Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-20 / 228. szám

1983: DIÁKÉV A fiatalok elképzelése való­sul meg a következő évijén: mindazt, amit a megyei kül­döttgyűléseken, a KlSZ-kong- resszuson, az ifjúsági parlamen­teken hiányoltak, azt a követ­kező év programjában meg­találják. Amit. különösen a ti­zenévesek, kifogásoltak, hiá­nyoltak, hogy ugyanis nem elég élménydús és nem elég vonzó a mozgalmi élet, hogy nem kí­nálnak eléggé színes progra­mokat a KISZ-szervezetek és bizottságok — nos, minden jel arra mutat, hogy a következő évben ez megszűnik. Az idők folyamán formálissá vált moz­galmi életet színes programok, a fölmerült igényekhez igazo­dó rendezvények váltják föl. A KISZ KB 1983-at diákévvé nyilvánította; olyan rendezvé­nyeket szerveznek, amelyek mind országosan, mind megyei szinten jóval többet nyújtanak, mint korábban. Ez is az elsőd­leges cél, hiszen a tizenévesek éppen azt kifogásolták, hogy az utóbbi években az ifjúsági mozgalom a tanulmányi verse­nyekben, az építőtáborokban merült ki, s — jogos kívána­lomként — fölléptek az él- ménytelenség ellen Ami a tizenéveseket illeti, egyáltalán nem mindegy, hogy sikerül-e vonzóbbá tenni szá­mukra az ifjúsági mozgalmat; először is az általános iskolát végzetteknek Baranyában át­lag 92—98 százalékuk tanul tovább a megye 32 középfokú oktatási intézményének vala­melyikében, másodszor pedig, s ez magától értetődik, ebből a rétegből ágaznak el a kü­lönböző ifjúsági rétegek, tehát az egyetemi-főiskolai, a dol­gozó ifjúság. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mennyire sikerül a tizenéveseket bevonni a különböző programokba, el­foglaltságokba. A megyei KISZ- bizottságoknak a velük való fo­kozott törődése indokolt. Ez év március 10-én szüle­lett meg a KISZ KB határozata a mozgalmi munkára, ponto­sabban ennek továbbfejleszté­sére vonatkozóan, s ez az ál­lásfoglalás tartalmazza az if­júság részéről fölmerült igé­nyeket is. Azt, hogy 1983. di­ákév lesz, több nagyszabású rendezvény is bizonyítja. Ami konkrétan Baranya megyét il­leti: néhány országos rendez­vénynek mi adunk otthont. így például jövő év júniusában Orfűn lesz az ODOT ’83, ápri­lisban Siklóson, a Táncsics Mihály Gimnáziumban tartják a diákpolitikusok országos ve­télkedőjének döntőjét. A jövő évben Pécs is belép, hetedik színhelyként, az országos di­áknapok eseményeit rendező városok közé; ez újdonságnak számít, a Baranyából, Bács- Kiskunból és Budapestről ér­kező hatszáz diáknak április 29-től május 1-ig ígérnek szí­nes programokat. S még egy, várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó országos prog­ram: februárban a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága a pé­csi Széchenyi Gimnáziummal közösen ismét megrendezi a jégkarnevált, amelyre az ország minden részéből meghívják azokat a diákokat,, akik a téli sportokban kitüntették magukat. Lesznek persze olyan rendez­vények és állandó „szolgálta­tások”, ha lehet így nevezni ezeket, amik speciálisan bara­nyaiak: például az idén meg­nyitott pécsi Diák Centrum jövőre már júniustól, egészen szeptemberig a fiatalok rendel­kezésére áll, mégpedig reggel, tői estig. A szolgáltatásokat pe­dig, az idei tapasztalatok alap­ján, bővíteni fogják. Tervezik, hogy ezentúl minden második évben (először 1984-ben) a megyei tanács művelődési osz­tályával közösen, a testvérme­gyei és testvériskolák közötti kapcsolatok alapján nemzetkö­zi diáknapokat szerveznek. A sport, különösen pedig a tö­megsport igen népszerű, s az ilyen jellegű rendezvényekre is sokkal nagyobb igény lenne, éppen ezért ezen a téren is újítani kívánnak. így az iskolák és az iskolák közötti tömeg­sportnapokra alapozva, már az 1983/84-es tanévben meg­rendezik — első alkalommal — a középfokú oktatási intézmé­nyek számára a Diákolimpiát. Természetesen a korábban már meglévő és népszerűség­nek örvendő rendezvények nem szűnnek meg, de emellett fő­ként arra törekednek majd az ifjúsági vezetők, hogy a KISZ által nyújtott programok hét­köznap is élők és vonzók legye­nek, s találkozzanak a fiata­lok elképzeléseivel. Még egy­két újdonság: ezentúl, az érdek­lődésre való tekintettel, az ok­tatási intézményekben működő KISZ-szervezetek és bizottságok a legfontosabb kül- és belpoli­tikai kérdésekről diákfórumot szerveznek; s azok számára, akiket mélyebben érdekel a politika, a járási és városi KISZ. bizottságoknál 1983-tól marxis­ta diákakadémiát nyitnak. Pontosan azért, hogy a KISZ- bizottságok és KISZ-szervezetek eddig hiányolt nagyobb önálló­sága megvalósuljon, ebben az évben országos akcióprog­ram már nem is készült; az or­szágos méretű programokat le­számítva megyei rendezvény­terveket készítettek, ily módon sokkal nagyobb önállósághoz jutnak a KISZ-szervezetek, amelyek a jövőben is várják a fiatalok részéről érkező igé­nyeket, hogy a lehetőség sze­rint ezeket figyelembe véve egyre vonzóbb és színesebb programokat tudjanak nyújtani a tizenéveseknek. Fotópályázati felhívás A KISZ Baranya megyei Bizottsága, a KISZ Pécs Vá­rosi Bizottsága a pécsi Ifjú­sági Házzal közösen, Kodály Zoltán születésének 100. és a KISZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére két kategóriában megyei fotópá­lyázatot hirdet. Az első kategóriában Ba­ranyából bárki részt vehet. A képek az ember és a zene kapcsolatát kell, hogy bemu­tassák. (Beat, jazz, klasszi­kus zene, koncertek, hangsze­rek stb.) Szerzőként legfejebb 4 db fénykép küldhető be. A ké­pek hosszabbik oldalának 40 cm-nek kell lenniük. A képek hátoldalára kell írni: a kép címét, a szerző nevét és címét, és hogy me­lyik fotókörben dolgozik. A képeket gondosan, törés­mentesen kell csomagolni. A csomagba kell elhelyezni a képek kísérőjegyzékét, me­lyen valamennyi beküldött képet fel kell sorolni. A pályázatra a képeket 1982. október 5-ig kell Pécs­re, az Ifjúsági Ház címére megküldeni. A képeket háromtagú szak- zsüri bírálja el 1982. október 11-én. A zsűri a legjobb képeket díjakkal jutalmazza. A kiválasztott képekből az If­júsági Ház Galériájában 1982. október 22-től novem­ber 22-ig kiállítást rendez­nek. A kiállítás megnyitóján kerül sor a díjak átadására. A második kategória kö­tetlen. E pályázatra azoknak az amatőröknek a képeit vár­ják, akik országos kiállításon még nem szerepeltek. Szerzőnként legfeljebb 5 db fénykép küldhető be, melyek­nek legkisebb mérete 13x18 cm lehet. A többi előírás az A) kategóriában foglalt elő­írásokkal azonos. A legjobb képeket díjakkal jutalmazzák és az erre alkalmas képekből kiállítást rendeznek. A kiállításon sikerrel sze­replő alkotókat a Fotó Stú­dió munkájában való részvé­telre hívja meg az IH. A ké­peket a következő címre kell küldeni: Ifjúsági Ház, „Ké­pek a zenéről”, illetve „Kö­tetlen fotópályázat", Pécs, Szalai A. u. 13., 7622. Olvasótábor Bárban „Ha kinyit egy könyvet, választ talál” kóbb foglalkoztató kérdésre. Sok szakirodalmat hoztak ma­gukkal a foglalkozásokat veze­tők, amivel az volt a céljuk, hogy megtanítsák ezeket a gyerekeket arra, ami az egyik legfontosabb probléma. Vagy­is, hogyha nem tudnak vala­mit, azt azért tudják, hol kell keresni, hol találják meg a vá­laszt, s hogy rájöjjenek, van értelme a könyvekben keresni a megoldást, vagy ötletet a megoldásra, bármilyen problé­ma esetében. S egészen bizo­nyos, ha az ember tudja, hol keresse azt a bizonyos választ, az esetek többségében meg is fogja találni. Hogyan fest egy nap az ol­vasótáborban? Délelőtt először újból átbeszélik az előző napi témát, majd áttérnek az az­napinak a feldolgozására; a délutáni szabad idő után is­mét foglalkozások vannak, elő­ször mindenki készül a másna­pi témára, majd - hogy ne csak ilyen komoly dolgokkal foglalkozzanak, sportverse­nyeket rendeznek. Hogy az ol­vasótáboroknak van értelmük, azt nem csupán a beszélgeté­seket vezető felnőttek mond­ták, hanem maguk a résztve­vők is elismerték, akik megle­hetősen lelkesek voltak ottjár- tunkkor. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem hiábavaló ilyen táborokat szervezni, ahol a gyerekek csak jót tanulhat­nak, s teljesen őszintén nyi­latkozhatnak meg, bármiről legyen is szó. D. Cs. Rovatszerkesztő: DÜCSÖ CSILLA A ZSENI Elsőként a század első felé­ben említenek a feljegyzések egy Lakatos nevű gyermeket, aki féléves korában édesanyjá­tól, akit feltehetően Lakatosné- nak hívtak, ajándékba kapott egy csörgőt. Az anya muzikális lévén, esténként eolhárfa- hangversennyel szórakoztat­ta gyermekét. A kisded né­hány estén át csak hallgatott, aztán egy szép éjszakán intett az ő jó édesanyjának, hogy ál­lítsa -oda a hárfát fekvőhelye mellé, majd hevenyészett pó­lyájából előkotort egy vaskos kottacsomót. Kiterítette maga elé, s fújni kezdte a húrokat, akár a szél. Csodálatos hang­zású fújását csörgőszóval kí­sérte. Az anya ettől előbb ámulatba, majd mély álomba zuhant. Látva ezt a gyermek, kibontotta pólyája kötőszalag- jait, s le sem vetvén guminad­rágját a szomszédos erkély alá surrant, s mélabús andalúziai dallamokkal puhítgatta a szép­nek mondott Kovácsné szívét. Alig telt el háromnegyed év, s Kovácsék terven felüli gyer­mekáldásban részesültek. Más forrásokból értesültünk egy irodalmi zseniről, egy iga­zi csodagyerekről. Történt volt egyszer, hogy egy Lakatos nevű hároméves gyermek édesatyjá­val meglátogatta annak író­barátját. Beszélgetés közben megemlítette a jeles férfiú, hogy most éppen egy történel­mi nagyregényen dolgozik. Az ókori Rómában és Attila hun birodalmában játszódik a cse­lekmény, de a tizedik oldalnál megakadt, mert nem ismeri eléggé a kort. „Ó”, mondta erre a gyermek, s nyílt tekin­tetét atyjára vetve papírt és írószert kért, hogy elfoglalhas­sa magát, míg a felnőttek megbeszélik érdektelen, gyere­kes gondjaikat. Mire felfigyel­tek rá, 3256 oldalt telerajzolt a gyermek, s bejelentette, hogy nagyregényt írt Rómáról és Attila hun birodalmáról. Csu­pán azért írta képregénynek, mert nem ismerte még a be­tűket. Az Est Lapok egyik decem­beri száma szenzációként szá­molt be a tehetségtelen festők ligeti kiállításáról. Ennek egyik érdekessége volt, hogy egyes szemétre való alkotások ott, a helyszínen készültek, A lap munkatársa is éppen arra set­tenkedett, amikor egy Lakatos nevű pelyhedző állú ifjonc ki­vette az ecsetet és a palettát a legtehetségtelenebb antita. lentum kezéből, s annak har­sány tiltakozása ellenére le­meszelte az egészet, és csak úgy kedvtelésből elkezdte pin- gálni a teremőrt. Mire megér­keztek a rendőrök, hogy eltá­volítsák a betolakodót, éppen el is készült a portré. Ki is akarták dobni, de véletlenül arra sétált a Louvre igazgató­ja, s egymilliárd dollárért meg­vette a képet. Az ifjú ember mosolyogva ajánlotta fel az összeget az elaggott Kovács- nék megsegítésére, és ‘soha többé nem fogott ecsetet a ke­zébe. Élete alkonyán, miután már nagyon húzta a csúza, fel­ajánlotta szolgálatait a Szét­szedem—összerakom Művek­nek. Fel is vették műszaki raj­zolónak, ugyanis erről volt pe­cséttel ellátott állami iskolai bizonyítványa. Egy alkalommal elvesztette a skiccet, s fejből rajzolta meg a gép alkatról szeit. Amikor véletlenül ennek álapján készült el a szerken­tyű, kiderült, hogy világszaba­dalom is lehet. Lett is, a fő­mérnök nevén. Feldühödött er­re, s meghirdette a „fúrd a fő­nököt!” mozgalmat. Szó ami szó, ezt is jól csinálta. Felter­jesztették az első osztályú be­csületrendre, és kinevezték fő­osztályvezetőnek. Erre nem szá­mított . . . Ennek már több mint öt éve. Azóta csak telefonon tárgyal a beosztottaival, kitiltotta a gyárból a fúrógépeket, és le- csavaroztatta a padlóhoz a karosszékét, nehogy — egy óvatlan pillanatban kihúzza alóla valaki. Tegnap temették, az utolsó polihisztort, a nagy zsenit. Úgy temették el, mint a régi barbár királyokat. Igaz, őt nem lóhá­ton, hanem a hozzánőtt széké­vel és íróasztalával. T. Ágoston László Konyhakerti növények védelme A petrezselyem és a sárgarépa le- vélzetén nagyon gyakori betegség a lisztharmat. A beteg növényeken lisz­tes bevonat látható, majd az erősen károsodott levelek sárgulnak, elhal­nak. Védekezéshez a kéntartalmú szerek többszöri permetezését java­soljuk. A másodvetésű uborkán a legveszélyesebb betegség jelenleg a lisztharmat. Védekezéshez a Thiovit, Misrothiol Special vagy Kén 800 FW használható. A konyhakerti növények betakarí­tása után a talajművelést, a gyom­irtást a kártevők és betegségek na­gyobb mérvű felszapordása ellen fo­lyamatosan végezzük. A későn érő szőlőfajtákat a botritisz ellen aján­latos augusztus 21-25. között még Rovral, Ronilan, Topsin—M 70 WP vagy Chinoin Fundazol szerrel per­metezni. A csomagolóanyagon fel­tüntetett élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő betartására ügyeljünk. Vegyszeres gyomirtáshoz a Gra- moxne vagy Glidlka használatát ja­vasoljuk. A nyár végén, ősszel felhasználás­ra kerülő foszfor, kálium és kombi­nált műtrágyákat ajánlatos már most beszerezni. Dr. Frank József ÖNT IS VARJA a liászprogrammal MEGÚJULÓ 200 ÉVES MECSEKI SZÉNBÁNYÁSZÁT Felveszünk 18—35 éves férfiakat az alábbi föld alatti munkakörbe és havi keresettel: CSAPATCSILLÉS (bétán, munkás) 5900— 7 800,— Ft VÁJÁR (szakmunkás) 7200—10 000,— Ft BÁNYALAKATOS (szakmunkás) 5400— 6 500,— Ft Továbbá: hűségj'utalom, szénjárandóság, 3/3-os műszakbeosztás, ötnapos munkahét, munkásszálló. Nős férfiak részére, munkával szerzett érdemek alapján 1—1,5 éven belül kedvezményes lakásjuttatás. hosszabb, folyamatos előző munkaviszony, nálunk végzett alkalmassági vizsgálat. CÍMÜNK: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK MUNKAÜGYI OSZTÁLYA, PÉCS, KOMJAT ALADAR U. 5. 7629 TELEFON: 24-863 Csoportfoglalkozás a bari olvasótáborban A csövesek, a hátrányos helyzet, a szabadság kérdése; hogyan képzelem az életem, milyen lesz a jövő; példakép és önismeret; barátság, szere­lem, sex; a család és a gye­rek viszonya; az alkoholizmus, a kábítószer, és fogyasztásuk következménye; a szabad idő, az életmód és a pótcselekvés- ezek azok a témák, amik a bári olvasótábor résztvevői­nek kívánsága alapján a prog­ramba bekerültek. A résztvevők 15—16 éves szakmunkásképzős gyerekek, akik a számtalan megadott té­ma közül ezeket, az őket nyil­vánvalóan leginkább érdeklő beszédtémákat választották, összesen negyvenegy szakmun­kásképzős leány és fiú vett részt a KISZ Baranya megyei Bizottsága bári olvasótáborá­ban, ahol több száz kötet könyv és több mint húsz film — valamennyi a Balázs Béla Filmstúdió alkotása - várta őket. Baranya megye szinte valamennyi szakmunkásképző intézetét képviselték, akik a bári táborozásra megérkeztek, s szinte kivétel nélkül olyanok, okik még sose voitak olvasó­táborban. Ahogy elmondták, tulajdonképpen el sem tudták igazán képzelni, milyen lesz egy ilyen céllal szervezett nyá­ri tábor, de — s ezt ugyancsak ők mondták —, sokkal izgal­masabb és érdekesebb, mint amit előre elképzeltek maguk­nak. A tábor vezetője, Takács lm- re, a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága munkatársa, aki el­mondta, hogy a tábor temati­káját ők csak körvonalazták, a konkrét témaköröket, amiket már említettünk, maguk a gye­rekek határozták meg. Minde­nekelőtt, már az első nap, egy kérdőívet adtok közre, amit a résztvevőknek ki kellett tölte­niük, s ebből, sajnos, igencsak gyenge eredmények születtek. A kérdőív tulajdonképpen tel­jesen általános, a legkülönfé­lébb témákat felölelő kérdése­ket tartalmazott, s leginkább az derült ki, hogy a Bárban táborozó negyvenegy gyerek­nek a leghalványabb fogalma sincs a magyar történelemről, s még ennél is kevesebb a mai bel- és külpolitikai viszonyokról — s ez önmagában már egy támpont volt ahhoz, hogy tu­lajdonképpen mivel is kellene foglalkozni ieginkább. Persze egy 15-16 évest ennél sokkal inkább érdekelnek olyan kérdések, amik közvetlenül őket érintik, ez meg is fogalmazó­dott témaválasztásukban. Ho­gyan tud ehhez segítséget nyújtani egy olvasótábor? Úgy, hogyha reális célokat tűznek kj a foglalkozásokat vezetők, mint ahogy ebben az esetben is tették. Nem úgy kell egy ilyen jellegű rendezvényt el­képzelni, hogy mindenki éjjel­nappal könyveket olvas — bár természetesen az olvasás is hozzátartozik. A lehető legna­gyobb segítség, amit ilyen rö­vid idő alatt nyújtani lehet, az az, amire a tábor vezetői is tö­rekedtek; hogy a különböző művészeti ágak segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy a ti­zenévesek eligazodjanak saját problémáikon. Erre példa ere­jével hat az olvasás szerepe, ám ez esetben kizárólag any- riyit tudtak tenni — s ez nem kevés, sőt igen nagy haszonnal bírhat a jövőre nézve —, hogy arra próbáltak nevelni: ha az ember kinyit egy könyvet, ott választ találhat az őt legin­Fotá: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom