Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-04 / 212. szám

1982. augusztus 4., szerda Dunántúli napló 3 Megtartani és eltartani Jk fi A szabadszentkirályi orvosi rendelő Szabadszentkirály Az emberi jogok nyomában (4.) Az életbiztonság elsőbbsége — Milyen manapság Szabad- szentkirályon élni? — Hót, jó - válaszol a taka­ros ház előtti kerítés tövében gőzt kapáló Horváth Istvánná. — Tudja, panaszkodásra külö­nösképpen nincs okunk, de egy ABC-re nagy szükségünk len­ne. Akkor talán egy héten nem­csak egyszer tudnánk húst, fel­vágottféléket venni. — Nem gondoltak arra, hogy beköltöznek Pécsre? — Á, szóba sem került. A gyerekek közül is az egyik itt találta meg a párját, velünk lóknak. A fiam Pécsre ment al­bérletbe, ő azt mondja, a vá­rost jobban szereti ... Mi jól érezzük itt magunkat! Szabadszentkirály. Pécstől alig félórányira gépkocsival. Székhelyközség, lakóinak száma 820 fő. Társközségei Gerde. Ve- lény és Pécsbagota. A munka­képes lakosság 45 százaléka a mezőgazdaságban keresi meg kenyerét, a többség a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet itteni üzemé­ben, valamint pécsi vállalatok­nál dolgozik. Szabadszentkirály nem a turisták paradicsoma: természeti szépségéért, látniva­lóiért hiába is keresnék fel. Szabadszentkirály egy azon ba­ranyai községek közül, melyek létezésükért küzdenek. Kint tombol a hőség, a ta­nácselnök elfüggönyözött, ta­gos irodájában jól esik a hű­vös. Prittmann László öt évvel ezelőtt került a tanács élére, igazán fiatalon, akkor 24 éves volt. — Ha egy falu megtartó ké­pességéről beszélünk, akkor a legelső, hogy nagyító alá ve­gyük az alapellátás színvonalát, s az elhelyezkedési lehetősége­ket. Szabadszentkirályon az alapellátás megfelelőnek mondható. Van orvosunk és ál­latorvosunk, iskolánk, óvodánk. Iclán ennek is köszönhető, hogy a korábbi elvándorlást srkerült visszafogni, s most már évek óta nem változik a község lélekszámú. Mi arról beszélünk, hogy tartsuk falun az embere­ket, ugyanakkor aki falun akar házat építeni, hátrányos hely­zetben van a városiakkal szem­ben, mert például kevesebb kölcsönt vehet fel, s az eltartot­tak utáni szociálpolitikai ked­vezményt sem kapja meg. A tanács 1978-bcn indított egy családi ház építési programot, 36 házhelyet jelöltünk ki, egy 300 négyszögöles telekért 18 000 forintot kellett fizetni. Orom számunkra, hogy az em­lített hátrányok ellenére hat ház mór elkészült, húsz pedig most épül. Jó, hogy ilyen sokan itt képzelik el hosszú távon boldo­gulásukat. — Milyen gondokkal küszkö­dik a lalu vezetése, melyek megoldása jogos kívánalma a szabad szentkirály iáknak, illetve a társközségekben élőknek? — A társközségekben a leg­súlyosabb problémánk, hogy emberi fogyasztásra tulajdon­képpen alkalmatlan a víz. Mind a négy község gondja a távol­sági autóbusz-közlekedés. Reg­gel még nincs baj a járatokkal, de 17 órától, sem Pécsről, sem Pécsre nem megy Volán busz, akinek nincs autója, motorja,, megszűnik a kapcsolata a vá­rossal. Pedig itt élő gyerekek is tanulnak Pécsett, akik minden­nap haza járnak ... A kereske­delmi ellátás sem olyan, mint amilyent elvárhatnánk. A Szent- lőrinci Áfész-szel sikerült meg- álapodnunk, hogy a vegyesbol­tot átalakítják, s egy korszerű kis ABC-t hoznak létre. Ez azért is fontos, mert megvalósulhat ez állandó húsértékesités. Saj­nos jelenleg nem tudjuk a pe­dagógusokat letelepíteni, mert olyan állapotban van a szolgá­lati lakás. Pedig nagyon fon­tos, hogy a pedagógusok be­kapcsolódjanak a falu életé­be, de ha Pécsett laknak, erre nincs sok lehetőségük. Jövőre azonban részben ez a gondunk is megoldódik. Terveink között szerepel, hogy fogorvosi ellá­tást is biztosítsunk. A tanácselnöki iroda falán jó néhány oklevél, közöttük a legújabb, amely tanúsítja, hogy a község elnyerte a Hazafias Népfront nemzeti zászlaját. — Kevés a pénz, éves szinten 350 000 forint a fejlesztési ala­punk, igy a társadalmi össze­fogásnak nagy a jelentősége. A zászlót a tavaly átadott hat­tantermes iskoláért kaptuk, melynek építéséhez az egész község apraja, nagyja hozzá­járult. Járdát is csak úgy tu­dunk építeni, hogy biztosítjuk a betonkeverő gépet, az anyagot és mindenki a saját portája előtt megcsinálja. — A termelőszövetkezet meg­határozója a lalu életének. Mi­lyen a tanács és a gazdaság kapcsolata? — Nagyon jó. A termelőszö­vetkezet felismerte, hogy létkér­désük, hogy itt maradjanak az emberek, segítenek ahogy csak tudnak. Az említett házhelyek 80 százalékát ingyen adták át nekünk, a tsz építőbrigádja clakitotta ki az orvosi rende­lőt, hozta létre az iskolát, ez utóbbihoz a gazdaság még egymillió forinttal is hozzájá­rult. Kár tagadnom, hogy ide- kerülésem előtt a tsz-ben dol­goztam, mint vízvezetek-szerelő, így a személyes kapcsolatunk is kitűnő. Jó a gazdaság, segítő­készek a vezetői, s ez meglát­szik a községen is.-. Valóban. A csinosodó öreg házak, s az új paloták jelzik, hogy a szorgos emberek gaz­dagodnak, gyarapodnak. Az új iskola is nagyon szép, most a környezetét kellene rendezni. A tanácsháza külső tatarozása jelenleg folyik, a szomszédos kultúrház azonban nem méltó e névre, s a könyvtár sem tud­ja betölteni igazi feladatát. Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött Szabadszentkirály, de még min­dig akad tennivaló bőven. S ehhez a község egyik megha­tározója. a tsz a továbbiakban is nagyban hozzájárulhat. — Nekünk nagyon fontos, hogy ne költözzenek el innen az emberek. A tíz évvel ezelőtti szanálás utón idekerült tsz- vezetés alapvető feladatának tekintette, hogy jó munkakörül­ményeket. megfelelő jövedel­met biztosítson a tagoknak — mondja Király Károly, a Béke Termelőszövetkezet főkönyvelő­je. — Tavaly 14,7 millió forint volt a nyereségünk, az egy főre vetített éves átlagjövedelem megközelíti az 50 000 forintot. Sajnos ennek ellenére vannak munkaerő-gondjaink. — Mivel igyekeznek ezen enyhíteni? — Azon túl, hogy minden erőnkkel segítjük a községet, saját dolgozóinknak 50 000 fo­rint vissza nem térítendő támo­gatást és 50 százalék fuvarked­vezményt adunk. Tervezzük, hogy a fizikai állományban le­vőknek felépítünk lakásokat, s nekik csak a szakipari munká­kat kell elvégezniük — válaszol Vadál Béla, a gazdaság elnö­ke. Szabadszentkirály a tatárjá­rás előtt már település volt, s minden reménye megvan arra, hogy még évszázadokig az le­gyen. Ebben a községben pénz­szűkében is megtalálják azokat a lehetőségeket, melyek előse­gítik az itt élők boldogulását. Roszprim Nándor Az európai szocialista orszá­gokban az ötvenes évek vége óta nem, illetve alig volt poli­tikai bűncselekményért halálos ítélet, noha elvileg létezik a lehetősége. A lakosság na­gyobb része ugyanakkor he­lyesli, sőt követeli, hogy egyes különösen kegyetlen, vagy visz- szaeső gyilkosoknak ne adja­nak módot arra, hogy akár büntetésüket letöltve, akár szö­kés után az emberek életét mégegyszer veszélyeztethessék, ezért veiül szemben — az el­rettentés céljából is — az állam mutasson elszántságot. A szo­cialista országokban a közbiz­tonság, az életbiztonság elis­merten — a statisztikák abszo­lút számát és növekedé’si szá­mait is tekintve — jobb, mint Nyugat-Európában vagy Ame­rikában, s ebben a halálbün­tetés korlátozott fenntartásá­nak, elrettentő és kiiktató sze­repének része van. Az élet- és a közbiztonság végül is olyan adalék, amely ma nem a Nyu­gat javára billenti a mérleg nyelvét. Másfelől logikusan tet­te az ENSZ emberi jogok albi­zottsága, hogy az országokat a halálbüntetés eltörlésére szólí- lította fel a politikai bűncse­lekmények (vagy gazdasági és más cselekmények) tekintetér ben. Ilyen természetű kompro­misszumos megállapodás —úgy véli — biztosítékot adhatna azon aggodalom ellen, hogy a ha­lálbüntetés korlátozott, gyilko­sokkal' szembeni fenntartásával az állami szervek politikai le­számolás céljából visszaélhet­nek. Nem jelenti az emberi jogok legjobb szolgálatát egyes lob­byk látszólag liberális állás­pontja. Ezt példázzák a halál- büntetés teljes eltörlésének, va­lamint a szabad fegyvervásár­lás híveinek nézetei. De felvet­hető: nem okoznak-e több kárt, mint hasznot egyes kivándorlá­si lobbyk is, az emberi jogok értelmezésének félresiklatásá- val. Az utazáshoz és kivándor­láshoz való jogok valóban fon­tosak, és különös jelentőségre is tehetnek szert cikkor, amikor valahol átmenetileg drámai a helyzet, vagy pedig tartósan és különösen tűrhetetlen állapot alakul ki. Általában és az em­beri jogok valóságos logikájá­ban azonban előbb állnak a meglevő otthonhoz és hazához fűződő jogok, a jogok egyenlő élvezete ott, ahol már élünk. A kivándorlási lobbyk viszont tömegesen és állandóan báto­rítják az országok elhagyását. Hivatkoznak az emberi jogok­ra, de valójában különböző partikuláris érdekeket képvisel­nek. Az amerikai szenátus pél­dául az emberi jogok mércéjé­nek sokszor kizárólag azt tart­ja, hogyan engedélyezik a ki­vándorlást — azon belül is egy- egy réteg kivándorlását — a másik államban. Ennek a né­zetnek az emberi jogok nem­zetközi felfogására gyakorolt Az év első felében 2357 új hazai terméket vizsgált meg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, 21 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idősza­kában. A KERMI e termékek 77 százalékát — minőségi szem­pontból — forgalomba hozatal­ra alkalmasnak találta. Az új gyártmányok legtöbb­je —1 csaknem 80 százaléka — olyan élelmiszer, amely előnyö­sen bővítette a választékot. E termékek közül a KERMI kiemel­kedően jónak minősítette pél­dául a különleges ízesítésű csá­szárszalonnát a hőkezelés nél­kül készült gyors érlelésű nyers­kolbász féléket, a kenhető tea­kolbászt, valamint a különféle ízesítésű tubusos tepertő kré­meket. A vizsgált élelmiszerek közül 23-ról megállapították, hogy — főként csökkent élvezeti értékük miatt — nem hozhatók forga­lomba. káros hatása nemcsak abban áll, hogy felborul egy logikai sorrend, hiszen a szabad ki­vándorlás révén megváltozhat­nak egész országok néprajzii, hivatásbeli vagy vallási térké­pei, méghozzá a kultúrák tör­ténelmi fejlődése, az asszimilá­ciós gazdagodás szempontjá­ból mindenképpen hátrányo­san. Emellett fennáll az a ve­szély is, hogy általában véve a kisebbségekkel szemben a könnyebb „megoldás" vonalá­ra terelődnek az államok; az­az bizonyos hazai konfliktusok megoldása érdekében egész embercsoportoktól igyekeznek megszabadulni. A kivándorlási lobbyk tehát egyes jogok és konfliktusok behatóbb hazai megoldását akadályozzák. A felsorolt prioritások, sor­rendek, arányok természetesen nem arra utalnak, mintha az egyes politikai jogok nem len­nének nagy fontosságúak. El­lenkezőleg: az ember a fejlő­dés magasabb szintjére akkor tud lépni, ha nemcsak él és eszik, hanem közéleti vélemé­nye, részvétele is van. De a jogok megvalósítása a nagyon különböző országokból álló vi­lágban fokozatosságot kíván, bizonyos arányok és lehetősé­gek figyelembevételét, szilárd alapot jelentő „infrastruktúra" megalkotását. Ezért elsődleges az élethez való jog, a közbiz­tonsághoz és életbiztonsághoz fűződő jog. Ezért előbbrevaló az egyenjogúság, továbbá az otthonhoz és a tartózkodósí hely megválasztásához való jog mindenekelőtt a saját hazánk­ban, s ezért következnek csak ezután az utazáshoz és kiván­dorláshoz való jogok. (Ez utób­biak közül is előbbrevalónak tűnik az utazáshoz való jog, mert kevesebb az elvándorlás iránti vógv is akkor, ha mód van világlátásra, utazásra, át­meneti tartózkodásokra.) A megfelelő személyi polgár­jogok a politikai jogok fejlesz­téséhez is „infrastruktúrát" nyújthatnak, mint ahogy az egyezségokmány szerint a po­litikai jogokon belül is vannak már bizonyos kialakult, komp­romisszumos elsőbbségek. A saját meggyőződés fenntartásá­hoz való megkülönböztetés­mentes jog — hiszen ezt nem lehet korlátozni — például ok­kal erősebb az okmányban, mint a vélemény nyilvános hir­detéséhez való jog. Az infor­mációk kereséséhez, megisme­réséhez és továbbadásához va­ló jog is ilyen kompromisszu­mos prioritást élvez, szemben a sajtószabadság jogával általá­ban. Bizonyos jogok közösen elfogadható megfogalmazása ma még nagyon nehéz, de egyáltalában nem kizárt, s ko­rántsem akadálya, inkább se­gítője lehet, hogy a többiben is megegyezés szülessék. Kulcsár Péter A megvizsgált 295 újfajta ru­házati termék csaknem 90 szá­zalékát a szövetek és lábbelik tették ki. A textilipar új gyárt­mányai közül a korábbinál jó­val több készül hagyományé: alapanyagokból, különösen pa­mutból. A textilgyártmányok 81 százaléka kielégítette a minő­ségi követelményeket. A vizsgált cipőipari termékek 70 százaléka megfelelt az elő­írásoknak, 29 termék alkalmat­lan volt a forgalomba hozatal­ra. A gyermekcipőknél — ezekből vizsgálták a legtöbbet — az anyagok gyenge minőségét és a durva belső eldolgozást kifo­gásolták több esetben. A félév folyamán megvizsgált 1402 új iparcikk közül a forgal­mazást a KERMI 1026 terméknél engedélyezte, illetve további 169 cikknél a megállapított hi­bák kijavításához kötötte azt. A szabadszentkirályi általános iskola (Vége) A KERMI vizsgálatának tapasztalatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom