Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-06 / 214. szám
1982. augusztus 6., péntek Dunántúlt ncrolö 3 A téma régi, de időszerű Történettudomány és a társadalom Kilátás 3 várra ás a Vérmezőre A téma nem új, az elmúlt évtizedben többször is foglalkoztak vele tudományos fórumokon. Aktualitása azonban nem csökkent. Ezt bizonyította a Történelem és Közgondolkodás címen a közelmúltban Egerben megrendezett tudományos tanácskozás szinte minden előadása, és nyílt, helyenként szenvedélyes, termékeny vitája is. Ez nem csupán a tanácskozás sok müfajúságával magyarázható, hanem azokból a fogalmi, értelmezési, helyzetmeg- itélési és egyéb különbségekből, amelyek a történészek között, az egyes társadalomtudományi ágazatok és az úgynevezett közvetítő mechanizmusok (iskola, művészetek, tömegkommunikáció) képviselői között részben objektív indítékokból fennállnak, s amelyek a munka módszereinek, eszközeinek, a velük szemben támasztott lényegében azonos, de a gyakorlatban mégis különböző műfaji és funkcionális követelményekből erednek. A szaktudomány nem alkalmazkodhat az aktuális napi politikai igényekhez, csupán segítheti azokat, a milliók szemléletét formáló tömegkommunikáció különböző fórumainak pedig sokkal közvetlenebbek a politikai funkciói. így például a közvéleményformálásban, benne a tömegek történelmi szemléletének alakításában. Történelem és tudatformálás A történelemszemlélet formálósóra hivatott valamennyi fórum feladatait megvizsgálva nem azt kell mérlegelnünk, hogy korunk emberének műveltségében milyen helyet foglal el a „történelmi elem", hogy miképpen kell értelmezni a történelmi műveltséget mai világunkban — ez is jelentős kérdés —, hanem bonckés alá kell venni azt is: hogyan fogadják be a történelmi műveltséget, mennyire vált a történelem szocialista tudatformáló erővé hazánkban. Ez azonban rendkívül bonyolult; egzakt módon nehezen mérhető. Ahhoz, hogy megközelítőleg reális képet alkothassunk a „közvélemény" történelmi tudatszintjéről, az első és legfontosabb vizsgálandó tényező: a történettudományi kutatómunka helyzete, tudományos megalapozottsága és hitele. Ezt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt két évtized minden tekintetben termékeny időszak volt. Ezen a téren nem a megjelent művek száma a mérvadó, noha nem lebecsülendő. A lényeg azonban az egész tudományág szemléleti, módszertani fejlődése. A széles körű hazai és nemzetközi forrásbázisra épülő, a történeti fejlődést a maga összetettségében láttató tudományos művek gyarapodása, amely - szerénytelenség nélkül — nemzetközi elismerést vívott ki a magyar történettudománynak. Ez természetesen folyamat, amelynek nem értünk a végére, s figyelembe véve az új, megválaszolásra váró kérdések, valamint a tudományok fejlődésének törvényszerűségeit, nem is érhetünk alvégére. Ez állandó küzdelem. Ezt a küzdelmet a dog- matizmus béklyóitól, a marxizmus—leninizmus érvényesülését gyengítő nézetektől vitákban megszabadult tudományág vívja a történelmi múlt minél hitelesebb, megalapozottabb ábrázolásáért. II fejlődés kiindulópontja Jóllehet sok még az úgynevezett fehér folt, azonban ma már megfelelő tudományos bázisa van tehát a marxista történetszemlélet formálásának. Az egri tudományos tanácskozásról Fel kell tenni a kérdést: mi volt a kiindulópontja ennek a fejlődésnek? Első és legfontosabb feltétele az a politikai és ideológiai konszolidáció, amely felszabadította az alkotó szellemi energiákat a korábbi megkötöttségektől. Ez igényt és egyben követelményt támasztott és támaszt a tudományág művelőivel szemben. A kutatómunka legfőbb követelménye az ideológiai és a valóságfeltáró funkció dialektikus egységének érvényesítése lett. Az egyetemesség érvényesítése mellett, és azon belül követelmény lett annak a földrajzi, történelmi környezet szerepének és hatásának számbavétele, amely népünk évezredes történetének alakulását mindenkor nagymértékben befolyásolta. Ennek az évezrednek, s még inkább a hozzánk legközelebb álló évszázadnak számos sorskérdését kellett újraértékelni, tudományos alapra helyezni. Az okok ismertek. A histori- zálás, majd a tudatosan nacionalista, soviniszta szellemű történetírással szemben álló marxista történészek csak igen kis mértékben tudták ellensúlyozni ezeknek a hatását a tömegek történelemszemléleté- ben. Sőt, maga is a felszabadulást követő évek osztályharcának követelményeiből kiindulva, s annak alárendelve kezdte meg azoknak a történelmi eseményeknek, személyeknek az „átértékelését", amelyek, illetve akik népünk történetének sorskérdéseihez, jobbára pozitív hagyományaihoz kötődtek. A Dózsa vezette parasztlázadás, 1848-49, és annak kiemelkedő vezetői, az 1918—19-es forradalmi periódus, az illegális kommunisták küzdelme, a felszabadulás voltak azok a ..kulcstémák", amelyeket meg kellett szabadítani a korábbi torzításoktól. Ezt az egyoldalú, javarészt politikai célzatú történetírást a munkáshatalom győzelme után erőteljesen determinálta a dogma- tizmus, majd a revizionizmus, a különböző előjelű, azonban a hamis tudatot konzerváló, vagy újratermelő történelem- szemlélete. Mindezt felerősítette az úgynevezett közvetítő mechanizmusok (oktatás, művészetek, tömegkommunikáció) „hatékony" munkája. Hatás a közgondolkodásban Közismert, hogy Magyarországon évszázadok óta a történelem hagyományosan fontos eleme volt a közgondolkodásnak. Az ideológiai-politikai munkának érthetően elsőrendű érdeke volt, hogy a múlt mindenfajta torzításával szemben, népünk reális képet kapjon saját múltjáról, annak legfontosabb eseményeiről, történelmét meghatározó hazai és nemzetközi tényekről, folyamatokról, összefüggésekről. Nem „sorban rendezett" történeti példák kiemelésével, nem aktuális párhuzamokkal, hanem a marxista-leninista társadalomvizsgálat szellemében és módszereivel kellett és lehetett ennek, az igénynek megfelelni. A tudomány olyan művelésével, amely a fejlődés ellentmondásain, az osztályerők küzdelmében megvalósuló történelmi folyamatok, a szükségszerűségek és a véletlenek közegében érvényesülő törvényszerűségek feltárásával érzékelteti a mához vezető történelmi múltat, s a múltnak a mában is ható pozitív és negatív elemeit. Ez a fejlődés nem volt egyenesvonalú. Azt sem mondhatjuk, hogy a múlt módszertani, szemléleti problémáin már minden tekintetben úrrá lettünk. Tetten érhetők még egyoldalúságok, főleg történelmi közelmúltunk értékelésében, az utóbbi mintegy két évtized azonban megteremtette azt a szerény tudományos alapot, amelyre az erre illetékes fórumok a helyes történelmi szemlélet formálásáért végzett munkájukat építhetik. Vass Henrik a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető elnöke Bemutatjuk Pálfy Tibort Funkciója: KISZ Baranya megyei Biznttság gazdasági dolgozói titkára Egy hír a Dunántúli Naplóból: „A KISZ Baranya megyei Bizottsága július 1-i ülésén Pálfy Tibort, a Mechanikai Laboratórium gyártmányfejlesztő üzemmérnökét a KISZ Baranya megyei Bizottsága tagjává, valamint a KISZ Baranya megyei Bizottsága gazdasági dolgozói titkárává választotta. " /* Eddig három titkárral működtek a megyei KISZ-bizottságok; ezt a háromfős vezetőséget most mindegyik megyei bizottságnál négy főre kell bővíteni. Ez szorosan összefügg a gazdasági megújhodásra való törekvéssel; erre utal az újonnan megválasztott munkatárs, Pálfy Tibor feladatkörének megnevezése: gazdasági dolgozói titkár. Először arra kérern^ mondja el, milyen út vezetett idáig. — Pécsett, a Zipernovszky szakközépiskolában érettségiztem, s utána, 1973-tól a Mechanikai Laboratóriumban dolgoztam mechanikus műszerészként. 1976-ban a technológiai fejlesztési csoporthoz kerültem, közben levelező tagozaton elvégeztem a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát és villamos üzemmérnökként dolgoztam tovább. Ekkoriban kezdtem aktívabban részt venni az ifjúsági mozgalomban: először alapszervezeti vezetőségi tag, majd vállalati KISZ-bizottsági tag lettem. Termelésfelelős is voltam, s az ekkor megújuló FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) tagja, majd a vállalati FMKT vezetője lettem. Részt vettem — és nemcsak akkor, még most is —, a városi KISZ-bizottság mellett működő FMKT munkájában. — Hogyan látja az FMKT tevékenységét? — Nagyon jó fórumnak tartom, olyannak, aminek gyakorlati haszna is lehet, és. sok esetben van is. Más-más cégektől sok fiatal összejön egy-egy ilyen alkalommal és olyan problémák fogalmazódnak meg, amelyek népgazdasági szintre is kiterjeszthetők. Nagyon fontos, hogy ne csupán megfogalmazzuk ezeket a kérdéseket, hanem javaslatokat is dolgozzunk ki megoldásukra. Mindez azért jelentős — és szorosan összefügg a gazdasági élettel és új feladatommal —, mert a fiatal műszakiak, a friss diplomások és szakmunkások sajnos még ma sincsenek igazán - kihasználva. Nagyon jónak tartom az ötletnapokat, az innovációt, az ötlet című újság létrejöttét. Ezek a mostani kezdeményezések a KISZ programjában fontos szerepet kapnak, figyelembe veszik a fiatalok törekvéseit, s ez nagy gazdasági hajtóerő lehet. — Új funkciójában mit tart 16 feladatának? — Kilencéves vállalati gyakorlat áll mögöttem,, fizikai' munkásból lettem üzemmérnök. Jelenlegi feladatom, hogy megismerjem a megye gazdasági keresztmetszetét, a fiatalok lakáshelyzetét, az innovációval kapcsolatos véleményeiket. Meg kel| ismernem a vállalatok gazdasági eredményeit és problémáit. További elképzeléseimet röviden így fogalmazhatnám meg: még nagyobb figyelemmel kell kísérnünk a fiatal szakemberek munkáját, véleményét, mert tudásuknak kiaknázása, megbecsülése a gazdasági élet fellendítője lehet. D. Cs. Buda Penta Hotel Már úgyszólván nehéz nyomon követni a budapesti szállodanyitásokat! Július 26-án adták át a Hungar Hotels 44. szállodáját, a Hotel Stadiont, s néhány nap múlva újabb budapesti szálloda tárta ki kapuit: a Buda Penta Hotel. Finta József állami és Ybl- díjas építész, valamint Király László Munkácsy-díjas belső- építész tervei rekordidő alatt- 28 hónapon belül — megvalósultak a Déli-pályaudvar szom. szédságában, a vár tövében. Az osztrák közreműködéssel - a 300 millió dolláros osztrák hitelkonstrukció keretében — épült szállóban egyszerre 399 kétágyas szobában vethetnek ágyat a vendégeknek. Sokan aggodalommal figyelték a Penta építkezését, vajon a pályaudvar közelsége nem zavarja-e az éjszakai nyugalmat? Nos, a kitűnően szigetelt ablakok tökéletes csöndet teremtenek a vendégek számára, a tervezők pedig gondoskodtak arról, hogy a legigényesebb turistáknak is kényelmet nyújtsanak. A szobák egy része a Vérmezőre és a várra, a többi a Déli-pályaudvarra néz. Minden szobában színes televízió, aki pedig nem ért nyelvünkön, az egyetlen gombnyomással veheti a házi stúdióból sugárzott idegennyelvű televíziós adást. A Budavár étteremben reggeltől éjfélig a magyar és a nemzetközi konyha különlegességei várják a vendégeket. A coffee-shopban olcsóbb — és gyors — étkezésre nyílik lehetőség. A hotel Capri sörözőjében a többi között olasz inyencfala- tok és pizzák között válogathatunk. Jó időben bizonyára sokan helyet foglalnak majd a Krisztina eszpresszó várra néző teraszán. Este 10-kor nyit a Horoszkóp bár, ahol egyszerre 140 vendég szórakozhat, táncolhat. Gondoltak arra is a négy- csillagos hotel tervezői, hogy uszoda, szauna és szolárium álljon a vendégek rendelkezésére. Akik pedig városnéző sétára készülnek, azoknak szakképzett idegenvezetők állnak a rendelkezésükre. Nem okozhat -gondot a vásárlás sem: Luxus butik, OFOTÉRT-üzlet és hazai, valamint külföldi piperecikkeket, játékokat árusító kereskedés várja a vendégeket. Természetesen nem hiányzik a szolgáltatósok közül a pénzváltás, á gépkocsi-kölcsönzés sem; az első emeleten pedig a MALÉV, az IBUSZ és a Pannónia Vállalat nyitott kirendeltséget. Mint nevében is jelzi, a hotel a Penta szállodalánc tagja. Az 1970-ben alakult, londoni székhelyű társaság ma három nagy légiközlekedési vállalat: a Lufthansa, a Swissair és a British Airways irányításával. A budapesti a 16. tagszálló, két további most épül Egyiptomban. Párizs, Düsseldorf, Genf és Lisszabon, New York és Tel Aviv -, hogy csak néhányat említsünk a Penták közül - után a legifjabb, vagyis a budapesti Penta is bekapcsolódik a komputeres szobafoglalási rendszerbe, és a hét értékesítési iroda tevékenységébe. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a szállodába a világ sok nagyvárosából irányítanak vendégeket. Mint Farkas Balázs, a hotel igazgatója elmondta, az idén 60 százalékos kihasználtságot terveztek, de 1986-ban már szeretnék elérni — évi átlagban a 75 százalékos telítettséget. Ausztrián és az NSZK-n kívül már Japánból és az Egyesült Államokból is érdeklődés mutatkozik a Buda Penta Hotel iránt. gy. d. A Krisztina eszpresszó
