Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-26 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli no roló XXXIX. évfolyam, 233. szám 1982. augusztus 26., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból^ Színházi évadnyitás (5. oldal) Dömping a gomba­piacon (5. oldal) Folytatódik a Jakab-hegyi kolostor feltárása. (3. oldal) Ki miben érdekelt? Kilyukadt a villanybojler. Szakember jő, egyetlen pillan­tást vet a csöpögő alkalmatos- ságia, s közli, cserélni kell. A tulajdonos fájó szívvel hallgat­ja, hogy nincs ember, aki a tar­tály javításával bajlódna, elhi­szi — mi mást tehetne —, hogy csakis az új megvásárlásával oldódik meg a gondja. A szak­ember ezúttal készséges, az ígért időben érkezik, s azonnal munkához lát. Van mit csodál­koznia a rendelőnek: a mester artistaként egyensúlyoz a kád szélén, egymaga leemeli a ré­git, felteszi az újat. Már csu­pán a szerelvények visszahelye­zése marad. Igenám, de az új bojler valamivel rövidebb a ré­ginél. A szerelő mindenféle csövek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra selejtes darab kerül a kezébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hideg vízre valót sem keresné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék telje­sítményért is felveheti a fizeté­sét, meg aki elfogadta, meg aki eladta ... „Tudja uram, az érdekeltségük, az hiányzik!” A házigazda együttérzően bólo­gat, az érdekeltség. A diskurzusból pontosan meg­érti, hogy némi borravalóval illik megtoldania a végössze­get, nehogy a mester érdekelt­ségét sértse. Lelkiismerete nyu­godt, végtére is a szerelő ab­béli meggyőződését erősítette, hogy a jó munka elnyeri jutal­mát. Aztán töprengeni kezd. Mi másról, ha nem az érdekelt­ségről. Az újabb időben oly divatossá vált szavunk jelenté­séről. Arról, hogy korábban be­értük az egyéni, a csoport- meg a társadalmi érdekkel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölérendeltségi viszony von köztük. És ha emlékezete nem csal, ebben semmi nem válto­zott. Abban sem, hogy minde­nütt törekszünk a teljesítmény szerinti bérezésre. Éppenséggel az fejezi ki a dolgozó érde­keltségét. Hát akkor miért érzi mégis faramucinak a helyze­tét? Mi az, hogy a munkás, a mérnök, az orvos nem érdekelt a tisztességes munkában? Már hogyne volna érdekelt, hiszen a rossz, a lelkiismeretlen mun­ka mindannyiunknak kárára van. Mindjárt eszébe jut né­hány hallomásból ismert példa: nagy nehezen megszerzett kül­piacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem műkö­dött. Kínlódtak vele hetekig az üzembe állítok. Mert valaki, mert valakik hanyagul dolgoz­tak idehaza. Azok a hibát el­követő valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hibátlan mun­káért járó összeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisz­tesség mást követel. Valójában abban vagyunk mindannyian érdekeltek, hogy ki-ki képességei javát nyújtsa. A fizetéséért is. És a plusz nem egyszerűen a tisztességes mun­káért, hanem a többlet telje­sítményért jár. Pluszt várni a kötelesség teljesítéséért, fizetést a kötelezőnél kevesebbért - ennek nincs köze az érdekelt­séghez. Ezt magyarul egészen másként nevezik. Maros Dénes Zsúfolt kutatási program a Szaljut-7-en Elveszett fénygyűrű? A tavalyinál több lesz a termés a libanoni kormányhadsereg háromezer katonája vonul be Nyugat-Bejrútba. Feladatuk egyrészt a libanoni és palesz­tin polgári lakosság védelme, másrészt a palesztin nehéz- fegyverek összegyűjtése lesz. (Folytatás a 2. oldalon) Végéhez közeledik a Szal- jut—7 űrállomáson „vendéges­kedő” három űrhajós, Leonyid Popov, Alekszandr Szerebrov és Szvetlána Szaviokaja útja. A hét végére tervezett visszatéré­sükig azonban még nagyon sok feladatot kell végrehajtaniuk, mivel a tudósok igen zsúfolt ku­tatási programot állítottak ösz- sze nekik. Az űrállomáson töltött első napokban, különösen Szavicka- ia esetében, az orvosi vizsgá­latoknak jutott a legfontosabb szerep. Bár a számtalan adat, vizsgálati eredmény gondos ér­tékelésére csak a földön kerül majd sor, az orvosi kísérletek irányítói azt máris megáilapítot. ■tálk, hogy Szaviokaja és két tár­sa jól bírja az űrutazással já­ró megterhelést. Az út második felében Leo­nyid Popov és Alekszandr Sze­rebrov elsősorban technikai, csillagászati és vegyi kísérlete­ket, megfigyeléseket végez. Ezek eredményeit nagy érdek­lődéssel várják nemcsak a szov. jet, hanem a francia és a cseh­szlovák tudósok is. Folytatják ugyanis a galak­tikus jelenségek fényképezését, amelyet még a szovjet—francia űrexpedíció résztvevői kezdtek el ez év júniusában. Az EFO—1 jelzésű elektron -fotóméterrel pedig, amelyet csehszlovák tu­dósok készítettek 1978 tavaszán a szovjet—csehszlovák közös űr­repülésre, a földi légkör felső rétegeit, a meteoritokat, vala­mint a légkörijén található koz. mikus eredetű aerosolos réteg sűrűségét vizsgálják. Elsősorban a Föld megfigye­lésével töltötték a szerdai na­pot a Szaljut—7 űrhajósai. A francia gyártmányú Piramig és P. C. N. különleges fényképező­berendezésekkel a Föld légkö­réről készítettek felvételeket, kutatva egy évekkel ezelőtt fel­fedezett — de a júniusi szov­jet-francia közös űrexpedíció idejére eltűnt — Földünket öve­ző fénygyűrű után. A fénygyűrűt, amely a Föld felszínétől mintegy 100 kilomé­terre levő zöld, s az e fölött elhelyezkedő vörös gyűrűből áll, még Georgij Grecsko de- dezte fel 1977-ben a Szaljut—6 űrállomás fedélzetéről. Leo­nyid Popov és Valerij Rjumin 1980-ban, 185 napos űrrepülé­sük idején egészen kiváló fel­vételeket készítettek róla. Ezek a fényképek nagy ér­deklődést keltettek a francia tudósok körében, akik nem utolsósorban a jelenség ala­posabb tanulmányozására szer­kesztették meg a rövid expozí­ciós idejű Piramig és az éjsza­kai égbolt fényképezésére al­kalmas P. C. N. berendezést. A szovjet—francia űrrepülés idején készített felvételeken azonban már nem fedezték fel a korábbi mérések szerint a föld felszínétől 250-300 kilomé­ternyi távolságban lévő felső ré­teget, a vörös fénygyűrűt. A Szaljut—7 űrhajósainak most az a feladata, hogy felderítsék, műszaki hiba történt-e koráb­ban, vagy egy rendkívül dina­mikus, gyorsan változó, hol megjelenő, hol eltűnő űrjelen­séggel van dolguk a tudósok­nak. Korszerűsítették a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát bólyi pincészeti üzemét, ahol két új prést és szikkasztót állítottak be. Fotó: Szokolai István Szüreti előkészületek Palesztin kiürítés Szerdán — a Nyugat-Bejrút- ban bekerített palesztin sza­badságharcosok kivonásának ötödik napján — a rendezési tervvel összhangban, Izrael egyetértésével úgy határoztak, hogy a palesztin gerillák és az arab békefenntartó erők szíriai katonái nem szárazföldi, ha­nem tengeri úton távoznak Szí­riába. A változás valószínű oka: kedden heves tüzérségi összecsapások zajlottak le az elvonulásra kiszemelt Bejrút— Damaszkusz útvonal térségé­ben a szíriai csapatok és a li­banoni falangista milíciák között. Szíria és a Palesztinái Félszabadítási Szervezet attól tartott, hogy a falangisták tü­zet nyithatnak az embereiket szállító autóbuszokra. így az eredetileg tervezett kétezer fő helyett szerdán csak 500 szíriai katona és ugyan­annyi palesztin harcos indul­hatott el hajóval Latakia és Tartusz kikötője felé. Egy. ugyancsak 500 tagú, palesztin csoport a dél-jemeni főváros, Aden felé vette az irányt. Szerda hajnalban partra szállt Bejrútban a nemzetközi katonai erő 800 tagú amerikai egysége és - a francia csapa­tokat felváltva — átvette a ki­kötő ellenőrzését. 'A l’Orient — Le Jour című bejrúti lap úgy tudja, hogy az amerikai, francia és olasz csa­patszétválasztási erők színre lépését követően e hét végén A tavalyinál húsz százalék­kal több szőlőt vár és fogad az idei őszön a Villány-Mecsekal­jai Borgazdasági Kombinát. Most már csak sok-sok napfény kell, egyfolytában meleg, szá­raz idő, hogy cukrosoajék a szőlő, jobb legyen a minőség: 1982-re úgy emlékezhessenek a borgazdaságiak és a fogyasz­tók, jó évjárat volt. A Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinátban felké­szültek a szüretre, a partner- gazdaságoktól érkező szőlő át­vételére és feldolgozására, zökkenőmentesnek ígérkezik a nagy őszi munka. Mint mindig, most is az oportó szüretelésé­vel kezdik, s úgy számítják, az első szállítmányok szeptember 13-a körül futnak be a villányi és a bólyi pincészetekbe. Köz­ben a kombinát a nagy fejlesz­tések éveit éli, csak az idén 70 millió forintot költenek a kékszőlő-feldolgozás korszerű­sítésére, az új szőlőtelepítések­kel és azok termőre fordulásá- vel több lehet a jó minőségű, keresett vörös bor. Az idei fej­lesztések eredményeként töb­bek között a villányi borászati Harkányban megnyitották a strand keleti új főbejáratát. Ezen a nagy befogadó képességű részen a fürdővendégek bármely bejáratból érkeznek is, megtalálják az IBUSZ-irodát, a pénzváltási le­hetőséget, és mindent, ami a fürdő szolgáltatásaihoz tartozik. Erb János felvétele A fajtaváltásnál a szaporító­anyag előállítók messzemenően figyelembe veszik a piaci igé­nyeket. Általános törekvés a minőségi borok arányának nö­velése, a rizlingek. furmintok nagyobb arányú telepítése, a vörös bor alapanyagául szol­gáló kadarka, az oportó, a kékfrankos, a merlot és a bur­gundi szélesebb körű elterjesz­tése. összességében több mint 50 értékes hazai nemesítésű és külföldről átvett fajta közül vá­logathatnak a szőlőtelepítők. Mind általánosabbá válik a korszerű technológiák alkalma­zása. Az új telepítéseknél több­nyire m'űszerrel pontosan be­mérik a talaj tápanyag-szük­ségletét, s a metszésnél is a tudományos eredményekre tá­maszkodnak a termésátlagok további növelésére. üzemben szeptember végén olasz gyártmányú gépsort állí­tanak munkába. Jó hír: a kombinát a jövő esztendőben meg kívánja két­szerezni tőkés exportját, s erre minden reményük megvan, jók a piaci kilátások. A kivitel két­harmada vörös, egyharmada fehér bor. * A szőlőtermelő vidékeken másutt is készülnek a nagy­üzemek és a kistermelők a sző­lőszüretre, feljavítják a szállító- eszközöket, tisztítják, fertőtle­nítik a hordókat, a préseket, a legtöbb helyen a szedési me­netrend pontos terve is kész, s összeálltak a munkabrigádok. Néhány kora érésű fajta — mint az irsai, a Csabagyöngye, a korai csemege - máris beérett —, szüretelhető, a munkák, na- gyobb'k része azonban szep­tember első napjaiban kezdő­dik. Az idei terméskilátások ked­vezőek. A meleg május, június elősegítette a szemek fejlődé­sét, a párás levegő viszont nö­velte a fertőzésveszélyt, gyako­ribb permetezésre volt szükség, ami megnövelte a termelés költségeit. A betegségek meg­előzésére több helyen, mint Ba­dacsony és Szekszárd környé­kén, a Tokajhegyalján jelenleg is dolgoznak a légi és a földi permetezők. .A várható jó ter­méshez az elmúlt évek tervsze­rű telepítései, a rekonstrukciós munkák is hozzájárulnak. Az idén is 4500 hektár új telepíté­sű, most termőre fordult szőlő­ben kezdődhet a szüret, s ugyanennyi területen ültettek fiatal hajtásokat. A magyar bor továbbra is keresett termék, jól eladható cikk a külpiacon, az átvételi árak is kedvezők, ami végső soron a termelési kedvet élén­kíti. Felkészült 4 szőlő feldolgozáséra a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Misát Az első szállítmányokat szeptember közepére várják Napfény kell, hogy jobb lehessen a minőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom