Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-24 / 231. szám
1982. augusztus 24* kedd Dunántúlt napló 3 Megdrágult az import motor Megkezdődött a komlószüret A bólyi termelési rendszer sikere 72 vagon komló a söriparnak Az igény 70 százalékát fedezi A hazai sörgyárak évről Ívre növelik termelésüket. Az idén már 7,9 millió hektoliter a hazai gyártás, de 2 millió hektó importsör is kell. Sörivó ország lettünk. Iá sörhöz pedig jó és elegendő komló kell. Egy évtizeddel ezelőtt a hazai sörgyártáshoz szükséges komló 70 százalékát még külföldről kellett behozni. Most úgy tűnik, megfordult ez az arány. Jövőre mór itthon termett komlóval főzik a hazai sörök 70 százalékát. Ez az örvendetes változás nem a terület növelésének — öt év óta 700 hektár komló, ebből 600 hektár termő komló van az országban — hanem az egységnyi területen előállított hozam növekedésének, a jó fajtáknak és technológiának köszönhető. A fő érdem a Bólyi HUMULON Komlótermelési Rendszeré, amely gyakorlatilag átfogja és irányítja csaknem az egész hazai komlótermelést Sziebertpusztán, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fiatalabbik komlóskertjében — Sátorhelyen már a főhercegi időkben is termeltek komlót — az idén augusztus 10-én kezdődött meg a szüret. Neidthardt József munkairányító, aki 1958 óta dolgozik a komlóban — akkor mint mondja 400-500 asszony szedte kézzel a tobozokat — mindent tud erről a növényről. A kert 54 hektáros, a sátorhelyi is akkora, mert a szedőgépek és a szárító teljesítményét így tudják kihasználni gazdaságosan. Most a két belga szedőgépet 4 gépész, 8 etető és válogató szolgálja ki. A komlóskertben 4 indavágó, 16 fő indalehúzó és rakodó dolgozik. A munka kétműsza- kos, és nagyon fontos, hogy folyamatos legyen. Vagyis sem kevesebb, sem több indát ne hozzanak be a pótkocsik, mint amennyit a gép fel tud dolgozni, megszárítani lepréselni. A komló gyorsan fonnyad az indán és a tobozok ilyenkor leperegnek. A söripar igen magas minőségi követelményeket támaszt a komlóval szemben. Olyan magasat, hogy I. osztályú komlót, (ennek az ára a finom aromás cseh fajtánál mázsánként 20 000 forint) csak kézi szedéssel lehet produkálni. A bátyiak azon igyekeznek, hogy legalább II. osztályú árat érjenek el, mert még ez is 19 000 forint. A magasnak tűnő ár tulajdonképpen reális, ha meggondoljuk, hogy egy mázsa nyerstobozból a szárítás után 25 kiló komló lesz. Szárításnál a víztartalmat 8 százalékra csökkentik, majd 14 százalékra visszaklimatizálják. Ezután 60- 70 kilós zsákokba préselik. Minősítés után, a finom oromás fajtákat azonnal sörgyárakba, Bolyból például Nagykanizsára és Kőbányára szállítják, ahol toboz formájában főzik bele a sörbe. Ezek a finom aromás fajták nem is adnak akkora termést, legfeljebb 7—8, nagyritkán 10 mázsát. A későbben érő keserű komlók, mint a Norther Brewer vagy a Brewers Gold ennek négyszeresét is megtermik, viszont az átvételi áruk is alacsonyabb. E bőtermő fajtákból komlókivonatot készítenek és ezt használják fel a sörgyártásnál. A kombinátnak vannak saját, államilag elismert fajtái is, a Boly F-5 és a Boly F—8, amelyek aromás francia típusúak és 18—20 mázsát teremnek hektáronként. Boly, mint a komlótermelési rendszer gesztora élenjár a termelésben. Az üzemi átlagtermésük tavaly — 110 hektáron — 15,8 mázsa volt. Ebben az évben, amely lényegében kedvezett a komlótermelésnek, 16 mázsás eredményt várnak. Több is lehetett volna, ha nincs a májusi aszály és 32 hektáron nem éri az ültetvényüket vegyszerártalom, amelyet egy szomszédos nagyüzem búzatáblájának gyomirtása közben okozott a növényvédő repülőgép. A termelési rendszernek 8 taggazdasága van: Bikái, Boly, Cegléd, Heves, Hőgyész, Mát- raalja, Pélpuszta, Tamási. A terület 700 hektár, a termőkomló nem egészen 600 hektár. 1978- ban, amikor 9 mázsás volt az átlagtermés, a rendszer 54 vagon komlót adott a söriparnak, s abban az évben a hazai sörgyártás komlószükségletének 50 százalékát fedezték. Az eredmények évről évre emelkednek, tavaly 10,8 mázsa volt, az idén várhatóan 11 mázsa lesz a rendszer átlaga. Két évvel ezelőtt már 60 vagon, az idén várhatóan 70—72 vagon komlót ad a rendszer az iparnak. Ebből a kombinát egymaga 150—160 tonnával részesül. Nemcsak az átvételi ár, de a hektáronkénti ráfordítás is magas. A 8 mázsát termő cseh komlóból 5 mázsát elvisznek a költségek, három mázsa ára marad a haszon. A szüretet az idén szeptember 15. és 20. között fejezik be. Lesz-« komlóból egyszer hazai önellátás? Lipcsey Szabolcs rendszervezető szerint ez a sörgyárakon múlik. A gyárak ugyanis ragaszkodnak a finom komlóimporthoz, mondván, hogy Magyarországon azt a minőséget nem lehet előállítani. A termelők szerint a hazai szökséglet országon belül megtermelhető. R né A komlófüzérek továbbítása a feldolgozó gépsorba Erb János felvétele Tíz fajta hidraulikai berendezéseket gyártanak a központi műhelyben Termékváltás a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetben Rotációs kapa helyett hidraulika Kisvállalkozásokkal segítik a minőségi műnkét Termékváltás előtt a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet. A 60 fős gépgyártó üzem fokozatosan leáll a kiskertekben oly népszerű kapáló- és fűnyírógépek gyártásával. Helyette a jövő évtől a különféle hidraulikák — elsősorban bányahidraulika — előállítására tér át. Az anyagbeszerzés és a piaci értékesítés feltételei egyre keményebbek. Tovább nő a nyugatról származó motorokra kirótt vámilleték. Jogosan, hisz ezzel is kényszerítik a gyártókat, hogy a drága valutáért vásárolt motorok helyett olcsóbb hazai vagy szocialista országbeli változatot keressenek. A szövetkezet esetében — sajnos — nem oly magas az egy kapálógép után járó nyereség: a 13 000 forintos eladási árhoz viszonyítva mindössze 564 forint, amit a szigorodó vámilleték végleg elvisz. Azt viszont nem tehetik, hogy a fogyasztót terheljék meg az áremelkedéssel. A most felhasznált NSZK-gyártmányú Sachs- motor 3000—3500 forintba kerül, de az újabb vámtarifa legalább 700 forinttal drágítja. Tovább nehezíti a helyzetet hogy akadozik az alkatrészutánpótlás. Hazánkban csak a Budapesti Kismotor és Gépgyár kínál kismotort, ami minőségben utoléri a Sachs-ot, viszont drága, körülbelül 8000 forint. Tehát nehéz felhasználásával nyereséges árut előállítani. Jelenleg még beépítik a raktáron levő nvugatnémet motorokat, de újabbat nem rendelnek, végleg a hidraulikára térnek át. A bányahidraulika-gyártás előkészítése javában folyik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól kapott 6,4 milliós támogatást, ami kamatmentes kölcsön, teljesen ennek a bevezetésére költik. Szerszámgépeket vásároltak 5,4 millióért, a kétharmaduk mór a helyszínen. A Veszprémi Szénbánya Vállalatnál egy éve vizsgázik az első húsz pécsi bányahidraulika: várják a végleges minősítést és a megrendelést a sorozatgyártáshoz. Szinte biztosra vehető, hogy megfelelnek a szigorú bányabiztonsági követelményeknek, és évente 150— 200-at tudnak a megrendelőnek szállítani, bár az igény ennek legalább a kétszerese. Aligha lesz vetélytársa a szövetkezetnek, mert a gyártók nem tolonganak a bányahidraulikák ezen te szériában, és sok munkával készülő változatáért. Hosszú időre így biztosítottnak tűnik a piac. Az átállás abban a vonatkozásban jelenti a legnagyobb próbatételt, hogy a nagyon magas műszaki követelményeket mennyire képesek hosszú távon teljesíteni, úgyhogy eközben mennyiségi növekedést is érjenek el. Az 50 000 forintos bányahidraulika legkevesebb száz óra alatt készül el a legmodernebb gépen, a szakmunkástól pedig óriási fegyelmet, szinte rendkívüli szaktudást, gyakorlatot igényelnek a munkaműveletek. A speciális és bonyolult feladatok teljesítéséhez mindössze tízen vannak a magasan képzett forgácsolók, akik a műszaki továbblépés kulcsfigurái és a törzsgárda is. Ugyanis sokan mentek el, kevesellték a havi 4—5000 forintos fizetést. Mindenképpen meg kell tartani őket ebben a hiányszakmában, mégha ez néha lehetetlennek is tűnik. Ezért támogatták azt a vállalkozást, hogy ipari szakcspor- tot hozzanak létre Kincsei Imre irányításával. Az alapító a legjobb forgácsolónak számít a szövetkezetben. A pécsi Újvilág utcában saját gépműhelyt alakítottak ki, amelybe gépeket, anyagot, s természetesen munkát a szövetkezettől kaptak. Elsősorban a hidraulikakészítés színvonalát akarják ezzel is javítani, de hasonló céllal a gépgyártó üzem tíz műszakija szorosabb együttműködésre törekszik a forgácsolókkal. Többek között megszervezik a jobb anyag-, szerszám- és alkatrész- ellátást, a rajzokat, dokumentációkat precízen előkészítik. Szükség lesz arra is, hogy bedolgozó cégekkel kooperáljanak, ehhez elsősorban a Pécsi Sopiana Gépgyárat szeretnék megnyerni.. Többféle hidraulikát akarnak készíteni, így párhuzamvezérlő szelepet, univerzális köszörűgépbe való hidraulikus berendezést: mindegyikkel importot takarítanak meg és gyorsan szeretnék pótolni a kapálógyártás évi 20—25 milliós termelési értékét. S ami nagyon fontos, hogy nyereséges termékcsaláddal számolnak. Csuti J. Tisztat könnyű munka Szűcs Károlyné hatodik éve betanított műszerész a kaputelefon-szereidében, a Megyeszer pécsi telepén. A hosszú, alacsony barakképületben három sorban állnak a munkaasztalok, a középső sor munkahelyei épp gazdátlanok. Az élet a nyári szabadságok idejére sem áll le. Az ablak felőli és fal melletti asztalokon vezetékek, csavarok, dobozok, nyomógombok, parányi alkatrészek és tartozékok sorakoznak, aszerint, hogy melyiknél milyen részműveletet végeznek. — Nálunk mindenki minden részmunkát el tud végezni — mondja Szűcsné. — így a termelést nem hátráltatja sem szabadság, sem betegség. Asszonyok a kapotelefon-szereldében Igyekszem megszámolni, hány alkatrészből áll össze a kaputelefon, de feladom. Nagyon sokból. Hogyan állnak össze a részek egésszé? Kipróbálják a kész nyomógombokat, majd azokat névtóblázzák, felfülezik a postai sorikapcsot, mások elkészítik a nyomógomb fedelét és az erősítő „korbácsát", azt mások a sor- kapocsra forrasztják, áthidalják a beépített nyomógombokat, átkötik a „korbácsot", popszegeccsel rögzítik a sorkapcsot a dobozba, bekötik az egészet és már ki is próbálhatják. Működnie kell. A lányok és asszonyok türelemmel és nagy-nagy hozzáértéssel dolgoznak; kézzel, csavarhúzóval, fogóval. A kaputelefon idegrendszerét alkotó korbács elkészítése különösen nagy figyelmet, kézügyességet és rutint igényel. A deszkalapból kiálló szögekre kell meghatározott sorrendben ráfűzni a kétszínű vékony vezetéket, majd azokat vékony damillal összekötözni. Csike Lászlóné az erősítő fedelet szerelvényezi. „Szeretem csinálni. Tiszta és nem nehéz munka — mondja. A csapat legfiatalabbja Pető Tünde egy éve került ide. Fábián József- né viszont már 13 éve betanított munkás itt. Igaz, állandóan a műszerészek mellett dolgozott, így már az erősítő panelok szerelésében is teljesen otthon van. — Ez kifejezetten női munka, tiszta, nem nehéz. Könnyen megtanulható. Van, aki nehezebben jön bele ... Amiért különösen vonzó a kaputelefon-szerelde a lányoknak és főleg az asszonyoknak: 42 órás munkahét, egy műszak és heti szabad szombat. A Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalat, közismertebb nevén a Megyeszer ez évi termelési terve kaputelefonból — a hozzá tartozó lakáskészülékekkel — 22 millió forint Ehhez most futott be december 10-i szállítási határidővel 12 millió forintos szovjet megrendelés kaputelefonokra és TLK-76-os lépcsőházi világításkapcsolókra. Az utóbbiakat a siklósi részlegben készítik. M. L. Kaputelefonokat szerelnek össze a Megyeszer Vállalat Edison úti telepén Fotó: Läufer László
