Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-07 / 184. szám
1982. július 7., szerda Dunántúlt napló 3 Homokszemek a gépezetben Van-e tekintélye a gazdasági szerződésnek? Félmilliós kötbérigény Orfűn Döntött a Legfelsőbb Bíróság B eszélgetőpartnerem a „közületi morál’’ kifejezést használta, amikor a különböző gazdasági egységek, vállalatok, szövetkezetek közötti szerződési fegyelemről esett szó. Arról, mennyire megalapozottak a megállapodások, az ezekben leírtakat betartják-e a szerződő felek, mekkora a tekintélye ennek a jogintézménynek. A szerződési fegyelem valóban egyik minősítője gazdasági életünknek, a vállalatok, szövetkezetek közötti érintkezésnek, s ha ez nem is azonosítható a különben is nehezen meghatározó közületi" morállal, az megnyugtató: a gazdasági következményeken túl az erkölcsi megítélés is szempont egy- egy szerződésszegéskor. JK kérdés persze: van-e ereje, hatása ennek az erkölcsi — tulajdonképpen látható következmények nélküli — elmarasztalásnak? Döntőbb ennél a gazdasági perekben folytatott ítélkezési gyakorlat. A Pécsi Megyei Bisen előfordulnak, s a kivitelező felelőssége 3 évig fennáll. Egy új ÉVM-rendelet szerint egyébként az épületek szavatossági ideje — meghatározott területeken — hosszabb lett. Például födémek, épülethez csatlakozó támfalak esetében 10, válaszfalak, külső és belső burkolat esetében 5 év. Számos ok miatt kerülhetnek gazdasági viták eldöntésre a bíróság elé, mint amilyenek például az épületszavatossági hibák, az átmeneti fizetésképtelenség miatti behajtási perek, kártérítési ügyek, a mezőgazdásági termékek értékesítéséből szeptember 30-a helyett december 31-én érkeztet meg. Következmény: kötbérigény, mert a bejárat november 30. helyett ez év április 6-ára lett készen. A perben 180 000 forintról volt szó, amelyből a Pécsi Megyei Bíróság 88 000 forintot meg is ítélt, a csökkentést objektív okok indokolták. Egyébként az orfűi építkezést összesen mintegy félmillió forint értékű kötbérigény kísérte. De kísérte per a mohácsi történelmi emlékhely építését is, sőt az ügy tulajdonképpen csak a napokban ért véget a Legfelsőbb Bíróság ítéletével, ami azt is jelzi: egyik legmagasabb jogalkalmazó szervünknek szinte már tudományos szintű közreműködésére is szükség van itt-ott ahhoz, hogy a sokágú, sok céget foglalkoztató építkezéseket kísérő hibás teljesítések, szerződésszegések nyomán ki lehessen deríteni az igazságot, s annak érvényt lehessen szerezni. Mindezek után felvetődik a kérdés: van-e tekintélye a gazdasági egységek egymás közötti Beóznak, megrongálódtak a Misina-tetői televízi ás közvetítő állomás műszaki épületeinek tetői. Ezért arra kényszerülnek, hogy az egész felső le mezrendszert kicseréljék. A munkálatokhoz vasvázas fóliaboritású szerkezetet építenek, amit a munkálatok folyamán méterről méterre tovább húznak és a fóliasátor alatt folyamatosan dolgoz hatnak. Erb János felvétele róság gazdasági kollégiuma gazdag tapasztalattárral rendelkezik. Az ítélkezési munka alapvető célja az, hogy megakadályozzon minden olyan törekvést, amelyek a gazdaság- politikai célokkal ellentétesek, s a szerződéses fegyelem lazulását, a tisztességtelen haszon- szerzést segítik elő. A bíróságok azonban nem rendelkezhetnek teljes áttekintéssel a szerződéses fegyelemről (vagy fegyelmezetlenségről): elég csak az építőiparra gondolnunk, ahol a határidőcsúszás, a hibás teljesítés korántsem fehér holló, óm az ebből eredő ellentéteket az érintettek gyakran elrendezik egymás között, s így az ügy nem kerül bírói megítélésre. Vagyis: sokkal több a szerződésszegés, mint ahány per indul emiatt. Dr. Csarsch Péter, a megyei bíróság gazdasági kollégiumának vezetője szerint jószerével csak az OTP az, amelyik - elsősorban a hibás teljesítések miatt — érvényesíti igényeit a beruházásában épülő lakások esetében, lévén az OTP mögött a sok-sok egyéni igénylő, akik „noszogatják" az Országos Takarékpénztárt: fusson a pénzük után ... Az IKV sokkal ritkábban érvényesíti igényét bírósági úton, holott hibák minden építkezészármazó jogviták. Akármelyikről is legyen szó, mindegyik mögött egy nem teljesített szerződés húzódik meg. Az ebből eredő viták gyökere azonban az esetek nagy részében már korábbra nyúlik vissza, akkorra, amikor a szerződést megkötötték, sőt, talán már a szándék sem volt megalapozott. Álljon erre itt egy friss példa, az orfűi kempingépítés. Több mint 10 gazdasági per kísérte ezt a munkát, amelynek már az előjelei sem szerződés- szerű teljesítésre' engedtek következtetni: a generálkivitelező Dél-dunántúli Meliorációs Társaság májusban kötötte meg a szerződést, november végi befejezést ígérve .. . Munkagépekkel ugyan rendelkeztek, de mély- és magasépítési tapasztalatokkal jóval kevesebbel. Magyarán szólva: nem volt más kivitelező, aki a kemping építését felvállalta volna. #A munka során nemcsak hibás teljesítések fordultak elő, hanem — szinte természetesen — határidőcsúszások is: az alvállalkozók, szállítók sem álltak a helyzet magaslatán. A Déldunántúli Vízgazdókodási Társulatok Egyesülése például az agárdi Agrokomplextől várta a kempingbejárat megépítéséhez szükséges elemeket, amelyek a szerződésben kikötött 1981. érintkezésében a szerződéseknek? Abból, hogy 1980-ban a Pécsi Megyei Bíróság 272, a következő évben 233, idén pedig 92 gazdasági ügyet tárgyalt, mondhatnánk: nem túl nagy tekintélyről van szó, lévén a viták száma magas. Hogy a szerződések tekintélye nem elég erős, arra nemcsak a gazdasági szakértők, hanem a jogalkotók is felfigyeltek: 1982. július 1-től lényegesen emelkedik- a kötbér. Eddig a szerződési értéknek maximum 8 százaléka lehetett, ez most elérheti a 12 százalékot. A szerződések kötelező erejének erősítése különösebb bizonyításra nem szoruló szükséglet. Az utóbbi években — főként a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztése során — a szerződéses kapcsolatok jelentősége a gazdasági élet minden területén megnőtt. Végül is nem másról van szó, mint a vállalatok, szövetkezetek olyan jogviszonyairól, amelyeknek a nép- gazdasági, társadalmi igények tervszerű kielégítése az alapvető feladata. Az összehangolt munka hiánya^ az együttműködési láncolat megszakadása gazdasági életünk fogaskerekei közé juttat csikorgó homokszemeket. Mészáros Attila Zöldség-gyümölcs börze a Bosnyák téren Murányi László felvétele Pihenő gépkocsik, termelők és paprikák Éjszaka gr ország legnagyobb piacán---------------------------------------------------------*------------------------------------------------------------Bosnyák tér, június vége, éjszaka. A délután öt órai le- csengetést követően már szabad a gazda. Sorra érkeznek az áruval tömött — gyakran utánfutós — Ladák, Wartburgok, Volgák, Trabantok, de akad Mercedes és Peugeot is. Omlik a zöldség és gyümölcs az ország legnagyobb piacára. Ládaszám epret, újburgonyát, karfiolt, zsákszámra paprikát kínálnak, egész dombok emelkednek a zöldség- és hagymacsomókból. De hadd ne soroljam ... L. úrral a szerencse hoz össze, már több mint 40 éve zöldség- kiskereskedő. Hozzá csapódva igyekszem rájönni, miért olcsóbb a Bosnyák téri áru, mint a pécsi .piacokon, és egyáltalán, hogy néz ki a termelő—kereskedő—fogyasztó érdekellentét. L. úr jó kereskedőként mindenkit, aki árut kínál, felkeres, alkudozik, továbbmegy, megegyezik és mire egy-másfél órás sétája befejeződik, Wartburg kombijával kezdi összeszedni a lekötött zöldséget, gyümölcsöt. — Hazárdjáték a zöldség- szakma. A zöldséggel és a lágy gyümölccsé] nem lehet játszani. Vagy ráfizet az ember vagy tisztességes haszna van — mondja. — Mi mozgatja az árakat? — Sok minden, de alapvetően a felhozatal. A termelő is tudja, nekem is illik tudnom, hogy minek mikor kezdődik a szezonja, és meddig tart. Ebben a szakmában nem lehet tönkremenni. Az ennivaló az kell, az a minden. Érződik már, hogy az idősebb termelők kezdik abbahagyni, a fiatalabbak még nem jöttek bele, de nem panaszkodhatom, áru az van bőven. — Miért olcsó a Bosnyák tér? — Nagy a felhozatal, az ország minden részéből ide hozzák a termelők a portékáikat. Itt van árubőség, tehát a kínálat és kereslet... Kérdeztem balástyai, jászsági termelőket: miért ide hozzák az árut? Nem panaszként, csak megemlítik: a fuvarral — ami még saját kocsival sem olcsó — az éjszakai ébrenléttel és a másnapi munkába állással is kifizetődik. „Még így is több pénzünk marad rajta, mint ha helyben kótyavetyélnénk el." Világos beszéd. Ha már annyi munkát és költséget ölnek bele, minél többet akarnak érte kapni. Legalábbis nagyobb részt abból a haszonból, ami az árura kerül mire az eljut a háziasszonyok szatyraiba. A Bosnyák tér varázsa: áru tonnaszámra, forint százezerszámra cserél gazdát délután kettőtől másnap reggel nyolcig. Az első roham délután kettőkor indul és délután 5-ig — a lecsengetésig — csak lekötni, vásárolni lehet, de árut a piacról kivinni nem. Az öt órai le- csöngetést követően indul az igazi nagyüzem. Az éjszakai csúcs 11 óra tájban tetőzik. A höjnali roham három-négy óra tájt indul. Az autók és áruk végeláthatatlan sora, a kocsikon alvó, szendergő, ülve alvó, állva takarókba bugyolált termelők ... Várják a kereskedőket. A kereskedők mustrálnak, begyűjtenek, alkudoznak,, üzletet kötnek. Ki egy-egy ládára, mások az egészre. — Most 15 ezren vagyunk az országban a hajdani 12 ezerrel szemben — mondja L. úr. A balástyai újborgonyát kínáló termelő mondja a magáét. — Mi megdolgoztunk érte, az igazi hasznot mégis a kereskedelem fölözi le. Jöjjön el Szegedre hétfőn és csütörtökön a délutáni, esti órában, meglátja, ki mennyiért vásárol és győződjön meg, ki menynyiért kínál utána a standján. Nekünk is jobb lenne, ha külön költségek és éjszakai nem alvások helyett tisztességesebb árért szabadulhatnánk meg termékeinktől. A mellette paradicsomot ládaszám kínáló asszony —olajfűtéssel fóliasátorban termel — a megemelt olajárról pa- - naszkodik. — Jövőre korábban kell pa- lántáznunk, hogy előbb jöhessünk vele a piacra — ha a pénzünkhöz akarunk jutni. A vácszentlászói presszóvezető zöldborsóval jött. Utánfutója előtt már csak három zsák vár vevőre: — Ma éjszaka ez a második fuvarom Kilójáért 20—22 forintot kérek. — Meddig vár? — Amíg ezt a hármat meg nem veszik. Ha nem megy el az árán, eladom áron alul. Fél tizenkettőkor beszélgettem vele, fél háromkor még reménykedett. A sampinyon ládaszám a nyitott ajtajú Wartburg kombi hátulján, a szakállas fiatalember a vezető ülésen bóbiskol. — Az első osztályút 65—70- ért adom. Már alig van. Három ládával lekötöttek, várom, hogy elvigyék. — Meddig kell várnia? —- Ha kifizették előre, reggel nyolcig köteles vagyok várni a kereskedőre. Van úgy, hogy hajnali kettőkor mór indulhatnék haza. — A Bosnyák téren a kereskedők az urak. Az elfogadható közvilágítás ellenére zseblámpával világítják az árut forgatják, nézegetik, nyomkodják és alkudoznak. Elő-előke- rülnek a bankókötegek, láda- és zsákszám találnak vevőre a portékák, az árus nemcsak pénzt, cseregöngyöleget is kap. Mi mozgatja az árakat? A Budapesti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat 90. számú fogyasztói árjegyzéke (érvényes 1982. június 28-tól) az egyik támpont, de nem kizárólagosan meghatározó. Amolyan irányszám. Hogy mennyire helytálló, azt a kereskedők mondhatják meg — és a termelők. A piac kettőjükön áll. A bevásárló háziasz- szony vagy megveszi — a tisztességes haszonnal felkerekített árért — a zöldséget, gyümölcsöt, vagy nem. Általában kénytelen megvenni — valahol, valamelyik maszek standon, vagy szövetkezeti, tsz, netán vállalati árudában. Ha marad az áru és tönkremegy, vagy kiárusítják olcsóbban, vagy leírják. A haszonba minden belefér. Hógy is mondta a 40 éves gyakorlattal bíró kiskereskedő L. úr? „Ebben a szakmában nem lehet tönkremenni. Ennivaló az kell az embereknek, az a minden. Igaz, néha ráráfizet az ember, de azért tisztességes megélhetést biztosít." A termelőnek megéri — különben nem csinálná. A kereskedő kisebb munkával és kockázatvállalással, de a nagyobb hasznot lefölözve eleve- ezt vallja. A háziasszony meg megveszi, a családnak ennie kell. A kistermelővel más a helyzet, ha van ideje, hogy maga kínálja kevéske áruját a piacon. Közte és vevő között nincs közbeiktatott — csak a haszonért dolgozó harmadik. De a nagyban termelők mit kezdjenek? Érdeklődtem nem érné-e meg nekik: kalákában és felváltva árusítani. Az egyik jászsági paprikatermelő érve: „Nézze, így kényelmetlen, de tiszta ügy. A kereskedő vagy megadja az árat, vagv nem, de csak vele állok szemben. Ez így tiszta üzlet." Neki és a kereskedőnek valóban az. A fogyasztó úgyis megveszi, amennyiért megkapja a burgonyát, hagymát, paradicsomot . .. Murányi László
