Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-23 / 200. szám

1982. július 23., péntek Dunántúlt napló 5 Ma este bemutató a Tettyén KODÁLY: SZÉKELY FONÓ Sajátos Székely fonó-élményt ígér nézőinek a Tettyei Játék­szín ma esti bemutatója. Ba- gossy László, a darab rende­zője a főpróbák közötti szü­netben elmondta, hogy volta­képp tavaly, a Csókos asszony nyári színházi előadásai kö­zött született meg az ötlet, Hevesi András és Vidákovics Antal javaslata Kodály daljá­tékának színre viteléről. — Nem az vezérelt bennün­ket, hogy mindenáron mást akarjunk — mondja a bemuta­tó előzeteséhez a rendező. — Kétségtelen viszont, hogy va­lami sajátosat gondoltunk Ko­dály daljátékáról, gyönyörű zenéjéről. Elsősorban azt a ti­tokzatosságot, misztikát akar­juk éltetni a színpadon, amit a magyar népköltészet, a magyar népballadák hordoznak. Ahol Kodály zenéje veszi át a szerepet az énekesektől, 'vagy ahol a balladák, a Gö­rög Ilona, A rossz feleség fel­hangzónak, lép színre Vidáko­vics Antal koreográfiájával a Baranya Táncegyüttes — má­sodszor idén és'harmadik éve a Pécsi Nyári Színház produk­cióiban. A díszleteket Bach- mann Zoltán építész tervezte a tettyei romok közé, s ezek fő eleme egy, a természetből egyenesen ideplántált anyag, a földből kitépett fagyökér. A miliőből hiányoznak az elma­radhatatlan székely kellékek, így a színpad éppúgy lehetne egy Lorca-darab színhelye, mint egy görög sorstragédiáé. A színre vitelben „részt vesznek” alsó és felső régióikkal a tety- tyei romok, a kórusok is több szintről vagy éppen quadrofon hangzásban, négy pontról csendülnek fel. A zenekart a Kaposvárról ismét itt vendég­szereplő pécsi muzsikus, Heve­si András vezényli, s ő hozta az előadás fiatal szólistáit, a Magyar Állami Operaház éne­keseit: Sztankó Magdolna, Lu­kács László, a chilei szárma­zású Maria Tereza Uribe és Mqjnár Gábor éneklik a szó­lószerepeket, fiatal kaposvári színész, Gyuricza István játssza a darab garabonciását, a Bol­hát. Táncos megfelelője Bog­nár József. Rajta kívül Sztrun- ga Magdolna és Porvay József táncol szólót. A Székely fonó kórusait Kertész Attila karveze­tésével a Dobó Gimnázium Bartók Béla Női Kara és a Volán Bartók Férfikara szólal­tatja meg. E sokféle alkotó­szándék egymásra találása egy nemzedék mai Kodály-értelme- zését ígéri számunkra a Szé­kely fonó ma esti premierjén. G. O. Új szakmai profil: mezőgazdaság Megéri—? Nem éri,.,? Majd meglátjukí Új szárnnyal bővül a Megyei Könyvtár Csaknem negyven éve, Weö­res Sándor vezetésével kezdett dolgozni Pécsett, a mai Geis­ter Eta utcában a Városi Könyvtár, a mai Megyei Könyv­tár elődje. Sok más művelő­dési intézményhez hasonlóan, lakóházban, tehát más célra épült épületben kaptak he­lyet, s ez gondjaikat mind a mai napig meghatározza. Je­lentős átalakítást végeztek az ötvenes-hatvanas évek forduló­ján; ekkor alakult ki a patinás épület két belső, udvari szár­nya, itt helyezték el az olvasó­termet, a kötészetet és a rak­tárak egy részét. Ám ez sem enyhítette sokáig a gondokat, s az 1970 óta egyre súlyosbo­dó helyhiány miatt napjainkra új épület megvalósítása vált szükségessé. A Megyei Könyvtár új szár­nya — mint erről már koráb­ban is tájékoztattuk olvasóin­kat — a Székesfehérvár utcá­ban épül fel. A háromszintes épületben mintegy ezer négy­zetméterrel bővül az intézmény alapterülete, s ez kb. 700 négy­zetméter hasznos tér kialakítá­sát teszi lehetővé. A felépíten­dő szárny a korábbi kettőhöz L-alakban csatlakozik majd, kis belső udvarral; az építke­zés — a terv szerint, napi áron számolva — mintegy 30 millió forintba kerül, és előrelátható­lag 1984 végére készül el. Ki­vitelező: a BÉV. Mit nyernek mindezzel az olvasók? Mindenekelőtt: ide, az új részbe kerül át az egész olvasószolgálat; itt lesz az in­tézmény főbejárata. A szakem­berek a hazánkban még vi­szonylag ritkán használatos, úgynevezett szakrészleges el­rendezés egyik egyszerű for­mája szerint helyezik el itt a könyvtári anyagot. Ez azt je­lenti, hogy minden szinten lesz olvasás, kölcsönzés és tájé­koztató szolgálat is, vagyis egy teremnek megközelítőleg a fe­lében a szabadpolcokat, má­sik felében a helyben olvasás­ra és kölcsönzésre egyaránt lehetőséget nyújtó berendezést helyezik el. ’Egy-egy nagyobb témakörhöz egy helyen lehet majd hozzájutni^; aki pl. az iro­dalom vagy a nyelvészet iránt érdeklődik, az egy helyen ta­lálja meg a kézikönyveket, a kölcsönözhető és nem kölcsö­nözhető anyagot, valamint a folyóiratokat és pl. a diafilme­ket is. Teljesen új szolgáltatása is lesz a könyvtárnak: bővítik me­zőgazdasági szakkönyveiket, tá­jékoztató anyagaikat, azaz el­látják majd a — Baranyából eddig hiányzó — mezőgazda- sági_szakkönyvtár szerepét az­által, hogy közvetítenek az Or­szágos Mezőgazdasági Könyv­tár és a mezőgazdászok kö­zött. Nagy szükség van arra, hogy megkönnyítsék szakem­bereink szakirodalmi tájékozó­dását, s ellátásukat friss infor­mációkkal. Korántsem old meg tehát a szóban forgó bővítés minden gondot, de — ha a ki­vitelező is siet — mindenkép­pen több könyv, gazdagabb választék áll majd az olvasni, művelődni, tájékozódni vágyók rendelkezésére 1984 végétől a megyei könyvtárban. Varga János Hetvehelyen Mészégetők Knápik János fűti a kemencét A tűztértől 8—10 méterre is olyan a hőség, hogy „szabályos” hőguta fe­nyegeti az embert. A kemence csúcsán vastag füstgomolyag kavarog, itt lent a böglyök ke­ringenek. Knápik János szinte megál­lás nélkül dobálja befelé^ a lángok közé a méteres hulla­dék léceket. — Abaligetről jöttem át ide, Hetveheiyre — mondja. — A tsz abbahagyta a mészégetést. így maszek lettem. — Jól fizet a mészégetés ,..? Kifújja magát, törli a hom­lokát:- Tudja, szeretném egyszer ideállítani a boksa mellé azt, aki kiveti az adót, hadd csi­nálja. Egyből másként fogna a ceruzája. Knápik János 13 tonna követ rakott a boksába. Ez 6—7 nap. Aztán a tüzelés szintén ennyi. Pénzbe kerül a fuvar, pénzbe minden. Szóval előzetesen úgy számolta, hogy ő is, a társa is megkeresnek havi 5000 forin­tot. (Évi 10 égetést tervez; mondja, nem akar megszakad­ni.) Szép példáját mutatta ed­dig is a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a dolgozói által kez­deményezett magánerős csalá- diház-építések segítésében. Különösen sokat tettek a Sá­torhely arculatát újjávarázsoló lakásszövetkezetben tömörültek támogatására. A sátorhelyi szö­vetkezet most — ugyancsak a nagygazdaság támogatásával — új lakássort épített Mohá­cson a Temető utca déli olda­lán. Az öt család számára, a kombinát tervezői és építői ál­tal kivitelezett kétszintes laká­sokba a közelmúltban költöztek a tulajdonosok. — Meg ha többet csinálnék, agyonvágja az adó. Nem éri meg, akkor meg minek ...? Kell a mész: 1 kilóból 3—3,5 kilónyi oltott mész kijön, s jobb’ mint a mészhidrót. Viszik kis té­telben a környékbeliek, viszik nagy tételben a mészoltó kis­iparosok. Szigetvárra, Balaton- lellére, máshova... Ezt p ke­mencét — szombatra kész — négyen kötötték le, nagy tétel­ben. — Mikor kezdte a maszek éle­tet? — Az idén. — S meddig ...? — Az év végén majd kiderül, hogy érdemes-e. Az első bera­kásra —'" rossz volt a kemence fala — 20 000 forintom bentve­szett. A másodiknál jött vala­mi haszon. De kérdem én; amíg a tsz-nél csináltam, 7,5^8 ezret vidáman megkerestünk, admi­nisztráció, fuvarintézés, egye­Az élénkpiros palával fedett, 80 négyzetméter alapterületű, egyenként 735 ezer forint be­kerülési költséggel épített la­kások tulajdonosait, az OTP- kölcsönök és a szociális ked­vezmények mellett, a bekerülési költség 15 százalékát kitevő kamatmentes kölcsönnel támo­gatta a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, amely jövőre, ugyan­csak Mohácson, a most átadott épületsor mellett folytatni kí­vánja a dolgozói számára ké­szülő lakások építését. Fotó: Schindl József bek nélkül. Most meg mindent én csinálok. Bedob egy újabb adag fát a tűztérbe — 1800—2000 fok van odabent —, aztán kiböki: — Vinnék- mint a cukrot, csak csinálja valaki. Nem kell az embernek reklám ... Kint a berkesdi faluszélen csend van: Balog Ferenc és mészégető társa, Trink István egy fatönkön ülnek, beszélget­nek. (Később megtudjuk: har­madik társuk, Kovács Sándor most éppen máshol dolgozik.) A fabódé falán az árajánla­tok: a darabos mész mázsája 360 forint, az oltotté 150—180 között, a finomságától függően. — Most éppen végeztünk az égetéssel — mondja Balog Fe­renc. - Ki kell majd szedni... Nem szófukar ember, de a mészégetésről, a vállalkozásról alig tudok valamit kiszedni be­lőle. Legnagyobb vevőjük a TÜZÉP, de természetesen bárki vehet tőlük, kisebb-nagyobb té­telekben. Ők nemcsak égetnek, hanem a mészoltást is maguk csinálják. — Amolyan munkaközösséget, gazdasági társulást szeretnénk alapítani. Aztán itt- a tsz régi téglagyárában — mert az volt ez valaha —, ismét feltámasz­tanánk a téglát is. Kell a kör­nyékbe. Gondja, hogy a gázvezetéket éppen itt, a téglagyáron át akarják vezetni, s a vezetéktől 30-30 méterre nem lehet csi­nálni semmit. S ha ez így lesz, fel kell hagyni az egésszel. Mennek zsákokat tölteni: mindenük fehér az oltott mész- től. — Haszon ...? — Majd meglátjuk... Ez a félév, a kezdéstől nem nagy idő. De t.alán megéri. Gondolom: a szűkebb-tá­gabb környék építőinek is. Kozma Ferenc Mohácsi lakások a bólyi kombinát dolgozóinak Foiyóiratszemle A családpolitikáról Bizonyára sok olvasó figyel­mét kelti fel a Társadalmi Szemle júliusi számában Cseh- Szombathy Lászlónak, az MTA Szociológiai Kutató Intézete igazgatóhelyettesének Család- politika című írása. Részletes ismertetésére nincs lehetőség, ezért az érdeklődés elősegíté­se érdekében az írás néhány gondolatára kívánjuk felhívni a figyelmet. A szerző megállapítja, hogy a hetvenes években kontinen­sünk több országában arra a megállapításra jutottak, hogy az egész társadalom segítsé­ge szükséges, kívánatos ahhoz, hogy a családok megfelelően lássák el funkcióikat. Mind töb­ben vallják, hogy az aktív csa­ládpolitika egy folyamat ered­ménye, mely a gyermekes szü­lőknek nyújtott anyagi támoga­tással kezdődött, s egyre több elemmel gazdagodott az eltelt évek során. A hetvenes évek­ben mind több országban kísé­relték meg, hogy elméleti té­ren is tisztázzák a családpoli­tika jellegzetességeit, feladat­körét és kapcsolódását a tár­sadalom-, a gazdaság-, a mű­velődéspolitikához. A hazai ta­nulmányok közül a szerző utal pl. Ferge Zsuzsa Családpoliti­ka—családgondozás’ illetve dr. Gayer Gyuláné hasonló című írására. Az emberi kapcsolat- rendszerek fejlődése az utóbbi időben azt igazolta, hogy a je­lenlegi családi forma erősebb­nek bizonyult minden más kí­sérletezésnél, előreláthatóan uralkodó marad az elkövetke­zendő évtizedekben is. A szer­ző ezért azt hangsúlyozza, hogy az állami családpolitikának is elsősorban ennek működését kell előseqíteni, hozzájárulni, hogy a családok jelenlegi funk­cióikat a jövőben is el tudják látni, mind tagjaik, mind a tár­sadalom javára. A cikkben összegzi vélemé­nyét a szerző a család funkciói­val kapcsolatban. így ír: ,,... reprodukció, azaz gyermekszü­lés; szocializálás, azaz a tár­sadalomban való élethez szük­séges ismeretek, értékek, sza­bályok elsajátítása; a család­tagok integrálása a társada­lomba; a családtagok érzelmi szükségleteinek kielégítése; a felnőttek szexuális életéhez a keretek biztosítása; a család­tagok anyagi szükségleteinek kielégítése; az ópolásra-gondo- zásra szoruló családtagok ellá­tása; pihenés, kikapcsolódás lehetőségeinek nyújtása". A cikk néhány funkciót részletesen kifejt, sok érdekes ismeretet, véleményt, tennivalót elemezve. Állást foglal az írás a csa­ládpolitika feladatkörei körüli vitában is, a szerző kifejti vé­leményét ezzel kapcsolatban. Három ilyen feladatkört je'öl meg. Az egyiknek azt tartja, hogy a családpolitika biztosít­sa, hogy a családok qyermek- vállalásuk következtében ne ke­rüljenek lényegesen rosszabb helyzetbe, mint a gyermektele­nek. A családpolitika második sajátos feladatkörének tartja a különböző szoláltatások biz­tosítását a családok felé. A harmadiknak a családok műkö­dését szabályozó jogi rendszer kialakítását tartja. A családpolitika feladatait ma számos intézmény végzi és ezt a szerző szükségszerűnek tartja. Mégis indokoltnak látja, hogy mind a felső, mind az al­só szinten jöjjenek létre a csa­ládpolitika saját intézményei is. Felső szinten egy olyan tes­tületre gondol, mely áttekintené a különféle szakterületeken fo­lyó munkát, felmérné ezek eredményességét, vizsgálná a csalódok működésének alaku­lását, mérlegelné további intéz­kedések megtételének szüksé­gességét. Alsó szinten pedig az egyes családokkal foglalkozók munkájának integrálása lenne szükséges, szakemberekből ál­ló gondozó csoportok létreho­zásával. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a családokat a le­hetőségekhez képest öntevé­kenységre ösztönözzék, a csa­ládpolitika nem veheti át a fe­lelősséget a családoktól saját ügyeikért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom