Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-20 / 228. szám

Alkotmányunk szellemében Német nemzetiségi népitánc találkozó Hosszúhetényben Fotó: Erb János Nemzetiségek Baranyában Beszélgetés Nrasznai Antallal, a HHF megyei titkárával „A Magyar Népköztársaság a te­rületén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogú­ságát, az anyanyely használatát, saját kultúrája megőrzését és ápolását." (61. paragrafus). A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Titkársága a közel­múltban meghallgatta a Bara­nya megyei népfrontbizottság tájékoztatóját a nemzetiség-po­litikai tevékenységről. Krasznai Antal megyei titkárt kértük meg e munka tapasztalatainak is­mertetésére. — Milyen elvek képezik a népfront pnegyei nemzetiség- politikai tevékenységét? — Megyénkben az elmúlt időszakban tovább mélyült a magyar és a nemzetiségi lakos­ság barátsága, harmonikus együttélése. A nemzetiségek Ba­ranyában is az élet minden te­rületén egyenjogúságot élvez­nek, aktívan résztvesznek a szo­cializmus építésében. Érdekeik teljesen azonosak a magyar nép érdekeivel, ugyanakkor nyelvük, kultúrájuk, esetleg roko­ni szálak egy szomszédos nemzet­hez kapcsolják őket. Mindezek tiszteletben tartása az a fontos alapelv, melyet politikai tevé­kenységünkben figyelembe ve­szünk. Szeretnék arra is utalni, hogy megyénkben földrajzilag körülhatárolható, egymástól el­különülő nemzetiségi területek nincsenek. Németek 230 köz­ségben élnek kisebb, nagyobb számban, de a lakosság 30 százalékos arányát csak 48 köz­ségben érik el. Délszlávok a megye 119 községében laknak, arányuk 14 helyen éri el a 30 százalékot. — Tájékoztatójukban kiemel­ten foglalkoztak megyében élő nemzetiségiek művelődési hely­zetével. — A nemzetiségi művelődés a magyarországi művelődés szerves része, azzal együtt fej­lődik. Mi a feladatainkat el­sősorban abban látjuk, hogy segítsük a nemzetiségi lét meg­őrzését, továbbfejlődését, a nemzetiségi tudat szocialista formálását, a nemzetiségi la­kosság jó állampolgári közér­zetét, a társadalomba való be­illeszkedésüket és ezek által kívánjuk erősíteni népünk poli­tikai egységét. Nagy jelentő­séget tulajdonítunk annak, hogy megyei tanácsunk 1978-ban ha­tározatba foglalta a nemzetisé­gi művelődés távlati program­ját, mely kimondja, Hogy nem­zetiségi politikánk fontos törek­vése a művelődési egyenjogú­ság biztosítása. Ezen belül ki­emelkedő szerepe van az ok­tatásnak, az anyanyelv, a nem­zetiségi kultúra megőrzésének, fejlesztésének. Igen figyelemre­méltóak az eddig elért ered­mények. Megyénkben 48 nem­zetiségi óvodában 3093 gyerek­kel foglalkoznak. Az általános iskolákban az 1972/73-as tan­évhez viszonyítva az 1980 81-es tanévben 3068-ról 5721-re emel­kedett a nemeztiségi anyanyel­vet tanulók száma. Az említett 4. HÉTVÉGE távlati program fontosnak tart­ja, hogy az iskolák körzetesíté­se ne vesse vissza a nemzetisé­gi anyanyelv oktatását, sőt a jobb feltételek biztosításával tegye lehetővé az oktatás ma­gasabb szintre emelését. A kö­zépfokú iskolákban is biztosí­tott az anyanyelv oktatása. Pé­csett, a Leőwey Klára Gimná­ziumban német, a Janus Pan­nonius Szakközépiskolában né­met és délszláv nyelvű oktatás folyik. A pécsi egyetem tanár­képző szakán mind két nyelven van nemzetiségi tanárképzés. — Hogyan látják a nemzeti­ségi közművelődési tevékenysé­get? — Ezen a területen a fejlő­dés mind mennyiségi, mind mi­nőségi vonatkozásban jelentős. Megyénkben két nemzetiségi báziskönyvtár működik, Mohá­cson délszláv, Pécsett német. Ezeket azzal a céllal hozták lét­re, hogy anyanyelven írt köny­vekkel lássák el a nemeztiségi lakosságot, adjanak segítséget a kiskönyvtáraknak, szervezzék az olvasómozgalmakat, támo­gassák az anyanyelvi ismeret- terjesztést. Figyelemre méltó eredmények vannak a nemze­tiségi klubok tevékenységénél. Mohácson német és délszláv, Siklóson délszláv, Pécsett két német klub működik. Jól halad a pécsi délszláv klub építkezé­se is. Az öntevékeny művészeti mozgalom a nemzetiségi kultu­rális munka fő területe. A táncegyüttesek kiemelkedő sze­repe mellett kezd előtérbe ke­rülni a nyelvápolást elősegítő tevékenység is. A Magyar Rá­dió Pécsi Stúdiója több mint két évtizede, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója négy éve su­gároz rendszeresen nemzetiségi műsorokat. — Mit tesz a népfront moz­galom a nemzetiségiek közéleti tevékenységének aktivizálása érdekében? — Ezt jelentős feladatunk­nak tekintjük! Biztosítjuk a ke­reteket a nemzetiségi dolgo­zók társadalmi aktivitásának megszervezéséhez, a nemzeti­ségekkel kapcsolatos helyes szemlélet kialakításához, a nemzetiségi politika megvaló­sításának össztársadalmi fel­adattá tételéhez. Az ország- gyűlési képviselők, a tanács­tagok között, a különböző po­litikai, társadalmi szervezetek­ben megfelelő helyet kapnak a nemzetiségiek. Megyénkben két országgyűlési képviselő, a tanácstagok 11 százaléka nemzetiségi származású. A népfrontbizottságok tisztségvi­selői közül 116 német, és 43 délszláv kerüft megválasztás­ra, ez a testületi tagok 20 százalékát alkotják. A népfront megyei bizottságának 15 szá­zaléka nemzetiségi származású. A nemzetiségi szövetségek or­szágos vezető testületéiben 25 német és 15 délszláv képviseli megyénk nemzetiségeit. Megyei tanácsunk mellett működik egy Nemzetiségi BizoMság, mely minden olyan kérdéssel fog­lalkozik, amely az MSZMP nemeztiségi politikájának me­gyei végrehajtását elősegíti. A megyei tanáccsal együttműkö­dési megállapodást kötöttek a nemzetiségi szövetségek, se­gítséget, támogatást biztosítva a kidolgozott program megva­lósításához. — Hogyan segítik testvér- kapcsolataik a nemzetiségi po­litika eredményességét? —• Véleményünk szerint a testvérmegyei kapcsolatok ápo­lása eredményesen járulhat hozzá a nemzetiségi lakosság és az anyanemzet közötti szá­lak erősítéséhez. Eddig rend­szeres volt a kapcsolatunk és együttműködésünk a jugoszlá­viai Eszék területtel, az ottani, hozzánk hasonló politikai moz­galommal. Látogatások, önte­vékeny együttesek szereplésé­nek kölcsönösségére került ed­dig sor, mozgalmas, érdekes a határmenti kapcsolatok prog­ramja is. Baranya megye po­litikai és állami szerveinek szé­les körű kapcsolata jött létre az NDK-beli Schwerin megyé­vel. Sajnos eddig mozgalmunk nem tudott bekapcsolódni ebbe a testvérmegyei együttműkö­désbe. Most a titkárság támo­gatta kérésünket, hogy mi is felvegyük az együttműködést német barátainkkal. Mi úgy gondoljuk, hogy ez új lehető­ségeket biztosít majd a né­met nemzetiségek körében vég­zett politikai munkánkhoz. — A titkárság, meghallgatva a megyei bizottság beszámoló­ját, milyen kérdésekben foglalt állást? — Számunkra elsősorban az volt fontos, hogy az eddigi te­vékenységünket jónak minási- tették. Elismerték az elért ered­ményeket, s további oktiv mun­kára bíztattok a nemzetiség- politikai területen. Szükséges­nek tartották, hogy a megyé­ből szerzett ismeretek után a jövő esztendőben a titkárság országosan is tekintse át a mozgalom nemzetiség-politikai tevékenységét. Mitzki Ervin A haza szolgálatában Élen járó tüzérek ((A haza védelme a Magyar Nép­köztársaság minden állampolgá­rának kötelessége" (70. paragrafus) Az árnyat adó fa alatt is szinte elviselhetetlen a hőség, a harci felszerelésben lévő ka­tonákról csurog a veríték. A szabadba telepített íróasztal kö­rül a szocialista versenymozga­lom felmérő foglalkozását tart­ják, melynek során technikai, műszaki és harcszolgálati, el­méleti ismereteikből adnak számot, odébb a sorozatve- toknél a gyakorlatban vizsgáz­nak a tüzér alegység tagjai. Tavaly élenjáróok voltak, az idén is szeretnék ezt a címet elnyerni.-i Jók az esélyeink, az eddigi eredmények biztatóak — mond­ja Pálii László hadnagy, az al­egységparancsnok helyettese. — Rendesen dolgoztak a katonák a kiképzési időszakban, s ez most megmutatkozik. Vannak egészen kimagasló teljesítmé­nyek is... Marancsics Imre honvéd az imént ugrott le a sorozatvető- rőf. Ő, néhány társához hason­lóan előfelvételis, így csak 11 hónapot szolgál. Mór csak né­hány hete van a leszerelésig. — A kiszabott feladatokat igyekeztem a tőlem telhetőén minél jobban elvégezni, de az az igazság, hogy elsősorban a mozgalmi munkában jelesked­tem. — Milyen manapság a sor­katona élete? — Nem nehéz, csak a fe­gyelmet kell megszokni. Ha a kapott parancsokat becsülete­sen végrehajtja az ember, ak­kor nemigen akad problémája. A közvetlen parancsnokaink is fiatalok, jobban megértik gond­jainkat A szociális körülmé­nyekre sem lehet panasz, a kul­turális lehetőségek pedig kiváló­ak. — A katonai feladatok nehe­zek? — Szerintem egyáltalán nem, sőt kimondottan érdekesek. Matematikatanárnak készülök, s az ittlétem alatt volt alkal­mam néhány olyan számítást végeznem a kiképzések során, melyek kimondottan izgalma­sak voltak. Kovács Imre honvéd túl van már a vizsgák egy részén, kis­sé fáradtan ül le beszélgetni. — Reggel lefutottunk felsze­relésben 3000 métert szintén a versenymozgalom keretében, most pedig elméleti és gyakor­lati feladatot oldunk meg eb­ben az iszonyú hőségben, úgy hogy hosszú lesz ez a mai nap ... A Jászberényből bevonult fia­talember szaporán veszi a le­vegőt, a hóna alatt átázott az ing, a géppisztoly szemmel lát­hatóan egyre nehezebb lesz. — Mi volt a legnehezebb az eddigi katonai szolgálata alatt? — A bevonulás utáni egyhó­napos kiképzés. Ha azt maga mögött tudja az ember, akkor nagy meglepetések már nem ér­hetik. Nekem szerencsém volt, mert ehhez az alegységhez ke­rültem, amely a laktanyán be­lül elit alakulatnak számít. .— Hazajárás? — Havonta egyszer eddig mindig otthon voltam, de volt úgy, hogy kétszer is. Hosszú János főhadnagy al­egységparancsnok elégedett „fiaival". — A parancsnoknak az a leg- fontosobb, hogy olyan kapcso­latot alakítson ki a katonáival, hogy azok bármilyen problé­mával őszintén forduljanak hoz­zá. A másik, hogy a feladatok érdekében mindig megnyerjük őket. Ha ez a két dolog meg­valósul, akkor tekintélyt szerez a parancsnok, ami nélkül ve­zetni ma már nem lehet. Úgy érzem ez nekem sikerült s ez meglátszik az alegységem ered­ményességén is. — Alig néhány esztendővel idősebb katonáinál. Ez jó, vagy rossz? — Meggyőződésem, hogy nem a kor számit, bár annyi előnye van, hogy gondolkodásban kö­zelebb állok hozzájuk. Néhány napon 'belül kiderül, hogy az alegységnek sikerül e megismételni tavalyi eredmé­nyét, de azt Hosszú főhadnagy hangsúlyozta, hogy a többség ezért mindent megtett. S most a szocialista hazafiság legfőbb bizonyítéka ez. Az egységparancsnok politi­kai helyettese Takács István őr­nagy jó véleménnyel van az alegység munkájáról. — Manapság egy alegység­től azt várjuk, hogy a kiképzé­si, harckészültségi feladatok­ban, a politikai, mozgalmi mun­kában, a társadalmi munkában, a közművelődési tevékenység­ben minél jobb eredményeket érjen el. Úgy tűnik, Hosszú fő­hadnagy elvtárs katonái az idén is megfelelnek az előírt követel­ményeknek. A felmérő foglalkozás szín­helyén egyre vadabbul tűz a nap, de a vizsgák nem szüne­telnek. A parancsszavak a tá­volba is elhallatszanak ... Roszprim Nándor Üdülés SZOT-beutalóval „A Magyar Népköztársaság bizto­sítja állampolgárai részére a pi­henéshez való jogot.** (56. paragrafus) A szakszervezeti tagság ked­vezményes üdültetésének szerve­zett formája különösen jelentős vívmánya szocialista társadal­munknak és á magyar szakszer­vezeti mozgalomnak. Egyaránt szolgálja a dolgozó emberről való gondoskodást, a munkaké­pesség megőrzését, a betegsé­gek megelőzését, valamint a szabadidő hasznos, kulturált felhasználását. Ezt hangsúlyozta a SZOT Elnökségének tavaly szeptemberi határozata is beve­zetőjében, amikor újra szabá­lyozták a szakszervezeti tagság kedvezményes üdültetésének rendjét. Az új szabályzat, amely 1982. január 1-én lépett életbe, azt is leszögezi azonban, hogy a kedvezményes üdültetésben való részvétel nem a szakszer­vezeti tagságon alapuló jog, csupán lehetőség, mivel az igé­nyek csak részben teljesíthetők. A SZOT Elnökségének határo­zata az új üdültetési szabályzat megalkotásának okait taglalva utalt azokra a kritikákra, ame­lyek a beutalójegyek mennyisé­ge és összetétele miatt hangzot­tak és hangzanak el évek óta szinte minden szakszervezeti fó­rumon, s főként az alopszerveze. ti taggyűléseken. Ilyenkor min­dig az igények és a lehetőségek konfliktusáról van szó elsősor­ban: így például arról, hogy a nyári hónapokban nagyon kevés a többgyermekes családok szá­mára biztosított beutaló. Iskolás­korú gyerekekkel persze aligha mehetnek máskor üdülni a szü­lők, mint nyáron, de mások ese­tében a beutalási lehetőségek kritikájába az a sajátos felfogás is belejátszik, ami nálunk majd­hogynem azonosítja az üdülés fogalmát a nyaralással. A SZOT-beutalójegyek meny- nyisége és összetétele valóban nem változott jelentősen az utóbbi években. Ezért talán haj­lamosak is vagyunk megfeled­kezni azokról az eredményekről, amelyeket csak hosszabb idő­szakot átfogva értékelhetünk reálisan. A SZOT-beutalók ke­retszáma 1960-ban még 197 000 volt. A SZOT Elnöksége tavaly augusztusban viszont 388 300 darab beutalójegyet határozha­tott meg éves keretszámként 1982-re. Az üdültetési lehetősé­gek tehát a kétszeresükre növe­kedtek az utóbbi húsz év alatt. S persze a beutalók összetétele is változott: elég csak arra utal­ni, hogy idén 18 000 szakszerve­zeti tQg üdülhet kedvezménye­sen külföldön 11 országban Mongóliától Olaszországig. A családi beutalóknál is volt azért változás, bár ez korántsem elé­gíti ki az igényeket: például a „kisbabás” üdültetés, amit hét éve vezettek be. A fentieket támasztják alá a baranyai adatok is: 1974 és 1975 között 6200-al több felnőtt és 3700-al több gyermek üdül­hetett SZOT-beutalóval, mint az ezt megelőző öt év során. S ezekben az adatokban nincs is benne a bányászok üdülése, mert ekkor még a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete külön keretből kapta a beutalójegye­ket, a többi ágazatban viszont megyei szinten osztatták el a keretet. A SZOT-beutalók országos keretét az utóbbi két évben számítógépes úton az ágazati szakszervezetek között osztják el a taglétszám megfelelő szá­zalékában, majd azt tovább a szakszervezeti megyei bizottsá­gok az alapszervezetek között. A beutalójegyek keretét tehát nem a Szakszervezetek Megyei Tonácsa kapja: az egész me­gyére vonatkozó összesített ada­tok nem állnak rendelkezésre. A szakszervezetek megyei bi­zottságaitól, illetve vállalati szakszervezeti bizottságoktól ka­pott tájékoztatók szerint Bara­nya 182 000 fős szakszervezeti tagsága az idei évre a gyer­meküdültetést is beleszámítva összesen mintegy 12 000 SZOT- beutalót kapott. Ezt egészítik ki a vállalati üdülési lehetőségek és külföldi cserekapcsolatok, amelyeket a tavalyi évben bel­földön 24 358 felnőtt és 11 199 gyermek vett igénybe, külföldi üdülésen 1745 felnőtt és 534 gyermek vett részt. Az idei évre vonatkozó adatok, amelyek csak az év végére gyűlnek össze, aligha fognak lényegesen eltér­ni a tavalyiaktól. D. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom