Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-09 / 186. szám

1982. július 9., péntek Dunántúli napló 5 Egy országos vizsgálat megyei tapasztalatai Az egészségügyi ellátás és az integráció További finomításokra van szükség A z egészségügyi szervezési szakemberek nagy várako­zással tekintettek az intézmények integrációjának megvalósítása elé. A cél az volt, hogy minden állam­polgár, a települési viszonyoktól függetlenül, a kellő időben hozzájuthasson az állapotának legjobban megfelelő gyógyí­tó-megelőző ellátáshoz. Az intézkedésektől azt is várták, hogy javuljon az alapellátás, növekedjen a befejezett ellá­tások száma.------------------------------------------ * -----------------------------------------­A megkérdezett orvosok 53 százaléka ítélte kielégítőnek az integráció eddigi működését, 42 százaléka viszont csak rész. ben értett ezzel egyet. 46 szá­zalékuk szerint a gyógyítás fel­tételeit az integráció javította. Több hozzászólás kifogásolta az ügyeleti, elsősorban a gyer­mekellátás zsúfoltságát, illetve a hétvégi gyógyszerellátás hiá­nyosságait. Ugyanakkor elisme­rő hangot kapott a POTE és a tanácsi egészségügyi intézmé­nyek jó együttműködése. A NEB ülése több javaslatot tett a megyei egészségügyi ve­zetés felé, illetve ajánlásokat továbbított az országos hatás­körű szervekhez. K. Gy. flnyagtakarékossági pályázat eredményhirdetése dsütörtökön, az MTESZ szék­házában kihirdették az Ipari Minisztérium, a társintézmé­nyek és a társadalmi szervek tavaly novemberben közzétett anyagtakarékossági pályázatá­nak eredményét. Juhász Ádám ipari miniszté­riumi államtitkár, a bíráló bi­zottság elnöke értékelte a pá­lyázatot. A beérkezett 300 pályázat közül a bizottság hatvanöt dí­jazott, illetve jutalmazott. Az ezekben javasolt új eljárások, technológiák és szervezési mód­szerek révén — a bírálók és szakértők véleménye szerint — a bevezetéstől számított egy éven belül összesen másfél mil­liárd forint takarítható meg. Fi­gyelemre méltó, hogy a díja­zott pályázatok 47 százaléka országosan is bevezethető ja­vaslatokat tartalmaz, s több mint 50 százalékuk nem igényel- vagy csak egészen minimális, c vállalati erőből könnyen meg­oldható — beruházást. A pá­lyaművek között az acélszer­kezetek, hengerelt acélok gyár­tására és a vaskohászatra vo­natkozó anyagtakarékossági javaslatok aránya a legmaga­sabb, de többen javasolták a cement, üveg és faipar, a mű­anyagipar, az építőipar és a szervezés, számítástechnika te­rületén megoldható anyagta­karékossági eljárásokat is. A pályázat kiírói a pályamű­vek kizárólagos értékesítési és forgalmazási jogával, országos szintű bevezetésével az Alkotó Ifjúság egyesülést bízták meg. A. bíráló bizottság elnökének értékelése után Fock Jenő, az MTESZ elnöke átadta a leg­jobbnak ítélt pályázatokért já­ró díjakat és jutalmakat, öten kaptak első, 10-en második és 20-an harmadik díjat, 25-en pe­dig pénzjutalomban részesültek. Hogy mi valósult meg az el­képzelésekből, milyen eredmé­nyek és megoldandó feladatok jelentkeznek e téren, erről in­dított átfogó, országos vizsgála­tot a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, s ennek keretében vizsgálódtak a Baranya me­gyei népi ellenőrök is. 1976-tól 1982. I. félévéig terjedő idősza­kot mérték fel Pécs és a megye egészségügyi intézményeiben, valamint számos orvosi körzet­ben. Maratoni, két és fél órás vi­tát váltott ki csak ez az egyet­len napirendi pont, amelyet tegnap délelőtt tárgyalt a Ba­ranya megyei NEB. Érthető a rendkívüli aktivitás, hiszen igen fontos, a társadalom valameny- nyi rétegét érintő társadalom- politikai kérdést taglaltak. A vizsgálat tapasztalatai ál­talánosságban azt mutatták, hogy az egészségügyi intézmé­nyek integrációja jól szolgálja a progresszív betegellátás, a minél több befejezett ellátás érdekeit. Bizonyíthatóan csök­kent a fekvőbetegek gondozási ideje, javult az üzemegészség­ügyi ellátás hatékonysága, ked­vezően alakult a megye ágyel- lótottsága. Ugyanakkor felszínre kerültek a hiányosságok is, például az ügyeleti szolgálat, a járó- és fekvőbeteg-ellátás kapcsolata, a betegbeutalási rendszer további finomításra szorul. Nem kellő­képpen megoldott az egészség- ügyi szakdolgozók képzése, to­vábbképzése, s ugyancsak akad javítani való a helyettesítések területén is. Külkereskedelmi és iparvállalatok együttműködése Megtérült a befektetés Parkolunk, de hol és hogyan ? Az egyre duzzadó nagyváro­sok sok gondja mellett mind­inkább előtérbe kerülnek a jár­művek parkolási problémái. A pécsiek és a Pécsre látogatók a megmondhatói, hogy nap­közben művészet a belvárosban szabályosan parkolni. Ennek egyik oka, hogy mindenki ott mellyel arra ösztönzik a gép­jármű-tulajdonosokat, hogy hagyják ott a kocsit, s tö­megközlekedési eszközökkel utazzanak a belvárosba. E nem nagy beruházást igénylő meg­oldás kétségtelenül enyhíthet­né a belváros zsúfoltságát. . . A város egyéb részein is Bertalan utca északi részén, ahol az úttest keskenyebb a délinél, nincs várakozni tilos tábla kitéve, csupán a tüdő­szanatórium felől jövő jármű­vek sebességét korlátozzák 30 kilométerre. Tehát ezen a sza­kaszon nyugodtan várakozhat­nak a járművek, pedig itt a A hazai külkereskedelmi vál­lalatok 1982 első félévében mintegy 90 millió forinttal já­rultak hozzá hazai iparvállala­tok exportfejlesztő beruházásai­nak finanszírozásához. A Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat társasági szerződés keretében 10 millió forintot ad a Fém­munkás Szövetkezet gyártmány- fejlesztéséhez, az Interag ugyancsak 10 millió forintot bocsátott a ráckevei Aranyka­lász Termelőszövetkezet rendel­kezésére, amely a mélyhűtött zöldségek és gyümölcsfélék termelését kívánja növelni. A Metrimpex a Labor Műszeripari Művekkel közös fővállalkozás­ban szintén 10 millió forintot költ oktatási létesítmények mű­szereinek gyártására. A külkereskedelmi vállalatok évről évre több száz millió fo­rintot fordítanak iparvállalatok fejlesztési törekvéseinek támo­gatására. 1978 és 1980 között a külkereskedelmi vállalatok összesen 900 millió forintot en­gedtek át az említett célokra a termelővállalatoknak, s mint­egy 330 millió dolláros többlet- exporttal számoltak. A három év alatt megvalósított beruhá­zások több mint 400 millió dol­lár értékű kivitelt tettek lehető­vé. A hazai külkereskedelmi vál­lalatok közül három év során a Terimpex mintegy 120 millió fo­rintot fordított elsősorban a húsexport növelésére, a Monim- pex döntő többségében a ter­melőszövetkezetek, illetve az ál­lami gazdaságok borászatfej­lesztési törekvéseit támogatva közel 230 millió forintot fordí­tott szőlőtelepítésre, a borá­szati ágazat minőségfejleszté­sére. 1978 és 80 között a Tech- noimpex döntően a szerszám- gépgyártásba 53 millió forintot fektetett be. A Terimpex kihe­lyezései voltak a legsikereseb­bek, a tervezett hatmillió dol­lár többletexporttal szemben a teljesítés elérte a 11 milliót. A Monimpex befektetései meg­lehetősen hosszú távon — 10 - 15 év után térülnek meg —, csak az újonnan telepített szőlők termőre fordulása után várha­tó a többletexport. A Techno- impex befektetései esetében ez ideig a vártnál csak kisebb mértékben növelték a kivitelt, ami elsősorban a konjunkturá­lis viszonyok romlásával, a ne­hezedő külgazdasági feltéte­lekkel magyarázható. szeretné hagyni a kocsiját, ahol éppen dolga van, s már né­hány száz métert sem hajlan­dó gyalogolni. A másik kétség­telenül az, hogy kevés a par­kolóhely, s ezt a tényt csak kis mértékben enyhíti, hogy né­hány helyen fizetni kell a par­kolásért. Kézenfekvő megoldás­nak tűnik az, ami számtalan európai nagyvárosban már gya­korlat, hogy a város szélén nagy parkolókat alakítanak ki, akadnak azonban parkolási gondok, de ezek nem a parko­lóhelyek hiánya miatt, hanem nemtörődömségből, kényelem­ből keletkeznek. A Székely Ber­talan út déli részén például a tiltó tábla ellenére nagyon so­kan várakoznak gépkocsijukkal, balesetveszélyessé téve ezzel a forgalmat, holott a Surányi Mik­lós utcában remek lehetőség van a parkolásra. Ellentmondá­sos azonban, hogy a Székely balesetveszély nagyobb, mint az utca déli részén. Az Alkotmány utcában a Pe­tőfi tér felől a tiltó tábla elle­nére a nap szinte minden órá­jában zsúfolt az úttest széle, gyakran megbénítva a forgal­mat. Úgy látszik, itt a gyakori rendőri intézkedésnek, a „lopó­kocsi” bevetésének sincs hatá­sa. Az Édesanyák útján a gyer­mekkórház előtt főleg látoga­tási időben áldatlan a helyzet, a tiltó táblák ellenére még a kanyarban is várakoznak, pedig o szülészeti klinika előtt meg­felelő méretű a parkoló. A Honvéd Kórház környékén ugyanez a helyzet, még a lak- tcnya előtti parkra is felállnak személygépkocsikkal, pedig a temető előtt bőségesen van héTy. Csupán néhány métert kellene gyalogolni. A város lakótelepein azzal okozunk egymásnak bosszúsá­got, hogy keresztbe állunk be a parkolóba, két kocsi helyét el­foglalva, garázsajtó előtt hagy­juk járművünket, olyan szoro­san parkolunk a másik autó mellé, hogy abba nem tudnak beszállni, s a sort folytathat­nánk. Sajnos nem vagyunk te­kintettel egymásra. S végül egy észrevétel: Lvov- Kertvárosban, a Kassák és Dar­vas utcák parkolóiban néhány helyen beszakadt az úttest. El­kerítésük néhány hete megtör­tént, most már ideje lenne o süllyedések helyreállítását is megkezdeni. Addig, amíg nem keletkezik nagyobb kár.. . R. N. Művészi fotók a Mecsek expresszen Akik ma reggel szállnak föl a Mecsek expresszre, jól nézzék meg a fényképeket a vonatfülkékben: remélhetőleg észreveszik a változást. A ko­rábban megszokott, pené- szedő-szakadozó városfotók, reklámképek helyett műgond­dal készített felvételeket ta­lálnak az üveglapok mögött. A pikáns képek kedvelőinek az egyik I. osztályú kocsi tízes számmal kezdődő üléseit ajánlhatjuk: a tavalyi szene­gáli táncest primadonnái lát­hatók itt könnyű, nyárias vi­seletben. De ne tereljük mellékvá­gányra a témát; (a vonatot úgyis egy félreeső sínpáron tekinthettük meg tegnap dél­után). Az ötlet kiváló, a pécsi Fiatal Művészek Klub­jának tagjait dicséri: a Pécs és Budapest között közlekedő expresszen mutassuk be a megye tájait, falvait, városa­it, kulturális életét. Miért ne legyen az utasfülke dekorá­ciója egyben annak a tájnak a reklámja, amelyről az ex- presszvonatot elnevezték? A Pécsi Vasútigazgatóság négyszáz képet rendelt meg a művészklub négy fotósától, akik a Focus csoport tagjai­ként már számtalan kiállítá­son bebizonyították tehetsé­güket. Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Ferenc és Marsaiké Péter sikeres össz­képet ad a megyében talál­ható látnivalókról, a busójá­rástól kezdve a pécsi neve­zetességeken át a színházi rendezvényekig. Mi sem ter­mészetesebb, hogy a „házi­gazda" MÁV-ról is összeállí­tottak egy képsort. A koráb­bi sematikus fotókat lénye­gesen frissebb látásmódú felvételekkel sikerült kicse­rélni. Vasutasportrék, a pati­nás hivatás gyakorlóinak min­dennapi életét tükröző ké­pek, régi és új masinák fo­tói egyaránt megtalálhatók a számozott ülések fölött. Az ötlet gazdái szerint ez a „kiállításvonat” csak kéz. det. Azt szeretnék, ha a most bemutatott képek látásmód­ját megszokná, elfogadná az utazóközönség, s ez egy lép­csőfok lenne a valóban egyé­ni, művészi törekvéseket kife­jező képek befogadásához. (Néhány ilyen kísérletre már e négyszáz felvétel között is találunk példát.) Mindenképpen ideje volna már lecserélni az összes avítt képet legalább az expressz­vonatok fülkéiből. A péntek reggeli Mecsekkel, reméljük, késés és megállás nélkül, egy új ötletsor is megindul. H. J. Folyóiratszemle A pán munka­módszeréről Befejeződött az a nagy mun­ka, melynek keretében a váro­si, a kerületi, a járási, a váro­si-járási pártbizottságok a Köz­ponti Bizottság határozata olaján megtárgyalták munka­módszerüket, munkarendjüket, és meghatározták további ten­nivalóikat. Ennek néhány ta­nulságát összegzi a PÁRTÉLET júliusi számában dr. Kovács József, a párt Központi Bizott­ságának munkatársa. Megállapítja, hogy a párt- bizottságok ezt a fontos politi­kai akciót többségükben jól előkészítették, sikerült jól fel­készülniük munkamódszereik vizsgálatára. Sok helyen a tes­tületek tagjaiból munkabizott­ságokat alakítottak a beszélge­tések lefolytatására, az előter­jesztések elkészítésére. Csak­nem valamennyi testületi tag­gal beszélgettek munkájuk ed­digi gyakorlatáról, akik sok hasznos javaslatot fogalmaztak meg, elsősorban arra vonatko­zóan, hogyan tehetnék még eredményesebbé a bizottságok munkáját. Számos helyen a tár­sadalmi, tömegszervezeti és gazdasági szervek vezetőivel, valamint az üzemi, községi párttitkárok egy részével is vé­leményt cseréltek. A beszélgetések alkalmával ismételten bebizonyosodott — állapítja meg többek között a szerző —, hogy a párttestületek tagjainak többsége ismeri kö­telességeit és jogait, jól ellátja feladatait. Ugyanakkor felszín­re kerültek olyan tapasztalatok is, hogy egyes helyeken a vá­lasztásokat követően nem ké­szítették fel őket kellően a tes­tületi tagsággal együtt járó feladatokra. Szükséges, hogy a jövőben teljes nyíltsággal tár­ják fel a pb-tagok passzivitá­sának okait, segítsék őket a testületek munkájában való aktív részvételben. Jogos az a felvetésük, hogy munkájukról nem kapnak értékelést, konkrét megbízatásokat kérnek egy-egy határozat végrehajtásában. Több információt igényelnek, amelyet egy-egy testületi ülés előtt kaphatnának a napirend­re kerülő témákról. A pártbizottsági tagok szinte mindenütt szóvá tették, hogy a helyi feladatokat konkrétabban kell megfogalmazni az előter­jesztésekben, csökkenteni a fe­lesleges elemzések számát. Fontosnak tartják, hogy na­gyobb figyelmet fordítsanak a döntéshozatalra, mellőzzék a formális elemeket, az alsóbb szervek szüntessék meg a fel­sőbb pártszervek határozatai­nak másolását. Több helyen élesen megfo­galmazták a párthatározatok végrehajtásának gyengeségeit. Sok pb-tag elmondta, hogy megengedhetetlen gyakorlat az, mely eltűri, hogy az okos és jó gondolat megszületésétől a ki­vitelezésig háromszor-négyszer több idő telik el az indokoltnál. A pártbizottsági üléseken szinte mindenütt hangsúlyozták, hogy pártunk tevékenységének legutóbbi 25 esztendejében jól érvényesültek a lenini elvek. Különösen kiemelték a párt egységének fontosságát. Szinte mindenütt felelősség- teljes vita folyt arról, mit kell a határozatok egységes végre­hajtása érdekében tenni. Fon­tosnak tartják a testületi tagok szerepét a határozatok előké­szítésében, a végrehajtás ellen­őrzésében. Végezetül a szerző hangsú­lyozza, hogy a párt XII. kong­resszusa határozatainak végre­hajtásában igen lényeges a párt munkamódszerének fej­lesztése. Mindenütt erősíteni kell a pártmunkában az 'őszin­teséget, a nyíltságot, a párt céljainak megvalósításáért se­hol sem szabad elveinktől ide­gen eszközökkel harcolni! M. E. így közlekedünk mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom