Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-19 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXIX. évfolyam, 227. szám 1982. augusztus 19., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Mennyit ér a nyári gyakorlat? (3. oldal) Félmillió turista Pécsett és környékén (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Játszószoba a 10 emeletesben l(oi (3. oldal) Alkotmánynapi nagygyűlés Mohácson Kora előtt járva kívánta a kiművelt emberfők sokaságát Széchenyi István szobrának avatása Kecskeméten Aczél György beszéde az ünnepi ülésen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Bács- Kiskun megyében. Szerdán Kecskeméten részt vett az Ara. di vértanúk terén felállított Szechenyi-szobor avatásán. Széchenyi István egész alakos bronz szobrát Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, környezetét Kerényi József Ybl-díjas építész tervezte. A szobrot 69 gesztenyefa övezi, Széchenyi megélt éveinek emlékére. A Központi Bizottság titkára az Erdei Ferenc Művelődési Központban megtekintette Kiss István kamarakiállítását. A késő délutáni órákban a kecskeméti művelődési központban ünnepi gyűlést rendeztek, amelyen Aczél György mondott beszédet. Bevezetőben méltatta az államalapító István király történelmi életművét, az új kenyér szép szimbólumát, alkotmányunk ünnepének jelentőségét. Hangsúlyozta: szocialista alaptörvényünk intézményesített keretei között építjük társadalmunkat, fejlesztjük a szocialista gazdaságot, társadalmunk demokratizmusát. Széchenyi István új szobrának avatásáról szólva kiemelte: a mai nemzedék történelmünk nagy alakja, a magyar nemzet újabbkori megújulásának nagy politikai gondolkodója és elindítója előtt tiszteleg. Csak azok a történelmi személyiségek válnak méltóvá a nép őrző emlékezetére, akik felismerték koruk belső fejlődésigényeit, akik képesek voltak nemcsak azonosulni a haladás követelményeivel, de cselekedni is ér. te. Ő volt az első olyan magyar politikai gondolkodó, aki a gazdasági kérdéseket a nemzet fejlődésének középpontjába állította. Világosan felismerte, hogy minden politikai, társadalmi, vagy kulturális reformnak a gazdaságban kell gyökereznie. Széchenyi reform, gondolata azonban úgy bizto. sított elsőbbséget a gazdasági kérdéseknek, hogy a kulturális fejlődést is a gazdasági előrehaladás lényeges részének tekintette. Szinte a kora előtt járva kívánta a kiművelt emberfők sokaságát. Széchenyi reform-gondolata része történelmi önismeretünk, nek, az erősödő, kovácsolódó szocialista nemzettudatnak, amelynek jelentős szerepe van teljesítményeinkben is. Ezt követően Aczél György hazánk szocialista átalakulásának történelmi eredményeit méltatta. Hangsúlyozta: éppen sikereink teszik ma már nemcsak lehetővé, hanem paran- csolóan szükségessé a szocialista építés minőségileg új feladatainak napirendre tűzé. sét, az emberek alkotó munkájára, kezdeményező erejére, szakértelmére és tehetségére alapozva. A nemzetközi feltételek kedvezőtlen alakulása, és a világgazdasági gondok, kai összefüggő belső gazdasági helyzet napjainkban kétségtelenül próbatétellel jár — állapította meg ezután. - Ha okosan reaaálunk a történelem e legújabb kihívására, ha észrevesszük, hogy a nehéz helyzetből csak előre mehe- tün'k, akkor ez elősegíti további fejlődésünket, Mindenekelőtt munkánk gon. dosságát, rendjét, fegyelmét, szervezettséqét kell fokoznunk, magasabb szintre emelni a termelési kultúrát és az emberi viszonyok kulturáltságát egyaránt. Olyan viszonyokat kell teremtenünk, amelyek között a tehetségek szabadabban bontakozhatnak ki, az alkotás eredményei gyorsabban válhatnak közkinccsé. Ma, amikor a fejlődést nem tudjuk a korábbiakban megszokott, köny- nyebbik úton — nagyberuházásokkal, a termelő kapacitások szinte korlátlan bővítésével — előrevinni, rákényszerülünk, hogy szocialista mivoltunk legértékesebb oldalát helyezzük előtérbe: az alkotóképességet és a kulturáltságot. Ez az egyedül helyes és lehetséges válasz a válság-kihívásra. Fejlődésünkben, mai feladataink megoldásában meghatározó jelentősége van tehát az emberi tényezőnek: a műveltségnek, az oktatásnak, a tudomány eredményeinek, s növekvő szerepe a kultúrát hordozó és terjesztő szocialista értelmiségünknek. S amikor az emberi tényező jelentőségéről beszélünk, egyszerre gondolunk szakértelemre, tapasztalatra, általános műveltségre és értékes személyiségjegyekre, a szocialista magatartás és erkölcs értékeire. E téren vannak a legnagyobb tartalékaink és lehetőségeink. Ezzel összefüggésben — a közelgő tanévkezdetre utalva — oktatásügyünk helyzetéről is szólt a Központi Bizottság titkára. Hangsúlyozta: a mai nehézségek közepette sem tolhatjuk háttérbe holnapi előrehaladásunk feltételeit, amelyek alakításában kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak. Iskoláink kettős jellemzőjévé kell hogy váljék a szocialista arculat, szellemiség és a legkorszerűbb ismeretek nyújtása. A magas szakmai színvonal és a marxista világnézet jegyében kell tehát formálnunk a magyar iskola ügyét. Csak így tudjuk teljesíteni az oktatás feladatait, közkinccsé tenni a nemzeti és a világkultúra értékeit, csak így nyújthatunk korszerűbb műveltséget. Ezért mindannyian felelősek vagyunk- mondotta egyebek között Aczél György. saink egy részét, hogy befogadjanak az e térségben élő népek; és e népeket meg kellett győzni arról, hogy a jogrend megteremtésével, erőnkkel és tehetségünkkel elfogadjuk az európaivá válás feltételeit, azok okarunk maradni, akik voltunk: önállóak és függetlenek. Ezt követően Sarlós István szólt a történelem viharáról, népünk létéért, fennmaradásáért való küzdelméről, majd így folytatta: — A XX. század embere gazdag örökséggel a tarsolyában lépett a közélet színterére. S ha ezt az örökséget okosan kapcsoljuk össze a ma haladó eszméivel, akkor valóban hű és jó képviselői vagyunk ps leszünk a szocializmusnak, a szocializmus szellemében élő és cselekvő Magyarországnak. A történelmi események adnak tehát szilárd alapot a bizakodásnak: hogy a jövőben is úrrá leszünk munkánk gyengeségein, hogy sikeresen építjük az országot, hogy elérjük a múltban megálmodottnál lényegesen magasabb életszínvonalat. A beszéd elhangzása után Harmatos József, a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet elnöke adott számot az aratási munkák sikeréről, majd magyar, német, horvát népviseletbe öltözött lányok új búzából készült kenyeret és óbort nyújtottak át Sarlós Istvánnak. Az alkotmány ünnepe alkalmából a Mohácsi Farostlemez- gyárban este 8 órai kezdettel munkás-paraszt találkozóra került sor a faipari üzem dolgozóinak és az Új Barázda Termelőszövetkezet tagjainak részvételével. Az eseményen - melyen Schmidt Sándor a gyáriak nevében és Kovács Gyula a tsz-tagok nevében mondott köszöntőt — részt vett Sarlós István is megyénk vezetőinek kíséretében. Sarlós István ünnepi beszédét augusztus 20-i, ünnepi lapunkban részletesen ismertetni fogjuk. Kozma - Szokolai Széchenyi István szobra. A bronzszobor előtti kőlapon Magyar- ország térképe. !A három nemzetiségű Mohács ünnepi díszben, nagygyűléssel köszöntötte alkotmányunk megalkotásának 33. évfordulóját. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese délután 5 órakor érkezett a városba. A vendéget a városi tanácson a megye és Mohács vezetői fogadták. A találkozón — melyen részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke és Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára — Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő adott tájékoztatót a város és a járás életéről. Az ünnepi nagygyűlés, melyen Kelet-Baranya húsz településének dolgozói vettek részt — magyarok, németek és horvátok - a Bartók Béla Művelődési Központ kerthelyiségében délután 6 órakor kezdődött a Himnusz hangjaival. Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Simon István „Nem elég" című versét szavalta el. A nagygyűlés résztvevőit Borsos János köszöntötte. A megnyitót követően Sarlós István többek között a következőket mondotta:- A múlt hasznos tanulság gok forrása minden gondolkodó ember számára. Arról tanúskodik, hogy az előttünk járt nemzedékek, vagy azok vezetői, képviselői tetteikben mikor jártak el helyesen, és mikor nem. Az utókór nemcsak az események, hanem a következmények ismerete alapján alkot ítéletet — ezért tudjuk rangsorolni a történelem fordulópontjait. De a múlt eseményei sem önmagukban levők. Azok kialakulását, fejlődését befolyásolták — éppúgy, mint ma is — a körülmények, a nemzetközi és az országon belüli erő- • viszonyok, az elhatározásokban szerepet játszók osztályhelyzete, világnézete és kapcsolat- rendszere. A magyar nép hazára találása, letelepedése még nem jelentette a békés állapotok véglegessé válását, mert a létért való küzdelem végtelennek tűnő folyamata kezdődött el azzal, hogy európaiak lettünk. El kellett hagynunk régi szokóm mM Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet
