Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-11 / 188. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 188. szám 1982. július 11., vasárnap Ara: 1,40 Ft ■HMM Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Népdalest a Tettyén (3. oldal) Zsebesek, markecolók, tolvajok (5. oldal) Hétvégi építkezők (3. oldal) Ki üdül kedvezményesen ? *Jvről évre egyre többen jutnak el a szakszerve- “ zeti és a vállalat] üdü­lőkbe. Megduplázódott 1960- hoz képest — s ma már majd­nem másfél milliónyi — a ked­vezményesen üdülők száma. Az erre fordított állami összkiadás egyébként meghaladja a négy- milliárd forintot: s ennek a rop­pant összegnek a beutaltak mindössze 21—22 százalékát té­rítik meg. S bár 1980-ban a té­rítési díjakat emelték, ennek el­lenére, a beutaltakat napjaink, ban jóval kisebb költséghányad terheli, mint húsz évvel ezelőtt. Az üdülni vágyókat egyre több üdülő, s ezekben egyre több — a korábbiakhoz képest „komfor­tosabb” — szoba várja. Az üdültetésből a vállalatok és a szövetkezetek ma már jóval na­gyobb részt vállalnak, mint a SZOT. Ennek megfelelően a vál­lalatokat terhelő üdültetési költ­ségek egyre magasabbak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a ked­vezményes üdültetés egykori ki­zárólagos gazdája, a SZOT egy­re inkább megosztja az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötele­zettségeket és persze a költsé­geket is a munkáltatókkal. Mindez semmit sem változtat a lényegen: 1960-ban a lakos­ság mindössze öt százaléka üdült kedvezményes térítés el­lenében, 1980-ban már majd­nem 12 százaléka. De nemcsak a „hagyományos" üdülőkben, hanem úgynevezett kereskedel­mi szálláshelyeken, különböző bérleményekben, külföldi csere- utak révén, s megannyi egyéb módon és formában is lehet kedvezményesen üdülni. Ezért ez a 12 százalékos arány a való­ságban inkább 16—17 százalék. Kikből tevődik össze ez a 16— 17 százalék? A kedvezményes üdültetés — a szociálpolitika alapcélját néz­ve — elsősorban azoknak hiva­tott anyagi támogatást nyújtani, akik családi és anyagi helyzetük miatt másként nem juthatnak pihenéshez. El kell ezt fogad­nunk, még akkor is, ha jól tud­juk, hogy a népesség külön­böző rétegein belül merőben mások az üdülési szokások. Más a Ihelyzet az aktív keresőknél, s más a nyugdíjas házaspárok­nál, más a sokgyermekeseknél, s megint más a gyermeknélkü­lieknél. Meghatározó tényező a lakóhely és a lakás minősége, de az is, hogy valaki egyáltalán pihenéssel, üdüléssel óhajtja-e eltölteni évi rendes szabadsá­gát, vagy inkább — anyagi kényszerűség vagy más okok miatt — különmunkával pénzt keres ez idő alatt. Befolyásolja az üdülési szokásokat a csalá­dok egy főre jutó jövedelmi helyzete. Azt gondolhatnánk, hogy azok a családok, ahol ala­csony az egy főre jutó jövede­lem, igénybe veszik — mert ve­hetik — a kedvezményes üdül­tetést, és fordítva: ahol több jut a jövedelemből egy-egy csa­ládtagra, ott inkább más üdü­lési, pihenési formák mellett döntenek. Elvileg ez logikusnak látszik, ám a gyakorlat mást mutat. A Gazdaságkutató Intézet — pon­tos adatokkal illusztrált —meg­állapítása szerint, minél maga­sabb az egy főre jutó családi j jövedelem, anná| gyakoribb a kedvezményes üdültetés igény- bevétele: vagyis a szociálpoli­tikai alapelv ez esetben nem mű­ködik szándékolt funkciójának megfelelően. Azoknak a családoknak a zö­me (majdnem 90 százalék), amelyekben az egy főre jutó jövedelem az 1000 forintot nem haladja meg, még sohasem üdült kedvezményes térítés elle­nében, 6,4 százalékuk pedig az elmúlt öt évben mindössze egy­szer vett igénybe ilyen beutalót. Ahol pedig az egy főre jutó családi jövedelem 4500 forint felett van — s ez már a magas jövedelműek kategóriája —, a családok 40 százaléka nem üdült még kedvezményes térítés ellenében, viszont több mint negyven százalékuk az utóbbi öt évben többször is. A kedvezményes üdülésre jo­gosító beutaló-jegyek többsége ezek szerint nem a szociális helyzetük miatt rászorultaknak, hanem — úgymond — az anya­gilag tehetősebbeknek jut. Ak­kor pedig hogyan értelmezzük a kedvezményes üdültetés kap­csán a szociálpolitikai alapel­veket? Talán úgy, hogy az üdül­tetés kedvezményes díjait alap­vetően a családi jövedelmek nagysága szerint határoznánk meg. A Gazdaságkutató Intézet ennek értelmében javaslatot dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a létminimum körüli jöve­delmi kategóriában — nagyjá­ból az 1400 forint, illetve ennél alacsonyabb eav főre jutó csa­ládi jövedelem esetén — akár ingyenes is legyen az üdültetés, de a nagyobb jövedelmeknél fokozatosán emelkedjék a terí­tési díjak összege. A skála vég­pontján, a 6000 forintos éqy fő­re jutó családi jövedelemhá­nyadnál a térítési díj és az üdültetés önköltsége között már nem lenne különbség. E ma­gas jövedelmi kategóriákba tartozók tehát, lényegében ön­költséges alapon üdülhetnének. H angsúlyozzuk, hogy egye­lőre semmiféle döntésről vagy akár a kérdés hi­vatalos napirendre tűzéséről nincs szó. Figyelemreméltó azonban a Gazdaságkutató In­tézet javaslatának szelleme, amely szigorúan szociális indí­tékú, habár természetesen vi­tatható pontjai is vannak. Nem zárja ki viszont a kedvezmé­nyes üdültetés esetenkénti — jó munkáért, kiemelkedő munka­helyi eredményekért és miegye­bekért kijáró — jutalom jelle­gét. Elképzelhető, hogy a mun­káltatók, nagyon indokolt ese­tekben, egyszemélyi elbírálás alapján átvállalják az üdülési díj kisebb-nagyobb hányadát, vagy éppen a teljes összegét. Nem automatikusan, nem eleve a díjakba beépítve, hanem sze­mélyenként nyújtott — és tár­sadalmilag ellenőrzött — egy­szeri anyagi kedvezményként. A Gazdaságkutató Intézetben egyébként azt is kiszámolták, hogy ilyen rendszer működteté­sével csökkenne a költségvetési teher, amellett, hogy a szisz­téma megfelelne szociálpolitikai céljainknak. Vértes Csaba Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Cons­tantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztár­saság kormányelnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti látogatást tesz Romániá­ban. Szovjet akadémiai küldöttség Baranyában Baranya dolgozói élet- és munkakörülményeinek tanulmányozására tegnap megyénkbe érkezett az SZKP Társadalomtudomá­nyi Akadémiája küldöttsé­ge. Vezetőjük, R. M. Bita- rov professzor, az akadé­miai pártbizottság titkárhe­lyettese. A filozófusokat és közgazdászokat Pécsett, a megyei pártbizottságon dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottsá­gának titkára fogadta. Majd tájékoztatót adott Baranya politikai, gazdasá­gi, társadalmi, kulturális helyzetéről, a megye dol­gozóinak élet- és munkakö­rülményeiről. A szovjet tanárok délután látogatást tettek a remény­pusztai Új Élet Termelőszö-_ vetkezetben, ahol Kislaki László elnök adott átfogó ismertetést a szövetkezetről, az aratási munkákról, a termelési eredményekről, továbbá a magyar, délszláv és német nemzetiségiekből összekovácsolódott terme­lőszövetkezeti tagok közös, eredményes munkájáról. A szovjet vendégek ma - vasárnap - Pécs kultúr­történeti nevezetességeivel ismerkednek, majd látoga­tást tesznek a szalántai kö­zös gazdaságban. Mór fogadják az uborkát is a Szigetvári Konzerv gyárban, amiből naponta 150—200 tonna érkezik a jövő héttől. (Fotó: Läufer) Feldolgozási csúcs a Szigetvári Konzervgyárban Baranyai kiskertekből érkezett a cigánymeggy Szokatlanul nagy mennyiség zöldborsóból A jövő héten kezdik az őszibarack átvételét Feldolgozási csúcs van a Szi­getvári Konzervgyárban, ahol három műszakban 1300 munkás dolgozik szombat-vasárnap is, sőt középiskolás diákok és szov­jet katonák segítenek a feldol­gozásban. A Raromműszakos munkarendet idén először októ­ber elejéig fenntartják, ezenkí­vül szabad szombaton is vesz­nek át terményt 14-től 22 óráig. Minderre azért kerül sor, mert bőség van terményekből, a készárukat pedig sürgetik a megrendelők. Nemrég fejeződött be a meggy és a cseresznye feldol­gozásának a szezonja. Mind­egyikből teljesítették a tervet, bár sok gondot okozott az, hogy idén kisebbek a szemek a korábban megszokottnál. A germensdorfi cseresznyét átvették a fél Dunántúlról, első­sorban Vas megyéből, míg az üveg- és a cigánymeggy zömét a baranyai kiskertek szolgáltat­ták, főként a szigetvári, a pé­csi és a pécsváradi áfész kör­zetéből, ahol a korábban kihe­lyezett 30 000 csemete fele már termőre fordult. Zöldborsóból szokatlanul nagy mennyiséget kínálnak a gazdaságok, na­ponta 200-250 tonna érkezik döntően Szigetvár környékéről, és a bőség oly nagy, hogy a Paksi Konzervgyárnak küldtek át több mint 300 tonnát. Épp egy hónapja tart a borsósze­zon, de már a befejezéséhez közeledik. Szép a várható kész­árumennyiség, a 12 000 tonná­nyi áru, ami legalább 3000 tonnával haladja meg a tava­lyit. Egy-két napja a csemege- uborkát dolgozzák fel, amiből szintén jó termés mutatkozik. Érdemes az uborkára odafi­gyelni, mert egyre több vevő jelentkezik, mint most a holland Ruiton cég. A jövő héten az első őszibarack-szállítmányt fo­gadják. Ebből a gyümölcsből is meglesz a terv. Bernáth Béla igazgató el­mondta, hogy eddig elégedet­tek, ugyanis nem zavarta a munkát üzemzavar, vízhiány, komolyabb gépmeghibásodás, a partnerek hozzák a leszerződött mennyiséget, a megrendelők pedig nem kifogásolták a kész­árukat. Cs. J. A Mecseki Szénbányák központi gépüzemében gyártják az ország legkorszerűbb aknarakodó berendezéseit, melyből évente 3—4 db készül. Képünkön a több mint 4 millió Ft értékű berendezés egyik részét, az adagoló vágányzárat festik. Szombaton is átveszik a nyersárut

Next

/
Oldalképek
Tartalom