Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-09 / 186. szám
e Dunántúlt napló 1982. július 9., péntek Bio-program tízezer hektár háztáji földön Gyümölcsöt, zöldséget vegyszer nélkül Uj m nkavállalók az enzimek és baktériumok — Gilisztagyárak lesznek! fi konkurri lágyon odafigyel Hétfajta paradicsomot termel Marcii Tibor Pécsett Milyen esélyeink vannak Európa zöldségpiacain ? — Önöknél most túl drága a zöldség. Lenne hely a magyar áruk számára is a nyugati piacokon, de ki fog exportra szállítani, amíg itthon 100 forintot fizetnek a paradicsomért, s ott ugyanakkor 20 forintért kínálják a spanyolok. A nyugati piacokon kétszeres árat fizetnek a burgonyáért, három-négyszereset a zöldségért, ha nem permetezték vegyszerrel. Az ácsai tsz, a siófoki és a balatonszabadi állami gazdaság áttért az új technológiára. Az idén már lesznek boltok a Balatonnál, ahol vegyszermentes zöldséget és gyümölcsöt árusítanak. A Pannónia Mezőgazdasági Társaság leányvállalata pedig, a keszthelyi Georgikon Innovációs Iroda jövőre 10 000 hektár háztáji területen kívánja megszervezni új biológiai termelési rendszerét. Vagyis: gyümölcsöt és zöldséget vegyszer nélkül! Mi kell hozzá? Először is műtrágya helyett szerves trágya. A Badacsonyi Állami Gazdaság és a veszprémi Agroker tavaly forgalomba hozta a Co- funát. 620 forint mázsája, s napok alatt elkapkodták Pécsett is a szőlősgazdák. 70 százaléka törköly, 20 százaléka baromfitrágya - tehát olyan anyagok, amelyek eddig csak gondot okoztak a gazdaságoknak -, 10 százaléka pedig egy francia koncentrátum. Hasonló keveréket állított elő Svédországban az uppsalai egyetem. Licencét megvette a Magyar Energiagazdálkodási Intézet. Ebből a szerves trágyából egy mázsa 30 mázsa istállótrágya értékével azonos, nem mosódik ki, olcsóbb a műtrágyánál, és 20—40 százalékos terméstöbbletet ad. S mekkora szállítási költséget lehet megtakarítani! A burgonyánál 100 mázsás hozamnövekedést garantálnak. A keverék 80 százaléka szerves anyag. Ebben is van egy koncentrátum 3 enzimből és 4 baktériumból. Tulajdonképpen ezek biztosítják a nagyfokú hatékonyságot. A koncentrátumot a budapesti Richter gyár mór előállítja. Vannak benne kiegészítő anyagok: trahitok, bazaltkőporok vagy pernye, ricinusdara vagy Vinasz — a Győri Szeszipari Vállalat mellékterméke — és csontliszt. Ezt a trágyakeveréket mindenki otthon állíthatja elő hulladékokból, fanyesedékből, venyigéből. A venyige felaprításához megfelelő gépet a Hermész hoz majd forgalomba. A kiegészítő anyagokat és a bio- aktivátort árusítani fogják. Hogy hogyan lesz ebből trágya? — Ezt egy angol eljárás mondja meg, amit az érdeklődők rendelkezésére bocsát majd a Georgikon. Mindenesetre Nyugat-Európában hihetetlen Légkondicionált kocsiban 4000 kiskacsa indult el június 23-ón hajnalban egy dél-fran- ciaorszógi majorból. Párizsban az Orly repülőtéren MALÉVmennyiségű komposztot készítenek már hulladékból. Trágyát fognak gyártani a giliszták is. Sőt, gilisztagyárak lesznek! Egy japán folyóiratban hirdetés jelent meg, hogy 10 millió gilisztát vennének. Minek ennyi giliszta a japánoknak? Kiderült: szalmát, hígtrágyát és feldarabolt dögöket kevernek össze, erre ráteszik azt a kis piros gilisztát, amely minden trágya- dombon nálunk is megtalálható. Három hónap alatt a lerakott giliszták tömegük százszorosára nőnek, ürülékük a legértékesebb trágya. Steril és szagtalan. Ha az eddig csak gondot okozott hulladék elfogyott, áramot vezetnek bele. A giliszták egy helyre összegyűlnek, leemelik és áttelepítik őket a következő hulladékdombra. Egy ilyen giliszta három évig él és dolgozik. Az NSZK-ban szőlótörköly és hígtrágya keverékére telepítik a gilisztát. Három hónap múlva az egészet úgy, ahogy van, granulálják és állatokkal megetetik. Egy belga kereskedő levelet írt a magyar Mezőgazdasági Minisztériumnak — 100 mázsa gilisztát kér. Kiderült ugyanis, hogy a japánok szaktanács- adója, a Nemzetközi Gilisztaszövetség elnöke - a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. A hernyók ellen sem kell már vegyszerekkel permetezni. A kártevők 80 százalékát a Bacillus Thüringiensis fogja elpusztítani. Ennek a baktériumnak a spóráját a Richter gyár már készíti. Keszthelyen Nagy Loránd egyetemi docens, a Georgikon titkára szürkésfehér port mutatott látogatásunkkor egy üvegcsőben. Azon a héten érkezett. Fél kilogrammot feloldanak vízben — ez egy hektárra elegendő. A spóra 21 fok fölött kicsírázik, mint a peronoszpóra, s a levelet rágó hernyó elpusztul. Emberre ártafmatlan. Az izraeliek ennek egyik szupervariánsával irtották ki a mosz- kitókat a tengerparton. S végül, mit termeljünk vegyszer nélkül? Például: valamikor a kiflikrumpli volt a legkeresettebb burgonya. Most az osztrákoktól fognak két fajtát behozni, s 60 ezer hektáron a háztájiban termeltetik. A biokörben ezt terjesztik el. Burgonyatöltő gépet is adnak hozzá, amely kis rotációs kapókra szerelhető. Tegnap érkezett Keszthelyről a hír: az Állami Fejlesztési Bank hajlandó a programot finanszírozni. Báling József gép várta őket, délutón 2-kor a Ferihegyen szálltak le, hogy este 7-kor Hímesházán egy patyolattiszta istállóban foglalják el új otthonukot. Rob Baan, a holland Sluis and Groot cég zöldségfajtakísérleteit ellenőrzi Magyarországon. Görögországból jött Macedónián át. Innen Dél- Franciaorszógba készül. Ő a legnagyobb holland zöldség- és virágnemesítő, szaporító és kereskedő vállalat kelet-európai igazgatója. A cég 1000 szakembert foglalkoztat Európa és Észak-Afrika 15 országában. — Baan úr, ön már harmadszor jár az idén Baranyában. — Igen, tudni kell, mi a helyzet abban az országban, ahová mi szállítunk. — önök megkérik vetömagva- ik árát, de a kertészek versengenek a holland magvakért. — Magyarország nekünk igen fontos. Már a távlatok miatt is. Szeretném emlékeztetni, Groot úr már 1900-ban hátizsákban vitte a magvakat Oroszországba. — Azt mondják, Európa zöldségtermesztésében önök határozzák meg a tendenciát. Milyenek a modern fajták? — Más paradicsomot termel, nek Görögországban és mást Magyarországon. Önöknél hat fajtánkat termesztik a gyakorlatban, és tízet kísérletekben. S ez csak a paradicsom. De káposztában, kelkáposztában, sárgarépában, karfiolban, salátában és uborkában is tudtunk önöknek újat és értékeset nyújtani. A korszerű fajtáktól nagyobb rezisztenciát várnak el és gyorsabb érést. Azt, hogy kevesebbet kelljen fűteni és kora tavasszal alacsonyabb hőEz volt az utolsó szállítmány az idén az ötvenezredik Mulard naposkacsával; Tavaly 7000-et hozott be a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat. A tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: a francia tenyésztő által kinemesített kacsa 50-80 dekagrammos májat nevel, akkorát, mint a libák. Találtak 1 kg 10 dekásat is. Ez a máj a legkeresettebb exportcikkek egyike. Március 1. óta jönnek a naposkacsák. A hímesházi tsz két telepén nevelik 14 hétig, és ezalatt elérik a 3,5 kg-ot. Ez a súly már a 12. héten is megvan, de a mell és a többi rész legjobb aránya a 14. hétre alakul ki. S akkor kezdik el tömni. mérsékleten is jól termékenyül- jenek. — ön mindig paradicsomról beszél. — Zöldségben ez a meghatározó. — És ki a meghatározó a zöldségtermelők közül? ön évről évre töbször bejárta Európát. — — Görögország nem exportál. Ott ha egy parasztnak két fia van, a buta marad otthon. Olyan a termelés színvonala is. Jugoszláviában, főleg Macedóniában újabban felismerték, hogy jó üzlet a zöldség. Káposztát, paradicsomot, uborkát termelnek. Ott már sok az igen gazdag ember. A primőr paradicsom termelés központja Dél-Spanyolor- szág. Almarianál például 2000 hektár van fólia alatt összefüggő területen. Félhektáros, egy- hektáros szegényparasztok éltek ott. A kormány programot indított a fóliás zöldségtermesztésre. Utakat építettek, hiteleket adtak. S a parasztok rájöttek, jobb zöldséget termelni, mint gyárba járni. Dél-Franciaországban hasonló éghajlatú viszonyok vannak mint önöknél. A módszerek is hasonlók, ottani fajtáink itt is jól mennek. Nekik jobb az ipari hátterük. Ott kizárólag olyan fóliát használnak, amely három évig jó. Több a pénz is, a fóliaházak szebbek. — És Hollandia? — Minálunk nincs fólia. Túl sok a szél. Az NSZK-ban meg csak síkfólia van. — Bulgária? Tömésre a hímesházi és a sásdi szakcsoport tagjai vállalkoztak — Tekiafalutól Pellérden át Székelyszabarig több mint százan. A tömő 33,70 forintért veszi át a kacsa kilóját. Egy-egy ember 60—100—120-at visz egyszerre. Pelcz Jánosné Székelyszaba- ron százat hizlalt az első turnusban. Fészer alatt tízet—tízet tart egy-egy ketrecben. A tömés géppel történik. Házilag bütykölt szerkezet, varrógépmotor hajtja. A fiatalasszony a kacsa csőrébe nyomja a gumicsövet, lábpedállal indít . .. Egy kacsa — másfél perc. Naponta háromszor tömnek, másfél óra egy-egy alkalommal. 13 nap múlva 5 kilós súlybon — Ott 20 hektáros üvegházik állnak télen üresen, túl költséges az olajfűtés. Általában nincsenek nagy technológiai különbségek a termelésben. A fólia gyorsan futott fel, és a konkurencia nagyon odafigyelt. — Ebben a konkurrenciában Magyarország hogyan tud érvényesülni? — Ha ilyen drágán termelnek, akkor sehogy, önök túl keveset termelnek. Túl kicsi a kínálat. Nagyobb területek és nagyobb hozamok kellenek. Felét érik el a franciaországi átlagnak. No, persze Pécsett a Marczi Tibor 50—80 kg paradicsomot szed le egy négyzet- méterről. Ez kétszerese a francia átlagnak. Aztán önöknél nincs meg az exportorientáltság. Találkoztam olyan szemlélettel, hogy jó ez a saját fogyasztóinknak. Én azt nem tudom, de hogy exportra nem jó, az biztos. Önöknek is azt kell nézniük, mi kell a nyugati vevőnek. Tudja, nálunk egy kézi kosárba szedik a pa- paradicsomot, de a kiskosarat kibélelik. A paradicsomot rögtön letisztítják és osztályozzák és másnap már az NSZK üzleteiben van. Önöknek nevük van paprikából. Én jobban használnám ki sajátosságainkat. Mi sosem mulasztjuk el ráírni szállítmányainkra: „Tomaten aus Holland". — Sok magyar primörkertészt személyesen is ismer már. — Nagyon szép fóliaházakat láttam. Tegnap Foton például. Hollandiában a kertészek bejárják az egész országot, megnézik mi van másutt. Elmennek, hogy ötletet kapjanak, miért keres az többet. szállítanak. Attól függően fizetnek, hogy hány százalék — 30— 45 — a ráhizlalás. Pelczné 46,30 forintot kapott kilójáért. 100 kacsán úgy 5000 forint a tiszta kereset két hét alatt — gyes mellett. A hímesházi tsz eddig libával foglalkozott. 2000-es törzsállománya, keltetőié van. Az idén 70 000 naposlibát adtak el a kiskunfélegyházi tsz-nek. Ha a Mulard törzset is sikerül megszerezni Franciaországból, teljesen kacsára állnak át. 34 millió forint volt a háztáji gazdák bevétele tavaly a tsz- en keresztül értékesített állatokból. 366 000 kg brojlert és libát szállított a hímesházi tsz a háztájiból — 1000 kg-ot „naponta". Elektromos kapálógép Végre kielégülnek az igények! Kirakatokban kínálják már a háztáji kisgépeket. A Konzumban bármikor vásárolható Honda traktor. Van Robi 50-es, s ehhez töltögető eke, fűnyíró adapter és szivattyú is. A szegediek rotációs kapája Briggs motorral készül. Pótkocsival együtt 21 000 forint. Megjelent az elektromos kapálógép! Olyan erős mint a Robi. 8440 forint az ára. Fűnyirókból választani lehet. Az olcsóbb NDK-s gépekből több százat vittek el a tavasszal, de van Rotin benzines és Rotin elektromos is. Az MM Solo permetezőhöz a gépek egész sora csatlakoztatható: szivattyú, ■ fűnyíró, sövénynyíró, rotációs kapa és láncfűrész. Felhívtuk a Vasas Ipari Szövetkezetét: lesz-e idén is pécsi rotációs kapa? — Van! 1800-at adtak át a kereskedelemnek. Négyezret gyártanak, mindet Sachs motorral. lllWiiiü PÉCS SZÜLETTEK Tóth József, Farkas Dávid, Horváth Zsuzsanna, Ehreth Csilla, Balázs Nóra, Kende István, Hamar Dániel, Bogdán Norbert, Zárai György, Dó- day Bence, Olosz Dávid, Ernyes Erika, Schödlbauer Anita, Fenyvesi Péter, Erb József, Fehér Attila, Tauber Krisztián, Fazekas Zsolt, Palkó Mónika, Tavali Gábor, Sáfrán Balázs, Róth írisz, Kolics Dávid, Zété- nyi Gergely, Szüllő János, Biharvári Zoltán, Óvári Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kosztolányi György és Radios Ibolya, Török Béla és Karácsonyi Ildikó, Peterdi Sándor és Takács Judit, Ba- latincz László és Schmidt Mária, Skáfár István és Lábadi Mária, Németh Ferenc és Szeifert Mária Magdolna, Kováts László és Szendrődi Gizella, Hegedűs József és dr. Go- nárj Csilla, Pap János és Veres Beáta, Szabó János és Bérces Éva, Mayer János és Hentz Mária, Duzsi János és Rózsavölgyi Eleonóra, Fekete Antal és Ángyán Gabriella, Kántás Szilveszter és Villányi Erika, Pór Gábor és Pappert Ildikó, Blá- zsovics József és Gáspár Erika, Csit- key Tamás és Somorjai Szilvia, Balogh Dezső és Lőrincz Ilona. MEGHALTAK Gyenis István, Kovács Ferenc, Ma- turicz Jánosné Berkecz Anna, Pajor Jánosné Lékner Erzsébet, Gothár János, Berta Lajos, Sülé György, Nagy Lajosné Pszotka Rozália, Sziós Ferencné Gölöncsér Julianna, Kruller Jánosné Schiffler Anna, Orsós Istvánná Orsós Mária, Istvánder Györgyné Tóth Katalin, Pesti József, Imrő István, Perecz Jánosné Litter Erzsébet, Kapoli Istvánná Farkas Julianna, Brezovics Fülöpné Balatinácz Karolin, Zolder György, Szabó Józsefné Duga Erzsébet, Hortobágyi Ödönné Alkusz Gertrud, Kis Sandóné Földi-Pap Julianna, Radics András, Vass Irén, Simonfi György, Pintér Lajosné Major Julianna, Kovács Károly, Kasza Sándorné Lukács Eszter, Szűcs Istvánné Rumpelles Julianna, Domonkay Dezsőné Krutzler Janka, Illés János, Lakner Jenő, Juhász Róza, Székelyi Gyuláné Puska Ilona, Szabó Imréné Merki Margit, Dara Sándorné Patkó Katalin, Rumszauer György, Lex Dezsőné Joó Anna, Balogh István, Csaba András, Radó Emilné Sztrokay Irma, Nagy István, Gausz Erzsébet, Petrinovics József. Ezer kilogramm baromfihús „naponta” ■■ Ötvenezer kacsa Franciaországból Szozszam viszik tömesri A himesházi termelőszövetkezet kacsatenyészete
