Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-26 / 203. szám

gy látogatás tanulságairól A megye­Hamis ADIDAS-ok határ nem hanem összeköt A pécsi Éger-patak mellett, „az ürögi falu végén” nem a muzsika szól Erdősi Lászláék háza közelében, hanem a mu­zsikánál is szebb zene: madár­dal. A házigazda egy pécsi bér- házban nőtt fel, kisgyerek ko­rában galambokat tartott a padláson. Később galambte­A sportruházatokon — shor- tokon, ingeken, trikókon, cipő­kön, melegítőkön, síruhákon — és egyebeken feltűnő ADIDAS márkajel (háromágú levélke, három csík alatta és a trikók stb., vállán és a nadrágok ol­dalán is három csík húzódik) a nyugatnémet cég kitűnő mun­káját hirdeti a világ minden táján. A külföldre utazó spor­tolók, sportkedvelők szinte mindegyike igyekszik valame­lyikből beszerezni a borsos ár ellenére is. Mostanában azonban úton, útfélen, butikokban feltűnnek a többé-kevésbé hű jelű ADI- DAS-feliratú ruházati cikkek. Mivel divat most az ADIDAS-os viselet, a fiatalok szívesebben fizetnek az ilyenekért. — Vajon tényleg lehet ere­deti ADIDAS-t találni a buti­kokban? — tettük fel a kérdést az illetékeseknek. A KERMI-től kapott tájékoz­tató szerint előfordulhatnak eredetiek is a kereskedelmi forgalomban. így a Martfűről kikerült ADIDAS-cipők és a Amikor Mohácsi-szigeten, az országúton elhagyjuk a megye­határt jelző táblát, szinte ész-, revétlenül érkezünk Bács-Kis- kun megyébe. Viszonylag rövid az a földrajzi terület, ahol a két megye egymással találko­zik. Mégis egy múlt heti láto­gatás arról győzött meg ben­nünket, hogy a megyehatár nem elválaszt, hanem inkább összeköt bennünket. Talán van abban is egy jel­kép, hogy a megyék ABC-sor- rendjében Baranya és Bács oly közel van egymáshoz. Ez is egy kapocs? Az élet még ennél is többet bizonyít. Mohács és Baja közelsége. Mindkét város nagy hatást gya­korol egymásra. Egyre gazda- godóbbak gazdasági kapcsola­taik, melyek azután mindkét megyére kisugároznak. A bajai hűtőházban Baranya megyei húskészítmérfyek várakoznak ar­ra, hogy eljussanak külföldre, a hazai fogyasztókhoz, a bajai kukoricatermelési rendszernek baranyai gazdaságok a tagjai - hogy csak a legfontosabbak­ra utaljunk. A két várost össze­köti a Duna is, mely viszi hul­lámai hátán az árukat szállító teherhajókat, s a pihenésre, felüdülésre váró turistákat. A víz partján, mindkét város kö­zelében megtalálhatjuk nya­ranta a fürdőzők, csónakázók, horgászok táborát, ki sportsze­rűen űzi azokat, ki kedvtelését leli bennük. S ha már a sport­nál tartunk, nem feledkezhe­tünk meg a minősített csapa­tok versengéseiről sem, egyre többször vetélkednek egymás­sal a két megye, a két város kiválóságai. Egyforma törekvé­sek jutnak kifejezésre mindkét megye, város nemzetiségpoliti­kájában, mely a hagyomány­őrzésben, a kulturális értékek őrzésében figyelemre méltó. Egyre több lehetőség van a két megyében a kölcsönös bemu­tatkozásra, fesztiválok, körmű­sorok, találkozók keretében. A mohácsi busójárás éppúgy vár­ja szomszéd vendégeit, mint a bajai aranyponty-fesztivál. A Hétfői Dunántúli Napló évek óta örömmel biztosít he­lyet a kölcsönös információnak, hozzájárulva a maga eszközei­A kecskeméti sétálóutca vei a kapcsolatok erősítéséhez, a barátság elmélyítéséhez, örömmel vettük tudomásul, hogy szomszéd megyénkben ezt a törekvésünket szívesen fo­gadják. Ezt erősítették meg lá­togatásunk alkqlmával a me­gyei pártbizottság vezetői is. Gond egyenlőre ott jelentkezik, hogy minden hétfőn időben és az igényeknek megfelelő meny- nyiségben legyen lap Baján és környékén. Reméljük, hogy a terjesztés munkáját végző posták a jövőben erre nagyobb figyelmet fordítanak majd. Ha nem is vállalkozhatunk arra, hogy kitekintésünket az információkban, tudósításokban Baja és környékén túl szélesít­sük, mégis rövid kecskeméti tar­tózkodásunk is azt erősítette meg, hogy mily sok azonos fel­adat, törekvés, kezdeményezés hasonlósága köti össze e két megyét. Érdeklődéssel sétáltunk a városban. Megragadott ben­nünket az a gazdag program, mely a X. nemzetközi Kodály szeminárium keretében zajlott, s oly sokban hasonlít azokhoz a megemlékezésekhez, mely a centenárium jegyében a mi me­gyénkben is megtalálható. Megcsodáltuk a történelmi vá­rosrész megújulását, a tiszte­letre méltó rekonstrukciós mun­kát. (Egy kicsit irigykedve vet­tük tudomásul, hogy ott sikerült a műemlékjellegű sétálóutcá­ból határozottan kitiltani a jár­műveket!) Látogatást tettünk a megyei művelődési központ­ban, hasonló hiányát oly gyak­ran érezzük megyénkben. A hasonlóságok és különbsé­gek tehát tanulságosak, a köl­csönös figyelemre érdemesek, a törekvések azonossága pedig hosszú távlatban összekötheti a két megyét. Ennek segítője kíván lenni tevékenységében a jövőben is a Hétfői Dunántúli Napló. M. E. Mindig akad kisiparos, aki utánozni próbálja Debreceni Ruhagyárban készí­tett melegítők, tréning ruhák eredetiségében nem kételked­het a vásárló, hisz ezek bér­munkában készülnek a nyugat­német cég számára. A buti­kokban előfordulnak eredeti - külföldről behozott - és job­bára hamisított márkajelűek is. Nemcsak a teljes, csupán a fel­iratot utánzók is bírságot kap­nak. A védett márkajelet sem­milyen formában nem szabad használni. A közelmúltban ezért mondott búcsút iparának az a budapesti filmnyomó, aki meg­próbált valódinak tűnő jeleket nyomni a hazai hurkoló kisipa­rosok munkáira. Ezek a termé­kek eljutottak az ország min­den tájára. Bár a kereskedők tudták, hogy nem eredeti árut adnak a vevőknek, nem bűn* tethetők. Mindzért a hamisító vonható felelősségre.- Baranyában ellenőrizhe- tők-e hamisítási kísérletek? — kérdeztük Lőrinc Károlyt, a KIOSZ megyei titkárát.- Tudtommal itt semmiféle márkautánzatot nem csinálnak a kisiparosok. Ez könnyen el­lenőrizhető, mivel a kereske­dőnek bizonylata, számlája van a megvásárolt áruról. Könnyen kiderülne, ki akart „menő árut" varázsolni. Eredeti ADIDAS-t több helyen is lehet vásárolni. így a siklósi és a Nesz-féle sportkereskedésben, de akad másutt is. A kishatár- menti forgalom keretében, ki­töltött vámárupapírral 5000 fo­rint értékig behozható trikó, sportruha és hasonló. így a vá­sárló az áhított darabot tudja megvenni (sajnos-igen drágán) és az eladó sem csapja be a vevőt. Ádám Erika elválaszt, Széllovas iskola Szokolai István felvétele nyésztő lett, aztán minden egyéb tollas, szárnyas jószág gondozója, gyűjtője. Ma vagy 25—30 fajta madárból összesen mintegy kétszázat tart háza padlásán, udvarán; a Magyar Díszmadártenyésztő Egyesület Baranya megyei csoportjának vezetője. Rövidesen kis mada­Egy villámsújtotta öreg tölgy Vihar után — Barcson sportnak.' Tanítvá­nyai közül jó né­hányon az ifivá­logatottba kerül­tek. — Az emberek sajnálják azt a plusz húsz forin­tot az oktatásért — mondja. — Pe­dig itt van ez a szimulátor, min­dent tud, mintha vízen lenne. Ha értő oktatóval kezd tanulni rajta valaki, és persze, nem béna, köny- nyen és gyorsan megtanulhatja a legfontosabbat. Aztán kezdődhet az éles helyzet a Balatonban . . Aznap délután Zamárdiban vi­hart jeleztek. Ez volt a szeren­csém, ugyanis másnap már nem ért volna rá Ko­vács Péter velem beszélgetni. Ok­tatott, és mind a hat hajója vízen volt, de jó néhá­nyon így is sorba- áUtak náluk ... Mészáros I. Tajtékzó víz há­tán, jó ötös szél szárnyán siklani egy Windgliderrel — ez már a surf­tudás magasisko­lája. Persze, Ko­vács Péter, ez a mackóforma, sző- ke-bajszú oktató és kölcsönző sem olimpiai siklóha­jóval kezdte.- Lepedő volt a vitorlám, fenyő­deszka a hajó­test. A vége még­is az lett ennek a kezdésnek, hogy néhány év múlva már világbajnoki futamra nevezett be Tihanyban. Az­óta is lelkes meg­szállottja ennek a testet-lelket megmozgató Idén elég gyakoriak a viha­rok a Dráva mentén is. Az el­múlt hetekben egymás után két vihar söpört végig a bar­csi és a Barcs-környéki térsé­geken. A múlt vasárnapi — jégesővel kísért — szélvihar meteorológiai jelenségeiről a HDN legutóbbi számában ad­tunk képet. Most — egy Hét­tel a vihar után — Szabó Gyu­lától, a barcsi városi tanács gazdasági osztályának város­üzemeltetési csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást a főbb kártételekről. A károk forintban kifejezhe­tő felmérése még nem zárult le Madarat tolláról... Embert madaráról? Egy jó kanári kilenc futamét tud ras-halas boltot is nyit a Kert­városban, családi vállalkozás­képpen. Itt aztán látni szebbnél szebb madarakat! Fent, a „madarász szobában” apró, piros csőrű ausztráliai madárkák: nyársiar- kú amandinák pittyegnek; lent az udvar bal sarkában díszle­nek a szép, piros tollú Rozel- la-papagájok, „kisöccseik”: a pici hullámosak, a zebrapin­tyek is a szép, pirosfejű aga- pornisok — a gazda rövidesen madárkiállításra viszi őket. A pincében látható az apró, na­gyon szép, szürke tollú gyé­mántgalamb — ez a legki­sebb galamb a világon —, meg a zöldesszürke tollú kékhomlo- kú papagáj. — A papagájok közt a jákó a legokosabb----mondja Erdő­s i László, aki látnivalóan nem­csak „hivatalból” lelkesedik ap­ró kedvenceiért. — Nem tuda­tosan ugyan, de hangutánzó; a rendszeresen hallott zörejeket megtanulja: .ajtónyikorgást, egy-egy családtag jellegzetes járását, nevetését; némelyik a macskanyávogást vagy kutya­ugatást is tökéletesen utánoz­za. Legszebben a kanári éne­kel : egy jó kanári kilenc „fu­tamot" tud, és ezeket más-más sorrendben énekli, variálja. — Milyen madarat vesz — és mennyiért — egy átlagos madárkedvelő? — A pintyek átlagosan 120, a hullámos papagájok kétszáz, a nagy Rozella-papagájok két­ezer forintba, vagy még ennél is többe kerülnek. Ha valaki madarat akar tartani, annak mintegy 4—500 forintos „be­ruházással” kell számolnia. A madár, a kisállat ma már stá­tusszimbólum is: van, aki nem kérdi az árát, fő az, hogy nagy legyen a papagáj . . . Egy biztos: értékes, hasznos értékes szenvedély a kisállat- tartás: az élet, a természet megismerésére, szeretetére szoktat. Aki neveli, aligha lö­vi, csúzlizza le a (másik) ma­darat, tapossa e| az aszfalton araszoló bogarat... S „ki a virágot szereti” . . . Varga János teljesen, annyit azonban már megállapítottak, hogy az idei két vihar kártétele nem érte el az elmúlt évtized emlékezete­sen nagy viharának pusztítá­sát. A mostani, hirtelen támadt szélviharok elsősorban a mező- gazdaságban okoztak károkat. A barcsi Vörös Csillag és a ho- mokszentgyörgyi Aranyhomok tsz-ekben a lábon álló gabona dőlt el, ezzel együtt a szem- pergés mintegy 5—10 százalé­kos volt. A 400 hektárnyi terü­leten keletkezett kár megköze­lítő értéke félmillió. A vízvári és a homokszentgyörgyi tsz-ek épületkárokat is jelen­tettek. Ezek felmérése még nem fejeződött be. Barcsról és a környékről — a lakosság részé­ről — 40 kárbejeltentés érke­zett a biztosítóhoz. Zömük ab­laktörés, tetőszerkezet-károso­dás, lakóépületekbe történt vil­lámbecsapás, tetőcseréphullás formájában jelentkezett. A So­magy megyei Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság középrigóci erdészetében 20 hektárnyi, 20— 25 éves fenyvest kell úgyneve­zett „véghasználat” miatt ki­vágni, mivel itt a homoktalaj­ban álló fenyők nagy részét derékba törte a szél. így ez a faanyag már csak papírfának használható. Az elmúlt vasár­nap Istvándinál a 20 kV-os ve­zetékre több fa rádőlt. Csoko- nyavisonta és Nagyatád, vala­mint Babócsa és Vízvár irányá­ban megszakadt a telefonösz- szeköttetés. üzemzavar volt a Szigetvár és Csurgó közötti 20 kV-os vezetéknél is. A barcsi Május 1. parkerdőben és a kör­nyék erdeiben számos öreg fát megdöntött, megtépázott a vi­har. B. K. Hétfői □ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom