Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-16 / 224. szám

NYÁRI MAGAZIN _ NYÁRI MAGAZIN m NYÁRI MAGAZIN Ölj, karambolozz és... érezd jól magad Játékteremben nyugati oldala ugyan még ko­párnak látszik, de az évekkel ezelőtt telepített több száz féle fa, illetve cserje is hamarosan az idelátogatók pihenését szol­gálja. S. Gy. Erb János felvétele Rekordok éve lesz 1982? Számok a balatoni hajózásról Ha közvéleménykutatást vé­geznénk, valószínűleg egyér­telműen az derülne ki, hogy mindmáig a legromantikusabb- nak tartott közlekedési eszköz a hajó. Különösen igaz ez a Balatonon, ahol az utasok többnyire nem azzal törődnek, hogy mennyi idő alatt jutnak el az egyik kikötőből a má­sikba, hanem a hajózás szó­rakoztató élménye fontos a számukra. Ebből a szempont­ból azt is mondhatnánk, hogy a MAHART Balatoni üzemigaz­gatósága a tó környékének legnagyobb forgalmú szórakoz­tató intézménye. A balatoni hajózás eddigi forgalmi adatai azt sejtetik, hogy rekord év lesz az idei. Július 31-ig tekintve az idei adatokat, kiderül, hogy 6 és fél százalékkal több utast szállítottak a balatoni hajók mint a tavalyi év hasonló idő­szakában, pedig 1981 is a for­galmi ranglista első három helyezettje közé tartozik. Idén július 31-ig 1 383 200 utast szállítottak a balatoni személyhajók és 1 205 900 sze­mélyt a komp Szántód és Ti- hanyrév között. A legtöbb utas július 27-én (csütörtökön) szállt hajóra: néhány száz híján öt­venezren. Viszonyításul ehhez még egy adat: a balatoni sze­mélyhajók egyszeri befogadó- képessége 6000 utas. A legforgclmasabb kikötő - akárcsak az utóbbi két évben - a badacsonyi volt 300 000 ki­szálló utassal. Ettől a szám­tól csak néhány ezerrel ma­rad el a siófoki, a balatonfü­redi és a tihanyi kikötő for­galma. Ezek a listavezetők a 21 balatoni kikötő között. A magyar tengeren 200 fős hajózó személyzettel 26 sze­mélyszállító hajó közlekedik. Ezek együtt egy hónap alatt 85-87 000 kilométer utat jár­nak be. Ezzel a teljesítmény­nyel valamivel több mint két­szer lehetne megkerülni a Föl­det az Egyenlítő mentén. A hajópark rangidős hajója a Kelén. 1891 áprilisában bo­csátották vízre a siófoki kikö­tőből, vagyis 91 éve teljesít szolgálatot a Balatonon. Meg­érdemli, s valószínűleg el is bírja érni a hajók között rit­kaságnak számitó 100 éves kort is. Utána múzeumhcjó lesz belőle. A legújabb hajó a tavaly szolgálatba állt Fü­red katamarán. A legkisebb a Boglár 80 személy befogadá­sára képes, a legnagyobb pe­dig még mindig a Beloiannisz: 650 utas fér föl a fedélzetére. A balatoni hajók átlagosan 17 kilométer/órás sebességgel köz­lekednek. Ennél jóval nagyobb, 27 kilométer/órás sebességre képes a Balaton leggyorsabb hajója, a Lelle. 100 tonnás, 600 lóerős és rövidtávú tengeri közlekedés céljára építették az ogyesszai hajógyárban. D. I. Hogy itt lőni kell, ott gá­zolni? Hogy fegyverek és bal­eseti veszélyek fenyegetnek bennünket? Erről nem a So­mogy megyei Idegenforgalmi Hivatal tehet. Hogy a játék­termeikben működő nyugati gyártmányú automaták poénjai ezekhez a képzetekhez társul­nak, a játék hevében sokan észre sem veszik. Megszoktuk volna? Lehet.. . Siófokon a reggeltől estig nyitvatartó játékterembe alig lehet belépni. Zsúfolásig töm­ve van a nap minden szakéban — ékes bizonyságául annak, mennyire szeretünk játszani. Székely Miklóssal, az üze­meltető Somogy megyei Ide­genforgalmi Hivatal csoportve­zetőjével beszélgetve megtu­dom, hogy a Siófokon, Földvá­ron, Szemesen, Lellén, Boglá­ron és Kaposváron működő já­téktermekben általában flippe­rek, nyerőgépek és video­játékok vannak. Ezek nyugat­német, olasz és amerikai gyárt­mányú, komputerrel vezérelt automata játékok, amelyek 2-es, 5-ös és tíz forintos pénz­érmékkel működnek. A nyerési lehetőségek felső határa 1000— 2000 forint.- Volt, aki már ennyit nyert?- Volt - mpndja Rakovszky Sándor műszerész, aki arra ügyel, hogy itt mindig minden működjön.- Kedvenc játéka?- Nekem nincs. Jobban sze­retem a keresztrejtvényt. Székely Miklós: - Nem is szabad játszani az itteni sze­mélyzetnek. Ezt előírás tiltja. A vendégek még azt hihetnék, hogy ők ismerik a trükköket... Pedig nincsenek trükkök. A komputer programja szerint nyert, vagy veszít valaki. A gép persze „ügyel”, hogy megfelelő legyen a nyerési arány. Külön­ben ráfizetnénk.- Nyerés után közvetlenül tehát nem érdemes játszani — gondolom.-----Nem biztos. Lehet, hogy a program szerint éppen kettő, vagy három nyerés következik egymás után. Azt is hozzáte­szem — jegyzi meg a műsze­rész, hogy a programot a gyár állította be. Ezen mi nem tu­dunk változtatni . . . Egész nap járnak, zakatol­nak a gépek . . . Előfordul, hogy valaki kisebb címletű pénzér­mét, vagy hamisított fémkoron­got dob be. Ilyenkor leáll a gép és dolgozik a műszerész. A pénzkazettákat a hivatali ügyrend szerinti időközönként egy bizottság nyitja fel. A pénzt megszámolják, bizonyla- tolják, a műveletet jegyző­könyvezik. A játékterem-fel­ügyelőnek általában mindig van pár ezer forint aprója (2-es, 5-ös, 10-es). A legszenvedélyesebb játé­kosok egyikétől hallottam, hogy jövőre rulett és kártya­terem is lesz Siófokon. A Pan­nónia tervezi a megnyitását a volt Casino épületében. Na lássuk csak, melyiken próbáljam meg? Tapogatom a zsebemben a kétforintosokat. Aztán meggondolom a dol­got. Nem szeretek se lövöldöz­ni, se karambolozni ... Bebesi Károly Kirándulóközpont és arborétum a Sötétvölgyben Alig egy órára Pécstől Régen nem látott nagy a forgalom az abaligeti tó strandon — Szerintetek miről kapta a nevét a Haramia-forrás? — Gondoljuk, azért hívják annak, mert a haramiák itt osz­tották szét a zsákmányolt pénzt — válaszol kapásból az álta­lános iskolás László Gabi, aki ötödmagával kerekezett át Ka­kasáról az alig három kilo­méterre levő sötétvölgyi park­erdőbe. László Attila közben a forrástól hozott vízzel locsolja az imént még izzó parazsat, ami fölött szalonnát sütöttek. A srácok információi helytál­lóak márcsak azért is, mert a szekszárdi múzeum helytörté­neti osztályán is uqyanazt hal­lottam a Bonylhád és Szekszárd között levő, és a tolnaiak által olyannyira kedvelt sötétvölgyi kirándulóközpont nevének ere­detéről. Rippert György, a Tolna me­gyei Tanács környezet- és ter­mészetvédelmi titkára említette, hogy a sötétvölgyi parkerdő, a létesített horgásztóval, és a három évvel ezelőtt kialakított arborétummal a legnagyobb helyi védettségű természetvé­delmi körzet, a maga több mint ötszáz hektáros területével. A megyei tanács hét esztendővel ezelőtt nyilvánította védetté a tölggyel, cserrel és gyertyánnal borított völgyet, miközben ki­alakították a 6-os főközleke­dési úttól alig több mint egy kilométerre |evö horgásztavat is. A parton barna kalapját jel­vényekkel teletűzdelt horgász- szál futok össze, miközben Pisz- ter József halőr a kapós után érdeklődik. Ahol mindig van Balatoni Világos Horgászok a sötétvölgyi tó partján Meglepődöm, mikor a bemu­tatkozás után megtudom, hogy Szabó József pécsi, a MÉV Ili­as üzemében dolgozik. — Nagykarbantartás van a vállalatnál és jó hírét hallot­tam a sötétvölgyi tónak. Ezért ugrottam át a családommal. A napijegy ugyan hetven forint, de érdemes ide jönni, mert át­lagon felüli tó. Még lesz egy­két kárászom a pontyokon kí­vül, aztán rámeg.yek a süllő­re... A parkerdő bejáratánál ki­alakított parkírozóban tucatnyi kocsi várakozik a bisztró előtt. Vezetője, Steib György megle­pődik, amikor azt kérdem: — Önöknél Szalon sör is van? — Most kaptam a túrajárat­tal, ezenkívül üdítőket, virslit, debrecenit és szendvicset kíná­lok a vendégeknek. De hét köz­ben kevesen jönnek Sötétvölgy­be, pedig kikapcsolódásra iga­zán megfelelő. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság évente legalább százezer forintot áldoz a park­erdőben létesített pihenők, eső­beállók, információs táblák karbantartására, ezen túlmenő­en az eróziótól veszélyeztetett domboldalakra telepített erdei fenyővel gátolják meg a termő­talaj kimosását. A horgásztó mondja Nagy Árpád, és szep­tember végéig tartunk nyitva. Sört, bort, üdítőket, rövid ita­lokat, szendvicset, jégkrémet, cigarettát árulunk. — Árulja el nekem, mi a titkuk, hogyan csinálják, hogy itt mindig van kommersz sör? — Ennék nincs különösebb titka. Kerten dolgozunk a fele­ségemmel, és én rendszerint úton vagyok. Magyarán: éjjel­nappal megyek az áru után. Az üzlet szerződéses, 120 ezer fo­rintot kell befizetnünk évenként, nem engedhetjük meg magunk­nak a lazítást. Itt, idén, ebben a szezonban mindössze egyszer vagy kétszer fordult elő, hogy fél óráig, húsz percig nem volt Balatoni Világos. Ennek - egy­szerűen kell lennie ... Nálunk naponta 2—300 vendég fordul meg. A többség ezt keresi. Es­te attól függően zárunk, hogy van-e még vásárlónk, vagy nincs. Volt olyan szombat, hogy éjjel fél egykor zártunk. — Megéri ezt csinálni? — Meg. Kénytelenek vagyunk úgy dolgozni, hogy ne fizes­sünk rá. Itt kell tartanunk a vendéget, és azt kell adnunk neki, amit kér. — Tavaly ez egy rossz bolt volt. Idén mintha kicserélték volna ... Nagy Árpád mosolyog. Meg­mutatja az idén munkába állí­tott hűtőszekrényeket, a meg­nagyobbított áru- és göngyö­legraktárakat... Az áru után robogó Trabantot. Ezzel a Tra­banttal járnak Szemesről Fo­nyódra a feleségével. Érdekes­ségként megemliti, hogy idén több mint 100 poharat törtek, több mint 100 kávéskanalat tüntettek el a vendégek. Na és ... Volt, aki cipőbokszot ke­resett náluk . .. Mert, aho| min­dig van Balatoni Világos ... B. K. Alkony, szélcsend, reggel, kora délután ... Ez a kikötő so­hasem kihalt. Itt, a fonyódi mó­ló tövében mindig jönnek-men- nek az emberek. Mennek Ba­dacsonyba, vagy éppen on­nan érkeznek. A nagy meleg­ben persze jó inni valamit. Sok­féle ital fogy manapság a Ba­laton körül, de a sztár, a min­dent verő, a Balatoni Világos. — Nélküle akár- ki se nyis­son az ember — mondja és vallja Nagy Árpád, a kikötő melletti pavilonsor italüzleté­nek eladója. Többfelé is hallottam itt, Fo­nyódon, hogy Nagy Arpádné, a kis üzlet vezetője állítólag még a szezon kezdetékor tett egy — akkor erősen „felelőt­lennek" tartott kijelentést: — Itt, nálunk az egész szezonban mindig lesz Balatoni Világos... És lett. Azaz: volt és van. De nemcsak hogy van, hideg is. Ez pedig olyan vonzerő, ami Fonyódliget legkeletibb csücs­kétől Fenyvesig, sőt Máriáig érezteti hatását. — Április 4-én nyitottunk — A Szekszárdtól alig húsz kilométerre levő Dombori holt Duna- ág kedvelt üdülőhelye a tolnaiaknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom