Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-28 / 205. szám
1982. július 28., szerda Dunántúlt napló 3 Hogyan alakul az ország — ezen belül a megyék — telepü. léshálózata, hogyan gazdálkodunk 93 ezer négyzetkilométernyi földünkkel, melyek azok az országrészek, ahol a nagyipar fejleszthető... Szinte nincs olyan területfejlesztéssel kapcsolatos kérdés, amelyre a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet választ ne tudna adni. A VÁTI az utóbbi másfél évtizedben alaposan „megkutatta" Magyarország egész területét. Tudományosan megalapozott regionális tervezőmunkájukkal a népgazdaság anyagi eszközeinek minél ésszerűbb, hasznosabb felhasználását segítik, úgy, hogy több tervezési változatot dolgoznak ki egy fejlesztési témára, s ezek közül a legmegfelelőbb koncepció, tanulmány, tervjavaslat valósul meg. 1970 óta nyolcvannégy terv készült az intézetben, közülük kiemelkedőek: az országos településhálózat-fejlesztési koncepció, az országos területrendezési terv (valamint ezek felülvizsgálata és korszerűsítése), Magyarország üdülő- és tájvédelmi. körzeteinek, nemzeti parkjainak összefoglaló tanulmánya. A hosszú távú népgazdasági tervhez kapcsolódó területi prognózisokkal az ipar- fejlesztés, az infrastruktúra-kialakítás, az energia- és vízfelhasználás, a szállítás gazdaságos lehetőségeit tárták fel. Ugyancsak a hetvenes években készült el tizenkilenc megye településhálózat-fejlesztési terve, majd 1981-ben ezek korszerűsítési javaslata. Budapesten, a Krisztina körúton van a VATI regionális tervezési irodája, négy osztályán több mint hatvanon dolgoznak. Az általános feltáró és egyeztető regionális tervfeladatokon kívül többek között foglalkoznak az országos terület- rendezési terv munkáinak koordinálásával összefüggő társadalmi-gazdasági elemzéssel: demográfia, életkörülmény, életmód, kulturális környezet, településrendszer, mezőgazda- sági és lakóterület-felhasználás stb. vizsgálatával. Közép- és hosszú távú tervidőszakra vonatkozó javaslataik, tanulmányaik az ország egészére, tervezési-gazdasági körzetekre, megyékre, üdülési-idegenforgalmi tájegységekre, agglome- rálódó térségekre szólóak, s ezeket az építésügyi és más ágazatok, továbbá tanácsok, intézmények részére készítik. Regionális tervezés nélkül elképzelhetetlen a várostervezés, -rendezés, mert a tervezők másképp nem is tudnának a településcsoportok áttekintésével gondolkodni, a városokat vonzáskörzetükkel együtt kell hogy lássák, különben nem helyezhetők el az ország településrendszerében. A közelmúltban ilyen munka volt Siklós és a környező aprófalvak ellátásának modellje, Esztergom-Do- rog vonzáskörzetének területfelhasználási és fejlesztési koncepciója, a veszprémi körzet területrendezése, a miskolci Siklós, Felszabadulás, Beloiannisz utcák, tömbrekonstrukció Az grszán területkutatója: a VATI agglomerációra vonatkozó elképzelések vagy például Győr körzetének térszerkezeti tervjavaslata. Az elmúlt évek nagy munkái közé tartoztak a Balaton és a Duna-kanyar üdülőhálózatának regionális rendezési tervei, továbbá a környezetvédelmen belül a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó feltárások és a termálvizek komplex hasznosítása is szerepelt a programban. A VATI folyamatban levő, az egész országot érintő munkái közül kiemelkedik a második 15 éves lakásépítséi terv területi tervezése, továbbá az idegen- forgalom hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos teendők körvonalazása. Ez utóbbinál lényeges szempont, hogy Magyarországnak mintegy 300 gyógyvízkútja van, tehát magától értetődik, hogy fejleszteni kell a gyógy-idegenforgalom fogadási lehetőségeit, összeállították már az országos hálózat gerincét alkotó 31 termáltelepülés konkrét fejlesztési mutatóit, s az anyagi erőforrások elosztásakor javasolják még a hatodik ötéves terv időszakában a kiemelt üdülőkörzetek, a Nyugat-Dunántúl és a budapesti agglomeráció gyógyvízben gazdag településeinek előtérbe helyezését. Megvizsgálják az idegenforgalmi tranzit-útvonalak, megállóhelyek fejlesztési lehetőségeit is. A műszaki fejlesztési javaslat magába foglalja az 1., M1., M7„ 7., M3., 3., M2., 2., 4., M5„ 5., M6„ 6„ MO„ 42., 84., 85., 86., 42., 15., 43., 81., 63., 61., 52. számú autópályákat és főútvonalakat, s a várható forgalommal összhangban megjelöli a megállóhelyek, különböző fogadó, szolgáltató létesítmények telepítési helyét is. Regionális tervekben a jövő képe A témához kapcsolódva jelenlegi munkáik közül ide kívánkozik még az országos üdülőterületi terv és az ifjúsági turizmus területi fejlesztésének lehetőségeit feltáró tanulmány. Cél az exponált területekről más, kulturált szabadidő eltöltésre alkalmas üdülőhelyekre irányítani a figyelmet, ezzel is csökkentve a Balaton, a Ve- lencei-tó és a Duna-kanyar zsúfoltságát. Az energiaárak gyors növekedése a közút, vasút szállítási költségeihez viszonyítva a jóval olcsóbb vízi közlekedésre tereli a figyelmet. így nagyon is időszerű, hogy a VATI a magyar belvízi kikötőhálózat fejlesztésének gondolatával foglalkozik, illetve vízi útjaink gazdaságosabb kihasználását kutatja. Indokolja az európai vízhálózat (Duna—Majna—Rajna vízi út) már megkezdődött fejlesztése is. A távlati elképzelések megvalósulásának azonban elengedhetetlen feltétele a magyar kikötők létrehozása. A tervezet 23 kikötőt javasol a Dunán, a Tiszán, a Dráván, a Körösön, a Keleti Főcsatornán, valamint a jövőben létesülő Sajó és a Duna—Tisza csatornán. Ezek közül hét nemzetközi kikötő lenne: Győrben, Budapesten, Dunaújvárosban, Baján, Komorón, Szolnokon, Szegeden. Természetesen a területrendezési és -fejlesztési tervekkel összhangban valósul majd meg a nagyszabású program. A közép- és hosszú távú tervek kialakításában, karbantartásában a VÁTI együttműködik az ágazatokkal, a megyékkel. Huszonhét intézménnyel tart kapcsolatot: kutatóintézetekkel, statisztikai hivatalokkal, egyetemekkel, felügyeletekkel - rendszeresek a szakmai konzultációk. A korszerű tervezési módszereikhez felhasználják a számítástechnikát, amellyel gyorsabban, könnyebben, áttekinthetőbben tudják teljesíteni a megbízásokat. Erre szükség is van, mivel várhatóan az elkövetkező időszakban egyre jobban növekszik a területi fejlődést folyamatosan nyomon kísérő elemző, egybevető munka és a gazdasági jellegű fejlesztési javaslatok, koncepciók iránti igény is. H. A. A vendégek szolgálatában Munkahelyük a fürdő Naponta 6000—7000 vendég vált a harkányi fürdőben belépőjegyet, hétvégeiken, nyári csúcsidőben gyakran 10 000- en is. Papp Jenőné pénztáros kezében gyorsan pörögnek a blokkok. Az asztalon Jévő 22- féle jegyből választja ki a megfelelőt. Itt a kedves vendég a sima belépőtől a fürdőruha-, a törölköző-, kádfürdő-, kabin-, női napozó-, stúdió szolgáltatásig sok mindent kérhet. A sorban állók között ju- goszlávok, németek, osztrákok is várakoznak. — Minden pénztáros ért, és tud is válaszolni horvátul és németül — mondja Pappné. Spanics Ferencné jegyszedő a bejáratnál áll, ellenőrzi a jegyeket és eligazítja az érdeklődőket. A főbejárattól balra az első ajtónál kaphatók a kabinkul- csok. A falra függesztett szekrénykékben egymást éri a sok kulcs. A betétként visszatartott 20 forint estére visszakerül a kulcsváltó pénztárcájába. — Kevesen igénylik a kabint. Sokallják? Ki tudja. Előfordul, hogy a vendég elfelejti visszaadni a kabinkulcsot. Három nap után a kabinra új zárat kell csináltatni. Most is hiányzik tizenöt — tájékoztat Weisz Jenőné. A hangosbemondó szinte állandóan szól: keresik a barátokat, rokonokat, elveszett a család szemefénye, eltűnt a szatyor, ruha ... Imre Istvánná négy éve stúdiózik, hetente négyszer,, reggel nyolctól este hatig kér, közöl, keres, felszólít, tájékoztat. — A gyerekek szívesen csatangolnak el a szüleik mellől. Vasárnap húsz gyereket kerestek a szülőik — szerencsére mind előkerült —, ma. nyitás után pár perccel mór egy nyolcéves kisfiút kerestek a hozzátartozók. Tabak Istvánná az értékmegőrzőben dolgozik, vigyáz a vendégek javaira, kiadja a bérelt fürdőruhákat és a törölközőket is. — A mostani szezonban már kazettákba rakhatják a látogatók az értékeiket. Egy kulcsot kapnak, és a féltett ékszereket, pénzt saját kezűleg zárhatják el. Ha elveszne a kulcs, az igazgatóságon lévő pótkulcscsal hozzáférhet tulajdonához az illető. Nemcsak idehozzák, hanem itt is keresik az elveszett ruhákat, táskákat, fényképezőgépeket. Néha bizony hiába, mert a megtaláló magánál felejti. — Becsületes emberek is vannak — meséli Tabakné — Minap egy fiatalember jött a kisfiával, hogy a gyerek egy vastag aranygyűrűt talált fürdés közben. Kérték, juttassuk vissza jogos tulajdonosának. A becsületes megtalálót Szabó Ferencnek hívják és Lengyeltótiból érkezett Harkányba nyaralni. A kádfürdőt leginkább az idős, beteg emberek keresik fel. Itt Bukovics Imréné fogadja az érkezőket. A hat kádfürdő valamelyikében 10 perctől fél óráig lehet ücsörögni. A korral járó feledékenység miatt naponta hagynak el szemüveget, órát, ruhafélét. Egy-két napon belül jönnek, keresik. A vállfós öltözőknél nem sok dolga akad ma Juhász Lászlónénak és Sólyom Lajos- nénak. üldögélhetnek, beszélgethetnek. Az utolsó délutáni vendég után átnézik a vállfák szatyrait. Általában itt is marad több-kevesebb ruhanemű, óra. Másnap átvehetik a vendégek igazolt tulajdonukat. A műszakiak is mindent megtesznek a zavartalan és kulturált kiszolgálás érdekében. Az országban egyedülálló kezdeményezésként próbaüzembe helyezték a III. melegvizes medencéhez csatlakozó kísérleti fertőtlenítő rendszert. Ádám Erika Szombati Sándorné, a közkedvéit Panni, mások a fürdést élvezik. napho sszat a fodrászatban dolgozik társaival, míg Szövevényes kapcsolatok Egyenes útun - a fogdába — Becsüli az élettársát? Hiszen most is átverte, hogy elhelyezkedett. Nem dolgozik sehol... — Nekem azt mondta, hogy csak táppénzen van. De szeretem. Mindig tiszta a ruhája. — Beszéljünk kicsit arról a bizonyos júniusi rablásról. A budai vámnál egy fiatalembert megszólítottak, elcsalták egy lakásra azzal, hogy buli lesz, végül leütötték, kifosztották. — Az a fiatalember engem megvédett a kocsmában. Nagyon rendes volt, néhányszor tüzet is kértem tőle. Én nem csaltam, az Irén hívta. A lakásban meg kávét főztem a konyhában, nem tudok semmiről. — Mit keresett négyhónapos terhességgel a kocsmában? — Hát. .. csak bementünk az Irénnel. (Kolompár Irénről van szó. 1964-ben született, különösebb baja a rendőrséggel nem volt. Barátnője a riport alanyának. Sőt, egy kicsit több is annál.) — Nem zavarja, hogy Kolompár Ilona is élettársi kapcsolatban van a maga élettársával? * — Nem. Megvoltunk . . . A múlt hónap közepén J. J. pécsi fiatalember békésen iszogatta sörét a pécsi budai vámnál lévő közismert kocsmában. Az a bizonyos két nő, akik megszólították, partnerként egy lakásra hívták, Sorfa Magdolna és Kolompár Irén voltak. Iszogatás közben a férfit valaki hátulról leütötte, értékeit — összesen mintegy 5800 forintnyiról van szó — elvették. Karórát, arany pecsétgyűrűt, gázöngyújtót, készpénzt, egyszóval: ami „lemozdítható" volt. A bűntett a Zsolnay utca 44-ben történt, a fiatalembert körülbelül este fél 10-kor ütötték tarkón, hajnali 4-kor tért magához a Ba- lokány-iigetben. A nyomozás rövid időn belül megindult ismeretlen tettesek ellen, s hamarosan a rendőrségi fogda lakója lett a két nő, a társaság másik két tagja, Kolompár Irén és féltestvére, az azon az estén o lakásra érkező Kalányos Kálmán is. Kolompár Ilona eddig négyszer volt büntetve, „ref” alatt áll, Kalányos hét esetben volt büntetve, a lopás szinte összes alap- és minősített esete miatt. Ebben a társaságban élt Barta Magdolna, a Zsolnay utca 44. házfelügyelője, akinek korábbi házasságából már van egy gyermeke. — Mikor ment férjhez?-r- 17 éves koromban. Sokat túlóráztam a munkahelyemen, egy ízben a férjemet egy nővel találtam otthon . . . — 1957-ben született, fiatal még. Mikor nézett utoljára tükörbe? — Most..., hogy a fogda .. . Idősébbnek nézek ki, szinte biztos ... De különben szép a szemem, meg az arcom . . . Azt mondja az élettársam. — Jól bánik magával? — Jól. Nekem van fizetésem, beosztjuk. (Élettársa jó néhányszor elverte már. Egy ízben háromhónapos terhessége ez miatt szakadt meg. Korábban meg úgy megütötte egy vastag bottal, hogy a lába törött el.) — Hogyan történt ez a lábtörés? — Nem is tudom. Jöttünk hazafelé egy szántóföldön át, akkor... — Csak úgy? Honnan vette a botot a szántóföld közepén? — Nem, azt már hozta magával a faluból. — Miért ütötte meg? — Azt mondta, hogy én még mindig a régi férjemet szeretem . . . (Ebben a társaságiban a kapcsolatok — kiderült ez már az eddigiekből is — fölöttébb szövevényesek. A Kalányos és Kolompár Irén féltestvérek. Ilonának és Magdolnának egy és ugyanaz a férfi az élettársa. Magdolna volt férje időközben megnősült, elvette Kolompár Irén és Kalányos Kálmán egy harmadik féltestvérét...) — Ha maga csak a kávét főzte a konyhában, mit keres itt a fogdában? — Nálam volt a gyűrű .. . — Sír, cigarettát kér. — Azt hittem, ha viszem a balhét. . . — Honnan ismeri ezt a kifejezést: ,,elvinni a balhét"? — Azt mondták ... ha elviszem . . . Pedig én mindig az egyenes utat kerestem. Tessék megkérdezni az édesanyámat . . . Igen. Ez az út valóban egyenes volt. Mészáros Attila
