Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-31 / 208. szám
1982. július 31., szombat Punomon ncroifi 13 Megyei és városi vezetők látogatása az egyetemi ásatáson A közelmúltbeli rossz időjárás némileg akadályozta a Székesegyház mögött folyó ásatásokat. Az idő jobbra fordultával most ismét a szó. kósos intenzitással folyik a munka, amelyben résTí vesznek a Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatói is, igy segítve a. mai egyetem hat évszázad előtti elődje feltételezett épületének a feltárását. Tovább folytatják a tavaly feltárt nagyterem melletti helyiségek szabaddá tételét: most például a költő Zrínyi támadásakor történt robban, tásnál lezuhant faldarabok környezetének a megtisztítása után elérték a korabeli padlószintet. Kitakarították a terem végében levő kereszt- irányú boltozatos helyiséget a benne levő tömedékelő anyagtól, s megállapították, hogy azt a törökök építették. További kutatóárkok mélyítésével folytatják a középkori épület kiterjedésének a vizsgálatát, s ezekből újabb nagy értékű leletek kerültek napfényre, bizonyítván azt, hogy a falak rangos épület maradványai, nem pedig gazdasági vagy katonai épületé, amint egyesek tudni vélik. Szerdán megtekintette az ásatást Méret Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója, aki felajánlotta, hogy a bánya a maga eszközeivel elősegíti a kutatás sikerét. Tegnap délelőtt a megye és a város vezetői — Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettes és Czenfe Gyula, Pécs megyei város Tanácsának az elnöke - tettek látogatást az ásatásnál. Dr. Sándor Mária régészkandidátus tájékoztatta őket a több éve folyó munkálatokról és a legfrissebb eredményekről, majd bemutatta a legújabban előkerült leleteket. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. H. I. Gyártás — társulásban Csarnoksátrak több rendeltetéssel Az ipari és a kereskedelmi vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek régi gondja a megfelelő raktátok hiánya. A hagyományos építés nem minden esetben kifizetődő és hosszadalmas is. E gond megoldására fogott össze a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat és a Dél-dunántúli Tervező Vállalat. Létrehozták a Tabi sátor nevű társulást, amely nagy légterű csarnoksátrak építésére vállalkozik. A 800—1000 négyzetméteres alap- területű sátrak pvc-vel bevont ponyvaszövetét az LSZV tabi kempingcikk gyára készíti, az acélszerkezetet a Tolna megyei Építőipari Vállalat állítja elő. Jelenleg négy helyen — a Videoton ajkai és sárbogárdi gyáregységében, a Csepel Autógyárban és a Hungária Mű- anyagfe’ldolgozó Vállalatnál — folyik a csarnoksátrak építése. A gazdasági társaság évente 15 sátor megrendelésére számit, ezt az igényt minden külön fejlesztés nélkül — a meglévő kapacitással — ki tudják elégíteni. Amennyiben a hazai vállalatok ennél többre tartanak igényt, a gyártó-szerelő kapacitást bővítik. Felkészülnek a kisebb, 15—20 méteres és a nagy, 30—40 méteres fesztávolságú ponyvacsarnokok gyártására is. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat kezdeményezésére az Építéstudományi Egyesület szakmai irányítása alatt álló tartószerkezeti tervezők mesteriskolája hallgatói számára tervpályázatot írtak ki. A beérkezett 15 pályamű közül több, sikerrel megvalósítható ötletet adott például az idegenforgalmi és sportcélokat szolgáló ponyvacsarnokok kifejlesztésére. Augusztus 1-töl Casco-biztosítás vízi járművekre Az Állami Biztosító tájékoztatja a vízi járművek tulajdonosait, bogy augusztus 1-töl bevezeti a kixhajók és csónakok Casco-biztosítását. A biztosítás megköthető mindazokra a vízi jármüvekre, amelyek a csónak és kishajó kategóriába tartoznak: verseny, sport és szórakozás céljára használt vagy foglalkozáshoz szükséges csónakokra, vitorlásokra. Nem biztosítható viszont a felfújható evezős és vitorlás gumicsónak, a széllovas-deszka, valamint a jégvitorlás. A biztosítás kiterjed a kishajók és csónakok törésére, sérülésére és ellopására, s fedezetet nyújt a szállított poggyászban bekövetkezett károkra is. A biztosítási szerződés alapján megtérülnek azok a károk is, amelyeket a vizijármü-tulajdono- sok másoknak okoznak. A lopásra kiterjed a biztosítási fedezet akkor, ha a hajó a vizen van, és szabályszerűen lehorgonyozott, valamint akkor, ha használaton kívül, lezárt hajótárolóban helyezték el. Nem terjed ki azonban a kockázatviselés arra az esetre, hp a szabadban, a szárazföldön tárolt hajót lopják el. A hajóbiztositás évi dija — a versenyjárművek kivételével — az autó-Cascoéhoz hasonlóan az új beszerzési ár 2,5—3 százaléka, a típustól függően. Schaár Erzsébet utolsó fényképe, háttérben az Utca C. kompozíció egyik nőalakja Öntöde Ürögben Kezdeményező készsége közismert a szakmában. Hosszú éveken át a MÉV öntödéjében dolgozott, majd tizenhárom esztendőn át a vásárosdombói öntödét vezette. Tulajdonképpen régi szerelem az öntőformák és olvasztókemencék világa Báthori Ferenc számára. Évek óta arra készült, hogy önállóan is megmérettessék szakmai tudása. Mindez július elejétől megadatott számára: Pécs külvárosában, örögben egy valamikori pajtából, illetve istállóból alakította ki öntőműhelyét. A három embert foglalkoztató kisüzem alumínium- és bronzöntvényeket készít, elsősorban olyan alkatrészeket, amit a nagyüzemek nem vállalnak, tehát hiánycikkeknek számítanak. Emellett fontosnak tartja a lakossági megrendelések kielégítését is. — Egy új üzem ,.bevezetése" mindig gondokkal jár. Van-e elég munkájuk? — fordulok Báthori Ferenchez, miközben a dobkemencéből megkezdték a csapolást. — Természetesen, de a mun. kának utána kell menni. Az időm nagy részét erre és az adminisztrációra fordítom. Mert például a kétezer forint feletti számláknál naponta illik beszerezni az SZTK-igazolást, amit be kell nyújtani az adóközösséghez. Különben a megrendelésekre nem panaszkodhatunk. A két kemence kapacitása kihasznált — óránként egy mázsa öntvényt készít —, Schaár Erzsébet nevét jól ismerik Pécsett is. Az 1975-ben elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművész különös hangulatú kisplasztikái élénk figyelmet keltettek Pécs kisplasztika! bi- ennáléin. A művésznő személyesen is gyakran megfordult a városban. Sétái közben szólt arról, hogy Utca című nagyobb lélegzetű kompozíciójának szabadtéri elhelyezését valahol itt, a kibontásra kerülő várfalak tövében tudná elképzelni. Az Utca Schaár Erzsébei utolsó műve. Egyetlen, építészeti alakzatokból álló és ezek környezetében életnagyságú figurákat összekapcsoló plasztikasorozat. összefüggő kompozíció; anyaga hungarocell és gipsz. Figurái portrék,- egészalakos női figurák. A mű Lu- zernben (Svájc) 1975-ben rendkívüli sikert aratott; szakmai körök azóta is a kortá/s európai művészet egyik főművének Szellőzőrács-sorjázás öntés után. máris kicsinek tűnik a formázótér. Jelenleg építészeti szellőzőrácsokat öntünk alumíniumból a Pécsi Áfész Szuperett Áruházának. Nagy a kereslet iránta bízom abban, hogy a Tü- ZÉP-telepeken is elkel majd ... Egyébként, most készítjük a 0- szériát a MEZŐGÉP Veszprémi Gyára által nagy sorozatban előállított Robi kapához, mivel beszűkült az import lehetősége. A Baranya megyei AG- ROKER keresett meg bennünket, és megbízás alapján gyártjuk a centrifugál-kuplungot, amit Veszprémben minősítenek majd. Amennyiben elégedettek lesznek a minőséggel, évi 15 —20 ezer darabos megrendelésre számítunk. — A falra akasztott szalagfűrész kerekek minták, vagy megrendelésre készültek? tekintik. Néhány részlete jelenleg is a velencei biennálén van kiállítva. A teljes művet 1978-ban megvásárolta Baranya megye és Pécs város Tanácsa egy később kijelölt, köztéren való felállítás, bemutatás céljával. Nem régen illetékes országos és megyei, illetve pécsi városi szervek képviselői arról döntöttek, hogy Schaár Erzsébet alkotását Pécsett, a Káptalan u. 4. sz. telek (Uitz múzeum) északi udvarán, a kibontás alatt álló várfal tövében helyezik el. s a kompozíciót az erre legalkalmasabbnak bizonyult víztaszító (hidrofobizált) gipszanyagból öntetik ki. A 26 m hosszú alkotás fölé védő épületet helyeznek el. A munkálatok és felállításának különlegessége, valamint költségei miatt o mű elhelyezése hosszabb időt vesz igénybe. — Ezt a terméket sem gyártják, ezért is szerepei az ajánlataink között. Különben bárki keres meg bennünket különleges igénnyel, legyen az magánmegrendelő, vagy állami vállalat, alumíniumból és bronzból szükség szerint elkészítjük az öntvényt Egyébként máris több exportajánlatot kaptunk, szám szerint nyolcat, de érről mindaddig ne beszéljünk, amíg a megállapodás meg nem születik. A Kócsag utcai öntöde, úgy tűnik, majd megél a nagyok között is. Természetesen a speciális öntvények és a rugalmasság a feltétele a továbblépésnek. Garanciát erre az itt dolgozók felkészültsége, a Báthori Ferenc által kifejlesztett gázolaj tüzelésű dobkemence, amely- lyel hatvan százalékos energia- megtakarítás érhető el, mivel grafittéglát és tégelyt nem használnak. Az átalakítás, a szociális helyiségek megépítése legalább százötvenezer forintba került. A megrendelések és a folyamatos munka jelentheti a biztosítékot, a mielőbbi megtérülésre .. . Salamon Gyula Aluminumolvasztás a dobke mentében Pécsett állítják fel Schaár Erzsébet Utca c. alkotását FILMJEGYZET Dögkeselyű „S ha én nem szólnék, kinyögné a szájam, / bár lennétek ily bűnösök mindnyájan, / hogy ne maradjak egész egyedül.’’ Ez a József Attila-idézet a mottója Munkácsi Miklós Dögkeselyű című kisregényének, ami először a Kortárs 1981. márciusi számában jelent meg. Ebből a remekműből készített filmet a Dialóg Stúdió. A Dögkeselyű rendezője András Ferenc (az ő filmje volt a nagy sikert aratott Veri az ördög a feleségét is), operatőre Ragályi Elemér, főszereplője Cserhalmi György, akinek szerepformálását szuperalakításként emlegetik — és joggal. A krimik általában vonzzák a mozilátogatókat, ez esetben azonban meglepődve tapasztaltam, hogy szinte üres volt csütörtökön este a Petőfi mozi. Pedig bizonyára többen olvasták annak idején Munkácsi Miklós kisregényét, amiről szakember és olvasó egyaránt elismerőleg nyilatkozott. Vagy pusztán csak arról lenne szó, hogy a magyar krimivel szemben eleve fenntartásokkal viseltetik c közönség? Ez esetben nagy kár lenne, mert igazi jó filmet láthat, aki megnézi a Dögkeselyűt. Tulajdonképpen a műfaji meghatározás, hogy „krimi”, neíh is igazán helytálló: bár a krimi valamennyi kellékével rendelkezik, ez azért mégis más és több, mint egy szokványos bűnügyi történet. Egyetlen szóval nem is lehetne pontosan meghatározni a műfaját, jobb híján tényleg csak egy marad: a krimi. Kritikus és reális képet rajzol a társadalomról!, annak bizonyos rétegeiről, anélkül azonban, hogy ezt szájbarágóan tenné. Tökéletes aránnyal találja meg a középutat a társadalomrajz és a bűnügyi történet között — ezért is nehéz igazán találóan meghatározni a műfaját. Egy majdnem mindennaposnak mondható esemény, a pénzlopás indítja el azt a megállíthatatlan lavinát, amelynek középpontjában a film hőse, egyben a lopás áldozata, a diplomás taxisofőr áll; az ügyeskedőkkel, újgazdagokkal szemben álló ártatlan ember, aki egymaga akar igazságot szolgáltatni, büntetni és bosszút állni, s így lesz sorozatos bűncselekmények elkövetőjévé, de mégis azt kell mondani rá, hogy ő az a bűntelen, aki a körülmények áldozata. Ezért is illik annyira ide a mottóul használt idézet, ami egyben vádirat is: ti vagytok a bűnösök, nem én, vagy még inkább: ti sokkal bűnösebbek vagytok nálam. Semmi esetre se gondoljon senki holmi unalmas, a társadalmi visszásságokon elvontan moralizáló fiimre. András László új alkotása (ha halványabb is, mint az eredeti mű, Munkácsi Miklós kisregénye) izgalmas, mégis elgondolkodtató másfél órával ajándékozza meg a mozilátogatót. Külön érdeme, hogy a szériában gyártott, televízióban vagy filmszínházakban bemutatott, rosszabb- nál rosszabb, s a magyar nézőktől tulajdonképpen távol1 álló bűnügyi filmeket nem is lehet egy napon említeni a Dögkeselyűvel — még csak a nyomába sem érhetnek. Ez viszont már csak történetében és helyzeteiben sem áll távol tőlünk: ismerős hazai élethelyzetekben játszódik, minden ízében olyan történet, ami bármikor, bármelyikünkkel megeshet. Erre céioz a filmet bevezető gyönyörű képsor is (Ragályi Elemér kiváló munkája), ami fölülnézetben mutatja körbe Budapestet — de lehetne bármelyik magyar város, azt a színhelyet, ahol mindez megtörtént, vagy megtörténhet. D. Cs.
