Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-06 / 183. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncroio XXXSX. évfolyam, 183. szám 1982. július 6., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pécs energetikai átváltozása (3. oldal) ♦ „Elektromos csapás” (6. oldal) Műszaki átadás a tánc ut­cai rendelőintézetben (5. old.) ■ ■ Ügyfelek és ügyintézők H úszmilliónál több ügyfelet fogadtak — hozzávetőle­ges becslés szerint — ta­valy az ország tanácsai. Ugyan­ezen idő alatt csaknem százmil­lió ügyirat született, részben e „forgalom" kapcsán, részben a közigazgatási munka szükséges tartozékaként. Arra pedig hirte­lenjében csak tippelni lehet — megközelítően sem pontos eredménnyel, — vajon a külön­böző szervek és szervezetek, hatóságok és hivatalok, bírósá­goktól a szakszervezetekig, kör­zetben dolgozó tanácstagoktól a társadalmi ellenőrökig, hány millió — hány tízmillió kérést, panaszt, észrevételt kaptak, rögzítettek papírra, vettek fel róla jegyzőkönyvet, vagy hall­gattak meg? Az ügyfélnek, nevezzük őt be­jelentőnek, panasztevőnek, ké­relmezőnek, egyre megy — ter­mészetesen mindig az a dolga a legfontosabb, amelynek ren­dezésében jómaga az érdekelt. Ott, az íróasztal másik oldalán: az ügyintéző, a meghallgató szerv képviselője legtöbbször személytelen marad a számá­ra. A modern közigazgatás, a tanácsi, államigazgatási mun­ka módozatainak napjainkban is formálódó változásai jelente­nek ugyan lépéseket — nem is elhanyagolhatókat — e sze­mélytelenség ellenében, a vég­ső kép azonban ma is többsé­gében bizonyosfajta személy­nélküliséget vetít elibénk. Tu­dományos megfigyelések, kuta­tások és tanulmányok bizonyít­ják, hogy az ügyfél—ügyintefő kapcsolat szálai napjainkban sem alakulnak sokkal másként, mint akár évtizeddel ezelőtt. Életünk rendje, munkánk, sor­sunk formálódása, teendőink alakulása úgy rakja egymás mögé a napjainkat, hogy vala­hol szinte mindig ügyfelek le­gyünk. Táblák az ajtón — és embe­rek, íróasztalok mögött, vá­lasztópolc mögött, kartotékok mellett. Reggel elindultak a munkába, utaztak távolsági bu­szon, vonaton, vagy csak a vá­rosi, helyi járaton, beadták köz­ben a gyereket az óvodába és elszaladtak egy recepttel a pa­tikába is. Bevásároltak, sorban álltak friss kenyérért, aztán be­mentek a munkahelyükre és — elkezdődött a személytelenné válásuk ideje. Több tízezres te­kintélyes lakossági réteget tesz kj azoknak a száma, akik va­lamilyen vonatkozásban az ügy­intézésre hivatottak. Tény, és adatok felmérések sora tanúsítja, hogy az utóbbi évtizedben a bürokrácia vad­hajtásaiból sikerült valamennyit lenyesegetni országos méretek­ben is. De tanácsi .szervezési és más államigazgatási szakembe­rek a megmondhatói, mennyi új is előbukkant! Túlbonyolítá­sok és túlbiztosítások sora kí­séri ma is sok helyütt a hivatali munkát. Papírmunka és belég- halmozások léteznek és hatnak, kínlódva velük és miattuk. Hallgatom a távolsági bu­szon, dunántúli kisvárosba me­net az ötvenen túli asszony sza­vait: szorgalmas és pontos hi- vptalnok egy telkekkel foglal­kozó hivatalban, telve fárad­sággal és nem is titkolva, hogy alig várja a nyugállomány ide­jét. Ami fárasztja: a sokszor ma is bonyolult rendelkezések, amelyek közül egyiket, másikat a gyors avulás miatt nem is jut ideje megtanulni. A „felek­kel való értelmetlen és sokszor gorombaságig fajuló vitákban merül ki nemegyszer, mint hi­vatali társai is — a „felek" vi­szont abban, hogy, kevéssé értik a paragrafusok nyelvét, belebo­nyolódnak a hivatali iratok rub­rikáiba, késve és sokszori ma- gyarczás után értik meg, amit egyszerűen is le lehetett volna írni. Sok területen a restancia, a túlmunkák áradata szül inge­rültebb, kulturáltnak kevéssé mondható párbeszédeket.- Néha - mégis rácsodálko­zunk valami másféle munkastí­lusra. Kezdeti, korántsem „tipi­kus" gesztusokra, vonásokra. Kisközség postáslányára, húsz- huszonkét éves fiatal nőre, aki felhúzta még egyszer az ablak rácsát — nyíjjc perccel zárás után — és átvette készségesen a terhes kismama kezében szo­rongatott csekket. Az eíigazító- ra a járási rendelőintézetben, aki nem foghegyről válaszolt, mintha átkot mormolna, hanem magyarázott, tanácsolt és egy­formán udvarias minden érdek­lődővel. A tanácsi lakásosztá­lyon az előadóra, aki dz ügy­fél gyerekeinek futkosása köz­ben, lármában és nyüzsgésben is türelmesen felelgetett és az íróasztala előtt nem restellt he­lyet mutatni az ügyfélnek. Ilye­nek is sokan vannak — sőt ahogyan az ügyintézés korsze­rűsödik mostanában —•* egyre többen vannak. E mberi magatartásokat gyakran eleve meghatá­roznak és jól, illetve kedvezőtlenül befolyásolnak a külső körülmények. Hogy jó-e, kórszerű és racionális-e, vagy pedig agyonbonyolított egy ren­delkezés? Hogy a jogszabály nehezíti, vagy megkönnyíti adott területen és esetekben az ügyintézést? Hogy megfelelő-e az ügyintézői apparátusok bel­ső szervezettsége, vagy túlter­helt-e az ember, feszített-e, vagy helyesen megállapított a munkatempó? A körülmények meghatározók és magyarázók lehetnek. De — és ezt feltét­lenül bizakodva lehet nyugtáz­ni — sohasem megváltoztatha- tatlanok. Az egymásra utaltság jobb elviseléséért, a tisztes hangért, a jobb közérzetért a kevesebb és kellemesebb várakozásért, az összezörrenések elkerüléséért azonban ott, az ügyek intézé­sének „színterén" tehet sokat, és nem lebecsülhető megértés­sel egymás iránt: ügyfél és ügy­intéző . . . Várkonyi Margit Genscher a Közel-Keletre látogat Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter a jövő héten Egyiptomba és Jordániába lá­togat — jelentette be hétfőn Bonnban a kormány szóvivője. A bonni diplomácia vezetője a jövő hét hétfőjén és keddjén Kairóban, szerdán és csütörtö­kön pedig Ammanban tárgyal. A megbeszélések középpontjá­ban minden valószínűség sze­rint a libanoni kérdés áll. Szakmunkásokat avattak a Pécsi Sopiana Gépgyárban. Kilencvennégy lakatos, szerszámkészí­tő, esztergályos és marós szaknfunkástanuló kapott oklevelet tegnap, akik közül 62 ipari tanuló­ként, 32 a pécsi Zipernovszky Szakközépiskola ban tett, érettségi után. A közelmúltban jelentő­sen javultak a pécsi gyárban az oktatás feltételei, a berendezések közül többet újakkal cserél­tek fel. A most vizsgázóitok egyharmada a Sopianában dolgozik továbbra is, míg sokan vannak, akik a továbbtanulási lehetőségektől teszik függővé, maradnak-e. Az egész ország figyelme fordul ezekben a napokban az aratási munkák felé, a szakem­berek pedig remélik; fennakadás nélkül, gördülékenyen zajlik majd le. S. Zs. BMiatórozat a libanoni lakosság védelmében Vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsának Li­banonnal foglalkozó rend­kívüli ülésén egyhangú ha­tározatban szólítottak fel arra, hogy „mindenféle megkülönböztetés nélkül tiszteletben kell tartani a libanoni polgári lakosság jogait”. A Jordánia kérésére ösz- szehívott BT-ülésén Haszem Nuszeibeh jordániai ENSZ- nagykövet terjesztette elő a javaslatot, amely elítéli a polgári lakosság elleni iz­raeli erőszakcselekményeket. Az elfogadott határozat — amely a javaslattal ellen­tétben végül nem említi név szerint Izraelt — sür­geti, hogy állítsák helyre a libanoni fővárosban a víz- és energiaszolgáltatást, valamint biztosítsák — min­denekelőtt Bejrútban — az élelmiszer- és gyógyszer­ellátást A BT első ízben szava­zott Libanon ügyében azóta, hogy az Egyesült Államok június 26-án megvétózta az izraeli csapatok Bejrút térségéből való visszavon sót követelő francia ható * rozati javaslatot. Prágai pártküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bi­zottságának meghívására fővárosunkba érkezett a prágai pártbizottság dele­gációja. A küldöttséget An­tonin Kapek, a Csehszlo­vák Kommunista Párt elnök­sége tagja, a prágai párt­bizottság vezető titkára ve­zeti. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadta. jelentős károk a vasárnapi vihar után Aratási ügyelet. Az AGROKER pécsi Megyeri úti raktárában felkészültek az alkatrész utánpót­lására. Szokolai I. felv. Megkezdődött ez aratás Baranya megyében A sásdiak hét kombájnja dolgozott tegnap a vihartépett búzatáblán A mezőgazdasági üzemek szakemberei érthető aggodalom­mal szemlélték, hogy a vasárnapi vihar milyen károkat okoz épületekben, gyümölcsösökben és nem hátráltatja-e majd a hét első napjaira tervezett búzaaratási startot. A Pécsi Állami Gazdaság 500 hektáros gyümölcsösét tegnap délelőtt járták végig a kerté­szek és a látvány lehangoló volt. Az erős szél ágakat tört le, nagymennyiségű gyümölcsöt vert le a földre, ezenkívül kü­lönösen a barackosban jelentős kár keletkezett azáltal, hogy a gyümölcsöket az ágak megütöt­ték, felsértették. A sérülések mi­att a barack exportra már sem­miképpen nem alkalmas, és kétséges, hogy belföldi piacon is értékesíthető-e? (Legfeljebb lekvárnak jó). A becslések sze­rint a kár elérheti, sőt megha­ladhatja a 2 millió forintot is. A tsz-ekből inkább épületek megrongálódását jelezték az Állami Biztosítónak. A sásdi tsz-ben például szarvasmarha­istálló, valamint baromfiólak te­tejéről sodorta el a szél a fe­dőpalákat, rongálta meg a te- tőszerkeztetet. (Sásáról jelezték például, hogy kéményeket is ledöntött a szél). Ugyancsak baromfitelepet rongált meg Somberekén és istállót Szalán- tán. A kezdődő aratás miatt érzékenyen érinti a szalántai tsz-t, hogy a magtár is tönkre ment A Szigetvári Állami Gaz­daságban szintén gabonatá­roló tetejét cibálta le a szél. Több gazdaságból jelentették, hogy a frissen fölbálázott árpa- szalmakazlakat is szétzilálta a vihar, és tetemes kár keletkezett az elhordott és nagy területen szétszórt szénakazlak miatt is. Gabonában keletkezett kárról a tegnap délutáni órákig egye­dül a sásdi. tsz tett jelentést. Itt a már korábbi esőzések mi­att megdőlt táblákat a vihar még jobban tönkre tette, egyes területeken a felmérések szerint a kár 12 százalékos. Ennek ellenére hét géppel ki­vonultak a határba, hogy a már érett búzát learassák. A tsz elnöke elmondta, nehéz ara­tás előtt állnak, ugyanis az idő miatt a különböző tenyészidejű fajták egysezrre érnek be, és ez bizony nagy erőpróbát jelent majd. A mai napon kifutnak a gaz­daságokból a kombájnok és megkezdődik megyénkben a nyári mezőgazdasági munkák legnagyobbika, a búza aratá­sa. Valamennyi gazdaság mű­szakilag jól felkészített gépek­kel és megfelelő — sok eset­ben saját maguk gyártotta — alkatrészekkel várták. a gabo­naérés időszakát. A mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agroker is már he­tek óta felkészülten várja az aratást. Bár egyes gépek alkat­részeiből sajnos továbbra sem kielégítő az ellátás, az aratás­hoz szükséges legfontosabb cikkekkel nincs probléma. Az idén beszerzett alkatrészek ér­téke mintegy 25—30 millió fo­rinttal több mint az elmúlt év­ben. Az aratás ideje alatt, hét­köznapokon reggel 7-től este 7-ig,-szombaton 7-től 17-ig, va­sárnap 7-től 13 óráig tartanak ügyeletet, de sürgős esetben éjszaka is rendelkezésre állnak A Cserkúti Mezőgép Válla­lat ügyeleti időbeosztása ha­sonló az Agrokeréhez. Vala­mennyi gyáregységében (Cser­kút, Mágocs, Pécsvárad, Szi­getvár, Villány) egy-egy felsze­relt szervizkocsi és két szerelő áll készenlétben, hogy helyszín­re menjenek ha szükséges. So­ron kívül és gyorsan legyártanak olyan alkatrészeket is, amelye­ket esetleg nem lehet kapni, és természetesen amelyhez a műszaki felkészültségük is meg­felelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom