécsi Mecsek Áruházban ösz- szevonták a gyermek és fel­nőtt cipőosztályokat. Akkor azt ígértük, hogy megéri az a lát­szólagos kellemetlenség, mert az áruház „meglepetést" ter­vez a gyermekcipő-osztály he­lyén. Nos ez a meglepetés még mindig várat magára: nem sikerült a többféle elképzelés­ből kiválasztani mit is rendez­zenek be jtt (esetleg divatbuti- kot? S modellt?) s hogyan ki­vitelezzék. Türelmet kérnek te­hát az áruház vezetői, reméljük nem sokáig. Megoldódott az orfűi üdülő­tulajdonosok egyik gondja: a Horgászfalu „A" szektorában ugyanis az utóbbi időben rend­szeresek voltak az áramkima­radások. A DÉDÁSZ komlói ki- rendeltsége azt ígérte, kivizs­gálják, helyrehozzák a hibát. Az áramszüneteket az okozta, hogy a lombosodó nyárfák 'rá­nőttek a vezetékekre. A lomb- talanítást a DÉDÁSZ szakem­berei végezték el, azóta nem érkezett panaszbejelentés. Ezzel kapcsolatban el kell monda­nunk, hogy nem egyedi eset­ről van szó. A viilamosenergia- törvény meghatározza, hogy a vezetékek közelében milyen tá­volságra lehet ültetni, sajnos ezt a fontos rendelkezést ke­vés helyen tartják be(l). A DÉ­DÁSZ ezért nagyszabású ak­cióba kezdett: szakemberei vé­gigjárják a vezetékhálózatot, s azokat a fákat (legyenek akár gyümölcsfák), azonnal kivágják, amelyek életveszélyes szom­szédságban nőnek a vezetékek­kel. A kisebb veszélyt jelentő fák tulajdonosait felszólítják a kivágásra, s ha ez nem törté­nik meg, a DÉDÁSZ szakem­berei kénytelenek maguk el­végezni a munkát. A pécsi Nagyvárad utca la­kói panaszolták, hogy a gáz­vezetéképítés után az újra asz­faltozott úttest magasabb lett, s emiatt az udvarokba folyik az esővíz. A városi tanács épí­tési osztályán újabb ígéretet kaptunk: a szakemberek már nem a hiba felelősét keresik elsősorban, hanem egy héten belül döntenek arról, hogyan oldják meg az utcában a víz­elvezetést. A Kanyar utca két témában is szóba került az elmúlt hó­napban. Kezdjük a vízellátás­sal : az utca lakói többször kér­ték, vezessék be ide is az ivó­vizet. Erre most azért is adó­dott újabb lehetőség, mert a Pécsi »Vízmű a környéken, a Bittner Alajos utcában újítja fel a vezetéket, esetleg meg­oldhatnák egy új építését. A Vízmű július közepén azt ígér­te, ha a Pécs városi Tanács tud adni pénzt, körülbelül másfél millió forintot, akkor nincs aka­dálya a munkának. A városi tanács építési osztályának mun­katársai és a választókörzet ta­nácstagja a hét elején lakó­gyűlést tartott, amelyen el­mondták, hogy a tanácsnak nincs pénze a beruházásra, ha a lakók esetleg saját munká­val, illetve anyagi hozzájárulás­sal (telkenként húszezer forin­tot jelentene) maguk js részt- vennének a munkában, meg­oldhatnák az ivóvízvezeték meg­építését. A tanácsi dolgozók azt is vállalták, hogy társadal­mi munkában készítik el a szük­séges terveket. Megfordult te­hát a kocka, most a városi tanács várja a lakók döntését, ígéretét. Gond van a Kanyar utcában a házszámozássókkal is. mert ugyanazt a számot több ház is viseli. Szintén a városi ta­nács építési osztályán kaptuk az információt: rövid időn belül lü| intézkednek: gondosan fel­mérik az esetleg beépítésre al­kalmas telkeket is, s ezután készítik el az új számozást. G. M. HÉTVÉGE 3. Harc az alapanyagokért Próbatétel előtt Baranya megye legnagyobb és legré­gibb szövetkezeti műanyag­feldolgozó üzeme, a Sásdi Áfészhez tartozó Baranyaje- nőn. A másfél évtizedes gyár­tási tapasztalattal rendelke­ző kollektíva vagy bizonyít, vagy tartósan gazdasági mélypontra kerül az alap­anyag-ellátási gondok követ­keztében. Keresztes József üzemve­zető pillanatnyilag nem lát kivezető utat. Keserűen fo­galmaz. Szerinte ádáz, már- már tisztességtelen verseny, inkább harc kezdődött az alapanyagokért, elsősorban a polietilénért a sorbanálló fel­dolgozó üzemek között, hogy beszerezzék a megfelelő mennyiséget. A Tiszai Vegyi Kombináton kívül máshon­Nehéz helyzetben a baranyajenői műanyagüzem non nem teremthető elő ez az anyagféleség, amely tar­tós hiánycikk év eleje óta, a hatvan asszonyt foglalkoztató áfészes üzem csak feszült­ségek közepette tudja bizto­sítani a folyamatos terme­lést, néha a kényszerszabad­ság gondolata is felvetődik. Mondhatnánk könnyen, hogy maradjanak otthon a helybeli és bejáró nők, de számukra most már a legbiz­tosabb, a legjövedelmezőbb megélhetési forrást jelenti a munkahelyük. Az üzem nép­szerűsége töretlen. Termékei hagyományosak, de minde­nütt elkelnek, mert olcsón, gyorsan állítják elő, például a csomagoló- és reklámtasa­kokat, zsákokat, mezőgazda- sági fóliát, poháralátétet, tolltartót, szemüvegtokot. A baranyajenői közösséget a szorult helyzet, nem kény­szerítheti megadásra. Azt tervezik, hogy döntően a PVC-feldolgozásra rendez­kednek be, és az évi nyere­séget a jelenlegi kétmillióról hárommillió forintra növelik 1985-re. Cs. J. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom