Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-29 / 206. szám
6 Dunántúlt napló 1982. július 29., csütörtök / Közgyűlést tartott a Mozgáskorlátozottak megyei Egyesülete A közelmúltban tartotta meg közgyűlését a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete, amelyen az egyesület életében, fejlődésében fontos kérdésekről döntött a tagság. Ma hatszáztizenhat tagja van az egyesületnek. A legtöbben Pécsett és környékén élnek, a komlói tagok száma hetvenhat, a szigetvári tizennyolc, a mohácsi 13 és a siklósi tagság is kilenc fő. Az egyesület két évvel ezelőtti felmérése szerint Baranyában több mint kétszer ennyi mozgáskorlátozott ember él. Ebből adódik egyik fontos feladat, az embereket megismertetni az egyesület életével, s főként a tagság előnyeivel. Az egyesület szeretne minél közelebb jutni a vidéki tagtársakhoz, a területi irodák megszervezése, a területi csoportok megalakítása révén. A legfontosabb céljuk, hogy helyben ismerjék meg és ' mérjék fel az emberek gondjait, körülményeit, ott, ahol tenni is tudnak a problémák megoldásában. Szép eredmény az elsőként megnyílt komlói iroda, amely a bányászváros vállalatainak társadalmi összefogásával jött létre a város centrumában. Egyben megalakult a komlói városi és járási csoport, amely megválasztotta vezetőségét, meghatározta munka- programját. A megyei egyesület szeretné megalakítani Szigetváron, Mohácson és Siklóson is a helyi irodákat. Bár a városi tanácsok mindenütt támogatják létrejöttüket, rendkívül nehéz a megfelelő helyiségek megválasztása, hiszen figyelemmel kell lenni arra, hogy jól megközelíthető területen legyen, lehetőleg földszinten, s problémát jelent a telefon bekapcsolása is. Mindenesetre a városi tanácsok és az egyesület vezetősége együtt keresi a megoldást. Említettük, hogy az egyesület fontos feladatának tartja taglétszámának bővítését, bebizonyítani, hogy valóban előnyökkel jár a tagság. Nézzük a tavalyi eredményeket. Az egyesület kezdeményezésére hozta létre a Pécs városi Tanács szociális foglalkoztatóját, amelyben ma már 150—160 ember dolgozik, s továbbra is napirenden van új műhelyeinek kialakítása, tevékenységének fejlesztése. Szeretnék tovább bővíteni bedolgozói hálózatát is, munkához juttatva az otthonukban dolgozó embereket. S valószínűleg a területi irodák megnyitásával lehetőség lesz a vidéki hálózat kiterjesztésére is. Az egyesület felmérte a nyugdíjas tagok szociális helyzetét, ebből kitűnik, a nyugdíjas tagok öt százalékának 1600 forint alatti, tizenhat százalékának 1600—2000, tizenhárom százalékának 2000-2500 forint, a többségnek (negyvenhat százaléknak) 2500—5000 forint között van a nyugdíja. Az egyesület tavaly tizennyolc nyugdíjasának érdekében tett javaslatot a pécsi Társadalombiztosítási Igazgatóságnál az ellátás emelésére. A saját pénzeszközeikből pedig mintegy húsz nyugdíjasnak juttathattak gyorssegélyt. A klubélet megszervezését nehezíti a megfelelő helyiség hiánya, de már épül Pécsett, a Tüzér utca 1—3-ban az egyesület kultúrközpontja a pécsi vállalatok társadalmi munkájában. A hagyományos programok mellett azonban számos emlékezetes kirándulást szerveztek. Az IBÚSZ-szal háromnapos pozsonyi túrát, a MA- LÉV-vel bolgár tengerparti üdülést. Jelentős segítség a tagtársaknak, hogy az egyesület saját alkatrészbázissal rendelkezik, amely elsősorban a hiánycikknek számító alkatrészek raktározását, eladását tekinti feladatának. Nagy segítség szintén a Trabant Hycomat tulajdonosoknak a KPM Autófelügyelettel, a KBT-vel közösen megszervezett ingyenes műszaki vizsga az AFIT és a VILLGÉP, valamint több kisiparos közreműködésével. » Fontos az egyesület további fejlődésében, hogy a megyei vezetőség több tagja dolgozik az Országos Egyesület elnökségében, illetve bizottságaiban. Az egyesület módosította alapszabályzatát is, aminek legfőbb oka az volt, hogy szeretnék bővíteni a vezetőség létszámát, valamint élni a jogszabályok adta új lehetőségekkel — kisvállalkozásokat alakítani ... S végül el kell mondanunk, hogy rendhagyó módon tartotta meg az egyesület a közgyűlését. Tagjainak többsége ugyanis nem vehetett részt, ezért mindenkinek megküldték a beszámolók teljes anyqgót, s a tagtársak visszaküldték véleményüket, megjegyzéseiket. Ez a megoldás ma még törvénytelen (emiatt el is kellett halasztani egyszer a közgyűlést), de érdemes elgondolkozni azon, hogy nem az egyesületi törvényt kellene-e „igazítani” a valósághoz? Ortopédcipő-gyártás - felemásan Közismert, hogy az ortopéd- cipő-ellátóssal komoly gondok vannak. A mozgássérültek, a fájós lábú emberek sajnos hónapokat, esetenként éveket is várnak, eredménytelenül. Rengeteg vád éri ez ügyben a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát — úgy tűnik, joggal. Ahelyett, hogy általánosságokról beszélnénk, álljon itt egy megtörtént eset. KL-né 1980 decemberében igényelt gyógy- cipőt, orvosi javaslatra. Egy év múlva (!) 1981 novemberében meg- is kapta az igényelt lábbelit, felemásan, használha- tatlanul. Még ebben a hónapban felkereste — egy újabb méretvételre — a Nagy Jenő utcai kirendeltséget. ígéretet megint kapott, cipőt a mai napig sem! Ki tudna erre magyarázatot adni? Elfogadhatót a Gyógyászati Segédeszközök Gyára nem, az bizonyos. Arra hivatkoznak, hogy az ortopéd cipészet nem divatos szakma, nincs szakmunkás, nincs utánpótlás. Vajon miért nem választják ezt a mesterséget a fiatalok? Valószínűleg nincsenek túl(meg)- fizetve. Közkézerv forog egy prospektus, hadd idézzünk ebből: „Ortopéd cipőjét - SZTK rendelésre (de privát is) — rövid határidőre, — kiváló minőségben, — az ön által választott bőrből és színben, — gondos egyéni gyártással, — egyéni kaptafájára, — külön kívánságait messzemenően figyelembe véve készítjük el." Ezt ajánlja a budapesti ELIT Ortopéd Méretes Cipőkészítő Ipari Szövetkezet. Mindkét cég, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, valamint az ELIT Budapesten működik. Vajon az előző miért küzd munkaerőhiánnyal, míg a másiknak — ez jól kifizetődő üzlet. Az ELIT Ipari Szövetkezet, amely eddig elsősorban a főváros rászorultjait látta el gyógycipővel, szolgáltatásait kiterjesztette néhány vidéki városra is: Debrecenre, Veszprémre, Esztergomra. Pécsett erre nem lenne igény? Szűcs Imre Hozzászól az olvasó VÁLASZT VAR AZ OLVASÓ Szombattól hétfőn délutánig Pécsett a Székely Bertalan út 17/1. számú ház előtt állt, elfoglalva az úttest felét egy szeméttároló tartály. Látványnak sem volt éppen szívderítő, de ha arra is gondolunk, hogy balesetet is könnyen okozhatott volna, akkor egyenesen felháborító az ilyen „feledékenység”. Mikor lesz közvilágítás a Páfrány utcában? A Páfrány utcai közvilágítási gondokról két levelet is kaptunk a múlt héten. Sándor József, Páfrány utca 21. szám alatt lakó olvasónk azt irta, hogy már többször érdeklődött a DÉDÁSZ-nál, kérdezve, hogy mikor lesz rendes közvilágítás. Legutóbb, áprilisban azt a választ kapta, hogy május elején hozzákezdenek a munkához, ám azóta is sötétben kénytelenek közlekedni az esténként arra járók, hazafelé igyekvők. Ugyanezt a gondot teszi szóvá Téryné Kis Gadó Éva, hozzátéve, hogy a tavasszal elkezdett közvilágítási munkák eredménye a következő; kiásták a 60—70 cm-nyi mély gödröket, melyek nincsenek körülkerítve. Mivel világítás nincs a környéken, a gödrök balesetveszélyesek. A járdára kidobált föld miatt nem lehet a gyalogjárón közlekedni. A hónapok óta tartó munka során nemrég felállították az új oszlopokat is, de lámpatestek nélkül.-------------- A -------------M ikor teszik rendbe a tetőt? 1980 decemberében költöztem vissza a Frankel Leó utcai lakásomba, ahol 22 éve lakom és eddig semmi problémám nem volt, csak most, a tatarozás után. Már a visszaköltözés utáni első télen penészedett a plafon, de akkor úgy gondoltam, hogy nem száradt ki jól a lakás és 1981 nyarán átfestettük. Ám 1981—82 telén újra bepenészedett, és leázott a plafon, mivel a padlásunk megtelt hóval. Bejelentettem a PIK meszesi kirendeltségének, néhány hét múlva ki is jöttek és kicseréltek 11 darab törött cserepet. Én még a munkalapra is feljegyeztem, hogy ezzel a beázásunk nem szűnt meg, de ők azt mondták, hogy többet nem tehetnek. Azóta a PIK központjához is fordultam, kijöttek, megnézték, és közölték, hogy lejárt a garancia, forduljak ismét a meszesi kirendeltséghez, illetve „megvigasztaltak", hogy ha bemohásodik a tetőcserép, nem fogunk beámi! ^ Sándor Pécs Frankel Leó u. 14. Szóvá teszem Tönkretették Az idén március hó végén a Szondi Gy. u. 3. sz. előtti járdát felbontotta a DÉDÁSZ kb. 3 méter hosszban, teljes járdaszélességben, kábeljavítás miatt. A kábeljavítást egy nap alatt elvégezték, aztán mint akik jól végezték a dolgukat, a munkaárkot otthagyták a kilaa járdát pótolt föld- és törmeléktömeggel. Áprilisban többször jeleztem a DÉDÁSZ-nak a fTyitott, ottfelejtett munkaárkot. Ügy május elején kénytelen voltam az Útfelügyelethez fordulni intézkedés végett. Másfél hét múlva a munkaárkot betemették, a törmeléket elszállították. Azóta a visszadobott földet az esővíz mélyen leülepítette, a szegélyköveket az ABC-hez árut hordó teherautók az árok földjébe nyomták. Érdeklődésemre a DÉDÁSZ üzemkiviteli és közvilágítási csoportjánál azt a választ kaptam, hogy nem ők dolgoztak, hanem a szigetvári kirendeltség. A tanácsnak többször telefonáltam intézkedést kérve, levélben is leírtam a fentieket, azonban intézkedés nem történt. Felmerül a kérdés, hogy van-e olyan szerv, amely kötelezi a szolgáltató vállalatokat arra, hogy javítás után a helyreállítást is végezzék el, és ha van, akkor miért nem történt április óta intézkedés? Illés Ferenc Pécs, Szondi u. 3. Miért emelték a közös költséget? A Dunántúli Napló július 20-i számának 4. oldalán „Miért emelték hirtelen a közös költséget a házunkban?" (Enyezd u. 18.) íráshoz az alábbiakat kívánom megjegyezni: Lehetséges, hogy ez ügyvezető igazgató nyilatkozatának megfelelően a 183 512 forint előirányzott felújítási összeggel szemben 298 265 forint kiadás merült fel. Ennek valódiságáról és okairól a szövetkezeti lakás- tulajdonosok nem győződtek meg, ezt előzetesen nem hozták tudomásukra. Az a körülmény ugyanis, hogy az említett három küldöttközgyűlésen a lakástulajdonosok (akiket lakóknak nevezett) nem jelentek meg — akik túlnyomórészt nem tagjai a küldöttgyűlésnek — nem jelentheti azt, hogy őket a keletkezett kötelezettségről és annak indítékáról hitelt érdemlően (és bizonyíthatóan) ne értesítsék, arra való hivatkozással, hogy a fentiek a küldöttközgyűlésen elhangzottak. Arról is beszélnek a lakástulajdonosok, hogy a felújítási költségtöbblet miért csak ennél a háznál állott elő, a többi háznál miért fedezte az előirányzat a felmerülő költségeket? Arról is beszélnek egyesek — így én is —, hogy nem is tudtam arról, hogy mikor lesz közgyűlés. Amennyiben újabb fizetési kötelezettség állott elő, nyilvánvalóan minden lakástulajdonost előzetesen írásban értesíteni kellett volna, amelyben meg kellett volna határozni a fizetési kötelezettség kezdő időpontját, annak tartamát és a fizetendő összeget. Azt is meg kellett volna mondani az értesítésben (vagy a határozatban), hogy ellene hova lehet jogorvoslattal élni. Mind az államigazgatásnál, mind a bíróságnál csak jogerős kötelezettségek behajtását lehet elrendelni. Ez a lakásszövetkezetnél sem lehet másként. Mindenképoen helytelennek mondható tehát az a gyakorlat, hogy minden előzetes értesítés nélkül a házfelügyelő a pénz beszedése alkalmából közölje először a lakástulajdonossal, hogy a havi 290 forint közös költséa helyett 490 forintot kell fizetnie. Az ilyen váratlan kiadások nagyon kellemetlenül érintik az érdekelteket. Dr. Selényi János Pécs, Enyezd u. 18. sz.- * i ■ Üzen a szerkesztő P.-né, Komló: Kérdésére válaszolva közöljük, hogy munkáltatója helyesen járt el. Siklósi fürdőző: Panaszával forduljon a városi tanács szabálysértési előadójához. Ö az illetékes érdemben intézkedni. ’écsett, a Gergely utcában az autósok közlekedését nehezíti *z az itt felejtett munkaárok. A balesetek elkerülésére az itt akók pallókkal igyekeznek megoldani az átkelést. Köszönet a gyors intézkedésért A július 11-i hatalmas felhőszakadás eltömítette a Pacsirta utcai iszapfogót. Jelentettük a Pécs megyei város Tanácsa Ütfelügyeletének, akik példás gyorsasággal elvégeztették a tisztítási. Lakótársaim nevében is köszönöm a gyors intézkedést. Ángyán Béla Pécs, Pacsirta u. 29. A pécsi Táncsics Mihály utca lakói hhrták fel a figyelmünket az utcájukban lévő árokra és a „nem működő’' vizlefolyókra. Ezek az évek során annyira megteltek szennyel, hogy esőzések idején rendre kiöntenek, s az utca elején lévő házak udvarát, az alagsori lakásokat elönti a viz. szerkesztőség postájából E Válaszol az illetékes „Fogynak a búzatáblák Maison” A fenti címmel július 13-án megjelent cikkre közöljük a következőket: vállalatunk a gabona átvételét a jogszbályokban előírt módon és feltételek mellett végzi. A 18/1979. MÉM ÁH rendelet meghatározza, hogy rostátlanságért a vállalatnak joga van költségtérítést felszámolni, 6,— Ft-os q-kénti egységárban. Amennyiben a vállalat a termelőszövetkezettel ilyen irányú bérmunkát végeztet, a tárolások alkalmával az üzemek részére szerződés szerint ugyanilyen térítést ad. Éppen a nagyobb költségek elkerülése érdekében a majsi termelőszövetkezet figyelmét felhívta a mohácsi körzeti üzemvezetőnk, hogy ne a kombájntól közvetlen lejövő árut, hanem tisztított gabonát szállítson, mert így meg tudja takarítani a tisztítási költségek jelentős részét, és a rostálásból kieső félszemek takarmányozásra eredményesen felhasználhatók. Vállalatunk gondosan ügyel arra, hogy a rendeletekben és szabványokban előírt feltételeknek megfelelően végezze az átvételt és minősítést, a partneri kapcsolatok messzemenő figyelembevételével. Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Koós László igazgató
