Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-07 / 184. szám

© Dunántúlt napló 1982. július 7., szerda Újjászületett az avasi műemlék templom Miskolc képétől elválasztha­tatlan a Szabadság tér fölött, az Avas oldalán magasló tám- piMérés templomépület és a mellette álló zömök haranq- láb. ötévi felújítási munka után újjászületett az ötszáz eszten­dős avasi templom. A munká­latok során Miskolc város és az Országos Műemléki Felügyelő­ség 12 millió forintot fordított a templom rekonstrukciójára. ötszáz éves templomról be­szélünk, holott az ötszáz éves múlt csak konkrétan a ma is álló templomé. Az Avas olda­lán e templom helyén, mint azt az 1941-ben végzett ásatások is igazolták, már állott egy korábbi templom, amely a XIII. századból való, egyes adatok szerint az Ákos nem­beli Ernye bán fia, István ná­dor építtette a XIII. század második felében. Ugyanaz az István nádor, aki a diósgyőri pálos kolostort és a Bükk egyik legszebb magaslatán, Szentléleken a pálos monos­tort. E templomot 1285-ben a portyázó tatár csapatok lerom­bolták, de a XIV. század elejé­ről, 1335-ből már római kódex­feljegyzés található Miskolc papjának adófizetéséről. Ez azt jelenti, hogy akkorra fel­épült a második templom, s ennek létét igazolták a már említett 1941-es ásatások so­rán előkerült alapfalak, torony­falak, különösképpen pedig oszlopok és a szentély alap­falai. A mai templom északi falán az 1924-es tatarozáskor elő­került egy, még az eredeti va­kolásé falra festett felirat, amelyen az 1402-es évszámot lehetett olvasni, s így egyes kutatók részben erre az év­számra, részben az oszlopokon látható liliomra, a csúcsíves szerkezetre, a halhólyagos mér- művekre hivatkozva bizonygat­ják, hogy a templom építése csakis 1400 táján, Zsigmond király uralkodása idejében tör­ténhetett. Megerősíti ezt a fel­tevést Zsigmond királynak egy 1411-ben kelt kiváltságlevele is. 1926-ban tatarozáskor XV. szá­zadi betűkkel írt szövegtöredék került elő. A latin szöveg ma­gyar fordítása: „Az Ige meg­testesülésének 1489. esztende­jében...” A templom festése ezek szerint 1489-ben történt, de nem tűnik ki, vajon az első vagy második festése volt-e az épületnek. Rendkívül sok nagyjelentő­ségű esemény fűződik ehhez az épülethez. 1541. december 21- én a Fráter György által ösz- szehívott gyűlésen tizenhárom vármegye nemességének kép­viselői nyilvánították ki Ferdi- nánd királyhoz való ragaszko­dásukat, s egyben kifejezték sérelmeiket a hatalmaskodó fő­urak zsarnoksága miatt. 1596- ban Eger eleste és Miskolc újabb feldúlása után a város elöljárói és vénei ősi szokás szerint e templomban gyűltek Az avasi templom északkeleti nézetből, jobbra a harangláb csúcsa A szószék a peKkános baldachinnal egybe tanácskozásra. 1544-ben Mehmet budai pasa csapatai a várost felégették, a templom teteje is leégett. Ekkor égett le a római katolikus liturgia szá­mára felékesített nagy temp­lom, akkor dőlt le a tornya, magával sodorva, beszakítva a három hajó csúcsíves bolto­zatát, megsemmisítve belső berendezéseit, oltárait, szent­képeit. Amikor a törökdúlás után a templomot helyreállítot­ták, 1566-tól kezdődően már a reformáció szellemében szer­veződött újjá a gyülekezeti élet, s ettől kezdve a templom a református hívőké lett (ezt megelőzően pedig már 1543- ban Dévai Bíró Mátyás innen hirdette a reformáció eszméit). Benedek Miklós Patikamúzeum Győrben A patika cégére Mór figura tartja az ódon szekrénykét Zene es irodalom- gyógyszertárban A városismertetők, útikalau. zok csak néhány sorban említik meg Győr egyik nevezetességét, a Széchenyi Múzeumpatikát, pedig a Káptalan dombi Bor­sos Miklós-kiállítás és a Kreszta házban elhelyezett Kovács Mar. git-gyűjtemény mellett olyan látnivalót jelent, amely segít megismerni Győr barokk múlt­ját és amely hasonló hazai műemlékeink sorában is egye­dülálló ritkaság. A patika dísztelen vas- és üvegajtaja a mai bencés rend­ház földszintjén, a Széchenyi tér és a Czuczbr Gergely utca sarkán nyílik és hangulatos elő­térbe vezeti a látogatót. Or­vostörténeti, gyógyszerészeti kiállítást láthatunk itt. Fa, üveg és porcelán, fajanszból és achátból készült edények, régi patikamérlegek, győri érmek — a tárgyak legtöbbje gyűjtők, egykori győri polgárok ajándé­kai. Itt látható a művészetpár­toló győri orvos, dr. Kovács Pál 1833-ban kelt diplomája és dr. Petz Aladár győri sebész világhírű találmányának, a gyomorvarrógépnek egy eredeti példánya is. A vendég, a turista barokk bolthajtások alatt léphet át ab­ba a kis terembe, ahol a re­cepteket beváltják. Elsőként a mennyezet olajképei ragadják meg a figyelmünket. A közép­sőn Mária mennybemenetelét láthatjuk, körülötte négy kisebb kép. Olyan növényeket ábrázol­nak, amelyeket a gyógyításban is felhasználtak: Rosa Mistica — titkosértelmű rózsa, Oliva Speciosa — díszes olajfa, Mirr- ha Electa — válogatott mirrha és a Liliom inter Spinas — lili­om a tövisek között. A mennyezeten négy puttó személyesíti meg a négy évsza. kot. A falból kiemelkedő moz­galmas szalagdíszek a patika névadójának, a város mecéná­sának, Széchenyi György püs­pöknek az arcképét fogják közre. Hófehér márványból készült a patika padlója. A berende­zés ízléses ötvözete réginek és újnak. Az eredeti bútorzatból semmi sem maradt meg, kivéve két rokokó szekrényt, ezekhez Mezei Gábor belsőépítész ter­vezett sötétbarna fából, üveg­ből és kék velúr huzatból ké­szült táraasztalt, fiókokat, tár­lókat, kanapékat — az új búto­rok stílustörés nélkül illeszked­nek a barokk környezetbe. A múzeumpatika tíz éve nyi­totta meg kápuit a nagyközön, ség számára. A nagyközönség számára el­sősorban muzeális látványos­ság a győri patika. A vendég­könyv hazai és külföldi turisták elragadtatott megjegyzéseit őr­zi. Szvjatoszlav Richter a tor­kára kapott itt gyógyszert, Der. csényi Dezső professzor „rang- rejtve" vizsgáztatta műemléki ismeretekből a patika dolgozó­it. Megfordult a múzeumban Szász Endre, Harag György, Barcsay Jenő, Köpeczi Béla, Jeanne Marie Darré, Kobajasí Kenicsiro, Rhoda Scott. A győri Széchenyi patikának más nevezetessége is van: ze­nés irodalmi estek szombaton­ként. Hat évvel ezelőtt az Egri Tanárképző Főiskola ének sza­kos hallgatói a gyógyszertár ve­zetőjének kérésére rögtönzött hangversenyt adtak a patiká­ban. Ekkor kiderült, milyen ki­tűnő akusztikája van a helyi­ségnek. A Rába Művelődési Központ anyagi támogatásávaf élőbb hangversenysorozatot, majd zenés író—olvasó találko­zókat rendeztek. Gárdonyi Béla Olajkép a mennyezeten ÁLTOZÓHAZÁNK A balatoni úthálózat kiépülése A Hazafias Népfront HON­ISMERET folyóirata legutóbbi száma közli dr. Kovács Árpád „A balatoni úthálózat kiépíté­sének története” című írását, melyben érdekes áttekintést kaphatunk e ma is sokakat ér­deklő útrendszer fejlődésének történetéről, gondjairól, a fej­lesztése körüli vitákról. A mintegy 70 kilométer hasz- szúságú, átlagosan 8 kilométer szélességű tó kedvező termé­szeti környezetében a kulturá­lis emlékek már az időszámí­tásunk előtti évszázadokban ki­mutathatók. Több olyan útról vannak emlékeink, melyek a rómaiakhoz fűződnek, a két legfontosabb Sopianae-ba ve­zetett, a mai Pécsre. E kitűnő­en kiépített utak karbantartá­sa azonban a római birodalom széthullása után megszűnt. Később a XII—XIII. században már megvolt a „nagy magyar hadiút”, mely Budát az Adriai- tengerrel kötötte össze, vonala a Bakony fennsíkján vezetett. Kereskedelmi útvonal vezetett például Székesfehérvár, Siófok, Kanizsa irányába is. A török megszállás idején, stratégiai okokból a törökök elsősorban a Pécs, Szigetvár, Kanizsa útvonal fenntartására fordítottak különösen gondot. Az 1700-as évek második fe­lében átfogó tervek alapján, műszaki követelmények figye­lembe vételével kezdődött egy új építési korszak a Balaton környezetében. Először a Bécs, Pozsonyba vezető legfontosabb északi parti utakat erősítették meg, majd sor került a Buda— Trieszt postaút megépítésére is. 1849 után a Balatonnál éven­te csaknem 40 kilométerrel nö­vekedett az úthálózat, a szilárd pályaszerkezetű szakaszok hosz- sza. A jelentős munka megkö­vetelte a legfontosabb közutak állami felügyelet alá helyezését. A XIX. század utolsó évtize­dében az útépítés újra fellen­dült. Oka a mezőgazdasági fej­lődés és a fürdőélet terjedése, de szerepe van a katonai tö­rekvéseknek is. Elsődleges szemponttá válik a vízpartokhoz való eljutás, megnövekszik az ófaluk és az üdülőtelepülések összekötésének jelentősége. A parti utak fokozatosan össze­függő láncolattá fejlődnek. Az- útépítésnek újabb fellendülést jelent az 1900-as évektől a ba­latoni hajózás fejlődése. Meg­kezdődik a kikötők építése a somogyi part nagyobb telepü­lésein. Az első világháború után, 1923-ban épül ismét út a Ba­latonnál, mintegy 7 kilométer hosszúságban. Boglár és Lelle között. 1929-ben készül el a tavat övező „körút”, összesen 220 kilométer hosszúságban, melyhez a forgalmat, az üdülő­telepeket szolgáló csatlakozó utak is épülnek. Az országos főközlekedési hálózat útvonalait 1934-ben jelölik ki, a Balaton déli partján húzódó út a 7-es, az északin vezetett pedig a 71- es számot kapja. Új korszakot jelent a balatoni úthálózat építésének történeté­ben a felszabadulást követő helyreállítás, majd 1950-től a közúti motorizáció kibontakozá­sáig terjedő évek, 1960-tól pe­dig a hazai és nemzetközi köz­úti forgalom megnövekedett követelményei egyben sürgető feladattá tették a Balaton kö­rüli úthálózat - teljes korszerűsí­tésének megoldását. Dr. Kovács Árpád írásának kivonatos ismertetésével a té­ma iránt érdeklődők figyelmét kívánjuk felhívni. M. E. Felújítják, korszerűsítik az M7 autópálya egyes szakaszait. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom