Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-29 / 236. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 236. szám 1982. augusztus 29., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Drávái hajózás (3. oldal) ♦ Szombati kenyérkörkép. (4. oldal) ♦ Kalózok vagy halászok? (5. oldal) Megkezdődött... PMSC—Ú. Dózsa 2-2 (8. oldal) Uj tanév kezdődik Általános és középiskoláinkban az idén néhány nappal előbb szólal meg az új iskolaév kezdetét jelző csengő, mint tavaly vagy a korábbi esztendőkben. A több évtizedes múltra visszatekintő szeptember eleji tanévkezdést a Művelődési Minisztérium előbbre hozta az ötnapos tanítási rendre való áttérés miatt; most már augusztus harmincadikán benépesednek az iskolák, és mindjárt az első napon megkezdődik a komoly munka, a tanítás. Feszített munkatempóval jár együtt az új szervezési rendre való átállás az oktatási-nevelési intézményekben ugyanúgy, mint a termelőüzemekben: a szorgalmi idő minden percét jól kell kihasználni az iskolákban, erre ösztönöznek a megnőtt szaktárgyi és nevelési követelmények is. Mindemellett is elkerülhetetlen a tanév meghosszabbítása. A minisztérium már májusban közzétette az új tanév munkarendjét szabályozó rendeletét, mely nemcsak a tanévkezdés időpontját hozta előbbre, hanem a júniusi tanévzárót is kijebb tolta- egy munkahéttel, és csökkent az évközi tanítási szünetek időtartama, továbbá a tanítás nélküli munkanapok száma is. Az új tanév munkarendjével összefüggő változások közismertek a pedagógusok körében. Kétségtelen, hogy az ötnapos tanítási hét általános bevezetése számít legnagyobb újdonságnak az iskolák életében. Olyan változás ez, amely örömöt és gondot egyaránt jelent a pedagógusoknak. Melyik tanár ne venné jó néven a megnövekedett szabad időt, aminek természetesen ára van? Mert nemcsak a szervezési feladatok száma lesz több szeptembertől, miközben a pedagógiai munka hatékonyságát is” javítani kell, hanem a tananyagot és a tanítási módszereket is hozzá kell igazítani az új keretekhez. A tanulók szabad szombatjainak hasznos eltöltéséhez is a pedagógus tud legtöbb segítséget nyújtani, ráadásul több tantárgyat is új tankönyvekből kell tanítani, aztán az idén őszön rajtol az orosz nyelv az általános iskola . alsó tagozatán, a negyedik osztályban, a gimnáziumokban pedig a fakultatív oktatás kiszélesítése jár együtt számos újszerű tennivalóval. Sok minden megváltozott az iskolák háza táján az utóbbi évtizedben, közoktatásunk szemmel láthatóan korszerűbbé vált ez alatt az időszak alatt, jóllehet a korszerűsítés jegyében fogant változtatások némelyike nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága is az ez év április 7-i ülésén, amikor az 1972- es oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának tapasztalatait értékelte. A Központi Bizottság bírálata így hangzik: „Az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések már csak meny- nyiségüknél fogva sem lehettek és voltak mindig kellően előkészítve, kiérlelve, átgondolva. Esetenként nem voltak kellőképpen egybehangolva sem. Néhány intézkedést pedig — indokoltan — vissza kellett vonni, illetve korrigálni kellett. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelkedését, elbizonytalanította a pedagógusokat, s bírálatot váltott ki a közvéleményben." Most a pedagógusok azt várják az új tanévtől, hogy a nagyobb léptékű változások végéhez közeledünk, és fokozatosan megszilárdul a közvélemény által is sürgetett stabilitás iskoláinkban. Nemcsak pedagógiai, hanem fontos társadalmi érdek is ez. A nevelőmunka továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele ugyanis, hogy a pedagógus megszabaduljon végre a lélekölő, felesleges terhektől, az elburjánzó iát- szattevékenységektől, mindenekelőtt az ésszerűtlen adminisztráció áradatától, a tanítással össze nem függő szervezési munkáktól. Nem árt hangsúlyozni, hogy ez utóbbiak jelentős részének nincsen köze a központi intézkedésekhez, zömmel helyi szervek indokolatlan igényeiből erednek. Az ötnapos munkarendben a korábbinál nagyobb szükség lesz a tanítási órák védelmére. A Művelődési Minisztérium ennek érdekében szorosan együttműködik az úttörőszövetséggel és a KISZ- szel. Külön fölhívták az irányító szervek figyelmét, hogy nagy gondot fordítsanak a tanórai munka zacartalansá- gának biztosítására, segítésére, ellenőrzésére. A legtöbbet persze maguk a pedagógusok, az iskolák, az azokat fenntartó tanácsok és a helyi társadalmi szervezetek tehetik. A főhatósági állásfoglalás természetesen önmagában nem csodaszer, amelytől egy csapásra minden megváltozik ezen a területen. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes így fogalmazta meg a legfontosabb tennivalókat: „Társadalmi nyomást kell gyakorolni annak elfogadtatására, hogy az oktatás-nevelés legfőbb színtere a tanóra, s minden egyéb kulturális, mozgalmi és sporttevékenység csak szabad időben folyhat." Új tanév kezdődik, új feladatokkal, melyek összefonódnak a pedagógiai tevékenység stabilitásának megszilárdításával. Megnyugtató, hogy az irányító és az iskolafenntartó szervek lehetőségeikhez képest mindent megtettek az előkészítés során a tartalmi munka előre- vitele érdekében, és hogy olyan pedagógusgárda áll tettrekészen, amely a mostaninál nehezebb körülmények között is jelesre vizsgázott fölkészültségből, szakmaszeretetből. P. Kovács Imre Ötezren vállalták a szombati munkát Leszállás előtti pillanatok Zobák-bányaüzemben Nemesi Árpád felvetek KISZ-műszak a Mecseki Szénbányáknál Dolgoztak teg- nap a Mecseki Szénbányák va- PdrJÍILW'I lamennyi űzeti jjw mében. A KISZ Mecseki Szén- 'bányák Bizottsága elsősorban a fiatalokat hívta munkára, de a KISZ-műszakra nagyon sok, már nem KISZ-tag bányász is jelentkezett. A dolgozók kettős cél miatt szálltak le a bányákba, illetve tevékenykedtek a felszínen: a fiatalok balatoni üdülési lehetőségének a bővítéséért, valamint a vállalati árbevétel emeléséért. Mintegy 5000 ember dolgozott a KISZ felhívására, s a kitermelt szénmennyiség megközelítette egy átlagos munkanap teljesítményét. Zobák-bányaüzemben reggel 5.30 órakor Juries Tamás, KISZ- alapszervezeti titkár köszöntötte a leszálláshoz készülődő bányászokat és a felszínen dolgozókat. A röpgyűlésen ott volt Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára és Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója. Arafat elhagyta Bejrutot Szombaton — az előzetes tervekkel ellentétben — csak tengeri úton folytatódott a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin szabadságharcosok elszállítása. Egy olasz hajó fedélzetén több mint 600 gerilla indult e| a Szíriái Tartuszba. Hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint szombat hajnalban a legnagyobb titoktartás mellett, szigorú biztonsági rendszabályok védelmében eltávozott a libanoni fővárosból Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke. Szeptember 4-én Pécsett tartják a XXXII. bányásznap országos központi megnyitó ünnepségét Gazdag politikai, kulturális és szórakoztató programok A jövő héten nagy eseményeknek néz elébe Baranya: közeleg a XXXII. magyar bányásznap, melynek tiszteletére a rendezők ezúttal is gazdag, egész héten át zajló politikai és kulturális programot állítottak össze Pécsett, Komlón és a megye más településein. Szeptember 4-én, szombaton délelőtt 11 órakor Pécsett, a városi sportcsarnokban 'kerül sor a XXXII. bányásznap országos központi megnyitó ünnepségére. A rendezők: az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, a Mecseki Szénbányák Vállalat, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. Az ünnepi beszédeit Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondja. Este zenés, fáklyás felvonulás, ünnepi megemlékezés, koszorúzás és tűzijáték a csertetői bányász emlékműnél. A megemlékezést Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tartja. Még ugyanezen nap délelőttjén Pécs- Vasas II.-n, a Porcsin-dűlőben társadalmi összefogással létesítendő bányász pihenőparkban jubileumi emlékmű felavatására kerü| sor. Avató beszédet (Folytatás a 4. oldalon) Új iskolát avattak Siklóson Siklós tanácsköztórsasógi mártírjának, Hajdú Imrének utcájában új iskolát avattak tegnap 500 tanuló számára. A tizenöt és fél millió forintos költséggel épült iskolát a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat építette fel. De több mint egymillió forintot jelent az a társadalmi munka, amit a szülők, a város dolgozói, a határőrök és Siklós üzemei végeztek. A tegnapi ünnepségen Szarka Árpád, a Városi Tanács elnöke avatta fel az új iskolát és adta át Mecseki József iskola- igazgatónak. A jövő évben még négy tanteremmel és egy tornateremmel kívánják bővíteni az intézetet. Képünkön: a megnyitó ünnepség. Erb János felvétele
