Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-28 / 235. szám

2 Dunántúlt napló 1982. augusztus 28., szombat Szocialista országok külügyminiszter­helyettesi értekezlete A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériumának meghí­vására 1982. augusztus 25—26. között Varsóban került sor a szocialista országok külügymi­niszter-helyetteseinek értekezle­tére. Az értekezleten részt vett a Belorusz SZSZK, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársa­ság, a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, az Ukrán SZSZK és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság küldöttsége. Az értekezleten részt vettek a KGST-titkárság képviselői is. Az értekezlet résztvevői az ENSZ-közgyűlés soron követke­ző 37. ülésszaka kapcsán meg­vitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A találkozó szívélyes és tárgyszerű légkör­ben folyt le, a megvitatott kér­désekben teljes volt a nézet- azonosság. Az értekezleten részt vett kül­döttségek vezetőit fogadta Ste­fan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere. Aggódó amerikai tudósok nyilatkozata Csökkenteni kell az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyt A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, Herbert Scoville, a CIA volt igazgatóhelyettese, Paul C. Warnke, az Egyesült Álla­mok volt SALT-küldöttség veze­tője, valamint az amerikai tu­dományos élet számos világhí­ressége írta alá „Az aggódó tudósok szövetsége” elnevezésű társadalmi szervezet nyilatkoza­tát, amely az amerikai külpo­litika teljes felülvizsgálását kö­veteli a kormánytól. A nyilatkozatot az Egyesült Államok Tudományos Akadémiá­jának 1422 tagja közül 530-an hagyták jóvá, köztük nem ke­vesebb, mint negyven Nobel>- díjas. A felhívás szerint „az Egye­sült Államoknak jelenleg 9500 hadászati nukleáris fegyvere van, a Szovjetuniónak 7000. Nagyjából egyenlőek a hadá­szati arzenálok, Az aláírók olyan új nemzetbiztonsági politika kidolgozására szólítják fel az Egyesült Államokat, amely „megakadályozza mindennemű nukleáris fegyver bevetését és drasztikusan csökkenti az em­beriség létét fenyegető rombo- lóerőt”. Az amerikai tudósok felszó­lítják a NATO-t, hogy jelentse be szándékát az első atomcsa­pásról való lemondás elfoga­dására Európában, s ehelyett hagyományos erőit növelje a kontinensen. A Szovjetunió, mint ismeretes, az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán a maga részéről el. fogadta az első atomcsapásról való lemondás elvét, a Reagan- kormány — az állítólagos eu­rópai szovjet fölényre hivatkoz­va —• elutasította azt. A nyilat­kozat követeli az előretolt állo- másoztatású nukleáris fegyverek kivonását is Európából. „Az Egyesült Államoknak be kell jelentenie szándékát, hogy az első csapásról való lemondást világviszonylatban is elfogadja” — folytatódik az amerikai tudó­sok nyilatkozata. Az aláírók a továbbiakban követelik: Wa­shington nyilvánítsa ki készsé­gét „a hadászati fegyverek építésének azonnali kétoldalú befagyasztására, az új hadá­szati rakéták repülés közben való kipróbálásának befagyasz­tására, az összes nukleáris kí­sérleti robbantást betiltó szer­ződés megtárgyalásának felújí­tására.” Feloszlatták a cortest I. János Károly spanyol király pénteken feloszlatta a cortest — a spanyol parlamentet, ami annyit jelent, hogy Spanyolor­szágban idő előtti választásokat tartanak. Az előrehozott válasz­tások időpontját az uralkodó október 30-ra írta ki. Franco halála óta most ne­gyedszer szólítják urnák elé a spanyolokat. 1977 nyarán — 41 év után először több párt rész­vételével — a választáson a spanyol kormányzó párt, a De­mokratikus Centrum Unió, az UCD, 34,7 százalékkal a leg­erősebbnek bizonyult. Másfél évvel később az ország lakos­sága 87 százalékos többséggel elfogadta az új alkotmányt, majd 1979 tavaszán újból az UCD győzött a parlamenti vá­lasztásokon. A képviselőház mandátuma jövő tavasszal járt volna le. Az UCD nem tudta megolda­ni a hónapok óta tartó válsá­gát. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ: O kulcsosokat, O üvegezőket, O asztalos, O ács, O kőműves, O villanyszerelő, O vízvezeték-szerelő, O fűtésszerelő, O IMS-gyártó és -szerelő, O festő, O lakatos, O hegesztő, O kubikos, O könnyű- és nehézgépkezelő, O betonozó, O gőzölő, O vagon- és gépkocsirakó, O betanított munkás, O valamint segédmunkásokat. Szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Munkaerő-gazdálkodás, Pécs, Szántó K. J. u. 1/A. Újabb csőd. Az NSZK-beli Bad Kreuznachban azt a pillanatot látjuk, amikor a Schneider Optikai Művek optikai lencséket elő­állító üzemének kapuját végleg bezárják. Itt 700 munkás kereste kenyerét. ■ * ------------------------------­M agyarországra látogat a Finn Köztársaság elnöke Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága el­ső titkárának és Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meg­hívására a közeljövőben baráti, munkajellegű látogatásra ha. zánkba érkezik. 4- OTTAWA: Pénteken Otta­wában, a kanadai főváros dip­lomatanegyedének egyik útke­reszteződésénél agyonlőtték a török nagykövetség katonai at­taséját, amikor gépkocsija a zöld jelzésre várakozott. Egy embert a merénylet színhelyé­nek közelében letartóztattak. A rendőrség szerint egy másik — feltehetően a merényletben ré­szes személy — autón elmene­kült. Atilla Altikat ezredes, ka­tonai attaséra a halálát okozó lövéseket egy autóból adták le. Az AFP montreali irodájával egy ismeretlen telefonáló kö­zölte, hogy a merényletet az „Igazság kommandó az örmény népirtás áldozataiért" elnevezé­sű szélsőséges örmény szervedet követte el.-4 ALGÍR: Rabah Bitat, az al­gériai népi nemzetgyűlés elnöke csütörtökön fogadta a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa két­tagú küldöttségét, amely szerda óta munkalátogatáson tartózko­dik Algériában. A megbeszélé­seken elsősorban a Libanon el­len elkövetett izraeli agresszió nyomán a Közel-Keleten kiala­kult helyzetről volt szó. 4- RÓMA: Egy hét leforgása alatt harmadszor támadtak meg katonákat a terroristák Olaszországban, ezúttal Saler- nóban. Csütörtökön délután a nyílt utcán történt a legújabb kommandóakció, ismét a „Vö­rös brigádok" műve. Itt is fegy­verek szerzése volt a cél, mint ahogy az események rekonst­ruálásából később kiderült. A dél-olaszországi városban az őrséget szállító mikrobuszt tá­madták meg, harcképtelenné tették a katonákat, akik közül három súlyosan megsebesült, s az összeszedett fegyverekkel már menekülni akartak, amikor a helyszínre érkezett egy rend­őrautó. A járőr egyik tagját agyonlőtték, a másikat megse­besítették. A kommandó vala­mennyi tagja megszökött, és bár a környéket lezárták, eddig eredménytelenül nyomoznak utánuk. Csődrekord Fél évszázada nem jelentet­tek be egy hét alatt annyi cső­döt az amerikai vállalatok, mint az elmúlt héten — állapítja meg egy amerikai hitelügynök­ség jelentése. Eszerint 572-vel szaporodott a csődbement ame­rikai cégek száma augusztus 12—19. között és ezzel megdőlt az 548-as „heti csődrekord”. Az idén a múlt hét végéig 15 133 üzleti vállalkozás zárta be kapuit az USA-ban, 44 szá­zalékkal több, ihint az elmúlt év azonos időszakában. Eddig 1961 volt a legrosszabb eszten­deje az amerikai vállalatoknak: akkor egy év alatt valamivel több mint 17 ezer cég tűnt el az üzleti életből. 4 LOS ANGELES: Üjabb for­dulat a világhírű filmcsillag, Marilyn Monroe húsz évvel ez­előtti halála ügyében: az egy­kori halottkémi szakértő, Lionel Grandison csütörtökön közölte, hogy kényszer nyomása alatt írta alá azt a halotti bizonyít­ványt, amely a színésznő halá­lát túladagolt mennyiségű al­tatónak tulajdonította. Egy amerikai magándetektív és a halottkémi szakértő Los Ange- les-i közös sajtóértekezleten megerősítette azt a néhány napja tett állítását, hogy Ma­rilyn Monroe-t az Egyesült Ál­lamok Központi Hírszerző Hiva­tala (CIA) gyilkoltatta meg. A színésznő ugyanis azzal fenye­getőzött, hogy nyilvánosságra hozza a CIA Fidel Castro elleni merényletének a tervét. Gran­dison elmondta, hogy olvasta a színésznő naplóját, s „abban szerepelt a két Kennedy-fivér, Fidel Castro és több föld alat­ti figura neve". Mitterrand Egyiptomba látogat Francois Mitterrand francia köztársasági elnök november­ben Egyiptomba látogat — je­lentette be a párizsi látogatá­sáról a hét közepén hazatért Butrosz Ghali, egyiptomi kül­ügyi államminiszter. Ghali Párizsban mindenek­előtt az ENSZ Biztonsági Taná­csa elé terjesztett közös fran­cia—egyiptomi határozatterve­zet módosításáról és megvita­tásának felújításáról tanácsko­zott Claude Cheyssonnal, a francia diplomácia vezetőjével. A határozattervezet, amelynek a bejrúti helyzettel foglalkozó ré­szét az események túlhaladták, izraeli—palesztin párbeszédet szorgalmaz a közel-keleti ren­dezés keretében A külüqyi ál- laimminiszter a francia főváros­ban1 találkozott az újonnan megválasztott libanoni elnök, Basir Gemajel személyes meg­bízottjával is. 4- MEXIKÓVÁROS: Latin-ame­rikai körútja során Mexikóba ér­kezett csütörtökön Piet Dankert, az Európai Parlament elnöke. A holland politikust pénteken fogadta Lopez Portillo jelenlegi mexikói köztársasági elnök és Miguel de La Madrid, Mexikó jövendőbeli államfője, aki de­cember elsején lép hivatalba. Dankert tárgyalásokat folytat Jorge Castaneda külügyminisz­terrel is. liiillli Újabb magyar aranyérmek Innsbruckban. Innsbruckban, az úszó. és műugró ifjúsági Euró- pa-bajnokság második verseny­napján újabb magyar aranyér­mek születtek. Darnyi Tamás az előző napi arany- és ezüstérme mellé még egy aranyérmet szer­zett. A nők versenyei során a Bp. Spartacus kitűnősége, Orosz Andrea az első napi bronz után pénteken a dobogó lemagasabb fokára állhatott fel, miután mindössze 0,6 mp-cel maradt el az általa tartott or­szágos csúcstól. A délutáni program első döntöjeként a fér. fiák 400 m-es qyorsúszó finá­léját bonyolították le, amelyben a magyar Szilágyi Zoltán jó eredménnyel végzett a 2. helyen. * E'liasz Szárkisz libanoni ál­lamfő, Basir Gemajel megvá­lasztott elnök és Philip Habib amerikai megbízott külön-'külön üzenetben fejezte ki köszönetét és elismerését Jasszer Aratói­nak,, a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet vb-elnökének a kiürítési egyezmény kidolgozá­sában és végrehajtásában ját­szott kiemelkedő szerepéért. Vall a halottkém. Lionel Grandison, egykori halottkém közölte, hogy annak idején kényszer hatására állította ki Marilyn Monroe haláláról az öngyilkossági bizonyítványt. Képünkön: a volt ha­lottkém a sajtónak nyilatkozik. Kommentár Weinberger levelét megír­ta, nem kevesebb, mint het­ven lap szerkesztőségének. Az Egyesült Államokba és Eu­rópába kézbesítették a pos­tások az amerikai hadügy­miniszter magyarázkodását. Vagyis azt az állítását, mi­szerint a Pentagon a Rea- gan-'kormányzat megbízásé, bál nem készített tervet a tartós nukleáris hadviselésre. Korunk egyik legfélelmete­sebb kérdése: miként lehet elkerülni, megelőzni az atom­katasztrófát. Olyan nukleáris arzenál halmozódott föl, hogy a földkerekséget többszörö­sen meg lehet semmisíteni, ha egy őrült gondolat vagy kalandor ötlet nyomán elsza­badulnak a tömeggyilkos ra­kéták. Szakemberek erre gyakran használják az ower- kill kifejezést, ami angolból A túlélés dilemmája magyarra fordítva túlgyilko- tást jelent. Érthető fölháborodást vál­tott tehát ki, hogy az Egye­sült Államok hadserege tá­bori szolgálati szabályzatban cinikusan rögzíti a nukleáris háború lehetőségét. Azt a drámai katasztrófával fenye­gető esélyt, hogy egy esetle­ges hagyományos háború át­csaphat nukleáris konfrontá­cióba. Igaz, washingtoni ér­telmezésben az atomháború esetleg „csak” az európai hadszíntérre korlátozódik. De ez esetben a cinizmus még határtalanabb. Van az USA- ban egy másik koncepció is. Annak értelmében nem le­hetetlen, hogy a nukleáris háború akár hónapokig el­húzódhat. Micsoda perspektíva, mely ördögi kilátások! Talán nem árt e rémképek kiagyalóinak a figyelmébe ajánlani az olaszországi Ericeben most véget ért konferencián elmon­dottakat. A tárgyalóasztalt ismert alomtudósok ülték kö­rül. Arról cseréltek eszmét, hogy milyen módon kerülhet­nénk el az atomhalált. Egy esetleges nukleáris há­ború következményeit illetően lesújtó megállapításokra ju­tottak. Tíz- és tízmillió négy­zetkilométeren tűzvész pusz­títana, nem lenne elegendő orvos és nem jutna hely a temetőkben az áldozatok szá­mára. Egy atomháborúban az emberiség 15—20 százaléka elpusztulna — vélekedtek. A Szovjetunió lakosságának 15—45 százaléka, az Egye­sült Államokénak 50—90 szá­zaléka fizetne az életével a nukleáris bombák alatt. Eu­rópában az emberek legföl­jebb 30—40 százaléka élné túl az atomháborút Japán­ban még ennél is kisebb az esély a túlélésre, Kínában körülbelül ugyanennyi. Mi történnék, ha az ameri­kai szolgálati szabályzat ér­telmében viszonylag alacsony beosztású főtiszt — mondjuk egy hadtestparancsnok — el­rendelné a nukleáris fegyve­rek bevetését? A kérdésre alighanem fölösleges a vá­lasz. Legföljebb annyi: sajná­latos, hogy létezik olyan or­szág, vannak olyan látszólag épelméjű emberek, akik eze­ket az esélyéket komolyan la­tolgatják, akik nem hajlan­dóak tudomásul venni a Szov­jetunió és az USA között ki­alakult erőviszonyt, s — ha csak papíron is — azt firtat­ják, miként lehet győztesen kikerülni az atomháborúból. Gyapay Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom