Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-20 / 228. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 228. szám 1982. augusztus 20., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Boldogalásunk forrása A közművelődés baranyai kitüntetettjei • • Ünnepség a megyei tanácson \ Szovjet nő a világűrben Csaknem húsz évvel Valentyina Tyereskova űrrepülése után ismét van űrhajósnője a világnak. A 34 éves Szvetlána Szavickaja csütörtökön indult útnak két társával a Bajkonuri űrrepülőtérről a Szojuz T—7 űrhajó fedélzetén. Az űrhajót csütörtökön este, moszkvai idő szerint 21.12 perckor indították útnak. Parancsnoka Leo- nyid Popov, a veterán űrpilóta, aki már két alkalommal járt a világűrben. A légénység harmadik tagja az újonc Alekszandr Szerebrov. Az első jelentések szerint az űrhajó startja jól sikerült, a legénység közérzete kiváló. A világ második űrhajósnőjének nevét a Szovjetunió határain túl is jól ismerik a repülősport kedvelői. Jevgenyij Szavickijnak, a második világháború híres szovjet mesterpilótájának, jelenleg a Szovjetunió légimarsalljának lánya már gyermekkorában eljegyezte magát a repüléssel. Repülpakadé- miát végzett és több éven át berepülőpilótaként dolgozott. Többszörös műrepülő világbajnok, aki tizennyolc különböző repülős világcsúcsot állított fel. Férje is pilóta. A Szojuz T—7 úticélja a Szál jut—7 űrállomás; az űrhajósok közös programot hajtanak végre a több mint három hónapja a világűrben tartózkodó Ana- tolij Berezovojjal és Valentyin Lebegyevvel. Ülés* tartott a Minisztertanács N agyan-nagyon az elején • jártunk a műveltségnek, különösen a politikai műveltséggel, amikor annak idején, 1949-ben az országgyűlés törvénybe foglalta az alkotmányt. Augusztus 20.: István királyunk, az új kenyér, s az alkotmány napja lett — egybeesett a három. Mondom: az elején jártunk a tudatiaknak, sok hitre is szükség volt. A néphatalom győzött: benne is volt az alkotmányban, a legelején. A hatalom a legfontosabb, amelynek megrendíthetetlen alapokon kell állnia. Ipar. Szocialista mezőgazdaság. Kultúra. A dolgozók jogai és kötelességei. És béke! — amelyről Hja Ehren- burg írta: „belép az ajtón és megszegi a kenyeret”. Milyen csodaszép gondolat volt. Lelkesítő. István király. Kenyérünnep. Alkotmánynap ... A három történelmi fogalom, amely ma együtt érvényesül, több mint ezer évet ível át: az államalapítástól — sok-sok történelmi viharon keresztül — a felszabadulásig, amely a demokráciát adta, a földosztásig, amely valóságos új kenyeret adott; a küzdelmekig, amelyek kivívták az 1949-es alkotmányt, majd elhozták a mát, amelyben alkotmányos életünk változásai benne tükröződnek. Magyarán: az alkotmány történelmi fejlődéséről van szó. A történelem persze becsapott bennünket, nem is egyszer. Amíg föl nem szabadultunk, azt tanultuk: Magyarországnak ezeréves alkotmányá van. Azt mondta róla 1940-ben a miniszterelnök: „Alkotmányunk íratlan és azon törvények és jogszabályok összessége, amelyek a nemzet vérébe mentek át, amelyekből kitörülhet valamit az idő, de egyetlen nemzedéknek a hangulata soha. Alkományunk élő valami, tehát fejlődik. így életrajzformája van, amely életforma fejlődik.” Nos, ez az „élő valami” a szegény nép számára nem volt több a ködnél, a semminél. Mindaddig, amíg föl nem emelték szavukat gyalázatos sorsuk miatt, mert abban a pillanatban lesújtott rájuk az uralkodó osztálynak ez az élő valamije. Államiságunk egykori jelképe, a korona - minden misztifikációból kiemelve — most ott van a Nemzeti Múzeumban. Mindenki megtekintheti. Voltak a történelemben jószándékú haladók és forradalmárok, akik hordozói voltak a polgári alkotmányosságnak. Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője 1793-ban független magyar államról ír, „amelyben a népnek is részt kell venni a hatalom gyakorlásában”. Hajnóczy József, a jogtudós és történész 1790-ben két alkotmánytervezetet is elkészít.. Követelései: fügaetlenség, a dolgozó nép jogainak szélesítése, a közteherviselés kiterjesztése a nemesekre. Négy évvel később már köztársasági alkotmányt követelt. Berzeviczky Gergely az általa készített polgári alkotmánytervezetet egyenesen Napóleonnak ajánJta . . . Az 1849. április 19-én elfogadott „Függetlenségi Nyilat- kozat”-tal Magyarország lényegében alkotmányos köztársasággá lett, de ahogy leverték a jakobinusokat, leverték a szabadságharcot - megfojtották az alkotmányosság eszméjét is. Csak az az „élő valami” maradt. Az alkotmányfejlődés következő állomása 1919 volt Magyarországon. A június 23-án elfogadott forradalmi alkotmány megfelelt mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a szocialista alkotmánnyal szémben támasztani lehet. Legfőbb értéke az volt, hogy a legmagasabb szinten, a szocialista alaptörvény szintjén összegezte a Magyar Tanács- köztársaság lényegét. „A proletariátus minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet, a burzsoázia uralmát és helyébe a szocialista társadalmi és termelési rendet állítsa". „A Tanácsköztársaság a munkások, katonák és földművesek tanácsainak köztársasága”. Ez az alkotmányunk is az ellenforradalom áldozata lett. Harminc évnek kellett elmúlnia, hogy 1949-ben megszülessen az új, amely együtt élt, s él velünk mai történelmünk folyamatában. Egy az élete az őt létrehozó hatalommal, társadalommal, annak minden követelményével és intézményével. Ha a gazdasági-politi- kai-társadalmi körülmények fejlődésében jelentős változás áll be, annak tükröződnie kell az alkotmányban is. Azaz: az alkotmánynak nemcsak a korok kronológiájában figyelhető meg a története, hanem belső-önmaga fejlődésében is, mint amikor az MSZMP X. kongresszusa így foglalt állást: „A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére nem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat". Ezt követően született meg „Az 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkotmány módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról”. A címében pontosan idézett törvény a mai alkotmányunk. Tíz fejezet, 78 paragrafus. Államéletünknek a szocialista demokratizmus fejlesztésének, politikai rendszerünk állandó erősítésének, egész magyar világunknak és internacionalizmusunknak az alaptörvénye. A ttól az első naptól 1972-i'’ sok minden történt. Uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok: a Magyar Nép- köztársaság szocialista állammá lett. Változások következtek be a társadalom osztályszerkezetében, kialakult az egységes termelőszövetkezeti társadalmi osztály. A szocialista demokrácia szélesítése azt jelentette és jelenti: az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül részt vállalhatnak a közügyek intézésében. Fejlődött a népfrontmozgalom, amely tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, alapvetően fontos szerepe van a népképviseleti szervek megválasztásában. VáJtoZások következtek be a jogok és kötelességek tekintetében . . . Demokrácia és állampolgári alapjogok: a szocialista társadalom érdekében élnek és realizálódnak. Dér Ferenc Nemcsak népművelők, könyvtárosok és a közművelődés egyéb területeinek dolgozói vették át tegnap kitüntetéseiket országszerte — így Pécsett, á Baranya megyei Tanács épületében is — hanem számos más, gazdálkodó szerv és egyéb intézmény dolgozói is, akik valamilyen kapcsolatban állnak kulturális életünkkel. A pécsi ünnepségen a megye és a város állami, társadalmi és politikái szerveinek vezető képviselői körében részt vett Rajnai lózset, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művészének közreműködése után Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte az ünnepeiteket. Beszédében kitért a közművelődés, a kulturális élet időszerű feladataira, amik ma egyre jobban azonosulnak társadalmi és gazdasági életünk törekvéseivel : a folytonosság és a megújulás alapelveivel. Beszélt arról az elmúlt években lezajlott változásról, melynek jegyében a pusztán közvetítést végző népművelést felváltotta a tömegszervezetekhez, gazdasági egységekhez és ugyanakkor egyénekhez jobban kötődő, ezek felelős aktivitására építő nyitottabb, korszerűbb művelődés. Az 1976. évi közművelődési törvény óta eltelt években pénz- és kapacitáshiány miatt késik vagy elmarad kulturális infrastruktúránk1 bővítése - szem előtt tartva a személyi tényező fontosságát bővülnek ugyanakkor az alkotó értelmiség, a népművelők lehetőségei. Nehezebb körülmények között dolgoznak ma a kultúra „munkásai”, de tevékenységükben felfedezhetjük az új kezdeményezéseket, a színvonalemelkedést, az értékek megőrzését, továbbvitelét és a kezdeményezést. Mindez az idén is érzékelhető a baranyai kulturális eredményekben, nemzetközi sikereinkben. — Sikeresen képviselték megyénk kulturális életét amatőr együtteseink Európa számos országában és a hazai pódiumokon is — idézte fel az elmúlt év eseményeit Bernics Ferenc. — Hivatásos művészeti életünk elismerését jelenti Berták László József Attila-díja, Tillay Aurél és Tóth Ferenc Liszt-díja és Uhrik Dóra Érdemes Művész kitüntetése. A rádióban és más fórumokon is elismeréssel nyilatkoztak a baranyai Bartók-centenárium rendezvényeiről. Hasonlóan készültünk fel a Kodály-évfordulóra is, melyhez kapcsolódóan nagy sikert aratott a X. Országos Kamarakárus Fesztivál. A rendezvénysorozat másik csúcspontja a XIV. Nemzetközi Zenei Tábor zárásaként megrendezett Világkoncert volt - a szocialista országok között elsőként nálunk készített fel világénekkart és zenekart együttes hangversenyre a Jeunesses Musicales. De eredményes volt a Megyei Könyvtár középfokú könyvtárosképző tanfolyama, és a Bóbita Bábszínház által képzett bábszínészképzés is sikeres évet zárt. Érdekes, színes kezdeményezés a gasztrómozi és a szabadtéri folklórestek sorozata, a vendéglátóipar és a közművelődés találkozásával. Erősödik a kapcsolat az idegenforgalommal is, bár itt még sok lehetőséget ki lehet használni. Újszerűségével figyelmet keltenek olyan kisebb létesítmények is, mint a luzsoki cigány népművészeti tájház. valamint a villányi szobrász szimpózium keretében nemzetközi összefogással elkészített amfiteátrum színpad, melyen nagy közönségsikerrel szerepelt a Nyári Színház rendezvényeként a Pécsi Balett. A köszöntő után dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára adta át az idei közművelődési kitüntetéseket. (A kitüntetettek névsora a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének jelentését az 1981—82. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. A kormány megállapította, hogy a tanácskozások a KISZ X. kongresszusát követő időszak jelentős ifjúság- és társadalompolitikai eseményei voltak, szervesen illeszkedtek a szocialista demokrácia fórumainak rendszerébe, A Minisztertanács felhatalmazta az Állami Ifjúsági Bizottságot, hogy a KISZ X. kongresszusának kezdeményezései alapján összeállított, a kormány által már korábban elfogadott feladattervet egészítse ki az ifjúsági parlamenteken elhangzottakból adódó állami feladatokkal, és rendszeresen ellenőrizze azok megoldását. Az Állami Ter/bizottság előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy Szaboics- Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, valamint Zala megye egyes körzetei foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséhez állami támogatás nyújtását engedélyezi. A támogatást elsősorban pályázati úton olyan üzemek nyerhetik el, amelyek gazdaságosan létesítenek új munkahelyeket. A Minisztertanács a SZOT előterjeszése alapján határozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fejlesztéséről és a középfokú munkavédelmi oktatás kiszélesítéséről. Eddig középfokú munkavédelmi végzettséget csak megfelelő technikusi alapképzettség után lehetett szerezni. Ezentúl a kétéves levelező rendszerű képzésben a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal és kétéves munkavédelmi szakmai gyakorlattal rendelkezők is részt vehetnek, így lehetővé válik, hogy a kereskedelmi, közlekedési, egészségügyi szakképesítésűek, és a MÁV tisztek is megszerezhessék a középfokú munkavédelmi szakképzettséqet. A kormány ennek megfelelően módosította a munkavédelmi továbbképző intézet feladatkörét is. . Kitüntetett népművelők az ünnepségen — Szokolai István felv. — ■ ______________________________________
