Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-02 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 179. szám 1982. július 2., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: finnek milyen az életmódja? (3. oldal) ♦ A Falkland-kaland ára (6. oldal) Hogyan sikerült? Felvételi vizsgák a JPTE Jogi Karán. (Riport a 3. oldalon) Aprófalvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kis­települések. Csupa kicsinyítő jelző, amit a lélekszám tesz in­dokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétköznapok során az úgynevezett kistelepülések hát­térbe szorulnának fontos, az életkörülményeket meghatározó kérdésekben. Nemrégiben láthattuk, hall­hattuk a tévében, olvashattuk az újságban a belkereskedel­mi miniszter országgyűlési be­számolóját, s az azt követő vi­tát. Ennek lényege — ha pi ember országos léptékben gon­dolkodik —, hogy áruellátásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiáll­ja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Az országgyűlésen több fel­szólaló hosszú perceket szen­telt azonban a kistelepülések ellátásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörze­tében 13 olyan falu van, ahol még- ezren sem laknak. E fal­vakban korszerűtlen az üzlet- hálózat, rendszertelen az áru- szállítás, kiszámíthatatlan a nyitvatartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit elibük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak: már egy községnyi, Jcisvárosnyi lakosság. Magyarországon több mint másfél ezer olyan település van, ahol csak néhány százan él­nek; minden második közsé- aünk voltakéapen kistelepülés. De akik itt élnek, nz alapvető élelmiszer- és iparcikkek tekin­tetében ugyanolyan igényűek, mint a városlakók. Kenyér, tei, zseblámpaelem éppúgy kell, mint friss hús, vagy T-dugó. Az idő itt is pénz, a vásárlásra for­dított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hoav minden településen nem épülhet üzlet­ház, bevásárlóközpont, hiszen nem érné meg, ám az alapvető cikkek kínálata a legkisebb fa­luban is életbevágóan fontos. Sokan úgy vélik: valamiféle megkülönböztetés tapasztalható a kistelepülésekkel szemben. Jó példa erre néhány iparvállalat „kereskedelmi” politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anyavállalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vá­sárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubeliek­nek már nem. A viszonylagos elmaradottság oka e téren is gazdasági ter­mészetű. Pontosabban: érde­keltségi kérdés, üzletet, kisbol­tot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez már országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. Különösen az élelmiszerárusításból szárma­zik kevés haszna az eladóknak. Ami reménykeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter vála­szában egyértelműen leszögez­te; olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes le­gyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb falvakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai üz­letet látnak a boltban, minden bizonnyal javulni fog a kistele­pülések ellátása. Tárgyalások Libanonról, Jelentés a földekről harcok Libanonban Arafat nem szándékozik elhagyni Bejrutot Miközben az izraeli kormány képviselői csütörtökön Jeruzsá­lemben Morris Draper ameri­kai külügyi államtitkár-helyet­tessel folytattak megbeszélést a libanoni válság rendezéséről, az Izraellel szövetséges libano­ni keresztény milíciák folytatták tüzérségi támadásaikat a Li­banonban állomásozó szíriai egységek ellen. Draper tájékoztatta Mena- hem Begin izraeli kormányfőt, Jichak Samir külügyminisztert és Ariel Sáron hadügyminisz­tert Philip Habib amerikai kü­lönmegbízott bejrúti tárgyalá­sairól. Jeruzsálemi források sze­rint mindhárom izraeli politi­kus arról beszélt, hogy „Izrael türelme fogytán van", s válto­zatlanul követeli a PFSZ fegy­vereseinek teljes kivonulását Nyugat-Bejrútból. Draper időt kért a tárgyalások folytatására, s annak a véleményének adott hangot, hogy lehetséges a vál­ság politikai rendezése. Jasszer Arafat, a PFSZ vb-el- nöke francia újságíróknak csü­törtökön adott nyilatkozatában kijelentette: nem áll szándéká­ban távozni Bejrútból. Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyi államminiszter csütörtökön a távozó Haig amerikai külügy­minisztert és Sáron izraeli had­ügyminisztert a Camp David-i szerződések megszegésével vá­dolta. Ghali szerint Alexander Haig a felelős azért, hogy az Egyesült Államok „zöld utat” adott Izraelnek a libanoni in­vázióhoz. Egy kairói lapnak adott nyilatkozatában Ghali ar­ról beszélt, hogy Haig áldását adta a Libanon elleni invázióra — cserébe Izrael és az Izrael- barát lobby támogatásáért a következő elnökválasztáson. Az egyiptomi politikus annak a vé­leményének adott hangot, hogy Haig utóda „kiegyensúlyozot. tabban” kezeli majd a közel- keleti problémát. A Le Matin című párizsi lap szerint Sáron izraeli hadügymi­niszter közeli barátainak arról beszélt: amennyiben ő lenne az ország miniszterelnöke, se­gítene a palesztinoknak abban, hogy megdöntve Husszein ki­rály rendszerét, államot alapít­sanak Jordániában. A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet 151 hektáros tábláján az őszi árpa aratása után meg­kezdték tegnap a tarlóhántást. Erre a területre másodvetésként silókukoricát vetnek Az őszi árpa Atomleszerelési értekezlet Brüsszelben négyötödét levágták A mágocsi határban a kombájnok után bálázzák az árpaszalmát Jég pusztított a szabolcsi almásokban Jelentős kórokat okoztak a szabolcs-szatmári gazdaságok­nak a szerda esti és a csütör­tökön a déli órákban átvonuló viharok. A helyenként felhő- szakadás méretű esőzést sok­helyütt jég kísérte. A szerdai jégeső négyezer hektárnyi téli almaültetvényben és háromezer hektár más kultúrnövénybi tett kárt, a csütörtöki jég p dig Aranyosapáti, Barabc Petneháza, Tiszabezéd és T zsér közelében pusztított. A károk felmérését az Állal Biztosító szakemberei megkez ték. Atomleszerelési értekezletet tartanak péntektől Brüsszelben az új erőre kapott nyugat-euró­pai békemozgalom valamennyi áramlatának képviselői. A háromnapos tanácskozáson huszonnégy országból - köztük a NATO-tagállamokból, a sem­leges országokból, Svédország­ból, Svájcból, Ausztriából és Finnországból - több mint öt­százan képviselik mindazokat a milliókat, okik a múlt évben tün­tetéseken fejezték ki aggodal­mukat a nukleáris fegyverke­zési verseny fokozódása miatt és tiltakoztak a közepes-ható­távolságú nukleáris rakéták ter­vezett nyugat-európai telepítése ellen. Szép a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a szója — A jövő héten kezdődik a búza aratása Rendkívüli állapot Guatemalában án kezdődött, július 3-án befe­jeződött. Az idei kezdés dátu­ma június 21-e — elsőként a Bikali Állami Gazdaság kezdte, majd másnap a sásdi tsz-ben is megindultak a kombájnok —, s a befejezés: jóformán ugyan­akkor, mint tavaly. Őszi árpá­ból a gazdaságok összesen 6000 hektárnyit vetettek. A ter­mésátlagok? Az eddigi számí­tások alapján a megyei ter­mésátlag várhatóan megköze­líti, esetleg meg is haladja az 1980-as év hozamát, ami akkor megyei rekordnak számított. Az aratási munka dandárja persze még csak ezután jő el: a jövő héten kezdődik a búza betakarítása. Jó esetben elő­fordulhat, hogy már most szom­baton, legalábbis a rózsafai termelőszövetkezetben úgy ter­vezik, a nagyvátyi határban már holnap megindulhatnak a gépek. Ami a búzaterületet il­leti, a táblák 10—15 százaléká­ban dőlt meg a növény szára, miután az esőt helyenként vihar és jég kísérte. Zöldiparunk másik nagy fel­adata a borsó betakarítása, ami jelenleg a megyében 70 százaléknyira áll. A betakarítás tervszerűen folyik, azon üteme­zés szerint, amit ahhoz szabtak. hogyan győzi a feldolgozást a Szigetvári Konzervgyár. Az át­lagtermés közepesnek mondha­tó, hektáronként 2500 és 4100 kilogramm között. Amint lement az őszi árpa és a borsó, a gazdaságok szántják a tarlót, s több gaz­daságban hozzálátnak a má­sodvetéshez. Á megyében 4000 —5000 hektárnyi másodvetést terveznek a gazdaságok, így például a sellyei termelőszövet­kezetben 550 hektár hajdinát vetnek, a Pécsi Állami Gazda­ságban és az újpetrei tsz-ben 150—150 hektár silókukoricát, Belvárdgyulán 50 hektárnyi zöldbabot. A többi növényről. A kuko­rica, a napraforgó, a cukorré­pa és a szója növényállomá­nya, fejlettsége kedvező. A napraforgó és a szója bimbós állapotban van, a burgonya vi­rágzik, a cukorrépa levelei be­borították a sorokat. A vegy­szeres gyomirtás mellett a ku­korica kivételével kultivátorozni kellett, és kézzel kapálni a te­rület egy részén. A károsítok elleni védekezést mindenütt el­végezték. Szép zöld, üde és ígéretes a baranyai határ. M. Z. Vége felé közeledik az őszi árpa aratása Baranyában. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya teg­napi körtelefonja nyomán a következő a helyzetkép: a me­gye gazdaságaiban összességé­ben az őszi árpa négyötöde levágva. Az árpa betakarításá­val e hét végén végeznek. A kalászosok érése köztudot­tan késésben van, szerencsére az időjárás a csapadék meny- nyiségét illetően behozta ma­gát, a júniusi esők pótolták a májusban elmaradt csapadékot, így végül is nincs baj. Az őszi árpa aratása tavaly június 16­Efrain Rios Montt tábornok, guatemalai államelnök, szer­dán este rádió- és televíziós beszédben jelentette be, hogy csütörtöktől az egész ország te­rületén bevezetik a rendkívüli állapotot. Az elnök bejelentése a ka­tonai diktatúra ellen harcoló gerilláknak adott 30 napos „tü­relmi idő” lejártával hangzott el. Ez utóbbit egy hónappal ezelőtt hirdették meg a geril­lák fegyverletételére. Rios azt állította, 'hogy több mint 1800- an megadták magukat. Rios közölte, hogy mostantól halálbüntetéssel sújtják az el- fogottakat: ügyükben statóriá- lis különbíróságok fognak ítél­kezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom