Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-11 / 188. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 188. szám 1982. július 11., vasárnap Ara: 1,40 Ft ■HMM Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Népdalest a Tettyén (3. oldal) Zsebesek, markecolók, tolvajok (5. oldal) Hétvégi építkezők (3. oldal) Ki üdül kedvezményesen ? *Jvről évre egyre többen jutnak el a szakszerve- “ zeti és a vállalat] üdülőkbe. Megduplázódott 1960- hoz képest — s ma már majdnem másfél milliónyi — a kedvezményesen üdülők száma. Az erre fordított állami összkiadás egyébként meghaladja a négy- milliárd forintot: s ennek a roppant összegnek a beutaltak mindössze 21—22 százalékát térítik meg. S bár 1980-ban a térítési díjakat emelték, ennek ellenére, a beutaltakat napjaink, ban jóval kisebb költséghányad terheli, mint húsz évvel ezelőtt. Az üdülni vágyókat egyre több üdülő, s ezekben egyre több — a korábbiakhoz képest „komfortosabb” — szoba várja. Az üdültetésből a vállalatok és a szövetkezetek ma már jóval nagyobb részt vállalnak, mint a SZOT. Ennek megfelelően a vállalatokat terhelő üdültetési költségek egyre magasabbak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kedvezményes üdültetés egykori kizárólagos gazdája, a SZOT egyre inkább megosztja az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és persze a költségeket is a munkáltatókkal. Mindez semmit sem változtat a lényegen: 1960-ban a lakosság mindössze öt százaléka üdült kedvezményes térítés ellenében, 1980-ban már majdnem 12 százaléka. De nemcsak a „hagyományos" üdülőkben, hanem úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeken, különböző bérleményekben, külföldi csere- utak révén, s megannyi egyéb módon és formában is lehet kedvezményesen üdülni. Ezért ez a 12 százalékos arány a valóságban inkább 16—17 százalék. Kikből tevődik össze ez a 16— 17 százalék? A kedvezményes üdültetés — a szociálpolitika alapcélját nézve — elsősorban azoknak hivatott anyagi támogatást nyújtani, akik családi és anyagi helyzetük miatt másként nem juthatnak pihenéshez. El kell ezt fogadnunk, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a népesség különböző rétegein belül merőben mások az üdülési szokások. Más a Ihelyzet az aktív keresőknél, s más a nyugdíjas házaspároknál, más a sokgyermekeseknél, s megint más a gyermeknélkülieknél. Meghatározó tényező a lakóhely és a lakás minősége, de az is, hogy valaki egyáltalán pihenéssel, üdüléssel óhajtja-e eltölteni évi rendes szabadságát, vagy inkább — anyagi kényszerűség vagy más okok miatt — különmunkával pénzt keres ez idő alatt. Befolyásolja az üdülési szokásokat a családok egy főre jutó jövedelmi helyzete. Azt gondolhatnánk, hogy azok a családok, ahol alacsony az egy főre jutó jövedelem, igénybe veszik — mert vehetik — a kedvezményes üdültetést, és fordítva: ahol több jut a jövedelemből egy-egy családtagra, ott inkább más üdülési, pihenési formák mellett döntenek. Elvileg ez logikusnak látszik, ám a gyakorlat mást mutat. A Gazdaságkutató Intézet — pontos adatokkal illusztrált —megállapítása szerint, minél magasabb az egy főre jutó családi j jövedelem, anná| gyakoribb a kedvezményes üdültetés igény- bevétele: vagyis a szociálpolitikai alapelv ez esetben nem működik szándékolt funkciójának megfelelően. Azoknak a családoknak a zöme (majdnem 90 százalék), amelyekben az egy főre jutó jövedelem az 1000 forintot nem haladja meg, még sohasem üdült kedvezményes térítés ellenében, 6,4 százalékuk pedig az elmúlt öt évben mindössze egyszer vett igénybe ilyen beutalót. Ahol pedig az egy főre jutó családi jövedelem 4500 forint felett van — s ez már a magas jövedelműek kategóriája —, a családok 40 százaléka nem üdült még kedvezményes térítés ellenében, viszont több mint negyven százalékuk az utóbbi öt évben többször is. A kedvezményes üdülésre jogosító beutaló-jegyek többsége ezek szerint nem a szociális helyzetük miatt rászorultaknak, hanem — úgymond — az anyagilag tehetősebbeknek jut. Akkor pedig hogyan értelmezzük a kedvezményes üdültetés kapcsán a szociálpolitikai alapelveket? Talán úgy, hogy az üdültetés kedvezményes díjait alapvetően a családi jövedelmek nagysága szerint határoznánk meg. A Gazdaságkutató Intézet ennek értelmében javaslatot dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a létminimum körüli jövedelmi kategóriában — nagyjából az 1400 forint, illetve ennél alacsonyabb eav főre jutó családi jövedelem esetén — akár ingyenes is legyen az üdültetés, de a nagyobb jövedelmeknél fokozatosán emelkedjék a terítési díjak összege. A skála végpontján, a 6000 forintos éqy főre jutó családi jövedelemhányadnál a térítési díj és az üdültetés önköltsége között már nem lenne különbség. E magas jövedelmi kategóriákba tartozók tehát, lényegében önköltséges alapon üdülhetnének. H angsúlyozzuk, hogy egyelőre semmiféle döntésről vagy akár a kérdés hivatalos napirendre tűzéséről nincs szó. Figyelemreméltó azonban a Gazdaságkutató Intézet javaslatának szelleme, amely szigorúan szociális indítékú, habár természetesen vitatható pontjai is vannak. Nem zárja ki viszont a kedvezményes üdültetés esetenkénti — jó munkáért, kiemelkedő munkahelyi eredményekért és miegyebekért kijáró — jutalom jellegét. Elképzelhető, hogy a munkáltatók, nagyon indokolt esetekben, egyszemélyi elbírálás alapján átvállalják az üdülési díj kisebb-nagyobb hányadát, vagy éppen a teljes összegét. Nem automatikusan, nem eleve a díjakba beépítve, hanem személyenként nyújtott — és társadalmilag ellenőrzött — egyszeri anyagi kedvezményként. A Gazdaságkutató Intézetben egyébként azt is kiszámolták, hogy ilyen rendszer működtetésével csökkenne a költségvetési teher, amellett, hogy a szisztéma megfelelne szociálpolitikai céljainknak. Vértes Csaba Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormányelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Romániában. Szovjet akadémiai küldöttség Baranyában Baranya dolgozói élet- és munkakörülményeinek tanulmányozására tegnap megyénkbe érkezett az SZKP Társadalomtudományi Akadémiája küldöttsége. Vezetőjük, R. M. Bita- rov professzor, az akadémiai pártbizottság titkárhelyettese. A filozófusokat és közgazdászokat Pécsett, a megyei pártbizottságon dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára fogadta. Majd tájékoztatót adott Baranya politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről, a megye dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. A szovjet tanárok délután látogatást tettek a reménypusztai Új Élet Termelőszö-_ vetkezetben, ahol Kislaki László elnök adott átfogó ismertetést a szövetkezetről, az aratási munkákról, a termelési eredményekről, továbbá a magyar, délszláv és német nemzetiségiekből összekovácsolódott termelőszövetkezeti tagok közös, eredményes munkájáról. A szovjet vendégek ma - vasárnap - Pécs kultúrtörténeti nevezetességeivel ismerkednek, majd látogatást tesznek a szalántai közös gazdaságban. Mór fogadják az uborkát is a Szigetvári Konzerv gyárban, amiből naponta 150—200 tonna érkezik a jövő héttől. (Fotó: Läufer) Feldolgozási csúcs a Szigetvári Konzervgyárban Baranyai kiskertekből érkezett a cigánymeggy Szokatlanul nagy mennyiség zöldborsóból A jövő héten kezdik az őszibarack átvételét Feldolgozási csúcs van a Szigetvári Konzervgyárban, ahol három műszakban 1300 munkás dolgozik szombat-vasárnap is, sőt középiskolás diákok és szovjet katonák segítenek a feldolgozásban. A Raromműszakos munkarendet idén először október elejéig fenntartják, ezenkívül szabad szombaton is vesznek át terményt 14-től 22 óráig. Minderre azért kerül sor, mert bőség van terményekből, a készárukat pedig sürgetik a megrendelők. Nemrég fejeződött be a meggy és a cseresznye feldolgozásának a szezonja. Mindegyikből teljesítették a tervet, bár sok gondot okozott az, hogy idén kisebbek a szemek a korábban megszokottnál. A germensdorfi cseresznyét átvették a fél Dunántúlról, elsősorban Vas megyéből, míg az üveg- és a cigánymeggy zömét a baranyai kiskertek szolgáltatták, főként a szigetvári, a pécsi és a pécsváradi áfész körzetéből, ahol a korábban kihelyezett 30 000 csemete fele már termőre fordult. Zöldborsóból szokatlanul nagy mennyiséget kínálnak a gazdaságok, naponta 200-250 tonna érkezik döntően Szigetvár környékéről, és a bőség oly nagy, hogy a Paksi Konzervgyárnak küldtek át több mint 300 tonnát. Épp egy hónapja tart a borsószezon, de már a befejezéséhez közeledik. Szép a várható készárumennyiség, a 12 000 tonnányi áru, ami legalább 3000 tonnával haladja meg a tavalyit. Egy-két napja a csemege- uborkát dolgozzák fel, amiből szintén jó termés mutatkozik. Érdemes az uborkára odafigyelni, mert egyre több vevő jelentkezik, mint most a holland Ruiton cég. A jövő héten az első őszibarack-szállítmányt fogadják. Ebből a gyümölcsből is meglesz a terv. Bernáth Béla igazgató elmondta, hogy eddig elégedettek, ugyanis nem zavarta a munkát üzemzavar, vízhiány, komolyabb gépmeghibásodás, a partnerek hozzák a leszerződött mennyiséget, a megrendelők pedig nem kifogásolták a készárukat. Cs. J. A Mecseki Szénbányák központi gépüzemében gyártják az ország legkorszerűbb aknarakodó berendezéseit, melyből évente 3—4 db készül. Képünkön a több mint 4 millió Ft értékű berendezés egyik részét, az adagoló vágányzárat festik. Szombaton is átveszik a nyersárut
