Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-16 / 224. szám
Genealógia — származástan Dr. Iharosy József és a család egyik ágának címere Felkapaszkodni a családfára Űj technológiák, anyagok a fogtechnikában Ki arannyal, ki porcelánnal.. A fogpótlásnak is van divatja Van, aki nagyon sikkesnek lartja a szájából elővillanó arany fogakat, van aki csak azt akarja tudtunkra adni, hogy no lám, neki erre is telik. ízlés és pénztárca dolga, de abban, bizonyára nincs vita, hogy csúf, esetenként visszataszító az elhanyagolt, hiányos fogazat. A szép, egészséges fogsornál azonban nincs szebb. És ha már a természet, az idő, vagy a nem megfelelő fogápolás Az Iharosvak története napjainkig Ki tudná ma megmondani, hol született a dédapja, mi volt a foglalkozása? Ha egy családban már nem élnek a nagyszülők, az unoka talán a nagyanyjának leánykori nevét sem ismeri. Valamikor — nem is olyan régen — a falusi ember elemi kötelessége volt, hogy legalább harmad-negyedizig- len isnmerje a fölmenőít, tudjon életükről, viselt dolgaikról. A családi hagyomány ápolása követelte ezt meg. Hozzátartozott az ember - mai szóval élve — identitás-tudatához, vagyis, hogy tisztában legyen azzal, honnan származik, hogyan is került erre a világra. Ez utóbbiak közé tartozik dr. Iharosy József nyugalmazott pécsi jogász, akit a legjelentősebb genealógusok között tartanak számon a Dunántúlon. Feleségének családjáról, a Würzburg környékéről Magyarországra települt Sen- delbach familiáról két vaskos kötetet írt, s ma is állandó levelezésben áll nyugatnémet kutatókkal. Az Iharosyak történetét is feldolgozta már. A saját családjára nézve 1641-ig vannak bizonyítható adatai, de földerítette egy bizonyos Iha- rosi Gergely családfáját is, aki László királyunk alatt — 1254- ben iharosi, inkei és berényi birtokosként békebiró volt. Ez a sor 1473-ban szakad meg, aztán 1568-ban egy Iharosy Johannesszel folytatódik, majd az okiratok 1618-ban egy Iharosy István nevű református popról tesznek említést azon a területen — Kanizsától Kaposvárig — ahol ezek a nevek korábban s később előfordulnak. 1618-tól már csak egy ugrás a század közepe, amikor a család bizonyítható őse, Iharosy István „agilis", vagyis félnemes, megszületett. A kései leszármazott, dr. Iharosy József így vall genealógiai érdeklődésének kezdeteiről : — Fiatal koromban kezembe került egy könyv, amelynek szerzője a Sárközy-család történetét dolgozta fel. Szó esett ebben egy bizonyos Iharosy Te- rézről, akinek személye fölkeltette az érdeklődésemet. A nyomok a ma Jugoszláviához tartozó Légrádra vezettek. A plébánián 1680-tól vezetett nagyon precíz anyakönyvekből lépésről lépésre föl tudtam deríteni az Iharosyak történetét a zászlótartó, jó bajvívó Páltól, gazdálkodó Istvántól az elszegényedett jobbágy nagyszülőkig. A származástan kutatója elsősorban az anyakönyvekre hagyatkozik, de ezeket jobbára csak a 18. századtól vezették. A levéltárakban a régi periratok, úrbéri rendeletek is sokat elárulnak, s ha nemesi családról van szó, ki lehet indulni a családneveket tartalmazó monog ráfiákból. Dr. Iharosy Sándor rendszeresen részt vesz a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában. — Nekem ez nem munka: gyönyörűség - mondja. — ahhoz, hogy tíz sort leírhassak, rengeteget kell tanulnom. A családtörténet kutatása így segít hozzá az ország, a világ történelmének megértéséhez. Havasi János VáUozatos profframók Idegenvezetés CB-vel A mikor a konvoj felsorakozik, megszólal az idegenvezető hangja: figyelem, indulunk. A túra résztvevői begyújtják a motorokat, ha bármi kérdésük, problémájuk van, beleszólnak a mikrofonba... A CB-rádiózás az idegenforgalomban is egyre nagyobb szerepet kap. Ma már idegenvezetésre is használják. A Siótour Siófokról idén nyáron több CB-s túrát szervezett és szervez a Hortobágyra CB-s idegenvezetéssel. A túrára bárki jelentkezhet, de elsősorban a külföldiek veszik igénybe - alighanem viszonylag magas (1300 Ft) ára miatt. A jelentkezés feltételei között nem szerepel az, hogy a túrán részt venni kívánó rendelkezzen CB készülékkel. A rádiót a túra idejére beszerelik a kocsijába, azaz kölcsönadják neki. Az elindulás előtti felállás konvojszerűen történik. Az idegenvezető kocsija természetesen a konvoj élére áll. Amikor az idegenvezető az útvonal nevezetességeiről, érdekességeiről beszél, az egyes kocsikból rákérdezhetnek az elhangzottakra, illetve kiegészítő kérdéseket tehetnek fel. A kétnapos túrát néhány csoport már végigjárta, a visszajelzések általában jók. A program gyakorlatilag reggel hat órakor a siófoki indulással kezdődik. Kecskeméten és Szolnokon áthaladva egy helyen megállnak frissítőt fogyasztani. Délután, a Hortobágyon a jellegzetes pásztorétellel, a slambuccal vendégelik meg az utasokat, akik ezt követően megtekintik a — nyugati turisták körében fölöttébb népszerű — hortobágyi lovasbemutatót. A „csárdaprogram" elmaradhatatlan fénypontja ezeknek a kirándulásoknak. A Hortobágyon elszállásolt turisták utazásuk másnapján ismét a CB-s konvojba sorakoztatják fel kocsijaikat. A túra másnapiának délelőttjén Szilvásváradra, majd a Szaljka-völgybe mennek. Megtekintik a lipicai ménest, ebédelnek és Egerbe hajtanak* Eközben az idegenvezető CB-n keresztül minden fontosabb információt megad a látottakkal, a várható látvánnyal kapcsolatban. Eger és az egri vár megtekintése után a Szépasz- szony völgyében borkóstolással ér véget a túra. Itt már természetesen csak az utasok fogyaszthatnak alkoholt, hiszen ezután meglehetősen hosszú út következik: a konvoj CB-s irányítással visszatér Siófokra. Ott kiszerelik a kocsikból a kölcsönadott készülékeket és további jó nyaralást kívánnak vendégeiknek. B. K. megfosztja ettől az embert, ak. kor segít a fogorvos és a fog- technikus. A Fogtechnikai Vállalat pécsi laboratóriumában olyan újdonságokat is készítenek már, amilyeneket eddig csak Budapesten, vagy még ott sem. Aki meg tudja fizetni, az kérhet magának arany fogakat. Hozott anycgból azonban nem dolgoznak, ehhez speciális fogaranyat használnak fel. Aki ad a látszatra, de olcsóbban szeretné megúszni, az kérheti a félnemes fémfogak aranyozását is. Mint Földes György, a laboratórium helyettes vezetője elmondta, az új technológia tette lehetővé az új anyagok felhasználását. Ilyen új anyag a porcelán. Az úgynevezett fix, tehát nem kivehető hidak készítésére használják az arany és ergo (ezüst keverék) plusz egy keményfém, valamint a porcelán kombinációját. A porcelánt ráégetik a fémre, s ez így a tökéletesen ép fog benyomását kelti. Ha valaki azt szeretné, ha kitátott szájában belülről se látsszék a fém, megoldható a fogpótlás látható részének teljes porcelánbevonata is. Nyugatnémet import anyag a K -f B elnevezésű kemény műanyag, amelynek keménysége megközelíti az élő fogzománcét. Ezt is nemes, illetve félnemes fémre égetik. A szakemberek a fogak státusának nevezik a fogsor valamennyi jellemző tulajdonságát. (Állapota, stabilitása, a meglévő fogak elhelyezkedése stb.) Nos elsősorban a státustól függ, hogy ki, milyen pótlást kaphat. De befolyásolja a lehetőségeket az alkalmazott technológia is. Bár a fogtechnikusok személyesen nem találkoznak a betegekkel, itt a laboratóriumban mégis képet kapnak a Baranya megyében élők fogainak állapotáról, s a divatról is. Mert a pótlásoknál is időről időre változik az ízlés. Földes György szerint a többség inkább a kozmetikai megoldásokat választja, az eredeti, szép fogsor hű mását szeretné. Ha pénze is van hozzá, az új technológián, az új anyagokon nem múlik. Illetve még valami kell: kicsivel több türelem, mert a gépesítés ellenére a kombinált, különleges módszerekkel kétszerte hosszabb ideig készülnek el, mint a hagyományosaknál. Kurucz Gyula Csontváry víziója a tengeren Elsüllyedt Hajó, eltitkolt pénz Emlékek a Huszárik-csapatról Nemzetközi filmek, nemzetközi kalandok — Keressétek a gyártásvezetőt! - ideges ez a mondat és végigvonul a forgatáson. Aztán mindig megjön a béke, mert megjön a színész, megjön a pénz, megjön a tavasz, előbb-utóbb minden megjön, amit a gyártásvezető akar — ő a film Szent László királya, vizet fakaszt a sziklából is! Legjobb, amikor ő maga jön meg és hozza a stábnak a biztonságot. Ozorai András gyártásvezető most New Yorkból érkezett haza, mivel Zsombolyai János filmet rendez Kertész Ákos forgatókönyvéből, Libikóka címmel és több hetes amerikai forgatási idővel — azt szervezte. De az eddigi forgatási kalandok közül legszínesebb a Csontváry-filmé: amikor a buharai sivatagban vad tevén, kevésbé vad magyar színész lovagolt. Aranyos belőle a taorminai történet, ahol ZIL teherkocsi forgolódott és az olaszok elégedetten állapították meg, hogy a MAFILM felirat az olyasfélét jelent, mint őnáluk a Cinecitta — filmváros. Fekete haj, kissé kajla fekete bajusz, az ideges forgatási pillanatokban is megnyugtató modor — ez Ozorai András, a magyar film egyik rangos gyártásvezetője. A 7 országban forgatott Csontvá- ry-filmről hadd emlékezzen ő maga: — Négy éve indultunk Olaszországba. A HUNGA- ROFILM a pénzt átutalta Rómába, útlevelek, vízumok rendben, az első öt emberrel felültem a gépre. Három nap múlva már forgattunk volna, de . . . Összes csomagunk n Ferihegyi repülőtéren maradt, mert elromlott a futószalag és nem vették észre. A HUNGAROFILM átutalta a pénzt, ám az olasz bank először letagadta: „Még nem érkezett meg!" Hajtás a magyar konzulátusra, nyomozás. Kiderült, a pénz már ott van a bankban, de nem akarták kiadni, mert féltek, hogy a Vörös brigádok részére jött. (Akkor Mórát már elrabolták, de még élt.) Mégis megkezdtük a forgatást, Holl Pista fűszálon hegedült, minden csak- azért is megkezdődött. De ilyen a gyártásvezető sorsa: az élet ellen játszott. Taorminában csak 50 évenként esik az eső. A forgatási napokon - esett! November 8-án indultak Bulgáriába. Csontváry: Hajótörés című képét akarták leforgatni. Borús idő, hullámzó tenger kellett hozzá. A napfény ragyogott, a tenger majdnem tükörsima volt! Viszont éjjel erős vihar jött és a hullámok széttörték, elsüllyesztették a hajót, amit tengerész-szakértők rögzítettek. Közben haladt a forgatás Holl Pistával és Dayka Margittal. A bolgár építészek az új hajót éjjel átalakították olyanra, mint amilyen a Csontváry-képen. A szakértők — már megint! — rögzítették a sziklához: „A legnagyobb vihar sem sodorhatja el!” — ezt mondták. Elsodorta, és nagy műgonddal széttörte. A Bolgár Tengerészeti Minisztérium igazolását hozták, hogy 50 éve nem volt novemberben ilyen vihar. De Huszárik improvizált és napkeltekor sziklán forgatták le a jelenetet. 1 napi külföldi forgatás 20 ezer forintba került, de a nemzetközi filmpiacon megtérült. Ozorai András most emlékezik az „elfogadó vetítésre". Olyankor már kép, zene, zörej, szinkron minden együtt van, és: — Kicsit sápadt, ideges volt mindegyikünk, Huszárik Zoltán, Jankura Péter, az operatőr, Kármentő Éva vágó, az író Dobay Péter. Még nem lóttyk együtt a filmet. Gyorsan elment a két óra: „a film szívszorítóan szép!" Majd 100 ezer kilométert repültem érte, szervezés közben, és boldog voltam én is a Huszá- rik-csapatban. Földessy Dénes dr. Poór Józseffel Angliából ugyan hazaérkezett már, de Budapestről nem jutott vissza Pécsre: kandidátusi értekezéséhez gyűjt anyagokat. így rövid telefonbeszélgetésre sikerült „meghívni" csupán. A Manchesterben megrendezett Man-Machine (Ember- Gép) nemzetközi konferenciának egyetlen magyar, sőt szocialista országbeli előadója volt dr. Poór József, a Pécsi Tudományegyetem közgazda- sági karának adjunktusa.- Rangos nemzetközi konferencia résztvevője volt. Hogy került Angliába?— Egy angol számítástechnikai szaklapot böngésztünk még a múlt év végén dr. Dobay Péter kollégámmal, abban olvastuk, hogy jelentkezni lehet erre a konferenciára. Be- küldtünk egy szinopszist, és legnagyobb meglepetésünkre februárban levelet kaptunk, hogy fejtsük ki bővebben a témát. Májusban pedig meghívót küldtek, sajnos csak egy előadónak, és én utaztam . . . — Hogyan fogadták az előadását? — A témám az a modell volt, amelyet kollégámmal közösen dolgoztunk ki a szállitásszer- vezési rendszerekről „A rendszerszervezési munka új aspes- tusai” címmel. Azt hiszem az volt a meglepő a világ minden tájáról érkezett kutatóknak, hogy mi is foglalkozunk ezekkel a témákkal, természetesen az adott technikai színvonalunkhoz mérten. Nekünk a következő egy-két évben rengeteget ad ez a konferencia: látjuk, hogy miveh foglalkoznak a világában. Sokat számít a tudományos kapcsolatokban, hiszen a pécsi közgazdasági karnak nemigen vannak kapcsolatai ezen a területen. S ami fontos, hogy lerövidíti a hazai kutatómunka idejét, ha csak a konferencia ötszáz oldalas kötetét nézzük át, nem egy rész- eredményt megkaphatunk.- És mit adott önnek, mint oktatónak? — Megerősített abban, hogy sok mindent másként kell csinálnunk. Elsősorban életköze- libbé tennünk az oktatást. Az előadásomat például nem papírról mondtam el, mindenki szabadon adott elő. Nálunk még mindig nagyon tankönyvcentrikus az oktatás.- Ilyen tapasztalatok után hogyan készül a tanévre?- Egy új oktatástechnikai eszközön spekulálok, amely a videotechnikára épül, és segítséget nyújt például a szervezői készségek fejlesztésének oktatására. Minisztériumokkal, vállalatokkal tárgyalok ez ügyben. Közben anyagot gyűjtök a kandidátusi értekezésemhez. Sokoldalúság? Ilyennek ismerik tanítványai is dr. Poór Józsefet. Alapos, precíz kutatónak, kiváló sportembernek. Szóbeszéd az egyetemen róla az is, hogy nemrég egy szál hátizsákkal járta végig Nyu- gat-Európát. Fiatal oktató, tiz éve végezte el a közgazdaságtudományi egyetemet, majd egy évig Kölnben folytatta tanulmányait ösztöndíjasként. G. M.
