Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-30 / 207. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 207. szám 1982. július 30., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A sorkatonákról gondoskodni kell (3. oldat) Dinnyések (5. oldal) Paksi Atomerőmű (6. oldal) Gázvezeték-építők (Riport az 5. oldalon) Egyéves a beremendi m Szerelik az új csomagrakodó és -szállító berendezést Karbantartási munkák az égetőkemencéknél Kiváló terméket állítanak elő Korszerűsítik a szállítást, rakodást A múlt hónapban töltötte be első életévét Beremenden az új mészmű. Már akkor, beindulásuk után néhány hónappal megírtuk: kevés gyár dicsekedhet azzal, amivel a beremendi, hogy az indulás percétől teljes kapaci­tással tudott dolgozni, és ami szakemberek és fogyasztók örömére szolgál, kiváló — az országban eddig a legjobb! — minőségi égetett meszet és mészhidrátot tud készíteni ez a korszerű berendezésegyűttes. Már hónapokkal ezelőtt a len­gyel épitök hátramaradt „garanciális stábja” is elvonult. M itagadás, ezek a júliusi forró-tüzes napok, párás, meleg éjszakák jócskán próbára tettek minket. Töröl- gettük a homlokunkat, derékig gomboltuk az inget, ha lehe­tett, kerestük az árnyas helye­ket, a mezőgazdaságiak meg azt mondták: ez kell most, mert ez az időjárás nagyon kedve­zett eddig a betakarításnak. Így is van, nagyszerű ütemben halad az aratás, amit remél­hetően a beköszöntött esős hétvége sem zavart meg túlsá­gosan. A hírek szerint a búzá­nak mintegy hetven százalékát már levágták e napokra, s az őszi meg a tavaszi árpával, más gabonafélével sem állnak rosszul. Ami külön érdekes: búzatermésünknek az előbb említett, csaknem háromnegye­dével szinte egy hét alatt vé­geztek. Az antivilágban született ge­nerációm hajlamos ilyenkor el­gondolkodni azokról az idők­ről, amikor Péter-Pálkor — mint mondani szokták széplel­kű elbeszélők — megpendültek a kaszák, kezdődött az aratás. Aztán jött a cséplés, a kazla- zás, s tartott ez a munka úgy Szent Istvánig, vagyis csaknem két hónapon át. S munkában állt az egész család (már ahol kapott munkát az uraság föld­jén), s dolgozott hajnaltól sö­tétedésig, férfi, meg az asz- szony, aki a markot szedte, a szclmakötelet fonta, hogy jól megköthessék a kazal tetejét. Minek is ezt fölemlegetni, ami­kor a mai gyerek már csak falumúzeumok falán lát kaszát, meg más efféle szerszámot, amiről azt sem tudja, mire jó? Hát legfeljebb csak azért idéz­zük föl mégis, mert nem volt mindez olyan nagyon régen, s hogy most egy-két hét alatt tizednyi ember sem végzi azt a munkát, ami akkoriban szin­te az egész parasztság teljes nyári elfoglaltságát jelentette. A társadalom struktúrájával sok minden változott. A félel­metes ellenségből — a gép­ből — barát, nélkülözhetetlen segítőtárs lett. Az aratási szer­ződésért ácsingózó napszá­mos-földmunkások Veres Péter egyik elbeszélésében még így szoronganak, ha nem vállalnák el az embertelen munkafeltéte­leket: „Mit lehet itt tenni?A gépszínekben aratógépek,, a folyosón csendőrök, és az or­szágban hárommillió koldus van.” A aép akkor elvette vol­na a kenyeret, ma minél több a gép, annál hamarabb lesz kenyér. Ezért is dolgozik az idén a földeken, a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok hatal­mas gabonatábláin a tavalyi­nál ezernél több kombájn — amint jogos örömmel tájékoz­tatta erről a megyei napilapo­kat a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Mondván, hogy ennek is köszönhető, hogy az idén a szokottnál gyor­sabban és zavartalanabbal fo­lyik talán a legfölemelőbb munka, a termés betakarítása mindennapi kenyerünkhöz. Ami már régen nem pusztán pa­raszti tevékenység, sőt szinte alig lehet a régi hagyományos értelemben parasztinak nevez­ni. Az tény, hogy a mezőgaz­daság dolgozói a meghatáro­zók, akár a kombájnon, akár más módon teszik a dolgukat az érett kalászok között. De velük együtt szinte az egész társadalmunk megteszi, . ami rajta múlik. Különösen az úgy­nevezett ipari háttérről van szó, amelynek igen nagy a je­lentősége. Tartafmában is, hi­szen a munkás-paraszt szövet­ség egyik kézzelfogható, napi gyakorlatú megnyilvánulásának tekinthetjük, ám — noha ez igaz -— a realitása sokkalta hétköznapibb. Hiszen talán, azok a mezőgépesek, áforo- sok és mások, akik ezekben a hetekben többletmunkát, speci­ális feladatokat vállaltak,, csak arra gondoltak, hogy rájuk mindenképpen szükség van, ha nem akarjuk, hogy elperegjen a szem, bogy a netán bekö­szöntő rossz idővel megdőlje­nek a táblák, vagy ki tudja, mi egyéb baj adódjék. S ez nem csekély dolog! Ilyesmi vezette a Mezőgép Trösztöt, amelynek az • idén több mint négyszáz szervizko­csija járja a földeket, hogy se­gítse ezt a naqy nyári mun­kát, s rajta ne múljon egy percnyi kiesés sem. Erre az időre úgy szervezték meg a vállalati termelést, hogy a leg­jobb szakemberek most ne a gyárakban, hanem a földeken legyenek. S több mezőgazda- sági gépgyárban ügyeletes rendszert vezettek be, hogy az esetleges alkatrészhiányon gyorsan segíthessenek, s volt, aihol egyedi alkatrészeket kü­lön gyártottak, ha már másként nem • lehetett beszerezni. Hal­lottunk arról is, hogy ahol ép­pen kombájnosok hiányoztak, oda a hozzáértő munkások a gyárból mentek segíteni, kom- bájnoshiány miatt nem kellett lábon maradnia a gabonának. Hasonlóan szívén viseli az Áfor is az együttműködést ezekben a nagy napokban: a szükséges üzemanyag-szállítá­sokhoz átcsoportosították a tar­tálykocsikat, egyeztették az igényekkel a nyitvatartási idő­ket, s több helyen még éjsza­ka is adnak ki üzemanyagot. E bben rejlik a titka — ha ez titok — az idei gyorsabb és zavartala­nabb betakarításnak, amiről a miniszter — mindezekre is utalva — szólott. Sokat kö­szönhetően a gépeknek persze, amely „kezesállatunk” lett, de még inkább, amitől azzá vált: a társadalmi összefogásnak, a jó együttműködésnek. Amit mi­napi látogatásakor Kádár Já­nos is fölemlített a ráckevei Arany Kalász Tsz hatalmas ga­bonatábláiban aratókkal be­szélgetve, s fölidézve régi ara­tásokat gyermekkora emlékei­ből, saját élményeiből. Nehéz persze, s erőt, helytállást kí­vánó munka ez a mostani is — amint megbecsülő elisme­réssel szólt róla —, de mégis­csak könnyebb és gyorsabb az emberkímélő gépekkel. Meg a jó szervezettséggel és az ipari munkások segítségével, amit ott például a Csepel Autógyár dolgozói nyújtanak, amikor gépalkatrészekben vagy más­ban adódik gond. összefogva, egymásra támaszkodva köny- nyebb a munka, jobb az ered­mény — ezt láthatta a párt Központi Bizottságának első titkára a ráckevei határban, ahogyan hasonlóval találkoz­hatna az országban máshol is. Az aratók már becsülgetik a terméseredményeket. Az össz­kép még eléggé szétszórt, vál­tozó vidékenként, sőt gazda­ságonként is. Annyi azonban bizonyos, hogy az új kenyér ünnepére az összefogás, a kö­zös jó munka jutalmát megad­ja a föld. Lőkös Zoltán Most mégis július 17-től áll­nak a gépek. A kemencék fű­tését biztositó berendezés olaj­égői ugyanis elkoptak. Ez, ilyen ütemű termelés mellett termé­szetes kopásnak számít, és pontosan a jó minőség továb­bi megőrzése miatt szükséges a csere. Az üzemeltetők ta­pasztalatlanságát legfeljebb az jelenti, hogy nem számítottak rá, az importból származó új alkatrészek mennyi idő alatt érkeznek meg? Emiatt csúsztak a karbantartási munkák a nyá­ri időszakra. A 36 darab olaj­égő cseréje egyébként már a napokban befejeződött, meg­kezdték a kemencék felfűtését és hétfőn ismét teljes ütem­ben megindul a munka. A termelés szempontjából ez a rövid leállás nem jelent gon­dot, hiszen az idei év első fe­lének termelése a következő­képpen alakult: 70 000 tonna égetett mész előállítását ter­vezték, amit 6400 tonnával túlteljesítettek. Mészhid.rát­gyártásból pedig nem is tud­ták kihasználni kapacitásukat, mert értékesítési gondjaik vol­tak. Emiatt a tervezett 53 000' tonna mészhidrát helyett csak 51 200 tonnára volt igény Az új, korszerű mészüzem az égetett mész készítéséhez nem alkalmas, túl apró kőzúzalék­ból mészkőlisztet is készít. Az el­múlt félévben legalább 20 000 tonna előállítására lettek vol­na képesek,, ezzel szemben csak 13 000 tonnát tudtak ér­tékesíteni. Pedig má.r megol­dották, hogy közúton, vasúton egyaránt szállítani tudják köz­vetlenül az üzemből a fel­használókig. Amíg a gépek állnak, a sze­relők dolgoznak, nemcsak a kemencéknél, hanem a csoma- golónál is. A Sopiana Gépgyár ugyanis új csomagrakodó és -szállító berendezést gyártott számukra, amelyet most a ter­melési szünetben szereltek föl. Az új géppel lényegesen meg­gyorsítják és korszerűsítik a szállítást, rakodást. A beren­dezés ugyanis a mésszel teli zsákokat raklapokra, úgyneve­zett palettákra rakja, egysé­ges 21 darab zsákból álló cso­magokat készít, ezeket görgő­kön továbbítja. A megrakott paletták akár targoncával, akár daruskocsival könnyen mozgathatók. Ily módon kézi munkaerő kiiktatásával juthat el az áru a gyárból a TÜZÉP- hez, a fogyasztóhoz. S. Zs. Összeült a BT Fidel Castro üzenete a BT soros elnökének Csütörtökön délután megnyi­tották, majd rövid tanácskozás után az éjszakai órákra halasz­tották a Biztonsági Tanács ülé­sét New Yorkban. A BT az ötpontos francia-egyiptomi ha­tározattervezetet vizsgálja meg, amelyet kedden nyújtottak be. Legfőbb pontjai: azonnali tűz­szünet, a szembenálló csapa­tok szétválasztása, minden kül­földi fegyveres erő kivonása Libanonból, a palesztin nép nemzeti jogainak megerősítése, beleértve az önrendelkezés jo­gát is, s az érdekelt felek (lz- rael állam és a PFSZ) kölcsö­nös és egyidejű elismerése. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése szerint Fidel Cast­ro kubai államfő, az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak elnöke a Libanon elleni iz- raéli agresszióval foglalkozó üzenetet küldött Noel Sinclair- nek, az ENSZ Biztonsági Taná­csa soros (guyanai) elnökének. — Napról napra fokozódik Iz­rael bűnös agressziója a Bejrút­ban körülzárt palesztinok és li­banoniak ellen, akik példamu­tató hősiességgel az agresszió ellenére szilárdan védik hazá­jukat és jogaikat — hangoztat­ja üzenetében az el nem köte­lezett országok mozgalmának elnöke. Castro felhívja a figyel­met arra, hogy a Föld minden embere, összes kormánya és különösképpen a Biztonsági Ta­nács — amelynek alapvető fel­adata az egész Földön a béke megőrzése és fenntartása — teljes felelősséggel tartozik a Libanonban folyó eseménye­kért. Ez a helyzet a lehető leg­nagyobb erőfeszítéseket követe­li tőlünk annak érdekében, hogy megállítsuk a Bejrút lakossága elleni népirtást. A Biztonsági Tanács — mutat rá az üzenet — köteles haladéktalanul meg­tenni a szükséges lépéseket Bejrút ostromának és bombá­zásának megszüntetése, vala­mint annak érdekében, hogy az izraeli csapatokat feltétel nél­kül vonják ki Libanon területé­ről. Castro egyben eljuttatta a Biztonsági Tanácshoz annak a táviratnak a szövegét, amelyet Jasszer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítósi Szervezet vb elnö­ke küldött a hét elején hozzá. Terjeszkedik Lvov-Kertváros Lvov-Kertváros déli építési területén (az ún. Siklósi városrészben), az 58-as út mentén elte­rülő 4. szerkezeti egységben épül idén Pécsett a legtöbb lakás. Képünkön a BÉV szakmun­kásai újabb épületek fogadószintjeihez szerelik a zsaluzatot. Szokolai I. felvétele Uj aratásaink

Next

/
Oldalképek
Tartalom