Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-10 / 187. szám

i 1982. július 10., szombat Dunantfflt Itaplö 13 Tanácselnöki értekezlet A bányásznapra a légakna is elkészül Letartóztatták a miskolci gyilkosság gyanúsítottját Tájékoztatás a lakásellátással kapcsolatos feladatokról 1984-ben termel az V-ös bányaüzem 500 tonna gépi berendezés az aknatoronyban Pénteken a Parlamentben a főváros, a megyék és a me­gyei jogú városok tanácselrtö- kei értekezletet tartottak, me­lyet Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke vezetett. Először Juhász Ádám ipari minisztériu­mi államtitkár adott tájékozta­tást az iparirányítás helyzetéről, az ezzel kapcsolatos tanácsi teendőkről. Elemezte iparunk általános helyzetét, szólt az el­következendő időszak feladatai­ról. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a jelen­levőket a lakásellátás fejlesz­tését szolgáló — az MSZMP KB és a Minisztertanács határoza­tával jóváhagyott - irányelvek eddigi végrehajtásáról, a mi­nisztériumokat és a tanácsokat érintő további feladatokról. Jelentős feladat , a lakbér­rendezéssel összefüggő munkák előkészítése és zökkenőmentes végrehajtása. Ehhez a tanácsok 1983 januárjában - lehetőség szerint - befejezik a lakáska­taszter, a bérleménynyilvántar­tás ellenőrzését, kialakítják a lakbérek helyi differenciálásá­nak mértékét, amelyeket ta­nácsrendeletben szabályoznak. Márciusban kell megállapí­taniuk a lakások új bérét és azt írásban — az arra központilag kialakított nyomtatványok fel- használásával — közlik a bér­lőkkel. Egyidejűleg igazoló la­pot adnak ki a szociális, támo­gatásra jogosultak — nyugdí­jasok, többgyermekesek - ré­szére. Május végéig az illetékes ta­nácsi építésügyi és pénzügyi szakigazgatási szerveknek elbí­rálják a vitás kérdéseket. Biz­tosítani kell a bérlők bejelenté­seinek, panaszainak érdembeli, gyors, szakszerű intézését. A lakásépítés és -vásárlás támogatási és kedvezmény- rendszere a tervek szerint 1983. január 1-vel változik. Ennek leglényegesebb elemei: a tá­mogatás nem az építési formá­hoz és településhez, hanem a családhoz — létszámához kap­csolódik. Az országban egysé­ges szociálpoltikai kedvezmény lesz, a munkáltatói támogatás minden munkavállalóra kiter­jed. Az Állami Tervbizottság — az intézkedési terv részeként - a lakóházfenntartási feladatok korszerűsítésével külön foglal­kozott. Megállapította, hogy a kormányzati munkában kiemel­ten keli foglalkozni a tanácsi ingatlanok kezelésének — üze­meltetés és karbantartás, fel­újítás, korszerűsítés — vala­mennyi feladatával, mégpedig a jelenlegi helyzet átfogó javí­tásával. Ez azért is kiemelten fontos, mert 1983. július 1-től fokozatosan emelkednek a lak­bérek, és a több bérért a bér­lő is elvárja a gyors intézke­dést, a javuló karbantartó-, hi­baelhárító munkát, a nagyobb rendet és tisztaságot. Új ormánsági tájházat avat­tak fel tegnap délután Luzso- kon. A tájházban baranyai ci­gány festők, többségben a komlói képzőművész és iparmű­Olyan benyomást kelt az Érc- bányászati Vállalat épülő új, V-ös bányaüzeme a Nyugat. Mecsekben, mintha működne. A megtévesztő hatást az váltja ki, hogy a jövendőbeli üzem épületeinek a többsége áll. A téglatest alakú aknatorony 56 méter magas, panelvázában jól kivehető a majdani iródaköz- pont, a szociális épület, a kony­ha és az ebédlő. vész szakkör munkáit állították ki. Az eseményen tekintélyes számban megjelentek Baranya megye kulturális életének ve­zető személyiségei; a Janus Pannonius Múzeum és más in­tézmények képviselői, érdeklő­dők, fotósok és a hírközlő szer­vek munkatársai. Lakatos Meny­hért író bevezető gondolatai­ban a magyarországi cigány­ság helyzetéről, sorsáról és a beilleszkedésüket akadályozó tényezőkről szólt, hangsúlyozva, hogy a hasonló kezdeményezé­sek nagymértékben elősegít­hetik a cigányok szellemi föl- emelkedését, ami nélkül a leg­inkább segédmunkával foglal­kozó szubkulturális tömegek állandóan újratermelődnek. Maga az épület a tájra jel­lemző népi építészet sajátos vonalait és tulajdonságait tük­rözi. Megújult formájában most ezek hangsúlyozottan mu­tatják egy hajdan itt élő pa­rasztember természetes szépér­zékét, arányérzékét és az anyag: a fa, a vályog, és a zsúpszalma felhasználásának öröklött ősi tehetségét. Avató beszédében a tervező, Sziget­vári János Ybl-díjas építész­üzemvezető, Muth Jenő gépé­szeti műszaki ellenőr és Meisz- ner Ferenc részlegvezető kalau­zolnak. Mindnyájan elégedet­tek az építőkkel, így az Akna­mélyítő Vállalat mecseki körze­tének, a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat kollektí­vájával ugyanis tartják az át­adási határidőt. Az 1974-ben kezdődött több milliárdos beruházás megvalósí­tásában új elem, hogy az épí­mérnök kiemelte: a háromosz- tatú, elöl-tornácos parasztház, amely egy ormánsági szegény­paraszt háza volt, a 60-as évek elején már-már az enyészeté lett, amikor védetté nyilvánítot­ták. Majd a megye és az ille­tékes országos hatóságok se­gítségével helyreállították. Me­gyei művelődési szervek javas­latára kaptak helyet benne a komlói cigány képzőművészeti szakkör alkotóinak válogatott munkái, köztük Orsós Teréz és Fenyvesi József naiv festők jó néhány képe. Újabb jelentős exportszerző­dést kötött a Technoimpex az indiai Madras állambeli part­nerével, úgynevezett ellenütős kalapács szállítására. Az egy­millió dollár értékű kovácsipari gép 32 tonna sajtolóerőt fejt ki. A nagyberendezést a Diós­győri Gépgyárban készítik. A kalapácsot még az idén átad­ják megrendelőjüknek. A Digép tészeti kivitelezések mellett fel­erősödtek a gépészeti, szerelő munkák. A szerelést végző ösz- szes kivitelező javában dolgo­zik. így itt vannak a Gép- és Felvonószerelő Vállalat (GFV), a Villamoserőmű Tervező. és. Szerelő Vállalat (Vertesz), az Országos Bányagépgyártó Vál­lalat (OBV), a Ganz MAVAG szerelői, gépészei; az aknamé­lyítő bányászokkal és az épí­tőkkel együtt több mint hatszáz szakmunkás vesz részt a kivite­lezésben. Finisben a kivitelezés, hiszen 1984-től ércet ad az új bánya. Néhány aktuális átadást em­lítünk meg. Ezen a héten az aknatornyot adták át műszaki­lag, amiben helyére került a 64 tonnás szerelődaru, s elkez­dődhetett a szállítógépek be­emelése, a személyfelvonó pél­dául majdnem kész. Az aknato­ronyban az elkövetkező időben legalább 500 tonnányi gépi be­rendezést helyeznek el, legsú­lyosabbak közülük a villamos motorok: egynek a súlya 65 tonna. A gépek zöme magyar, időben érkeznek, műszaki kifo­gás nélkül. Az 5,5 méter átmé­rőjű légakna tervezett mélysége 1066 méter, jelenleg az 1Ö25 méternél tartanak az aknamé­lyítők, akik a bányásznapra végeznek, jóval a határidő előtt. A 250 aknamélyítőnek csaknem a fele ezen a munka- területen teljesíti a feladatát. A teljesítményük fantasztikus vi­lágviszonylatban is, egy munkás egy műszakban 15,5 köbméter meddőt termel ki. A felszínre szállítottak eddig 35 000 köb­méter meddőt, s beépítettek 12 000 köbméter betont. Egy másik létesítményben, az 1128 méter mély szállítóaknában a tárószint térkiképzése folyik oly jó ütemben, hogy augusztusban a gépi szerelők vehetik át a stafétabotot az aknamélyítőktől. Ez a munkahely mindössze 80 méterre van a felszíntől, míg 1000 méter mélyen a 13. szinti rakodó szerelését kezdik meg hamarosan. Ezenkívül két vak­akna mélyítése is befejezés előtt áll, de augusztustól mór a harmadikat mélyítik. korábban már 3 hasonló beren­dezést és 15~kisebb gépet szál­lított ázsiai partnerének. A szer­ződéskötéskor abban is megál­lapodtak, hogy az indiai piaci lehetőségek rugalmasabb, gyor­sabb kihasználása érdekében a Digép és a Technoimpex ál­landó vevőszolgálati szervízbá­zist létesít Indiában. Fürtös-gobelin a Kodály Intézetben A helyszínen Jankovics István Cigány festők, naiv művészek állandó kiállítása Ormánsági tájház Luzsokon W. E. Cs. J. Nagykalapács Indiába A helyszíni szemle és az azt követő boncolás alapján meg­állapították, hogy Tóth Béla bűncselekmény áldozata lett. A gyors, széles körű nyomozás so­rán több adat utalt rá, hogy Tóth Bélát június 16-án a dél­utáni órákban, Miskolcon a Zsarnai piacon levő büfénél egy húsz év körüli, százhetven- százhetvenöt centiméter magas férfival látták italozni. A bűn- cselekmény felfedezését követő második" napon a rendőrség el­fogta a Tóth Béla sérelmére el­követett emberölés bűntettével alaposan gyanúsítható Leveleki Attila 19 éves, Miskolc, Sajó- parti lakost. Leveleki Attila a kihallgatás során, az eléje tárt személyi és tárgyi bizonyítékok hatására a Bűncselekmény el­követését elismerte. Elmondotta, hogy június 16-án délután együtt italozott Tóth Bélával, majd veszekedés kezdődött kö­zöttük. Leveleki többször meg­ütötte Tóth Bélát, aki a földre esett, és miután az élet jelei nem mutatkoztak rajta, Leveleki elvette az áldozat karóráját, pénzét, a holttestet egy vízzel teli kubikgödörbe dobta, és fűzfaágakkal betakarta. A bűnügyben előzetes letar­tóztatás mellett a Borsod me­gyei rendőr-főkapitányság foly­tatja a vizsgálatot. Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben teg­nap délben kis ünnepség kere­tében vette át az intézet R. Fürtös Ilona pécsi iparművész Psalmus Hungaricus című go­belinjét. A 3,5x2,3 méteres mű az udvari kerengő egyik bolt­ívében kapott helyet. R. Fürtös Ilona közvetlen megbízásra ké­szítette a négyes sűrűségű fran­ciagobelint, mely címéből is sejthetően a Kodály-mű képző- művészeti megközelítése. Az ünnepségen Húsz Mária művészeti író mutatta be a pé­csi művészt és alkotását. (Ké­pünkön a gobelin részlete lát­ható.) Miskolc belterületén az úgy­nevezett Fecske-szögben egy vízzel telt kubikgödörben június 30-án férfi holttestre bukkantak. A helyszíni szemle során az el­hunyt ruházata és személyes felismerés alapján megállapí­tották, hogy a férfi Tóth Béla, Rudabánya, Rózsavölgy út 38. szám alatti lakos, aki ideigle­nes miskolci lakóhelyéről ,a Besenyői utca 22. szám alatti munkásszállásról 1982. június 16-án ismeretlen helyre távo­zott. Eltűnéséről a hozzátarto­zók június 23-án tettek bejelen­tést a rendőrségen, amelynek alapján keresésére országos körözést rendeltek el. FILMJEGYZET Jobb a moziban Bon Scott még „lenyilatkoz- hatta" 1980-ban, hogy szereti az italt, aztán meg is halt al­koholmérgezésben. De előtte néhány évig, míg szólóénekese volt az AC/DC együttesnek, élt. Nem akárhogy élt — olvashatta ki az esti koncertek közönségé­nek szeméből, mert neki is ki­jutott a rajongásból Angus Young szólógitáros és hosszú­távfutó mellett. Korábban mint sofőr rótta a kilométereket, élt, persze hogy élt akkor is, de mi az a lét a kemény-rock- sztár életéhez képest. A koncertek között pedig az alkohol, amiről tudunk, mert mondják, de aminek kínjairól csak masszív alkoholisták tud­nának szólni — ha nem lenné­nek már masszív alkoholisták. Az életben bele lehet halni az alkoholmérgezésbe, a Szóljon a rock című filmben viszont csak barátion évődő, enyhén gúnyos, de inkább megértő mondatok vannak az alkoholról — s köz­ben látjuk, hogy a rockszínpa­don hogyan valósítja meg ma­gát valaki. A mozi tehát jobb a való életnél. Erről volt alkalmunk meggyő­ződni a héten elégszer, igaz nem mozifilmből, hanem film­híradóból. A film híradása a Tv-híradó keddi adásában ar­ról szólt, hogy az Egyesült Ál­lamokban két fiatalember el­foglalt egy buszt utasostul. A riportert és a kamerát felen­gedték, s elmondták nekik, hogy nem adják meg magukat, mert a rendőrök lelövik őket úgyis. Aztán mégis elengedték a busz utasait, s leszálltak ők is, kezükben ugyan ott volt fegyverük, de lazán lógott tes­tük mellett, egyáltalában nem úgy, mint a westernek nagyje­lenetében, a saloon előtt, pár­bajra készen. Aztán apró puk­kanásokat hallottunk, a két fér­fi összeesett, próbált visszalő­ni, annak hangját nem hallhat­tuk, furcsán fetrengtek a föl­dön, aztán elcsendesedtek. Vér sem látszott. Egy igazi moziban ez a jele­net mennyivel jobb! Halljuk a golyók süvítését; a kamera előtt, a legkedvezőbb helyen esnek össze a lelőttek; s nem­csak úgy slendriánul, mint a híradóban, hanem gondosan koreografálva; s látszik, hogy vérzenek, sugárban ömlik a vé­rük! Szóval a moziban jobb. Vagy a csütörtök esti híradó­ban. Villanások, fehér füstfel­hők Bejrút fölött, hang elvétve, nem dörögnek az ágyúk, nem sivítanak a repeszek, nem hö­rögnek a haldoklók; hősök, ha vannak, nem állják testükkel a golyó útját szeretteik előtt. Csak pamacsok és villanások, egyáltalában nem olyan, mint egy jó háborús moziban. Mert a moziban jobb a háború is, ott még átélheti az izgalmakat, behúzódhat a zsöllyébe, védel­met keresve a néző, holott biz­tonságban van, miként a sze­replők is, hiszen a felvétel után leporolják ruhájukat, és lemos­sák a paradicsomlevet testük­ről. Az igazi háború a filmen semmi, nem tudunk vele mit kezdeni a színes, széles vászon­hoz képest. A kamera távol marad, ahogy távol maradt a buszelté­rítőknél is, nem látszanak a bemeneti lyukak és a kimeneti roncsolások, a romok alá gyűrt tetemek, a kifordult zsigerek — ezek csak az igazi moziban jók, ahogy az alkoholmérgezés is. Értékeljük a mozi borzalmait! (Bodó L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom