Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-28 / 235. szám
1982. augusztus 28., szombat Punnnttill napló 13 ■nemzetközi szabuany a mérce Versenyben a nagy teljesítményű traktorok. Hol lehet kikötőt építeni? Bejárás a Dráván Sándor Tiborné felvétele Megyei szántőverseny Sátorhelyen A házigazdák szerepeltek legjobban iliiiliiii második napja Volkov és Böhler professzor a konferencia szünetében Läufer László felvétele Beszélgetés külföldi traumatológusokkal Volkov akadémikus új készülékeket hozott Böhler professzor: „A legfontosabb a barátság” Nevezhetnénk a mohácsi já- rósbeli termelőszövetkezetek versenyének is, mert az egyházas- haraszti „Jóbarát" Termelőszövetkezet traktorosainak kivételével csupán a mohácsi járás szövetkezetei tisztelték meg a megyei versenyt részvételükkel. A baranyai szantóversenyt a KISZ megyei Bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a megyei Tsz Szövetség és a Bólyi Mezőgazdasagi Kombinát KISZ-bizottsága rendezte meg tegnap délelőtt a kombinát sátorhelyi területén. A szervezők harmincegy termelőszövetkezet nevezését fogadták el, ám a versenyen tegnap hat helyről, mindössze tizennégyen jelentek meg. s mindössze két szövetkezet jelezte, illetve indokolta meg elmaradását. Nem is véletlen, hogy ismét a mohácsi járásban rendezték meg a szántóversenyt. Maxim János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főmérnöke, egyben a tegnapi vetélkedő zsűrijének elnöke (1962-ben ő szervezte az első baranyai szantóversenyt), elmondta, hogy ebben a járásban ápolják a hagyományokat: rendszeresek az üzemi, házi, illetve a járási versenyek. Becsülete van itt a traktoros szakmának, aki helyezést ér el bizonyítja, hogy mestere a gépének, rangja van a munkahelyén. S tudja azt is, hogy a minőségi munka, a jó talajelőkészítés mázsákat hoz majd a betakarításkor. Bizonyára nem a szerencse dolga a járásbeli termelőszövetkezetek jó termésA tizenkét hazai bányavállalat legeredményesebb csapatai, amelyek részt vesznek a Mecseki Szénbányák Vállalat állal mesterszakmunkás cím elnyerésére hirdetett országos vájárvetélkedőn, tegnap kora reggel a komlói Anna-aknán lévő tanbányába szálltak le. Az előző napon megismert színhelyen mérték össze tudásukat a kemény, de igen szép, körültekintést igénylő bányászat minden szakágában. A gyakorlatot kisorsolt munkahelyen végezték. A versenyzők délután Pécs város nevezetességeivel ismerkedtek. Megtekintették a Pécsi eredménye sem. Hozzájárulhat ehhez egy megyei vetélkedő is? A szakemberek véleménye szerint: igen. A sátorhelyi határba-o jó hangulatban zajlott a verseny. A szántás széléről nem hiányzott a pecsenyés, üdítőitalos sátor sem, és a gépek zaja nem nyomta el a versenyzőket buzdító zeneszót. A négytagú zsűri munkáját tizfős ellenőrző bizottság segítette: a KGST nemzetközi szabványai alapján döntötték el, ki szántotta fel a legjobb minőségben a gépkategó- r,ónként meghatározott területet. A legjobb baranyai traktorosok tehát: az abszolút ösz- szesítésben, I. kategóriában (3 vasú ekével) Wenczler Adóm, (Bólyi Mezőgazdasági Kombinát), II. kategóriában (4—5 vasú ekével) Bachesz József (BMK), III. kategóriában (6— 7—8 vasú ekével) Tóth Lajos, (majsi „Kossuth" Tsz). Az ifjúságiak versenyében: I. kategóriában Arató István (szaj-ki „Béke” Tsz) II. kategóriában Márton Zoltán), somtoereki „Be ke Őre” Tsz), III. kategóriában Kispál Szilveszter, (BMK). A győzteseknek Maxim János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főmérnöke és dr. Horváth Csaba, a megyei KISZ- bízottság munkatársa adta át a pénzjutalmakat. A megyei versennyel egyidö- ben rendezték meg a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát házi vetélkedőjét. Győztesei: I. kategóriában Juhász János, II. kategóriában Wírth Antal és Papp János, III. kategóriában Bion Antal. Bányászati Múzeumot, a Zsol- nay Múzeumot és a tv-tornyot. Ma - szombaton — a szénbányák igazgatóságán elméleti vetélkedőn matematikai és fizikai ismereteikből Írásban, a szóbeli vizsgán pedig bányaművelési, bányagépészeti, geológiai, valamint biztonságtechnológiái tudásukkal állnak a vizsgáztatók elé. A vetélkedőn politikai-társadalmi, közéleti és alapvető vezetési ismereteikről is számot adnak. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra ebéd után kerül sor. Pénteken húsz-huszonöt perces előadásokkal folytatódott a Magyar Traumatológus Társaság 13. konferenciája a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, öt szekció között választhatnak a résztvevők: a térdízület szalagsérülései, a térdízületi törések, a kéz sérülései, a sarokcsont és ugrócsont sérülései, valamint vegyes témákban hangzanak el — rendszerint diavetítéssel kísért - előadások. A konferencia szünetében módunk nyílt kél neves külföldi vendéggel, M. V Volkov moszkvai és lóig Böhler bécsi professzorral beszélgetni. — Harminc éve foglalkozom traumatológiával — mondta Volköv akadémikus — huszonkét éve vezetem a Központi Traumatológiai Ortopédiai In. tézetet Moszkvában. Ötvenkét professzor irányításával ezerháromszáz munkatárs dolgozik a speciális laboratóriumokkal fölszerelt ötszáz ágyas intézetben. Magyarországi kapcsolataim legalábli húsz évre nyúl nak vissza. Nagyon jól emlék szem a Budapesten szerzett kedvező kézsebészeti tapasztalataimra. Önöknél ismerkedtem meg kiváló hidroterápiái módszerekkel, egyebek között a súlyfürdővel. Magyar mintára szerveztük meg odahaza a kézsebészeti klinikáinkat. — Nagyon örülök annak — folytatta Volkov professzor - hogy nemcsak tanulni tudunk külföldön, hanem mi is hozzájárulhatunk a traumatológia fejlődéséhez. A nálunk kifejlesztett berendezéseket máshol is alkalmazni tudják. Ilyen például az az ún. kompressziósdisztrakciós készülék, amelyet Oganeszján professzorral konstruáltunk, s amelyből a budapesti intézet után a pécsieknek is adunk hármat. A készülék lehetővé tesz hogy gipszkötés nélkül gyógyítsunk törött végtagokat. Az elmozdult csontvégeket a szerkezet széthúzza, egymáshoz illeszti, majd összenyomja, gyakorlatilag milliméter pontossággal. Kezelése néhány hét alatt elsajátítható. Nagyon örülnék, ha Forgon professzor kiküldené néhány fiatol munkatársát az intézetünkbe, hogy a készülék hasz. nalatát megtanulják. Jorg Böhler professzor otthonról hozta a sebészet szere- íetét: édesapja, Lorenz Böhler, a traumatológia atyjának tekinthető a német nyelvterületen.- Bécsben tanultam, majd Franciaországban és az Egyesült Államokban jártam tanulmányúton — kezdte bemutatkozását Böhler professzor. - Eredetileg idegsebész akartam lenni, de a háború után nehéz volt az elhelyezkedés, ezért édesapám intézetében kezdtem el dolgozni. 1951-től húsz éven át a linzi baleseti kórház vezetője voltam, ezután kerültem Bécsbe, az édesapámról elnevezett intézetbe. Kutatási területem a gerincoszlop baleseti sebészete, erről tartottam Pécsett előadást, s igyekeztem' teljesen új dolgokat bemutat- ri. Böhler professzor intézetében gyakori vendégek a magyar sebészek. Miniszteri engedéllyel néha hónapokig az ö keze alatt dolgoznak. H. J. Hajózási lehetőségek a Dráván Egész napos Dráva-bejárást tartott augusztus 27-én a Déldunántúli VÍZIG a Dráva menti gazdaságok képviselőinek azzal a céllal, hogy az olcsó és egyre biztonságosabb vízi szállítás lehetősegeit népszerűsítse. A Barcs és Drávaszabolcs közötti 80 kilométeres szakaszt mutatták be többek között a Baranya és Somogy megyei párt- és állami szervek munkatársainak, a Szentlőrinci A. G., a Dél-somogyi A. G„ a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat, a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakembereinek. A folyónak ezen a szakaszán a magyar—jugoszláv Dráva-rekonstrukció oly jól halad, szép eredményeket mutat fel, hogy bármikor megindulhatna o' teherszállító hajóközlekedés. Megfelelőek a partvédelmi művek, a medermélység, a leg-' ideálisabb hajóút kitűzése befejezés előtt: mindenképpen adva, hogy a környékbeli gazdaságok árut, elsősorban fát, gabonát, répát, építőanyagot szállíthassanak vízi úton. A partvédelmi létesítmények oly tökéletesek, hogy egy kikötő, vagy egy alkalmi ki- és berakodó kialakítása mindössze 50— 100 000 forintba kerülne. Olcsó amiatt is, mert a VÍZIG Dél-dunántúli Igazgatósága a barcsi járműparkjából uszályokat, kishajókat adna bérbe, de ettől a MAHART sem zárkózik el. Kikötő építésére kiváló lehetőség nyílott hat helyen, így Barcson, Szent- borbáson, Drávasztárán, Vejti- ben. Majláthpusztán, Dráva— Szabolcson. A határfolyónkon jelenleg csak a Barcsi Tanács költségvetési üzeme közlekedtet kavicsszállító uszályokat, kotróTanácsi megyei ifjúsági nap Az országos államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napokra kerülő tanulmányok megvitatására megyei konferenciát tartottak tegnap Pécsett, a Baranya megyei Tanács épületében. Dr. Hazafi József, a végrehajtó bizottság titkára köszöntötte a részt vevő fiatalokat, a rendező szervek: a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága vezetőit, valamint a megyei pártbizottság képviseletében megjelent dr. Sósvári László osztály- vezetőt. A fiatalok négy szekcióban tanácskoztak. Megvitatták az idős emberek és a társadalom; a tanácsi munka társadalmi segítése, különös tekintettel a családvédelmi és gyámügyi kérdésekre, továbbá a társközségek helyzete, valamint a kereskedelmi és szolgáltató ellátás szervezésének tanácsi feladatai című témákat. G. M. Országos vájár- vetélkedő Komlón Gyakorlatból vizsgáztak a résztvevők FILMJEGYZET A Jó, a Rossz... 1959-ben így nézett ki a főbb Oscar-dijak listája: A legjobb film: Ben Húr, a legjobb színész: Charlton Heston (Ben Hur), a legjobb színésznő: Simone Signorét (Hely a tetőn), a legjobb férfi mellékszereplő: Hugh Griffith (Ben Hur), a legjobb női mellékszereplő: Shelley Winters (Anna Frank naplója), a legjobb rendezői teljesítmény: William Wyler (Ben Hur); a legjobb eredeti forgatókönyv: Russel Rouse. Clarence Greene, Stanley Saphiro és Maurice Richlin (Pillow Talk); a legjobb zeneszerző: Miklós Rozsa (Ben Hur). A legjobb külföldi film abban az évben a Fekete Orfeusz (francia) volt. William Wyler 1959-ben már ludto, hogyan kell egyetlen filmmel több Oscart szerezni: 1942-ben a Mrs Miniver lett a legjobb film, s a rendező mellett a női főszereplő és epizódszereplő is Orcart nyert. 1946-ban az Életünk legszebb évei című filmje gyűjtött De öt darab aranyozott bronzszobrocskát. Amivel — mint tudjuk — pénz nem jár, de nem elvetendő kereskedelmi hasznot hozhat egy-két Oscar. Az ilyen film könnyén eladható, mint látjuk, a Ben Húr esetén alig oár évet kellett csak várni, hogy a magyar néző is láthassa. Hogy láthassa azt, miképpen is „fejlődött" a filmkészítés, milyen „eredményeket” ért el az elmúlt huszonhárom evben. Az előbbi mondatban szereplő, egyébként teljesen normális két szó azért került idézőjelbe, mert manapság szinte teljes jogú taqja lett az esztétikai szótárnak, mintha a művészet nemzetgazdaság vagy lóverseny lenne: fejlődik, hogy új, soha nem látott eredményeket érjen el. S most láthatjuk egyikét azon filmeknek, aminek a filmművészet fejlődését és újabb eredményeit köszönhetjük. Bár némiképpen meggondolandó, hogy a Ben Húr mennyivel fejlettebb film, mint mondjuk a Modern idők vagy a Kenyér nélküli föld, vagy a Potyomkin páncélos? — akik, ugye, annyira fejletlenek voltak, hogy még hangra se telt nekik. Szegényeknek. Mint ahogy az is, hogy mennyivel nagyobb eredményt jelent, mondjuk Griffith ugyancsak sok ezer statisztát igénylő ásatag Türelmetlenségénél, vagy hogy címnél maradjunk, az 1926-ban készült Ben Húrnál. Mert kettő is van belőle, s ami filmművészetileg igazán értékes, az az 1926-os, s annak is csak az o tíz perce, ami a híres-nevezetes kocsiversenyt ábrázolja. Derék volt hazánkfia, Andrew Marton, az 1959-es kocsiverseny rendezője csupáncsak fejlettebbet, eredményesebbet (meggondolandó, hogy egyúttal nem gyorsabban avulót) készített. Másképpen hatásosabbat. Dehát o hatásvadászat oly gyorsan inflálódik (gondoljunk csak a mozivásznon látható vérre, vagy meztelen nőkre). Mindezek után félreértés lenne azt hinni, hogy fanyalgok a Ben Huron, mégha a mostani hatásosabb (lásd fejlettebb, eredményesebb) filmekhez képest átlátszóbbak is a trükkjei. A Jó és a Rossz „örök" küzdelme gyermekké tesz bennünket akármilyen feldolgozásban is. S ezt megérdemeljük. Hisz kivártuk. Sodó László ur
