Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-31 / 208. szám
Szombati interjú Kerekes Jenővel, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat igazgatójával Bányákat építettek 75 esztendeje a Zsilvölgyben mélyítettek először aknát Eredményes versenytárgyalások külföldön Jelentős szerep a liászprogramban A mecseki szénbányászat 200 éves jubileuma Baranyában talán kissé háttérbe szorítja, de semmiképpen sem csökkenti egy másik évforduló jelentőségét: a Bányászati Aknamélyítő Vállalat éppen 75 esztendeje építette hazánk akkori területén az első bányát. A magyar bányászat történetében 1907-ben volt az első eset, amikor aknák mélyítését, új bánya nyitását egy kizárólag ilyen munkákkal foglalkozó szakcégre bízták. Hetvenöt esztendeje a Salgótarjáni Kőszén- bánya Rt. a zsilvölgyi széntelepek kiaknázását határozta el. Egy 350 méter mélységű, az akkori időkben nagy mélységnek számító, 5,8 méter átmérőjű szállító akna és légakna mélyítése vált szükségessé. Az ismert Frölich és Klüpfel német- országi aknamélyítő cégre bízták a feladatot, ők azonban csak a korszerű berendezéseket, egy műszaki szakembert és 10 aknamélyítő vájárt küldtek Magyarországra, a többieket a helyi bányászokból toborozták. Miután feladatuk elvégzése után a német aknamélyítő vájárok visszatértek hazájukba, az egyedül itt maradt mérnök vezetésével megalakult a magyar aknamélyítő szervezet. Első munkáiknál, a Petrozsény vidéki állami bányaüzemeknél havonta 45 méter falazott aknát is képesek voltak megépíteni, és a teljesítmény ma sem lebecsülendő. A Zsilvölgyéből a maroknyi aknamélyítő szakember, a német Hannebeck Frigyes vezetésével Pécsre jött. 44 évig az ő irányításával 5100 méter aknát mélyítettek. S éppen a pécsi aknamélyítőkből fejlődött ki az aknamélyítő vállalat, amelynek igazgatójával az aknamélyítés történetéről, jelenéről és jövőbeni feladatairól beszélgettünk. — Kérem, mutassa be az irányítása alatt álló nagyvállalatot.- Az aknamélyítés történetében sajnos mindjárt az első években a zsilvölgyi vulkánban, a Chorin szállító akna III. szinti rakodójának kiképzése közben fordult elő az első tömeges halálos baleset. Az ottani sújtólégrobbanásnál hét bányász vesztette életét. Azóta nagyon sokan haltak, meg hivatásuk teljesítése közben. Gondoljunk csak a pécsi Széchenyi- aknai gázkitörésre, vagy a komlói Zobák-bányán történt eseményekre. Csak ez a két baleset 11 kiváló szakemberünk életébe került. A vállalat bemutatása aligha lehetséges anélkül, hogy a tragikus eseményeket ne említeném, hiszen az aknamélyítők a bányák feltárása során mindig elsőként néznek szembe a még ki nem tapasztalt veszélyekkel. Szaktudásukkal, ügyességükkel, a bányafeltárás immár háromnegyed évszázados tapasztalatával kell ezeket legyőznünk. Sok esetben ez sajnos nem sikerül ... — Vállalatunkról talán néhány számadat is képet alkot: 4300 munkásunk a-mécseki, bakonyi, tatai, dorogi, recski és tozsodi körzeti szervezetek 20 üzemében, és a budapesti gépjavító, valamint a raktárüzemben dolgozik. Nyolcszázmillió forintos állóeszközvagyonunk- ból ők 1,6 milliárd forintnyi termelési értéket állítanak elő évenként. Az ötödik ötéves tervidőszakban éppen kétszeresére növeltük ezt, főként nagyon jelentős termelékenységnövekedéssel. Talán emlékezetes a mecseki uránércbánya V-ös bányaüzemében az 1981-es 208,8 méteres eredmény 31 munkanap alatt, cmikor egy műszakra 20,57 köbméter teljesítmény esett. Ilyent a világon még sehol sem sikerült elérni. Ehhez hasonlót 1981-ben négyszer elértünk. Nem könnyű, hiszen ez több mint kétszerese az átlagnak.- A hazai bányaépités technikai színvonala hogyan állja a versenyt a hasonló feladatú külföldi vállalatokkal szemben? Képesek vagyunk-e gazdasági eredménnyel kecsegtető külföldi munkákat elvállalni, elnyerni a versenytársak elől?- A bányaépítés mindig is megköveteli a műszaki fejlesztést, a korszerű technológiák alkalmazását, ezt a hagyományt önmagában is elsődlegesnek tekintjük. Erre kényszerít bennünket az a körülmény is, hogy a hatvanas évek közepétől több ezer méter körüli mélységű, nagy átmérőjű akna korszerű és gyors kivitelezése volt a feladatunk. A vállalat mostani technikai szintje, a gépesítettség foka minden bányaépítési munka, ezzel kapcsolatos eljárás megvalósítására alkalmas.- Éppen a Mecseki Ércbányászati Vállalat petőci bányaüzemében alkalmaztuk először a nagygépes aknamélyítési módszert, amely ugrásszerű fejlődést jelent a teljesítményekben. E technológia keretében tanultuk meg - különösen a vizes aknákban - jól dolgozó antennás robbantási módot. Sikerült a fizikai munkát jelentősen csökkenteni. A legújabb uránbánya légaknájánál került hazánkban először alkalmazásra a konténeres betonszállítás, amely munkaszervezési előnyén kívül lehetőséget ad a monolitbeton falazat szilárdságának növelésére is. Egész sor világszínvonalú technikai berendezést, technológiát alkalmazunk, amelyeket részletesen csak vaskos tanulmány keretében tudnék ismertetni.- Éppen műszaki felkészültségünknek köszönhetően eredményesen szerepelünk a külföldi versenytárgyalásokon. Amikor vesztünk, többnyire szubjektív, vagy protekciona- lista szempontok döntenek. Kilátásban van egy indiai bányában újabb területek feltárására megbízás, Szíriában vízialagút-épités, Szardíniában egy ércbánya nyitása . . .- A külföldi munkák mellett azért remélhetően a hazai feladatok sem játszanak másodrendű szerepet. Képesek elvégezni az eocén- és liászprogramban önökre háruló munkákat? Aknamélyités régen- A feladatok különbözők, a kapacitások csak részben átcsoportosíthatók. A liászprogramban 10 év alatt 3,4 milliárd forintos bányaépítési feladat vár ránk — 2 milliárdot minden bizonnyal teljesíteni tudunk. Az István lll-as akna, a vasasi légakna átbővitése és továbbmélyítése, a zobáki diagonál és szabolcsi légaknák továbbmélyítése, Béta-bánya szellőzte- tési rekonstrukciója, amelyeket elvállaltunk és meg is* csináljuk. A Mecseki Ércbányászati Vállalat is leköti erőinket. Talán nagyon a vállalat belső ügyének számít, de szorosan összefügg a most folyó energetikai programokkal; a megvalósításukhoz szükség lenne orra, hogy a programokban lészt vevő aknamélyítőkre is azonosan vonatkozzanak a gazdasági szabályzók, miként a beruházókra.- Melyek azok a nagyobb létesítmények, amelyek az aknamélyítők fontosságát, alkotókészségét, szükségességét jelképezik?- Aligha lehet valamennyit felsorolni. Meg sem kísérlem, inkább munkánk sokrétűségét szeretném hangsúlyozni az elmondott példákkal. Recsken két 1200 méteres aknát mélyítettünk nagyon nehéz hidrogeológiai körülmények közepette. Bélapátfalván kőbányai mészkőtároiót építettünk, az eocénprogramban Márkus-he- gyen három 220-360 méter közötti mélységű aknát. Nagyegyházán két függőleges aknát. Idén kezdődik a lencsehegyi vízakna építése. A Bakonyban egész sor bauxitbányát építettünk, az IZA II., a Deák, a Halimba, a Bitó, Fenyőfő mindenki előtt ismertek. Ugyanitt a balinkai, ajkai, du- dari, csetényi szénbányáknál dolgoztak aknamélyítők. A mecseki uránbányáknál már négy, 1000 méter feletti aknát mélyítettünk, míg a szeneseknél István II. akna, Zobák, Béta, az új Kossuth-bánya a mi munkánk volt.- Ezenkívül Pécs, Eger, Budapest, Budafok, Kőbánya, Szentendre, Szekszárd pincetömedékeléseivel és helyreállításával városrészeket mentettünk meg az összeomlástól sok százmillió forint értékű munkával. Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben saj- tolásos technológiával 32 kilométernyi közműalagutat építettünk, a Barátság kőolajvezeték 1100 létesítményét készítettük el, Indiában 2 aknát mélyítettünk, Szlovákiában 500 000 köbméternyi bányatérséget tártunk fel, Jugoszláviában a Za- gorje bányában két szint között kizártuk a vizet . . . Ezek, mint mondtam, csak a legnagyobb és főként az elmúlt negyedszázadban végzett munkáink. Ezek azonban mind-mind magukban hordozzák a vállalat fennállásának 75 éve alatt összegyü- lemlett tapasztalatait, régi és mostani munkásainak szaktudását, a szerencsétlenségek során meghalt társaink áldozatvállalását. Lombosi Jenő ártfórumon Áruellátás és szolgáltatások Baranyában Az MSZMP XII. kongresszu. sónak határozatai és a népgazdaság VI. ötéves terve nagy jelentőséget tulajdonítanak a népgazdaság egyensúlyi hely. zetének javításának, megszi. lórditásának és a lakosság életszínvonala eddigi eredményei megőrzésének, az életkörülmények folyamatos javításának. Ez utóbbiak megvalósításának fontos alapfeltétele, hogy a lakossági keresletnek megfelelő mennyiségű és ösz- szetételű árualap álljon rendelkezésre, a szolgáltatások köre, minősége feleljen meg a jelentkező igényeknek. Figyelembe kell venni, hogy hazánkban a lakosság minden 100 forint fogyasztásra fordított összegből 75 forintot termékvásárlásra és 25 forintot szolgáltatásra költ. Az ország lakosságának pénzbeni jövedelmei az utóbbi 3 évben 16 százalékkal, fogyasztása 5-6 százalékkal növekedett. Jelenlegi gazdasági helyzetünk a lakosságot megfontolt, egyre racionálisabb fogyasztásra készteti, ugyanakkor igényessége nő a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal szemben, melynek színvonala egyre inkább közhangulatot meghatározó tényezővé válik. Megyei pártértekezletünk 1980-ban a kereskedelmi ellátás színvonalának megtartását, a fogyasztói szolgáltatások minőségi és kulturáltsági javítását, a területi ellátási feszültségek enyhítését szabta feladatul. E célok elérésére készült el a szolgáltatások fejlesztésének megyei távlati terve és Baranya kereskedelme fejlesztésének hosszú távú koncepciója. Mindezek figyelembe vételével vitatta meg legutóbbi ülésén az MSZMP Baranya megyei Bizottsága a lakossági áruellátás és a fogyasztási szolgáltatások alakulásának helyzetét Baranyában, jelölte ki a soron levő feladatokat. A lakosság áruellátása Az elmúlt években megyénkben is javult az ellátás színvonala, kedvezőbbek lettek a vásárlási körülmények. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott. Ugyanakkor gond, hogy a városok ellátási színvonalától és vásárlási körülményeitől elma. radnak a falvak, a kistelepülések. Ezért fontos feladat a területi aránytalanságok jövőbeli enyhítése, a falusi hálózat korszerűsítése. Általános követelmény, hogy nem a lakossági fogyasztást kell korlátozni, ha. nem a vásárlóerőt megfelelő árualappal lekötni. Megyénk lakossága áruvásárlásának közel 38 százalékát költi élelmiszerekre. Ebben jelentős mennyiséget foglal el a húsvásárlás, melyben az igényeket tőkehúsból nem lehet minden esetben kielégíteni. Ezért nagy jelentősége van a tőkehúst pótló áruk értékesítése fokozásának. Ezt jól szolgálja, hogy a kereskedelem és a vendéglátás dinamikusan növeli baromfiforgalmát. A ba- romfin kívül új választékként jelentkezett megyénkben az elmúlt években a Bikali Állami Gazdaság halterméke, a Húsipari vállalat új termékskálája, a Pécsi Állami Gazdaság gombakínálata. Sokat fejlődött a sütőipari termékválaszték is, mégis a megye sok településén jelentkeznek még ellátási és minőségi hiányosságok. El kell érni, hogy rövid időn belül az egész megyében mindenhova, naponta jusson el a friss kenyér. Biztosítani kívánják, hogy az igényt zavartalanul kielégítsék a különleges minőségű kenyérféleségekből. Kedvezően fejlődött megyénkben a zöldség- és gyümölcsellátás. Ebben nagy szerepe van a kistermelők értékesítésének szabaddá tételének. Ugyanakkor a nagyüzemi zöldségtermelő terület csökken, ezt a hozamok emelkedése csak kismértékben tudja ellensúlyozni. A lakosság körében széleskörűen vitatott a zöldség- és gyümölcsárak alakulása, mely nem ritkán elégedetlenséget vált ki. Ennek többen is hangot adtak a pártbizottsági ülés vitájában, javaslatokat téve az árellenőrzés fokozására, a spekulációk visszaszorítására, a nagyüzemi termelés fejlesztésének támogatására, a felvásárlás és forgalmazás javítására. Visszatérő probléma, hogy a téli tárolású áruk gyorsan elfogynak, a primőr áruk későn jelennek meg, s ezek hatását a magas árak tükrözik. A megye lakossága termékvásárlásaiból 11-12 százalékot költ ruházkodásra. Megállapítható, hogy a rendelkezésre álló árualap megfelelő színvonalú ellátást tesz lehetővé, ugyanakkor néhány termékből a választékban és mennyiségben hiány mutatkozik, s ezt a termelő ágazatnak, a kereskedelemnek jobban figyelembe kell vennie. A vásárlók megyénkben minden 100 forintból 30-at költenek vegyesiparcikkekre. Ezekből javult az ipar kínálata, érezhetővé vált a kereskedelem termeltetésszervező munkája is. A lakossági kereslet összetétele egyre inkább a magasabb igényt kielégítő termékek felé tolódik, a tartós fogyasztási cikkek adják a forgalom egynegyedét. Jellemző adat, hogy megyénkben a családok 90 százaléka rendelkezik hűtő- és mosógéppel, 80 százaléka televízióval. A korábbinál rugalmasabb ár. és üzletpolitikával, a kínálat és a választék bővítésével új utakon jár megyénkben a vendéglátás. Jelentősen javult a közétkeztetés színvonala, 70 ezren vesznek igénybe naponta előfizetéses étkeztetést. Ugyanakkor jogos igény a vendéglátás kulturáltságának további javítása. Az idegenforgalomban jelentős előrelépés az orfűi kirándulóközpont fejlődése, szolgáltatásainak bővülése. Új formák A kereskedelemben és vendéglátásban már 1981-ben sor került az új üzemeltetésű formák bevezetésére. A szerződéses üzemeltetők észrevehetően törekszenek a színvonal javítására, a rendelkezésükre álló rugalmas eszközök kihasználására. 1982. május végéig megyénkben mintegy 240 szerződéses egység került kiadásra. A kereskedelemben elsősorban a kisboltok iránt mutatkozik vállalkozó kedv, főleg a városok peremkerületeiben, az aprófalvakban. Az új ipari gazdálkodási formák bevezetése ez évben kezdődött, az új vállalkozási formák kibontakozása azonban még lassú. Gondként jelentkezik a tőkehiány, a bonyolult pénzügyi szabályozás, a túlzott adminisztráció. A tapasztalatok szerint a lakosság kedvezően fogadta az új vállalkozási formákat. A fogyasztási szolgáltatások Az elmúlt két tervidőszakban jelentősen fejlődött megyénkben a gépjármű-javítás, a textiltisztítás, háztartási és híradástechnikai eszközök javítása, az építőipari karbantartás, a fodrászati tevékenység. Jelenleg a megyében 667 szolgáltatói hely áll a lakosság rendelkezésére. Ezen belül kiemelt szerepe van az állami szektornak, ugyanakkor gyorsan fejlődött a kisipari tevékenység is, mely elősegítette, hogy a szolgáltatásokban ne maradjanak teljesen ellátatlan területek. Jelentős feladatot vállalt a szolgáltató kisipar az építőipari tevékenység bővítése terén. A szolgáltatások fejlesztése érdekében több kezdeményezés történt megyénkben. Ezek közül az ügyfélszolgálat, a termelőszövetkezeti szolgáltató házak létrejötte emelhető ki. Az elmúlt öt esztendőben kétharmadával növekedett a lakosság részére végzett szolgáltatások összértéke. Minden lakottabb településen szervezett az alapellátás, a nagyob- bakon még ennél magasabb a színvonal. Ugyanakkor a javítások minősége, az elhúzódó határidők, a szolgáltatóhelyek kulturálatlcnsága, a lakossággal szembeni, időnkénti, udvariatlan hangnem sok, jogos bosszúságot okoz. Gond, hogy jelenleg 52 olyan kisközség van a megyében, ahol önálló kisiparos nem képes megélni. A szolgáltatások fejlesztése többek között megköveteli az új gazdálkodási formák elterjesztését, a kisegységek működését segítő háttérszervezetek létrehozását, a mozgóellátás továbbfejlesztését. A fogyasztók érdekvédelme A lakosság jogosan igényli, hogy napjainkban magasabb fogyasztói követelményeket támaszthasson, érdekei kapjanak védelmet, észrevételeit, panaszait vegyék figyelembe. Annak ellenére-, hogy az elmúlt években csökkent a lakossági panaszok száma, még számos, a vásárlók érdekeit sértő esettel lehet megyénkben találkozni. Az elmúlt esztendőkben nőtt a felelősségrevonások száma, szigorodtak a büntetések. Figyelemre méltó, hogy a lakosság egyre érzékenyebben reagál a forgalmazott termékek minőségére. Ennek van alapja, hiszen egy múlt évi vizsgálat szerint minden hatodik vizsgált termék minősége kifogásolható volt. A szolgáltatások színvonalával kapcsolatos bíráló észrevételek, a minőségen túl, többnyire anyag- és alkatrészhiány következtében fogalmazódnak meg. örvendetes, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével nem romlottak a vásárlási és szolgáltatási körülmények. / A megyei pártbizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági érdekvédelem hatékony megelőző munkát és társadalmi összefogást igényel. Ebben a tanácsi szerveknek együtt kell működniük a szak- szervezetekkel, a népi ellenőrzéssel, a népfrontmozgalom, mai. Jobban lehet támaszkodni c jövőben a társadalmi ellenőrző hálózatra, a társadalmi alapon működő Fogyasztók Tanácsára. M. E. HÉTVÉGE 3.
