Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-02 / 210. szám
NYRRI MBCnZIH ÜB NYÁRI MRGRZIN ^■S NYÁRI MRGRZIN Új részlegekkel bővül a gunarasi gyégyfürdö Szolarium-fénykezelés a gyógyfürdő egyik részlegében. Gyógykezelés a hajdani libalegelőn Októbertől naponta 500-600 beutalt beteget látnak el Fotó: Szokolai István Hova tűnt a balatoni hajózás múltja? Tündér haj ö - a parton 1977-ben közlekedett utoljára a Balatonon a Helka, Szerencsére nem került a bontóba. A partra vontatva a füredi Halászkert szomszédságában áll a 91 éves szép hajó, és a jövő évi szezonkezdetig betonalépítményt kap: speciális vendéglátóegység lesz belőle. „A partra vetett” Helka azonban a vendéglátás mellett múzeumi célokat is szolgál majd. Néhány vitrinben bemutatják itt a balatoni hajózás történetének jónéhány emlékét. De ez csak egy töredék a majdnem 136 év történetéből. Valamikor régen a tihanyi múzeumban több teremben állították ki a balatoni hajózás Rövidesen befejeződik Dombóvár—Gunaras Gyógyfürdő újabb fizikoterápiái részlegeinek berendezése. Októberig megkezdődik a gyógyf 'dőépület teljes üzemelése. A jelenlegi fedett gyógymedencék, szauna, szolárium és más különböző hidro- és elekroterápiai, valamint fizikoterápiái gyógykezelések mellett az újabbakkal együtt mintegy 25—30-féle kezelésben részesítik a beutalta, kát. Dr. Keller József vezető főorvos tájékoztatásából tudom: rövidesen az egyik legkorszerűbb fizikoterápiái intézmény lesz a Közép-Dunántúl térségében. A 70-es évek elején, amikor megindult Dombóvár iparosodása és lendületes fejlődése, vizet kerestek a jelenlegi gyógyfürdő területén. Hideg vizet kerestek — és 55 fokos meleg vizet találtak. Megkezdték egy meleg vizes strand kiépítését, s mór 1973-tól, szép parkosított területen működik a termálvizes fürdő. 1977-ben az illetékes hatóságok gyógyvízzé és gyógyfürdővé, 1981-ben üdülőhellyé nyilvánították Guna- rast. Az üdülőhely fontos része a fedett gyógyfürdóépület, amely télen—nyáron működik. A gyógyvíz meghatározása és hivatalos elismerése után 1978-ban elkészült a gyógyfürdőépület, és berendezték első traktusát. Itt a gyógymedencék melletti kezelőhelyiségekben hidro- és elektroterápiái kezelésekben, egyebek közt vízsugár-masszázs, végtagfürdó, elektromos kádfürdő, szolárium, szauna és különböző masszázs kezelésekben részesítik a betegeket. Ez év nyarára elkészült s jelenleg is berendezés alatt áll a gyógyfürdő második, alagsori traktusa. Itt már víz alatti gyógytorna, súlyfürdő, tornatermi gyógytorna, fényterápia, zú- hanykezelések, orvosi masszázs és egyéb kezelési módokkal is bővül a jelenlegi szolgáltatásuk. Szeptember elejéig átadják az iszapolórészleget ahol majd a különböző pakolásos kezeléseket végzik. Jelenleg naponta 250—300 beutaltnak nyújtanak gyógykezelést, októbertől a fizikoterápia teljes üzemelésével a kezelések száma megkétszereződik. W. E. Pénztáros és kikötőőr fl déli part legkisebb kikötője Naponta három hajó jön, három megy a Balatonmária, Győrök, Szigliget, Badacsony útvonalon. Ehhez kapcsolódnak még a kiránduló- és sétahajók, és ha mindezt összevetjük azzal, hogy 13 évvel ezelőtt alakították ki ideiglenesen a má- riai övcsatorna mellett a déli part legkisebb kikötőjét, azt mondhatjuk, nagyságához képest nem is kicsi a forgalma. ' — Valamikor biztosan bővíteni fogják, mert szükség van Lovasiskola Tolna-szigeten Lovasiskola nyílt vasárnap Tolna-szigeten. A Holt-Duna festői környezetében Reményi Lajos bogyiszlói tsz-tag, a lóversenypálya egykori lovásza feleségével együtt rendezett be engedélyezett lovasiskolát kezdők és haladók részére, öt világos és sötét színű pejló áll a lovaglást kedvelők rendelkezésére, valódi hátaslovak, jól begyakorolták valamennyit a vendégek lovagoltatására. Az árnyas Holt-Duna parton faházat rendeztek be öltözőnek, mosdónak a lovaglók fogadására. Egy órai lovaglás díja száz forint. Tízórás havi bérlet diákoknak, gyerekeknek 600 forint, felnőtteknek 700 forint, de egy bérlettel több gyerek is lovagolhat. A lovasok vezető — elsősorban Reményi mester kíséretében — járják be a gemenci erdővel határos ártéri vidéket. Aki akar, egy ceglédi típusú homokfutóval séta-’ kocsikázásra is indulhat a vadregényes tájon. B. L. Kedvezmények kempingezőknek Jól tudva, hogy ezekben a hetekben fölöttébb nehéz sátorhelyhez jutni a Balaton déli partján — bár azért még nyugodtan próbálkozzunk —, mégis olvasóink figyelmébe ajánljuk: a SIOTOUR több címen is ad kempingjeit felkeresőknek néha tekintélyes árengedményt. így például a FICC- tagoknak a főszezonban — ismertetőnkben csak erről az időszakról szólunk most — 10 százalékos, az MCCC-tagoknak a Balaton partján 20, a nem a magyar tenger melletti kempingekben 30 százalékos engedményt biztosit. Vannak természetesen kor- kedvezmények is. így a 2 éven aluli gyermekek díjmentesen kempingezhetnek, a 2—14 év közötti korúak 50 százalékos kedvezményt kapnak a szállásdíjból. Külön kedvezmény: a 14 éven felüli magyar tanulók, illetve 'nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkezők 50 százalékkal kevesebb szállásdíjat ji- zetnek, a területhasználati díjból csak akkor, ha kizárólag kedvezményezett korúak laknak a sátorban, A KISZ-tagok — ha legkevesebb tízen, szervezetten akarnak kempingezni — 50 százalékos kedvezményt kapnak a területhasználati és a szállásdíjból egyaránt. Ezt az utóbbi kedvezményt nem lehet igénybe venni bármelyik kempingben, csak az Ifjúság, a Túra, a Kék Balaton, a Kócsag, a Gamásza és a Bagódomb táborokban, illetve a balatonszabadi strandon. Megemlítünk még néhány kedvezményt: Barcson, a Határ Szállóban a hét végére megszálló belföldi vendégek 30 százalékos engedményt kapnak. Akik a Balaton déli partjának nyugati részén: Balatonfenyve- sen, Balatonmárián vagy Ba- latonberény térségében veszik igénybe a SIOTOUR fizetővendég-szolgálatát és április 1-ig megrendelték, illetve kifizették a szállásdíjat, 30—40 százalékos kedvezményben részesülnek. rá — mondja kikötő „gazdája”, Gál Aladárné, aki pénztáros és kikötőőr egyszemélyben azóta, hogy 1969-ben létrejött a máriai hajóállomás. Hogy mikor bővítik, azt természetesen nem tudja, mert sok minden kell ahhoz, hogy csak egyet említsünk, pénz . . . így is elég nagy a forgalom, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két hét óta minden járatra, minden alkalomra valamennyi jegy elkelt. A szezon végére derül ki, hogy hányon indultak víziútra ebből a kikötőből, az azonban már biztos, hogy számuk sokszorosa az első évinek, amikor 7973 utas kelt át a túlsó partra. A kikötőőr gazdája a vfznek, a parknak. Amikor hajó jön, megy, fogadja, illetve búcsúztatja, ha kell, segít a kikötésnél. Nem női munka, de amennyit a parton állónak tudni kell, azt pontosan elsajátította. Szezonban reggel fél nyolctól este fél kilencig tart a munkaideje, és a parti kis iroda-jegypénztárt nem nagyon lehet elhagynia, mert figyelni kell a rádiót, kapcsolatban kell állni a központtal. A pénztár a hajó indulása előtt fél órával nyit, de lényegesen gyakrabban nyitja ki az érdeklődőknek, akiknek információt ad — németül is —, és ellátja horgászjeggyel az üdülőket. Mert ugyan kikötőnek kicsi a máriai, de az övcsatorna kedvelt horgászhely. — Valamennyi déli parti kikötőt láttam. Szebbek mint a mienk, de én ezt nagyon szeretem. Télen már alig várom, hogy kezdődjék a szezon, és lehessen jönni. Pedig fárasztó szolgálat, elhiheti. — Külföldön járt? — Még nem, de Európa valamennyi kikötőjét szeretném megnézni. Talán majd, ha nyugdíjas leszek . . . S. M. Az utolsó napok a vizen... A Helka a siófoki belső kikötőben. történetének teljes anyagát. Aztán ez a kiállítás átkerült a keszthelyi Balatoni Múzeumba, ahol jobbára ládákban porosodott. (Például a balatonfüredi hajógyárban készített hajók ösz- szes modellje.) Hogy most hol van ez a kiállítási anyag, az valóságos rejtély. Valószínűleg a Budapesti Közlekedési Múzeumban, bár éppen ott tanácsolták, hogy Keszthelyen keressük. A keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatóhelyettese viszont azt közölte, hogy tőlük már elvitték, s valószínűleg Tihanyba került. A tihanyi múzeumban azonban erről semmit nem tudnak. Vagyis jónéhány éve már a balatoni hajózás történetének kiállítási anyaga a Balaton partjának egyetlen egy múzeumában sem látható. Pedig ha lenne valami, ami igazán érdekelné a magyar tengernél nyaralókat, akkor az éppen egy ilyen kiállítás lenne. Állítólag mindez azért van, mert az egész Balaton körül nincs olyan kiállító terem, ahol a teljes történelmi anyagot be lehetne mutatni! D. I. Gyorsmérleg a SIOTOUR-nál Csúcs júliusban A SIOTOUR napokban készült gyorsmérlege szerint — az esős időszakot nem számítva — július minden napja rekordot hozott az idegenforgalomban. A Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatalnál 10 százalékos forgalomnövekedés volt és 15 százalékkal volt több a déli part szálláshelyein eltöltött vendégnapok száma Különösen sokan vették igénybe a hivatal kempingjeit, július 13-tól 20 ezren, 19-tő| pedig 23 ezren hódoltak ennek az egyre népszerűbb üdülési formának. Július 21-én abszolút csúcs született. A fizetőszobák vendégeit is beleértve több mint 51 ezer vendége volt a SIOTOUR- nak, és ebből 24 ezren üdültek a kempingekben. Külön érdekesség: a szocialista vendégforgalom az idén csökkent, a nyugati forgalom a belföldi vendégjárással együtt jelentősen megnőtt. Ha kedvező lesz a még hátralévő néhány hét, elképzelhető, hogy az idei nyár abszolút értelemben is rekordot hoz majd. Kirándulás Zalakarosra A zalakarosi gyógyfürdőbe vitték el kirándulásra vasárnap a szekszárdi és a Tolna megyei nyugdíjas postásokat, A szekszárdi postahivatal szak- szervezeti nyugdíjascsoportja rendezésében, a Pécsi Posta- igazgatóság támogatásával tartott kiránduláson mintegy harmincöt nyugdíjas postás vett részt. Zichy-kúria Zalán A cárok festője Egykori újságcikkek szerint Zichy Mihály zalai kúriájában • minden úgy maradt, ahogy a nagy művész hagyta. Az 1827-ben született Zichy, kalandos élete során a somogyi tábltfbíró-unokából cárok festőjévé lett birtokosnemes maga is szenvedélyes gyűjtő volt. A kaukázusi ikon mellett gyűjtötte a fegyvereket, a keleti bútorokat — egy garnitúra töredéke ma is látható a házban —, sétabotokat és természetesen a könyveket. A zalai kúriát — az utódok gondos őrködése ellenére — megrongálta a háború, koptak, romlottak a képek, míg néhány évvel ezelőtt nem kevés anyagi áldozattal összegyűjtött mindent a megye,-felkutatva a tárgyak, és a híres Zichy-képek lelőhelyét, tatarozták, felújították a házat, restaurálták a bútorokat. Most már Dél-Dunán- túl egyik legszebb múzeuma várja a látogatókat, méltó emléket állítva a művésznek, aki három évtizedes cári udvari festőévei alatt sem szűnt meg magyarnak lenni. Olyag. az egyetemes művészet szempontjából is jelentős értéket alkotott, mint az Auto- dafé vagy a Rombolás géniusza, a Modern szirén, és olyan, a magyar irodalom és képzőművészet egységét megalapozó rajzokat, mint az Ember tragédiája vagy az Aranyballadák illusztrációi. A zalai Zichy-ház várja az érdeklődőket, akik ki tudja miért — tán a propaganda hiánya miatt — nem nagy számban keresik fel. Pedig a Balatonhoz is közel van, Tabhoz pedig néhány kilométerre