Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-02 / 210. szám

NYRRI MBCnZIH ÜB NYÁRI MRGRZIN ^■S NYÁRI MRGRZIN Új részlegekkel bővül a gunarasi gyégyfürdö Szolarium-fénykezelés a gyógyfürdő egyik részlegében. Gyógykezelés a hajdani libalegelőn Októbertől naponta 500-600 beutalt beteget látnak el Fotó: Szokolai István Hova tűnt a balatoni hajózás múltja? Tündér haj ö - a parton 1977-ben közlekedett utoljára a Balatonon a Helka, Szeren­csére nem került a bontóba. A partra vontatva a füredi Ha­lászkert szomszédságában áll a 91 éves szép hajó, és a jövő évi szezonkezdetig betonalépít­ményt kap: speciális vendég­látóegység lesz belőle. „A partra vetett” Helka azonban a vendéglátás mellett múzeumi célokat is szolgál majd. Néhány vitrinben bemu­tatják itt a balatoni hajózás történetének jónéhány emlékét. De ez csak egy töredék a majdnem 136 év történetéből. Valamikor régen a tihanyi mú­zeumban több teremben állí­tották ki a balatoni hajózás Rövidesen befejeződik Dom­bóvár—Gunaras Gyógyfürdő újabb fizikoterápiái részlegeinek berendezése. Októberig meg­kezdődik a gyógyf 'dőépület teljes üzemelése. A jelenlegi fedett gyógymedencék, szauna, szolárium és más különböző hidro- és elekroterápiai, vala­mint fizikoterápiái gyógykezelé­sek mellett az újabbakkal együtt mintegy 25—30-féle ke­zelésben részesítik a beutalta, kát. Dr. Keller József vezető főorvos tájékoztatásából tudom: rövidesen az egyik legkorsze­rűbb fizikoterápiái intézmény lesz a Közép-Dunántúl térségé­ben. A 70-es évek elején, amikor megindult Dombóvár iparoso­dása és lendületes fejlődése, vizet kerestek a jelenlegi gyógy­fürdő területén. Hideg vizet ke­restek — és 55 fokos meleg vi­zet találtak. Megkezdték egy meleg vizes strand kiépítését, s mór 1973-tól, szép parkosí­tott területen működik a ter­málvizes fürdő. 1977-ben az illetékes hatóságok gyógyvízzé és gyógyfürdővé, 1981-ben üdü­lőhellyé nyilvánították Guna- rast. Az üdülőhely fontos része a fedett gyógyfürdóépület, amely télen—nyáron működik. A gyógy­víz meghatározása és hivata­los elismerése után 1978-ban elkészült a gyógyfürdőépület, és berendezték első traktusát. Itt a gyógymedencék melletti kezelőhelyiségekben hidro- és elektroterápiái kezelésekben, egyebek közt vízsugár-masszázs, végtagfürdó, elektromos kád­fürdő, szolárium, szauna és kü­lönböző masszázs kezelések­ben részesítik a betegeket. Ez év nyarára elkészült s jelenleg is berendezés alatt áll a gyógyfürdő második, alagsori traktusa. Itt már víz alatti gyógytorna, súlyfürdő, tornater­mi gyógytorna, fényterápia, zú- hanykezelések, orvosi masszázs és egyéb kezelési módokkal is bővül a jelenlegi szolgáltatá­suk. Szeptember elejéig átad­ják az iszapolórészleget ahol majd a különböző pakolásos kezeléseket végzik. Jelenleg na­ponta 250—300 beutaltnak nyújtanak gyógykezelést, októ­bertől a fizikoterápia teljes üze­melésével a kezelések száma megkétszereződik. W. E. Pénztáros és kikötőőr fl déli part legkisebb kikötője Naponta három hajó jön, három megy a Balatonmária, Győrök, Szigliget, Badacsony útvonalon. Ehhez kapcsolódnak még a kiránduló- és sétahajók, és ha mindezt összevetjük az­zal, hogy 13 évvel ezelőtt ala­kították ki ideiglenesen a má- riai övcsatorna mellett a déli part legkisebb kikötőjét, azt mondhatjuk, nagyságához ké­pest nem is kicsi a forgalma. ' — Valamikor biztosan bőví­teni fogják, mert szükség van Lovasiskola Tolna-szigeten Lovasiskola nyílt vasárnap Tolna-szigeten. A Holt-Duna festői környezetében Reményi Lajos bogyiszlói tsz-tag, a ló­versenypálya egykori lovásza feleségével együtt rendezett be engedélyezett lovasiskolát kez­dők és haladók részére, öt vi­lágos és sötét színű pejló áll a lovaglást kedvelők rendelkezé­sére, valódi hátaslovak, jól be­gyakorolták valamennyit a ven­dégek lovagoltatására. Az árnyas Holt-Duna parton faházat rendeztek be öltöző­nek, mosdónak a lovaglók fo­gadására. Egy órai lovaglás díja száz forint. Tízórás havi bérlet diákoknak, gyerekeknek 600 forint, felnőtteknek 700 fo­rint, de egy bérlettel több gye­rek is lovagolhat. A lovasok vezető — elsősorban Reményi mester kíséretében — járják be a gemenci erdővel határos ár­téri vidéket. Aki akar, egy ceg­lédi típusú homokfutóval séta-’ kocsikázásra is indulhat a vad­regényes tájon. B. L. Kedvezmények kempingezőknek Jól tudva, hogy ezekben a hetekben fölöttébb nehéz sátor­helyhez jutni a Balaton déli partján — bár azért még nyu­godtan próbálkozzunk —, még­is olvasóink figyelmébe ajánl­juk: a SIOTOUR több címen is ad kempingjeit felkeresők­nek néha tekintélyes árenged­ményt. így például a FICC- tagoknak a főszezonban — is­mertetőnkben csak erről az időszakról szólunk most — 10 százalékos, az MCCC-tagoknak a Balaton partján 20, a nem a magyar tenger melletti kem­pingekben 30 százalékos en­gedményt biztosit. Vannak természetesen kor- kedvezmények is. így a 2 éven aluli gyermekek díjmentesen kempingezhetnek, a 2—14 év közötti korúak 50 százalékos kedvezményt kapnak a szállás­díjból. Külön kedvezmény: a 14 éven felüli magyar tanulók, illetve 'nemzetközi diákigazol­vánnyal rendelkezők 50 száza­lékkal kevesebb szállásdíjat ji- zetnek, a területhasználati díjból csak akkor, ha kizárólag kedvezményezett korúak lak­nak a sátorban, A KISZ-tagok — ha legkevesebb tízen, szer­vezetten akarnak kempingezni — 50 százalékos kedvezményt kapnak a területhasználati és a szállásdíjból egyaránt. Ezt az utóbbi kedvezményt nem lehet igénybe venni bár­melyik kempingben, csak az If­júság, a Túra, a Kék Balaton, a Kócsag, a Gamásza és a Ba­gódomb táborokban, illetve a balatonszabadi strandon. Megemlítünk még néhány kedvezményt: Barcson, a Ha­tár Szállóban a hét végére megszálló belföldi vendégek 30 százalékos engedményt kapnak. Akik a Balaton déli partjának nyugati részén: Balatonfenyve- sen, Balatonmárián vagy Ba- latonberény térségében veszik igénybe a SIOTOUR fizetőven­dég-szolgálatát és április 1-ig megrendelték, illetve kifizették a szállásdíjat, 30—40 százalé­kos kedvezményben részesülnek. rá — mondja kikötő „gazdá­ja”, Gál Aladárné, aki pénztá­ros és kikötőőr egyszemélyben azóta, hogy 1969-ben létrejött a máriai hajóállomás. Hogy mikor bővítik, azt természete­sen nem tudja, mert sok min­den kell ahhoz, hogy csak egyet említsünk, pénz . . . így is elég nagy a forgalom, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két hét óta minden járat­ra, minden alkalomra vala­mennyi jegy elkelt. A szezon végére derül ki, hogy hányon indultak víziútra ebből a kikö­tőből, az azonban már biztos, hogy számuk sokszorosa az el­ső évinek, amikor 7973 utas kelt át a túlsó partra. A kikötőőr gazdája a vfznek, a parknak. Amikor hajó jön, megy, fogadja, illetve búcsúz­tatja, ha kell, segít a kikötés­nél. Nem női munka, de amennyit a parton állónak tud­ni kell, azt pontosan elsajátí­totta. Szezonban reggel fél nyolctól este fél kilencig tart a munkaideje, és a parti kis iro­da-jegypénztárt nem nagyon lehet elhagynia, mert figyelni kell a rádiót, kapcsolatban kell állni a központtal. A pénztár a hajó indulása előtt fél órával nyit, de lényegesen gyakrab­ban nyitja ki az érdeklődőknek, akiknek információt ad — né­metül is —, és ellátja horgász­jeggyel az üdülőket. Mert ugyan kikötőnek kicsi a máriai, de az övcsatorna kedvelt hor­gászhely. — Valamennyi déli parti ki­kötőt láttam. Szebbek mint a mienk, de én ezt nagyon sze­retem. Télen már alig várom, hogy kezdődjék a szezon, és lehessen jönni. Pedig fárasztó szolgálat, elhiheti. — Külföldön járt? — Még nem, de Európa va­lamennyi kikötőjét szeretném megnézni. Talán majd, ha nyugdíjas leszek . . . S. M. Az utolsó napok a vizen... A Helka a siófoki belső kikötő­ben. történetének teljes anyagát. Aztán ez a kiállítás átkerült a keszthelyi Balatoni Múzeumba, ahol jobbára ládákban poroso­dott. (Például a balatonfüredi hajógyárban készített hajók ösz- szes modellje.) Hogy most hol van ez a kiállítási anyag, az va­lóságos rejtély. Valószínűleg a Budapesti Közlekedési Múze­umban, bár éppen ott tanácsol­ták, hogy Keszthelyen keressük. A keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatóhelyettese viszont azt közölte, hogy tőlük már elvit­ték, s valószínűleg Tihanyba ke­rült. A tihanyi múzeumban azonban erről semmit nem tud­nak. Vagyis jónéhány éve már a balatoni hajózás történetének kiállítási anyaga a Balaton partjának egyetlen egy múzeu­mában sem látható. Pedig ha lenne valami, ami igazán ér­dekelné a magyar tengernél nyaralókat, akkor az éppen egy ilyen kiállítás lenne. Állítólag mindez azért van, mert az egész Balaton körül nincs olyan kiállító terem, ahol a teljes történelmi anyagot be lehetne mutatni! D. I. Gyorsmérleg a SIOTOUR-nál Csúcs júliusban A SIOTOUR napokban ké­szült gyorsmérlege szerint — az esős időszakot nem számítva — július minden napja rekordot hozott az idegenforgalomban. A So­mogy megyei Idegenforgal­mi Hivatalnál 10 száza­lékos forgalomnövekedés volt és 15 százalékkal volt több a déli part szálláshe­lyein eltöltött vendégnapok száma Különösen sokan vették igénybe a hivatal kempingjeit, július 13-tól 20 ezren, 19-tő| pedig 23 ezren hódoltak ennek az egyre népszerűbb üdülési formának. Július 21-én ab­szolút csúcs született. A fi­zetőszobák vendégeit is be­leértve több mint 51 ezer vendége volt a SIOTOUR- nak, és ebből 24 ezren üdültek a kempingekben. Külön érdekesség: a szo­cialista vendégforgalom az idén csökkent, a nyuga­ti forgalom a belföldi ven­dégjárással együtt jelentő­sen megnőtt. Ha kedvező lesz a még hátralévő né­hány hét, elképzelhető, hogy az idei nyár abszolút értelemben is rekordot hoz majd. Kirándulás Zalakarosra A zalakarosi gyógyfürdőbe vitték el kirándulásra vasárnap a szekszárdi és a Tolna me­gyei nyugdíjas postásokat, A szekszárdi postahivatal szak- szervezeti nyugdíjascsoportja rendezésében, a Pécsi Posta- igazgatóság támogatásával tar­tott kiránduláson mintegy har­mincöt nyugdíjas postás vett részt. Zichy-kúria Zalán A cárok festője Egykori újságcikkek szerint Zichy Mihály zalai kúriájában • minden úgy maradt, ahogy a nagy művész hagyta. Az 1827-ben született Zichy, ka­landos élete során a somogyi tábltfbíró-unokából cárok festő­jévé lett birtokosnemes maga is szenvedélyes gyűjtő volt. A kaukázusi ikon mellett gyűj­tötte a fegyvereket, a keleti bútorokat — egy garnitúra tö­redéke ma is látható a házban —, sétabotokat és természete­sen a könyveket. A zalai kúriát — az utódok gondos őrködése ellenére — megrongálta a háború, koptak, romlottak a képek, míg né­hány évvel ezelőtt nem kevés anyagi áldozattal összegyűjtött mindent a megye,-felkutatva a tárgyak, és a híres Zichy-képek lelőhelyét, tatarozták, felújítot­ták a házat, restaurálták a bú­torokat. Most már Dél-Dunán- túl egyik legszebb múzeuma várja a látogatókat, méltó em­léket állítva a művésznek, aki három évtizedes cári udvari festőévei alatt sem szűnt meg magyarnak lenni. Olyag. az egyetemes művé­szet szempontjából is jelentős értéket alkotott, mint az Auto- dafé vagy a Rombolás gé­niusza, a Modern szirén, és olyan, a magyar irodalom és képzőművészet egységét meg­alapozó rajzokat, mint az Em­ber tragédiája vagy az Arany­balladák illusztrációi. A zalai Zichy-ház várja az ér­deklődőket, akik ki tudja miért — tán a propaganda hiá­nya miatt — nem nagy szám­ban keresik fel. Pedig a Bala­tonhoz is közel van, Tabhoz pe­dig néhány kilométerre

Next

/
Oldalképek
Tartalom